Fórum témák
» Több friss téma |
Ott se mutat semmit, ezek szerint ez sem működik. Amúgy oda is oa1160-as diódát raktam, mert olyan volt itthon, talán ez a gond...
A típus az jó, az én gyári szondámban is az van, mérd meg, hogy jó-e.
Elvileg sehogy. De ilyen világot élünk.
Túlvezéreltek egy erősítőt, vagy begerjedt egy vonalerősítő egy kábelen, aztán keveredik minden mindennel.
De az is lehet, hogy csak rossz a kábel árnyékolása és különben is tojnak az előírásokra...
Ha jól tudom akkor valamelyik S kábel csatonának használják azt a frekvenciát.
Sonder 6 CCIR csatorna ~139-146 MHz közt vagy A5 OIRT 142-150MHz.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2016
145,75 -nek kéne lenni, de az a 12,5 kHz bagatel.
A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2016
Nem zavar hanem direkt van ott adás, pontos a frekvencia meg az FM löket is, ez nem lehet csak egy zavar, meg mindig csak mérkőzés van a műsorban.
Direkt nem lehet(ne) ott adás. Erre utaltam az előző hozzászólásomban. De lehet zavar is, ha valóban használják ezt az S csatornát a kábel hálózatban, és mondjuk a közeledben van ilyen légkábel hálózat. Pl. valamelyik sport csatorna, én nem vagyok focimániás, így nem tudom. Sajnos nem egyedi eset ez sem. A 12,5 kHz -es eltérés is gyanús, mert FM modulációnál pont a vivőfrekin a legkisebb a jel.
Nem tudom mivel érzékeled, de egy kézirádióval mérhetnél irányt. Abból kiderülhet, a körülmények ismeretében, hogy miről is lehet szó.
Csak botantennám van ami a kézi rádióé, bár van egy yagi-m is net alapján készítettem villanydrótból de rosszabb lett mint egy félhullámú dipól, ami szintén van de még nincs csatlakozóm feltenni a rádióra.
A bot antenna tökéletes lenne. Ha a bot antennával rámutatsz a zavarforrás helyére, akkor jel minimumot kell kapnod. Az irányított antennával jel maxra keresés félrevezető, mert reflexió is lehet. Jel minimum, viszont soha nem reflexiós. A bot antenna karakterisztikája olyan, hogy a sugárzó irányába minimum van. A függőlegesen álló bot sugárzó vízszintes iránykarakterisztikája kör, (azért körsugárzó) a függőleges azonban egy nyolcas. Ezért szembe nézve a sugárzóval, minimum az érzékenysége.
Tökéletesen leírtad. Annyit tennék még hozzá hogy ha 180 fokot elfordítja akkor is minimumot kell érzékelni.
Ilyesmit a félhullámú dipól művel de csak ha távol van minden reflexiós felülettől. A botantenna (gumiantenna) leginkább gömbsugárzóhoz hasonlít...
Nem egészen. Ha egyszer megmérted a bot antenna (gumiantenna) iránykarakterisztikáját egy reflexió mentes térben, az a reflexiós térben sem fog változni. Az általa szolgáltatott feszültség, viszont igen, de nulla sohasem lesz egy reflexiós térben, de ilyet nem is mondtam. Viszont a legkisebb feszültséget a tengelye irányából fogja adni, ahogy a félhullámú dipólnál is. (és arrafelé van a keresett sugárzó forrás)
A botantenna is a félhullámú dipól része, akár föld, akár rúd, akár fémlemez, vagy hordozható kézi készülék esetén maga a készülék teste az ellensúly. Persze lehet dipóllal is irányt mérni, csak sokkal kellemetlenebb a kétszeres méret miatt a forgolódás. A kézi készülék antennája pedig kézre áll, csak tudni kell használni. Az iránymérés lényege reflexiós környezetben a minimum feszültség. Az, hogy mennyi az annyi, ezesetben lényegtelen, csak arrafelé kell menni, amerre a rúd mutat. A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2016
Idézet: „A kézi készülék antennája pedig kézre áll, csak tudni kell használni.” Hát igen: az ember kezében minden kalapáccsá válik... ![]() Kép A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2016
Én nem látom át, mitől lenne jobb, vagy rosszabb bármelyik antenna egy reflexiós környezetben ?! Szerintem eleve, ha reflexió van, reménytelen az iránymérés, mert a reflexióktól állóhullámok alakulnak ki, aminek az a tulajdonsága, hogy periodikusan hol erősítik, hol kioltják egymást a hullámhossz geometriájának megfelelően!
Ezért irányt mérni csak reflexiómentes környezetben lehet értelmesen...
A klasszikus iránymérésnél igen, hegytetőről irányított antennával max feszültségre. A reflexiós környezet felismerésére is van módszer, pl térőmérésnél. Ilyenkor több kissé eltérő helyen mérünk térerősséget, a mérőantenna magasság állításával minden mérőhelyen megkeressük a max, és min helyet, a mért térerősségekből szórást számolunk. Különben is egy mérés az nem mérés.
De itt zavarforrás keresésről volt szó, amit mérésnek nem nevezhetnénk. Megaztán egy lépcsőházban, pincében korrekt térerősség mérésről nem is nagyon lehet szó, de nincs is rá szükség. És az is biztos, hogy egy rúd antennával a minimum térerő irányában van a zavarforrás.
