Hi!

Az anódfeszültség késleltetett elektroncsőre kapcsolásánál (csöves egyenirányítás esetén) melyik az elfogadottabb megoldás: a már egyenirányított anódfeszültséget kapcsoljuk késleltetve, vagy pedig az egyenirányítandó váltakozófeszültséget az egyenirányítóra?

Kösz,
Rukh

Én a váltakozó feszültség kapcsolására szavazok.

Nincs szükség késleltetésre. Egyébként AC megszakítása a jó megoldás.

Kösz!

Én is CHZ-nek adnám a pontom. Felesleges a késleltetés, (tárgyaltuk korábban hogy nem jó hideg anódra a maximum tápot adni, bár ugye végülis arra jutottunk hogy kisebb csöveknél mindegy) amíg az egyenirányító felfűt az bőven elegendő.

??? Esik a "színvonal". Ilyen primitív/provokatív(?) kérdéssel régen találkoztam. Oszt még mennek is a tanácsok.
"Elektronikában kezdők kérdései" a legelső rovat kedves rukh..

PONTOSAN

Kedves FordPrefect!

Igazad van, primitív a kérdés, de biztosíthatlak, nem provokatív.
Jó pár kapcsolást megnéztem, ott gyakorlatilag mindenütt a már egyenirányított feszültséget adták késleltetve az anódra, viszont láttam egy céges hirdetést, amelyikben az ajánlott kapcsolás/készülék a trafó szekunder körét zárta (pontosabban söntölt egy, a szekunder körben lévő ellenállást). Innen eredt a bevált gyakorlatra, és nem az elektrotechnika alapjaira vonatkozó kérdés.
Nyilván fárasztó lehet egyszerű, dilettáns kérdéseket (gyakran) olvasni, azonban nem kötelező mindenre válaszolni ... Az elmúlt hónapokban a topik eddigi majd' kétezer oldalának jelentős részét átolvastam, nem gondolom, hogy az én kérdésem volt a legprimitívebb és a színvonalat a leginkább rontó.

Üdv,
Rukh

Egyetértek

Azt írod, hogy a topik jelentős részét átolvastad. Akkor fel kellett volna tűnni, hogy a bevált gyakorlat az, hogy nincs szükség anódfeszültség késleltetett bekapcsolására. Ezt legalább kétszer kitárgyaltuk ebben a topikban, ennek ellenére újból, és újból felmerül.
Az elmúlt bő 90 évben, a csöves korszakban miliószámra készültek elektroncsöves berendezések, kis, és nagy(obb) teljesítményűek minden anódfesz késleltetés nélkül.
Persze lehet cifrázni a dolgokat, attól még semmivel nem lesz jobb, sőt, a bonyolítás miatt esetleg még megbízhatatlanná is válhat.
Ha érteni szeretnéd az elektroncövek világát, akkor ne a netről összegyűjtött ilyen olyan kapcsolásokkal foglalkozz, hanem egyrészt gyári csőkatalógusok adatlapjaival, másrészt 50 -es, 60 -as évek erősítő tervezéssel foglalkozó könyveiből tanuld meg. És általában meg kell tanulni, érteni a tervezés, működés mikéntjét, és nem nyikorogni más tapasztalatai után. Úgyis a saját ízlésed szerint kell jó erősítőt építened. Ettől még ötleteket meríthetsz mások munkáiból, de ennyi, és nem több.

Elektronika alapjai:
Ha nem folyik áram, a feszültség attól még ott van az egyenirányító cső anódján, és amíg nem folyik áram, addíg az ellenállás, amit késleltetve söntölnek, mint ha ott sem lenne.
Úgy-e micsoda jó találmány? Csakhogy nem ér semmit. Áram akkor fog folyni, ha a cső felfűtött, akkor meg már mindegy.

Kedves pucuka!

Természetesen Neked is igazad van.

Mennyivel egyszerűbb lett volna azt írni: rukh (mint ahogy már sokszor leírtuk), nem szükséges a késleltetés, ne foglalkozz vele.... és itt be is fejeződött volna a történet.
Nem méretezéssel kapcsolatban nyikorogtam más tapasztalatai iránt, hanem egy konkrét termék kapcsán kérdeztem, nem minősítve vagy elemezve azt.

Ha nagyon rosszmájú lennék, megkérdezném, hogy ez a topik is "..... a netről összegyűjtött ilyen olyan kapcsolásokkal ...." van tele, de miért is tenném, hiszen nagyon sokat tanultam az itt leírtak alapján. Gondolom, azt pedig Te sem állítod, hogy minden más fórum gagyi.

Azért, hogy szakmai kérdésről is essen szó: a csatolt, leegyszerűsített ábrán hogyan alakul az UA feszültség a bekapcsolás pillanatától kezdődően, ha az R értéke a már felfűtött és nyitott/vezérelt cső belső ellenállásával azonos nagyságrendű? Változik-e az értéke, ha a felfűtés után zárjuk a kapcsolót? (A dióda és az R között lemaradt a kapcsoló kötéspontja).



