QRA: KN06ij de ezt előzőekben is jeleztem.
Elhelyezve pedig a házunk folyosóján. Panelben nem próbáltam még ki.
Annál lehet esetleg az erkélyen működne.

Jó kérdés ez miből jött össze az "öregeknek" ?!
Végül is az kb.: 9 - 18 menet körüli érték méteres/fél méteres oldalak esetén.
Ennél kisebb méretű keretet meg valószínűleg nem érdemes készíteni.
No meg lehet ezzel az menetszámokkal jön ki 3-500 pF forgóra a jó L/C viszonyú középhullámú rezgőkör is.

Ezzel így akár a szomszédba is lehetett "telefonálni" ha a közelben hasonló kialakítású detektoros volt elhelyezve hosszú kültéri antennákkal .
Persze lehet ha át fütyültél,kiabáltál hozzá hamarabb meghallotta .

Köszönöm

Jóreggelt!
Nem mindenki rádióamatőr is egyben, aki villannyal foglalkozik.
Betű számra pedig a Tótkomlós is belefér a QRA: KN06ij-be.
Ha ott laksz, vagy a környéken, akkor gondolom román és szerb nyelvű adók foghatók.

Anno nagyon sokan kísérleteztek detektorossal, így tapasztalati úton jött ki ez a hossz. A könyv is így hivatkozik rá, ahol olvastam.

Igen szerb és román adók szóltak. Igen Tótkomlós a QRA +/- 4km ennél a felbontásnál 6 karakterből.

Folyékony nitrogénnel (= -200C) - ha jól számolom - kb a felére esne le a tekercs rézellenállása a 20 fokhoz viszonyítva. Ezzel a terheletlen jósági tényező a kétszeresére nőne ----> sávszélesség a felére csökkenne. De eddig ez csak elmélet, ha lesz időm kipróbálom.

A FEThez honnan vettél tápot? Az antennából? Arra gondoltam, hogy a ZN 414 újabb változata max kb 200 uA-t vesz fel kb 1V körüli tápról, ehhez lehetne egyenirányítani egy rezgőkörről villanyt (mondjuk 153 kHz románia, őket még Írország túlvégén is lehet nappal hallani akkora villannyal adnak), az IC bemenetét pedig meghajtani egy másik rezgőkörről, amit az IC nem terhelne le a maga 4MOhmos bemeneti ellenállásával. Ha csak 100-as Q-t el tudunk érni, az 1MHz-en még mindig csak 10 kHz sávszélesség.

Tovább építettem a keretantennást.
A rezgőkör megcsapolására a dióda helyett egy TL082 egyik felét kötöttem 3x-os erősítést beállítva. Ennek a kimenetére kötöttem a diódát + 1nF kondit, erre az IC másik felét (hangfrekis erősítőnek) 10x-es erősítéssel és ennek a kimenetére egy 32 Ohmos 0,4W-os hangszórót, arra egy dunsztos üveget akusztikus megfontolásokból. A táp +- 9V.
Az MR1 dübörög és még vagy 6-7 adó jön a KH sávban.
A FET-es bemenet miatt gyakorlatilag terheletlen rezgőkör kiváló szelektivitással bír.
A nagyfrekis erősítés átemeli a dióda nyitófeszültségének szintjén a gyengébb jeleket.
Hát ennyi.

3x-os erősítés! ravasz! (Tehát elem kell hozzá...)[quote][/quote]

Kossuth alá nem hallgattál (repülős NDB adók) vele?

Szia!
Eddig nem próbáltam pedig az egyik ilyen adó kb. 5-6Km-re van tőlünk.
Lehet, ma este kipróbálom.

Az NDB adók jelét elég nehéz fogni, mert a sugárzási főirányuk felfelé van. Max 1 - 2km.

Betetted a bogarat a fülembe. Utána matekoltam és valóban az jött ki, hogy azonos hosszúságú tekercs ( a keretantennát tekinthetjük ilyennek) esetén az induktivitás a felhasznált huzal hosszának négyzetével arányos.

Én tavaly nyáron kíváncsiságból csináltam egy visszacsatolt audiont 300-500 kHz-re, és meglepően távoli NDB adók is bejöttek vele, emlékezetem szerint több 100 km távolból (az összes Magyarországi Debrecenből). Ahogy utánanézegettem, az NDB-k közt is vannak különböző teljesítményűek, a kisteljesítményűek 50 wattosak, és a hullámhosszhoz képest elég rövid az antennájuk (tehát a kisugárzás hatásfoka 1-2%-nál nem több). Ezen a holllandiai sdr-en meg lehet nézni őket hog ymilyen messze hallatszanak, ha ilyenhez valakinek van türelme: http://websdr.ewi.utwente.nl:8901 Detektorosra visszakanyarodva, a nagyváradi reptér NDB-jét (ORA, 420 kHz körül) viszont lehet vennni Debrecenben detektorossal. (Bár a jósági tényező itt sem hátrány). (Anno a hajókon (jobb híján) detektoros volt a szikraadóhoz. Ezekkel a gépekkel 500 kHz-en többezer kilométereket hidaltak át.)

