Fórum témák
» Több friss téma |
Teljesen mindegy a gép szempontjából. A mozgó híd kisebb helyet foglal, cserébe masszívabb anyagból kell építkezni, hogy kellően merev és pontos legyen. A mozgó asztalos megoldásnál a lehet spórolni az anyagon, viszont az asztal teljes előre hátra mozgása értelemszerűen kétszer akkora helyet igényel mint maga az asztal.
Milyen progival írod meg a szöveget? Ingyenes?
A gépi origód soha nem lesz a sarokban, hiszen még ha csak egy 1cm-es átmérőjú lézert is használsz, a Z tengelyednek is lesz valamennyi kiterjedése és emiatt nem fog a széléig soha kiérni. A gépi origó bár mindig ugyanaz, de a legritkább, hogy azt használja az ember - és nem is jó - mert mindig ugyanott kopnának az orsók. Érdemes mindig felvenni egy tárgy origót, amit a gyártáskor használsz és ennek változtatni a helyét - így egyenletesen kophatnak az alkatrészek is. Bár házi gépnél előfordulhatnak pontatlanságok és van olyan gép, aminek nem 100%-osan ugyanúgy viselkedik a telhjes felületén a gép. Ennek oka lehet minimális csavarodás, nem túl pontos illesztés. Lehet, hogy csak századok, de gravírozásnál, nyákmarásnál azonnal előjöhet.
Nyilván ingyenes, hiszen hobbi célú gép
. Sokféle szoftvert használok. Vectri Cut, Sketchup, konverterek, Inkscape, OpenOffice, Eagle, mikor melyik a gyorsabb, hatékonyabb egy feladatra. 3D-hez általában Sketchup, amiben lemodellezem, mert ott könnyű a szerkesztés és jobban látom, milyen lesz a végeredmény. Aztán vagy konverter és Mach3, vagy ha egyszerűbb alakzat, akkor gyorsan berajzolom Vectri Cut-ba, aztán Mach3. 2D-ben , vagy ha szövegek kellene, mondjuk gravírozni, Akko Vectri Cut + Mach3. Ha Nyák, akkor Eagle + pcngcode.ulp +Mach3, de van egy kis NC segédprogramom, amivel 3D-ben tudom a fúró és marófájlokat ellenőrízni, mielőtt butaság történne. Illetve tudok rajta egyszerűsíteni is, mert az új változatai editálhatóak is. Ez a Basic CNC viewer.
A CAMotics-ot próbáljátok ki szimulációra. Ingyenes és szupi.
amex
Az asztal mozog vagy a híd? Mindig az mozog amelyik súlya könnyebb. Tervtől meg felhasználási területtől függ.
Udv.
Koszi a valaszokat, akkor gyakorlatilag teljesen mindegy. Igy akkor inkabb a mozgo hid megoldast valasztom. Koszonom.
Üdv!
Meg a rövidebb "lejárandó" utat választod, ugyanis ha az asztal mozog, akkor két asztalnyi út kell szerintem. A hozzászólás módosítva: Okt 25, 2017
Igen , az első gépecském 100x40cm es vázon 40x30cm es munkaterületet járt be (mozgó asztal) a most épülő gép 100x100cm en (mozgó híd) kb90x90 cm es munkadarabot tud majd megmunkálni , viszont a kicsi gép kb 35 kg volt ezen a gépen csak a híd 40kg a motorok nélkül a váz több mint 150...
Üdv.
Mi a legjobb megoldás,ha azt szeretném,hogy két bipoláris motor egyszerre forgjon,lépés tévesztés nélkül? Elég a leválasztó kártyán(3 tengely vezérlésére képes) közösíteni a step/dir kimeneteket a két motor meghajtójára(azaz rákötöm a két driver TB6600 bemeneteit közösítve a step/dir ,valamint az enable -eket),vagy valami diszkrétebb megoldással kell ?Ha ez a megoldás nem jó,és egy 4 tengelyes vezérlésére is alkalmas leválaszó kártyát alkalmazok ,akkor a Mach3 ezt tudja vezérelni,azaz hogy két motrot mozgasson egyszerre? Kösz!
Nem tudom miért van ilyen igényed, de az sehogyan nem lesz jo.
Az ilyen kapcsolást vagy aktiv visszacsatolással lehet biztosan kezelni (tacho) - vagy mechanikus kapcsolattal. Az általad felvázolt megoldások egyike sem garantálja az együttfutást.