A kalapácsot is használni kell tudni, már ha nem rombolni akarsz vele. (a nagyapám kovács volt)
És hogyan különbözteted meg azt az esetet, amikor az antenna iránykarakterisztikája szerinti minimumot vesz...és azt, amikor az állóhullám miatti minimumba kerül ? A vasbeton szerkezetek igen jól verik vissza az EM hullámokat, ott akkora reflekció van mindig, hogy szinte lehetetlen bármit is egzaktul mérni! Olyan ez, mint amikor bemész egy tükörszobába...azt se tudod merre mi hány ))
Itt csak egy lehetséges metódus van - ki kell menni a szabadba, utcára...nagy épületektől távolra...és akkor lehet botantennával meghatározni a minimumot. Akkor is még csak 50%-os lesz az eredmény!
Nézd, szerintem sohasem próbáltad. Javaslom, próbáld ki. Hidd el működik, sok éven keresztül gyakoroltam, más módszer nem lévén. Ez a módszer akkor is működött, amikor az EB100 -hoz adott gyári irányított antenna már nem.
Azért ezzel nem állva kell vizsgálódni, hanem pásztázó mozgással. Így az állóhullám miatti tévedés is kiesik. Azt nem tudom, miért kötözködsz, egy fórumtársnak adtam tanácsot, majd kipróbálja, és beszámol, a akar. Ha jobbat tudsz, miért nem te adsz jobb tanácsot neki? A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2016
Szervusztok ,
Lassan kialakult ez a kis egyszerű hagyományos SSB gyakorló vevő. A múltkor bemutatott TCA440 (A244D) IC-vel felépített KF erősítő és egyben BFO modulhoz készítettem egy SA612-vel működő vevő keverőt 80m-re majd mellé öcsi panelen a 20m-es sávszűrőt is. A helyi oszcillátor VFO egy már régebben is alkalmazott kapcsolás a "THE UGLY WEEKENDER" projekt VFO-ja lett megismételve mely 5-5,5 MHz-n működik. Az SA612 vevőkeverő IC kimenetén 9MHz KF jelet a múltkor bemutatott házi barkács kristályszűrővel válaszom ki. A TCA440 AM vevő IC RF előerősítője erősíti a kristályszűrőről érkező 9 MHz-s jelet és a saját belső oszcillátora szolgál BFO-ként egy 9MHz-s kristállyal. A TCA440 KF erősítő fokozatai így gyakorlatilag a kikevert hangfrekvenciát erősítik igen jó szintre, hogy a hangfrekvenciás végerősítő LM386 IC bőven elegendő ha 20-szoros erősítésre van beállítva ( 1-es és 8-as kivezetés üresen van hagyva ). Ezt a gyakorló vevőt kimondottan kezdő rádió építőknek ajánlom mert egy igen szép hangú jó vételi képességű SSB-vevő készülék építhető meg ezekkel a kis modulokkal. Persze a kísérleti faragott paneljeim után egy rendes nyomtatott áramköri lappal is megtisztelhetjük ezt az összeállítást. Ha valakit érdekel készítek komplett kapcsolási rajzot a skicceimből.
Szia.
Engem érdekelnének a rajzok. Itt a nyári szünet, most van időm. Vannak is itthon ilyen integrált áramköreim (SA612, A244D). Talán a kvarcszűrő a húzós, mert ilyen karcaim nincsenek itthon. De gondolom LC szűrővel is helyettesíthetem, persze a minőség enyhe romlása mellett. A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2016
Jössz-e a BURABUra ?
Kínábol nemrég rendelt egy OM telemarék 9 megás kavicsokat pár euróért.
Még nem tudom, de szeretnék eljutni.
Most néztem, hogy most hétvége. Sajnos idén sem jutok ki.
![]()
Sziasztok.
Mi a kulonbseg : ha push pull vegfokot center tapped impedancia illeszto traforol hajtok, vagy nem center tapped tipusurol (ertsd a BJT-k bazisai felol a tapped, vagy nem tapped, azaz kozepleagazasu vagy nem) ? Nem kozepleagazasu traforol hajtom a BJTk bazisait, mivel 1 menet az egesz szekunder tekercs...Tobb kapcsolasban lattam ezt, bevett szokas. 20W fogyasztasnal van 2W kimeno teljesitmenyem. Elozo fokozat gerjedesere gyanakszom,.. Munkapont aram nem szallt el a hotol. Valakinek meg egyeb otlete ezzel kapcsolatosan ? A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2016
Húú próbálom értelmezni a kérdést. Először is azt meg kellene nézni hogy a félvezető alkalmas-e a feladatra. Ha igen akkor a meghajtó teljesítmény elég-e. Aztán ha az is jó akkor jön a kérdés a munkapontról (nem nyit az utolsó B vagy C osztájú eszköz). A Kéne valami rajz a fenti változatokról, mert a szöveg alapján nem tudom megítélni a meghajtás módját.
A felvezeto alkalmas, Nyitana, ha a bemeno teljesitmeny megfelelo lenne, de vagy gerjedes vagy imedancia illesztes pontatlansaga miatt nincs megfeleloen kivezerelve. Viszont ellfut 7-8W-ot... A meghajto teljesitmeny is szamolva volt, eleg kellene hogy legyen . Egy MRF 455-nek, 1, 1.5 W, kettonek ~3 W. Ennyit tudnak is a BLF521 FETek.
A BLF521 FET kimeneti impedanciajat 65 ohmra saccoltam az adatlapi abra alapjan. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2016
|
Bejelentkezés
Hirdetés |