Aha, és egy antennát (rádió avagy radar) hogy árnyékolsz le egy EMP-sokk elől?
Azon a szükséges kilógó vezetéken olyan szépen bemegy a gyász a ketyerébe, hogy ihaj és megsüti a tranyókat

Nincs részemről orosz misztikum. "munkásságom" sincs. Árnyékolás van, de anno lehet, hogy nem volt. Úgy látom, Te többet tudsz a haditechnikáról, mint Én.

Akkor röviden:
Ne fényezem. De voltak/vannak jó dolgok ott is.
Én is voltam, 1986-ot írtunk.
Volt konstans minőség, én mértem 1956-os Melz és 80-as tökmindegy hol gyártott orosz csöveket. 50 db-ot. Ahogy a valamikori HFM írta: Mi a különbség a német és a magyar szén között? Ég és Föld. De ezt az elmebaj is igazolja.
A 6P3SZ-E csövekről mondjanak véleményt akik sokat használják. Mondjuk zenészek.


Én nem írtam ilyet. Hülyeségeket írogatsz. Nem volt szó sem USA-ról sem Észak-Koreáról.

Ezt irtad. A tenyek mar csak ilyenek.

Sokat gondolkodtam ezen a csoves technika fenyezesen, miert is van ez.
Annak idejen amikor en kezdtem tanulni az elektronikat, akkor a tranzisztorok, majd az IC-k voltak a menok. Az volt a 'modern', az volt (es az is lett) a jovo. Epitettunk is szornyu dolgokat (TBA810 megvolt?)
Ennek ellenere a csovek sokaig hadrendben maradtak, pusztan mert adott feladatra (akkor) nem volt jobb.
A seregben en P12-es majd kesobb a 'modern' P18-as locatorral dolgoztam (A P18 is 70-es evek eleje, tehat az sem mai gyerek). Ezeknel egyszeruen nem volt kerdes az elektroncsoves technologia, mivel massal egyszeruen nem tudtak akkora teljesitmenyt 'leadni'. (Mondjuk azt nem tudom manapsag hogy oldjak meg, ezt a reszt nem kovetem.)
Itt 160-320kW peak teljesitmenyrol beszelunk az UHF savban.
Manapsag tobb cikket is olvastam ahol a hoskori szovjet technika nagyszerusegerol beszelnek, mivel azzal deritettek fel es lottek le egy 'lopakodo'-t. Ez sima misztifikalas. Termeszetesen az akkori mernokoknek fingjuk se volt arrol milyen technikara lesz szukseg 30-40 evvel kesobb a modern legvedelemhez, egyszeruen azzal gazdalkodtak ami volt.
Azt az amcsik neztek be, hogy a szerbek alacsony (2-10m kozotti) hullamhosszu oreg locatorai bizony 'latjak' a modern, 'lopakodo' gepeket.
Tehat: semmi misztikum. Fizika es szerencse
Senki ne ertsen felre, nem szapulom az orosz (plane nem a csoves) technikat, csak szeretem a helyen kezelni. Most is itt figyel az asztal sarkan (nemreg kaptam meg a csomagot) negy darab 6C33C, remelem mar a kozeledo telen erosito epul beloluk. Erre a feladatra adott feltetelek mellett ok a legjobbak. Persze ez izles es ful kerdese

A lényeget mond.

Mi a kerdesed?

Szerintem itt megint kezdünk egy másik fogalmat behozni a történetbe. Igaz, egyik a másik következménye. Értem, akkor e szerint a teória szerint, jelenleg (2016) a nemcsöves haditechnika semmit nem ér. (Valaki vajon ezt észrevette Nyugaton?) Arról sem nagyon hallottam, hogy annak idején, mikor a Nyugat rájött arra, hogy pl. a rakétavezérlő tervezési irányuk rossz volt (félvezetős megdöglik a villanáskor), hirtelen visszatértek ők is a csöves technikai megoldásokhoz. Vagy akkor hogy van ez most?
Részemről beszélgetés lenne, elmondtam a gondolataim, de a válaszok a szimpla tagadásban merülnek ki.