Barátsággal, indulatoktól mentesen és köszönve a hasznos észrevételeket,
Rukh

A bekapcsolás pillanatában, mikor a terhelésként rajzolt cső még nem fűtött fel, mintha ott sem lenne, a pufferkondi a váltakozó feszültség csúcsértékére töltődik fel, az ellenállás (+trafó ellenállás), és a pufferkondi kapacitása által meghatározott időállandóval. Ha már van terhelő áram, akkor az R ellenálláson feszültség esik, viszont a cső már (legalábbis részben) felfűtött.
Tehát a cső szempontjából az előtét ellenállásnak bekapcsolási feszültség korlátozó szerepe nincs.
Ha ilyet szeretnél, akkor az anódfeszültség kapcsoló működését a csö(vek) felfűtéséhez kell igazítani. Automatikusan pl. a fűtőáram felvétel névleges értékére csökkenéséhez, (mint minden izzószál hidegen kis ellenállású, melegen nagyobb) kell igazítani, vagy egyszerű időzítéssel, mikor már a leglassabb is felfűtött.
Ilyen eljárásokat nagy anódfeszültségű adócsöveknél alkalmaznak, ahol a nagy feszültség nagy elektromos térerőt jelent. Ez a nagyfeszültség több kV, esetleg tíz kV anódfeszültség.
Ha megnézel egy egyszerű analóg oszcilloszkópot, abban a ks cső anódfeszültsége 1 - 2 kV, mégsem alkalmaztak anódfeszültség bekapcsolás késleltetést, pedig az műszer, és jobban is van kihasználva, mint egy akármilyen erősítő.

Ez OK, tehát az anódfeszültség egy valamilyen időállandóval nő, majd a cső belső ellenállása és az R értéke, mint feszültségosztó által meghatározott közel állandó értékre áll be (itt lényeges, hogy az R és a cső belső ellenállása kb. egyezik, vagy egy nagyságrendben van) - gondolom, ha az időállandó kellően nagy, akkor ez a megoldás szükségtelenné teheti a késleltető kapcsolást.

Ha zárjuk a kapcsolót, akkor a feszültségosztó felső tagját rövidre zárjuk, így nőni fog az UA, némi túlzással a szekunder feszültség csúcsértékéig. Mondhatjuk, hogy a teljes feszültséget két lépésben adjuk az anódra - vélhetően ezt valósítja meg az általam hivatkozott cég.

Üdv,
Rukh

Részemről összefoglalva, amikor még foglalkoztatott a késleltető...
Először ott van az, hogy a csővel (tranzisztor, etc.) kezdő erősítő építők sokasága (én is) a lehető legjobbnak vélt kiépítést tervezi az erősítőhöz.
Talán a legutóbbi időkig készen álló késleltető áramkör hever a fiókban, amit egyéb célra, máshova, de ide is jónak tartottam. Arról nem beszélve, a csöves erősítő meglehetősen bonyolult, bevezetés képpen szívesen bíbelődünk olyasmivel, ami jól átlátható egy kezdő építőnek és egyből garantált a sikerélmény, idáig megvolnánk - alapon.
Aztán valóban, van mit tanulni tapasztaltaktól és elolvasni véleményeket, utánaolvasni, ki(k) és miért használják(ták) a késleltető áramköröket.
A zenészek ha szünet van, csak "lenémítják" erősítőiket ilyen módon, hogy kikapcsolják a váltó oldalon az anódfeszültséget. Lehet, hogy kellő esetszámból kijönne, hogy kíméli a csöveket, de egy zenekart ez egyáltalán nem érdekli. Olyan ez, mint egy versenysport: Arra az időre e legjobb formába hozni a technikát, ha egy-két menet után cserélni, mérni, állítani kell, az belefér, nem ez a lényeg.
Mint írták, a előadás szünet utáni azonnali ütőképes, "hadrafogható" az erősítő, ezért elfogadható. Aztán, ha az egyik erősítő gyártó belerak a zenekarnak szánt cuccába késleltetőt, akkor a verseny miatt a másik is belerakja.
Én is azt mondom, rakja bele, aki akarja, de nem kell ezzel foglalkozni.
Az összes többi - táp, erősítő, trafó nagyságrenddel fontosabb.

Én is úgy gondolom, hogy többet beszéltünk a témáról, mint amit érdemelt.
Köszönöm a hasznos hozzászólásokat, mindenkinek kellemes zenehallgatást kívánok!

Üdv,
Rukh

Tovább haladtam az EL84 PP szerelésével. Egyszerű dobozmegoldást választottam, kivételesen zárt doboz. Huzalozása kész, legfontosabb, a két kimenő hiányzik még. Tápegységet bemértem, távvezérlése jól működik.

Nem értem. Ha értesz hozzá, miért kérdezel hülyeségeket/alapvető dolgokat. Értesz hozzá, a kérdések alapján. Mi a kérdés????

Engem a bevált gyakorlat érdekelt, az elmélettel nagyjából tisztában vagyok.

