C-mag esetén számolj B=1,6T-val és K=1,25VA/cm4-gyel és ki fog jönni.

Szia!

Én a vasmag és ezáltal a trafó maximális teljesítményét szerettem volna megtudni. Az hogy a tekercsek felférnek-e a csévére azt majd számolom. Tehát megerősítettél abban, hogy sacc: 600W lehet a max teljesítmény, ez nekem elég infó ahhoz, hogy tovább babráljak vele, mert kb. erre a teljesítményre lenne szükségem.
A voltonkénti menetszámot jól és jó tekercsen mértem. Ez a tény is Téged erősít meg, hogy erősen alulgerjesztett ez a trafó így gyári állapotában (nem értem miért ilyenre csinálták).
A primer tekercs huzalátmérője 0,6mm, én ezt is karcsúnak gondolom egy ilyen trafóra.
A képeken látható trafó már így marad, de van egy másik ugyanilyen példány is, azt fogom áttekerni (5-600W a cél), de tekerés előtt a számításaim helyességéről is kikérem a véleményetek.

Szia!
Mit értesz azon, hogy "C"-mag? (az SU kivitelezési forma lenne, miszerint egy vasmagpáron ül két külön cséve)?
Üdv: metabo

A 0,6-os primer még úgy is kevés ha a két félprimert (ha úgy van tekerve) párhuzamosan kötöd. Ekkor még mindig alulgerjesztett lesz, és csak 1,6A körüli terhelhetősége lesz a primernek.

Szevasztok ! Azt szeretném megtudni , hogy két hiperszil trafó vasát egymásmellé fogathatom-e , azért hogy megnöveljem a vasmag keresztmetszet ? /Ugyanis van néhány SM85a tipusú trafóm csak kevés a mag keresztmetszetük és így kettő egyszerre már elég lenne / Kimenő trafót szeretnék csinálni belőle . Előre is köszönöm a válaszokat .Üdv : hospel

Jól értem, 8db U magot raknál egy csévébe?
Megoldható, egy hátránya lesz, menethossz jelentősen megnő, így DC R is növekszik, rosszabb hatásfok.

Az ellenállás nem nőni fog hanem csökkenni, mert hiába lesz hosszabb 1 menet, a dupla keresztmetszethez feleannyi menetszám fog tartozni. Hogy mennyivel kell kevesebb huzal azt ki lehet számolni.

Kimenőnél az induktivitás a lényeg, menetszám nem fog jelentősen csökkenni.

Számottevő mértékben kellemetlenebb lesz tekercselni (és kevesebb réz is fog ráférni).
De az igazat megvallva szerintem jobb lesz a kettő, mint az egy, de messze nem kétszer...
Utána kell számolni, de én inkább vennék egy nagyobb vasat, kettőből talán bőven kijön...

Szia! A C-mag a hiperszil mag rendes neve. Alapesetben 2x2 db C formájú magtest adja a teljes vasmagot. Általában lényegesen joban gerjeszthetőek, mint az EI és az M magok.

Nem tudom ezt honnan vetted, mert annak olyan neve sosem volt. A rendes neve az hogy tekercselt vágott mag. Ugyanabból az anyagú (hiperszil) szalagmagból, ugyanúgy készül mint a toroid, azzal a különbséggel hogy míg utóbbi kerek és egyben van a mag addig ezt oválisra tekerik, utána elvágják és párban síkba köszörülik, így lesz belőle 2db U alakú félmag, nem véletlenül szerepel a katalógusokban SU megnevezéssel.

Szia! A hipersil (pontosabban hypersil) az anyagra utal, amiből a mag alaplemeze készült. A tekercselt vágott magot C magnak (is) nevezzük. A hipersil hypersil, stb. elnevezések ebből szempontból a pontatlanok, bár elterjedtek, mert a tekercselt vágott (C) mag nem feltétlenül hypersil anyagú, más kristályszerkezetű és más ötvözőkkel ötvözött lemezből is gyártanak tekercselt vágott magot. (Az értesüléseimet a Bláthy Ottó Villamosenergia-ipari Szakközépiskolából, az követően a műszaki egyetemről, majd az azóta eltelt közel 30 évből vettem. )

Üdv!
Ez ITT például nanokristályos vas. (Nem tudom, mit jelent... )

Hi-Fi Man HE-6

Más:
Google szerint a C magok képe

Köszi ! És számolás nélkül körülbelül hány százalékkal kevesebb a teljesítménye mint a duplája ?

Ez ablakfüggő: ha belefér a drótból, amennyi kell, akkor semmivel. Ott van a kiszámítás módja a képek közt a 152. oldalon.

Sziasztok!

A kezembe akadt egy transzformátor, és ez van ráírva: TH-228-1. Tudja valaki hogy miféle ez a szerkezet?

Gondolom, csöves erősítő kimenőtrafóra gondolsz.