Ne haragudj, de én ebből azt hámozom ki, hogy akkor az orosz csövek szórása, paraméterei rosszak voltak? (Tehát igazam van?)
Azért valljuk be, (én ki merem jelenteni), nem volt akkor olyan rossz az a világ. Más volt inkább. És kicsit bennünk él az a 40 év. És innen gyökerezik ez a misztikum. Valaki utálja az orosz csöveket, csak mert orosz. Valaki meg imádja, mert orosz. És ugye sok "itt maradt". És akinek érdeke (esetleg anyagi), az tesz érte, hogy meglegyen a körítés. A Nyugati, hogy épít erősítőt? Az elvárt "hang"-hoz keresi a csövet. Nálunk hogy megy? Van két ilyen csövem, adjatok egy rajzot. Ja, és van két valamilyen trafóm, az ugye jó hozzá. Olvasgattam az itteni csöves fórumot, visszamenőleg is, tehát tudom mit beszélek. (És külföldieket is. Igaz ott is van gombhoz a kabátot jelenség.)

Te, ez nem teória kérdése, hanem fizika. Szerintem - bár nem vagyok szakértő atomvillanás kezelése témában - tartalék rendszerekkel áthidalható a probléma, ha azok a villanáskor nincsenek bekapcsolva.

És azért egy jóideje (évtizedek óta) nem atomháborúra optimalizálják a mindennapi rendszereket, az ötvenes évek bunkermániája, atomkorszak-mizériája elmúlt. Most a hagyományos háborúk mennek és abban pörögnek az eszközök. Legyen okos, kicsi, hatékony, ütés- és időjárásálló.

Az, hogy az oroszok miért ragaszkodtak a csöves dolgokhoz? Mert tranzisztorral sem voltak előrébb sokáig, nem volt minőségi előnyük. És ez annyiból adódott, hogy az értelmiség jó részét internálták, kiirtották, elüldözték. Nem volt, aki lépést tartson fejben. Kényszermunkával, kamu tervteljesítésekkel, szakmailag nem, csak politikailag megbízható emberekkel nem lehet csodát csinálni. Egy-egy géniusz meg kevés. Lásd Koroljov. Meghalt 1966-ban és az oroszok nem mentek a Holdra, mert a Saturn V-höz hasonló rakétájuk nem heverte ki a gyermekbetegségeit, rendre felrobbantak. És miért halt meg Koroljov viszonylag fiatalon, 59 évesen? Mert a gulágon majdnem ottpusztult és ennek a megpróbáltatása kikezdte az egészségét végzetesen.
Az oroszok nem tudtak gazdálkodni sem emberrel, se anyaggal. Ennyi.

Ehhez a vitához csak annyit, hogy a csőgyártásban rengeteg apró nüanszot, (ami azért lényeges következményei vannak) szabadalmaztattak, és ezeket az amerikai, és európai csőgyárak egymás között csereberélték(jó pénzért). Ebben a körben a szovjetek nem voltak benne, így maradt számukra a koppintás, ami azért meglehetősen bizonytalan dolog a végeredményt tekintve. Innen a német, majd amerikai beütés.
Én sohasem használtam orosz csöveket, ismerni is csak katalógusból ismerem, ezért nem is mondok véleményt, hogy melyik milyen.

Te, ezek szerint akkor mégis csak van megoldás szerinted is a félvezetős kontra csöves rakétavezérlő problémára(?) Ez szerintem nekik is eszükbe jutott. Tehát erre mondom, hogy mai szemmel ez egy misztikum, hogy a Nyugat megijedt és hisztizve tüntetett, hogy nekik rossz a technikájuk. Maga a tény tény, hogy a félvezetők érzékenyebbek, de nem hiszem, hogy erre nem volt nyugati megoldás. Részükről meg ez volt egy nagy propaganda.
De úgy veszem észre körülbelül ugyanazt mondja mindegyikünk

A katalógus lapokból nekem az jött le, hogy a 6p3sz hangfrekvenciás végerősítőkhöz készült, a 6p3sz-e pedig kisfrekvenciás adócsőnek. Szerintem rokonságban állnak azért egymással, mert az adócsőnél kissé mások a követelmények, a linearitás nem annyira fontos. Valószínűleg válogatással készültek a csövek, amik teljesítették a szigorúbb paramétereket, azokból lett a 6p3sz, amik nem, azokból az -e változat. Nem ritka dolog az ilyesmi.
A zenészek meg azért szeretik az -e változatot -gondolom- mert nekik a torzítás nem igazán lényeges a hangszer erősítőnél, viszont a nagyobb teljesítmény igen. A nagyobb teljesítmény pedig a lazább előírásokból következik.
Ettől lehet az, hogy a gyakorlatban többet is bírnak a csövek, mint az a katalógusból következik.
De ezek, csak az én gondolataim.