Például: elmélet - egy triódás előfokozat méretezése ECC83 csővel (számtalan nyomtatott és elektronikus anyag létezik), gyakorlat - a különböző gyártók ECC83 csövei/ellenállásai/kondenzátorai ...stb. lényegesen eltérő hangminőségű végterméket eredményeznek (ezt viszont csak a kapcsolást többféle csővel is megépítők, hangolók és meghallgatók ismerik, a tudálékosak legfeljebb szajkózzák).

(((((Nagyon-nagyon zárójelben, nehogy újra kezdődjön a disputa: nem kevés weboldalt, magyar-angol-orosz nyelvű irodalmat megnéztem, és szinte mindenütt a már egyenirányított feszültséget adták késleltetve az anódra, majd találtam egy magyar hirdetést, ahol a trafó szekunder körét szakították meg. Mivel még nem építettem késleltető áramkört csöves erősítőhöz, itt a fórumon feltettem a bevált/ajánlott gyakorlatra vonatkozó együgyű kérdésemet... Szerencsére hamar tisztázódott, hogy nem érdemes a témával foglalkozni, nem szükséges a késleltetés))))).

Nos, dióhéjban ennyi a tapasztalatlanságom története ......

Üdv,
Rukh

Biztos vagyok benne, hogy szegeny elektronok eltevednek a nyak-on, ha megsem, akkor is mentalisan betegek lesznek a digitalis aramkorok szomszedsagatol.
Ha mindez nem eleg meg a hangja is karcos es zonges lesz a felvezetos taptol.

Engem csak technikailag érdekel, hogyan szakítanak meg 300-500-800V egyenfeszültséget?
DIL52-vel akartam valaha egyenirányított 3f feszültséget/áramot szaggatni, a 3. szakításnál szép ívbe burkolózott az egész kapcsoló és csak egy kis poroltás kellett a jelenség megszűnéséhez.
Akkor rádöbbentem, gondolkodnom kellett volna előbb.
Pedig volt szikraköz és mégis.
Én még nem láttam olyan csöves kapcsolást, ahol az egyent szakítják - nem csak papíron, rajzon - érdekel. Biztosan van, csak nem voltam kitartó.
Valamint mi az értelme az egyent szakítani...?

Szia!
Ez valami új meghajtás, vagy a jóöreg parafázisú fázisfordítós meghajtás?

Ez a kérdés bennem is felmerült, amikor nézegettem a szóba jöhető relék érintkezőinek AC/DC terhelhetőségét ...

Az elektroncsöves erősítők félvezetős egyenirányítást használó tápegységéhez érdemes késleltetett anódfeszültséget használni. Lásd egy korai verziójú (91.7) AN Ongaku nagyfeszültségű félvezetős tápegysége, ahol a graetz után egy 5 K ohmos ellenállást zár rövidre 15 mp. után.
Üdv: TJ.

Ennyire azért ne legyél biztos ebben, én hamarabb meg tudom ítélni, nem kell találgatnom mint neked! Digitális rész külön trafóról, tápról megy és ezt az áramkört ne keverd össze kapcsolóüzemű tápegységgel. Hogy megnyugtassalak mutatok egy előfokot, ahol szintén ez a megoldás vezérli. Nincs semmi általad jósolt hangzásra gyakorolt hatása, pedig 5mV-os bemenete is van.

Ezt most teljesen komolyan gondolod? Es CIROKL is? Nektek a smile valoban semmit nem jelent?
En leszek a legutolso aki barmi olyat allit ami nem bizonyithato, ami tobbnyire (ha nem is mindig) nekem azt is jelenti hogy merheto.

Idézet:
„Nektek a smile valoban semmit nem jelent?”

Valóban semmit nem jelent számomra, főként ha kétértelmű is lehet (káröröm jelentése is van)!
Legjobb ha világosan, érthetően leírod a véleményed, nem kell találgatni.

RT évkönyvekben csak ilyen megoldást találsz P.GY. cikkeit nézd csak meg!

Szia!
Csatolt kapcsolás az alap, kicsit módosítva. Régebben az EC86 PP is ehhez hasonló megoldás volt, ami be is vált.

Szerettem volna oldani a par hozzaszolassal feljebb kialakult, teljesen indokolatlan feszultseget.
Mar latom rossz otlet vagy csak rossz vicc volt, mert nem toltotte be a funkciojat.
Bar sokat nem szolok hozza, azert az eddig lejohetett, hogy ilyet sosem irnek komolyan, hisz teljesen ellentmond mindennek amit eddig itt (is) kepviseltem.
(BTW, en peldaul a legtobb helyen a nemreg eltavolitott forumtaghoz hasonloan TL783-at hasznalok)
Mindezektol fuggetlenul (szakmai forum ide vagy oda) tenyleg kar mindent veresen komolyan venni. Szerintem.

Nagyon szép munka. Én az EL84 sor és a trafók közé betettem volna egy króm lemezt, hogy visszaverje/szétszórja a csövek hősugárzását. A hidegebb kimenőknek jobb a hangja.