Szerintem, ugyanolyan, mint egy erőátvitelei trafó, miután egy erősítőtől elvárjuk a nagyon kicsi kimeneti ellenállást ( impedanciát ), tehát mondhatjuk, hogy a hangszórót nagyjából feszültséggenerátorosan táplálja meg. Ha a szekunder oldal feszültséggenerátoros, akkor a primer oldal is az, ha csak nem szórótrafóról van szó, de ennek ellentmond a tekercselés módja ( szendvics ), amitől azt várjuk, hogy minél kisebb legyen a trafó szórt induktivitása. Ebből én azt gondolom, hogy a csövek is feszültséggenerátorosan táplálják a kimenőtrafót, vagyis ugyanúgy méretezzük ( persze kisebb indukcióra, más kiinduló adatokkal, stb ) mint egy erőátviteli trafót.

A ( primer) impedanciának legfeljebb annyi köze van a dologhoz, hogy nem baj, ha az jó nagy, annál kisebb a trafó mágnesezőárama. Ez persze csak terheletlenül igaz, mert megterhelve más a helyzet, akkor jön be a menetszám áttétel fogalma, hiszen a mágnesezőáram nagyon kicsi.

Én nanokristályos vasakból még nem láttam erőátviteli ( 50 Hz-es ) trafót. Kicsik vannak, méregdrágán, egészen nagy frekvenciákra. Amit belinkeltél, az inkább csak egy erőátviteli trafó. Egyébként meg a kialakításuk nagyon gagyi... A Vacuumschmelze oldalain nézd meg a nanokristályt, nem ilyen célra használják. Ami még lehetséges, hogy ez amorf vas, abból van nagy is, japánban csinálnak erőátviteli trafót belőle ( MVA-es tartomány ), hiába drága, azt mondják, hosszú távon megéri.

Elfelejtettem említeni, és nem is jó helyre tettem, funkciójára nézve elektrosztatikus hangoszlopokhoz készültek, kimenő trafók.

Ettől még nagyon gagyik...

A vasmagkeresztmetszet növelésével az azonos induktivitás eléréséhez szükséges menetszám is csökken.

Egy kimenőtrafónak nem sok köze van egy erőátviteli trafóhoz. Csak annyi, hogy mindkettőben van vasmag, meg rézdrótból tekercs. Az erőátviteli trafó csak egy frekvencián működik (általában) a kimenő trafó szélessávú. A vezetékes átviteltechnikában nem ritkán használtak 300 Hz - 15 MHz sáv átviteléhez illesztő trafókat.
A kimenő trafó legfontosabb paramétere a primer induktivitása, ez határozza meg a meghajtó eszköz munkapontját, az alsó határfrekvenciáját. A trafó szórt induktivitása, kapacitásai a felső határfrekvenciát. Ebbe belejátszik még a vasveszteség frekvencia függése. (itt jönnek képbe a speciális ötvözetek, a mágnes anyagok szerkezete stb)
Az egészet tetézi, hogy a kimenőtrafó átvitelének lineárisnak kellene lenni, a vasmag mágnesezési görbéje pedig nagyon nem az. Ezért sokkal kisebb gerjesztést lehet használni, hogy a görbe viszonylag lineáris szakaszán maradjunk.
Erőátviteli trafó, legfeljebb melegszik a vas, és a rézveszteség miatt, ami hűtéssel orvosolható.

Szia! Úgy emlékszem, hogy a hipersyl csak egy gyártmány, vagy termék neve. Ahogy már elhangzott, tekercselt- vágott. Pontosabban: Tekercselt vágott Goss textúrás (ez a hidegen hengerléssel elöállított, irányított szemcseszerkezetü, a fö mágnesezési irányban kedvezöbb mágneses tulajdonságra utal) mag. Az, hogy a szalagban végig hosszirányban rendezettek a szemcsék, nagyobb gerjesztést enged meg, mint a melegen hengerelt amorf lemez, amiböl a hagyományos M, vagy EI lemezek készülnek.

Igen jól érted . De akkor úgy gondolom , hogy nem valósítom meg az ötletet , mert így már nem éri meg . Azért köszönöm a választ . Üdv : hospel !

Rosszul érti. A vasmagkeresztmetszethez hozzá kell számolni a menetszámot. Így semmi nem stimmel abból, amiket leírt.

Nagyon köszönöm ! Üdv : hospel !

Bocsi de CHZ azt értette jól hogy 8db U magot raknék egy csévébe . Az utána lévő magyarázatra már nem tudok véleményt mondani de azért megköszönök minden hozzászólást . Üdv : hospel !

Megvalósíthatod, ha szerencséd van mind a 16db C mag azonos minőségű.
Amennyiben nem, nem lesz egyforma a két kimenőd primer induktivitása.
Magok cserélgetésével még ez is megoldható, ehhez induktivitást kell majd mérni.
Tekercselése is nehézkesebb, jó géppel ez is megoldható.
Négyzetes keresztmetszetű magokra könnyebb tekerni és hatásfok szempontjából is előnyösebb.

Ebben igazad van. Arra próbáltam célozni, hogy így duplázott magra én nem fele menetszámmal számolnék. Magok közötti szórás is bonyolíthatja a kivitelezését.