Nem. Az "E" változat nem csak külsőre más, belül is eltérő. Boncoltam. Ez egy 6P3SZ-E nevű egyedi orosz cső. Munkapontban leginkább az EL34-re hasonlít, csak nem 3 rácsos, hanem 2 rács + lemez. Szándékosan nem írtam sugártetródát, mert akkor végtelen vita indulna az elnevezés helyességéről.
A haditechnikát meg zárjuk le a helyesbítésemmel: Orosz atomcsapás esetén, abban az időben, a hatósugáron belül lévő nyugati rakéták nagy valószínűséggel használhatatlanokká váltak volna. Ok?

Készséggel elhiszem, én nem boncoltam, nem is volt kezemben ilyen cső. Csak a katalógus lapok alapján gondoltam, amit gondoltam. A rajz alapján a 6p3sz is két rács + lemez.
A haditechnikához no komment.

Itt jart a nyuszi

Sziasztok, az alábbi Geiger cső típusát nyomozom.
Sajnos felirat, jelzés nem található rajta.

Küld el hozzám is!

Sziasztok!
EM84 esetén milyen áramokkal kell számolni, ami a trafót terheli?
2 ECL86 és 2 EM84 belefér 90mA-be?

Ilyen nyuszi erre is jöhetne!

Ebbe már az anódáramok sem, aztán ezeket a csöveket fűteni is kell (csak az ECL86 700mA).

Fűtésre van 3A, azért is nem tértem ki rá.
Egész pontosan 250V/90mA, 6,3V/3A.
Viszont azt sem írtam valóban, hogy anod áramra gondoltam.

Belefér. ECL86 40mA max/db, EM4 pár mA.

Köszönöm!

Ezek az aprosagok megfogtak
Tudom mi ez, azaz tudom mit helyettesit, de nem tudom konkretan melyik gyarto termeke.
Otlet?

Bar Taylor csoveket arul egy-ket emberke az ebay-en (szerintem ok vasaroltak fel a keszletek 90%-at) de valahol 30 USD kornyeken rajtolnak es bizony elerik/meghaladjak a 100 USD arat is.
Elegge megorultem amikor 25NZD (az kevesebbet er mint az USD, kb 4800.- Ft) aron talaltam 7 darabot es senki nem licitalt ra. T20, T40 es egy darab T55.
Gyonyoruseges ( es izmos!) triodak, rendkivul gondosan csomagolva (dobozosan vettem), abbol a korbol amikor meg vissza lehetett kuldeni a rossz csoveket a gyartonak ...aki mellesleg kivancsi volt ra milyen korulmenyek kozott hullott el a cso, ezert mellekeltek egy reply adatlapot, amin mindezt bejelenthette a felhasznalo...
A masodik kepen csak az aranyok jelzese miatt tettem mellejuk az EZ80-at..

Üdv. Akadt itthon pár német csövem,néhányat már azonosítottam (DLL21,DP105),viszont egynél elakadtam. Halványan annyi látszik az oldalán hogy 115. Esetleg valaki felismeri?

Az eleg elcsepelt, hogy a Tungsram milyen ismert es sikeres gyar volt anno, megis ujra es ujra meglep amikor ennek a bizonyitekaval talalkozom.
Most epp egy 1938-as Radio Construction Guide-ban talaltam Tungsram hirdetest (egesz pontosan Tungsram csovekkel hirdetett radiot). Ehhez mondjuk nem art tudni, hogy New Zealand meg most is a vilagvege (Mo-hoz kepes) de 1938-ban meg azon is tul volt

Sziasztok ismét hozzám került pár cső amiről semmit sem sikerült kideríteni.
Ha valaki tud róluk valamit azt előre is köszönöm.

6. kép: Tungsram ZM11, olyan fénye van mint a nixie csöveknek. Külön-külön lehet működésre bírni a karjait. Valami visszajelző lehetett. Elég ritka, gyűjteménybe való darab.

Hát, a 8. képet elnézve nekem a GU50 vagy elődei ugrik be. Csak a teteje nem stimmel, de gyártották a keletnémetek anno más tetővel is, meg amit még nem tudunk (hadiipar).