Nem sok értelme van, de kipróbáltam régebben a detektorost elektroncsővel Ge dióda helyett, mivel annak nincs nyitófeszültsége (sőt...), nagyobb egyenirányítókon (..Y, ..Z) tizedvolt alatt is mA körüli áram folyik nyitóirányban. Belső ellenállása 100 ohm nagyságrend, kapacitása néhány pf. Sőt. Combosabb végcsövekkel pedig úgy lehet visszacsatolt audiont csinálni, hogy nem kell neki anódfesz, mert a nagy teljesítményű katód gyorsítófeszültség nélkül is elég energiát ad az elektronoknak az anódig, és a cső erősít.

A sziraadókhoz általában koherert használtak. Detektorost ilyen környezetben még nem hallottam, hogy használtak volna.
Koherert magam is készítettem már.

"Detektor" alatt sok mindent lehet érteni, nem csak a klasszikus Ge diódát. A zsilettpenge-grafit kombináció is "detektor", a koherer is.

Szia!
Detektoros vevő alatt általában valamilyen egyenirányítóval működő jelvevő ment be a köztudatba.
A koherer működési elve ettől erősen eltér.
Utóbbi időben elég sokat olvasgattam az 1900-as évek eleji szikraadókkal megvalósított adás-vételi technikáról, és nem nagyon találtam egyenirányítós megoldást.

Valóban, kohérert (én is csináltam, nikkelporral remekül működött!) használtak korábban, meg elektrolitikus detektort, mágneses detektort (egyikről sem tudtam kideríteni mi az), viszont a 20. század elején megjelent a kristálydetektor is, még a cső előtt. Valamelyik RT ÉK-ben hozták le a kapcsolási rajzát a csepeli szikratávírónak, ott a vevője bizony kristálydetektoros volt (lenin még azon üzent a tanácsköztársaságnak hogy csak így tovább....), két csatolt rezgőkör + kristály+ fejhallgató. Ez AM vételre alkalmas értelemszerűen, az adóoldali modulációt úgy oldották meg, hogy vagy forgó szikraközt alkalmaztak megfelelő fordulatszámon és darabszámú tüskével, vagy pedig (később) 400Hz-es szinkrongenerátorról kétutas egyeniráyítón át tápláltak ívlámpát, mivel ívvel folyamatos hullámokat is lehet gerjeszteni ha az egyikelektródot hűtik. Így az adás 800Hz-cel modulálva jelenik meg az éterben. (Érdekesség: a Q-kódok a technikával némileg módosultak. Pl. a QSX? azt jelenti, hogy növeljem-e a szikraközt?). Mivel a detektors rádió halk, a villamos erőgép meg hangos, ezért külön helyiségekbe rakták azt aki ír, meg aki olvas... Nézd csak, fejhallgató van a fején a Titanic operátorának (tehát detektoros rádiója van) : http://archive.cyark.org/historic-photograph-of-the-marconi-room-th...-media

Bár be kell látnom, igencsak tévedek a Titaniccal kapcsolatban. A triódát 1907-ben feltalálták...

A Titanic-on mágneses detektor és koherer is volt.
A mágneses detektor egy vékony, kifeszített acél szál volt két mágnespatkó előtt. Két tekercs tartozott hozzá. A kimenete valamilyen hangfrekvenciás tartományba eső jel volt.
Nincs most időm alaposabban elmélyedni benne, mert éppen egy deszkamodellt szerelek a jövő heti szakkör foglálkozásra, ami ha működni fog akkor (csak nagyon halkan mondom) témába vágó lesz.
Amúgy nem is tudtam, hogy Lenin járt Csepelen, pedig én még a kommunizmusban születtem.

"Lenin ifjú távírásza" nevű verseny mond valamit? Ennek az üzenetváltásnak tiszteletére tartották talán az MHSZnél. kun béla (Csepeli oldal) meg IV. lenin (Moszkvai végén a vonalnak) közt. Bővebben ld. "a vörös csillag érdemrenddel kitüntetett Rádiótechnika bármelyik számát
Ez a mágneses detektor érdekes, majd ha lesz időd.....

Ki az a negyedik lenin?

Bocs hülyeséget írtam. Lenin az hatodik. szatlin a negyedik.

a csepeli kristályos: http://www.toronyradio.hu/?q=node/39

Az érdekes, hogy a kapacitás mértékegysége a cm volt. Ezek alapján a tengeren túli kapacitások mértékegysége a col volt?

Nem: inch.

cm/pf = 0,9 (megfelel ennyi cm átmérőjű gömb kapacitásának). Az is érdekes, hogy a hullámhosszat miért nem lábban vagy mérföldben mérték/mérik odaát.

VI. az nem hatodikat jelent, hanem Vlagyimir Iljicset...

A mágneses egyenirányító tudtommal a mágnesezési görbe nemlinearitását használta ki. Kellett hozzá elem, tehát a mi értelmezésünkben nem volt detektoros az a rádió. A másik pedig az, hogy létezett mágneses erősítő is, mely hasonló elven működött, elemekkel... A tápfeszt akkor egy 40-50 kHz körüli váltakozó jel adta.
És cink-aluminium átmenettel csináltak akkoriban Tunnel diódát rezgés keltésre, egyenirányításra és erősítésre. Persze áram kellett ehhez is. Mindezek az 1910 körüli években voltak.

Ezeket a technikákat Bővebben: Link működés közben. Persze sok egyéb hihetetlennek tűnő érdekesség is található ott.