Had vitázzak kicsit. A legelső habvágó amivel pár évtizede megismerkedtem ugyanilyen párhuzamos léptetőmotoros volt. Nekem is ez volt az első reakcióm, azonban aki építette, azt mondja még így évek múlva sincs vele lépéstévesztési problémája. Pedig csak közösítve van a step-dir vezérlés, semmi egyéb varázslat nincs. Én is építettem egy kis lézert, amihez épp most találtam vezérlést. Ugyanígy fog felépülni, gondolom nyekk-nek is azért merült fel a kérdés, mert válaszokat szeretne a kérdéseire. Ha jól van beállítva a vezérlés és nincs óriási terhelés a motorokon - a tapasztalataim alapján nincs gond több léptetőmotor együttes vezérlésével. Más kérdés ha nagyon nagy erőhatással szemben kell gyorsan mozgatni a tengelyeket, de ugye erről itt nem esett szó.
Nem azzal van a gond, hanem a konstrukcios elvvel. Azaz megy, bárhogyan párhuzamositod a motorokat, de bármilyen hibára a rendszer nem tud reagálni ( nem tudja kezelni, ha valamelyik motor lépést veszt).
A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2017
Idézet: Ez teljesen igaz , de ha jó a gép akkor nem veszt lépést . Csak tervezés kérdése . „( nem tudja kezelni, ha valamelyik motor lépést veszt).” A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2017
Addig amig meg nem terheli ( akár véletlenül is).
Azaz valoban tervezés kérdése és egy jo tervezö egy ilyen megoldást kikerül, a többiek meg szenvednek. A hozzászólás módosítva: Okt 26, 2017
Engem az érdekelne, hogy egy hobbi gép hogyan kezeli a lépésvesztést? Egyáltalán honnan szerez tudomást a vezérlés a lépésvesztésről?
Mivel nem gyári csúszókkal ,vezetőkkel tervezem megoldani a gép ezen részet,igy benne van a pakliban,hogy az egy menet orsós megoldás kudarcott vall.Nem kötelező ,hogy így legyen,de úgy szeretném kialakítani ,hogy szükség esetén nagyobb átalakítás nélkül be tudjam építeni a két menet orsót.Ezért merült fel bennem a kérdés ezt illetően.A neten(youtube) találni ilyen megoldást.De hogy kell -e, ez csak akkor derül ki,ha elérek az építéssel addig,hogy tesztelni tudjam .
Sehogyan, s pontosan ez a baj. Ezt rontod le még jobban, ha egy irányt két motorral kezelsz.
Nem egyszerübb akkor ha a 2 menetes orsot összökötöd egy lánccal vagy bordásszijjal (stb) és igy egy gondot kiiktatsz a rendszerböl.
Gondolkodtam többféle,megoldáson,de még össze nem áll annyira,hogy látni is lehessen, mi hogy viselkedik,esetleg mi az amit változtani kell ,addig marad csak az ötletelés,tervezgetés,meg persze a kérdezgetés
Kellene egy kis segítség! Nem találok leírást, videót arról a végállásokat, E-stop-ot hogy kössem be. Minden tengelyre kettőt szeretnék.KÉP
Vezérlő útmutatója:USB vezérlő NVUM_SKv1.1
Ha ezek záró kapcsolók? Akkor párhuzamosan mindet!
Ha ezek megszakító kapcsolók? Akkor sorosan mindet!
Oké! De hova? Nem értek hozzá.
![]() Azért mellékeltem az útmutatót, mert ott le van írva, de nekem az latin. ![]() Valaki be tudná rajzolni a képre mit hova? Ilyen a végállás. Bontóra, záróra is be lehet kötni (asszem).
A kapcsolokat programozni lehet ( zárora bontora). Azaz te döntöd el mi lesz. A gép többnyire ugy müködik, hogy elöször nekimegy a kapcsolonak, aminek a hatására irányt vált és amikor ujra billen a kapcsolo, akkor áll meg és foglalja el a referencia állást.
A kapcsolón látszanak a következő jelzések:
C - Common: közös (ide kötöd a földet vagy a pozitívat, attól függően milyen bemenetet vár a vezérlőd) NO - Normally open: alapesetben nyitott (ha nem kapcsolt a mikrokapcsoló akkor ez bontott) NC - Normally closed: alapesetben zárt, általában ide szokás kötni a vezérlőd bemenetét, hogy kezelje a kábelszakadást is. A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2017
Ki milyen vezérlőt és szoftvert használ?
Nálam a párhuzamos port, nem akar normálisan menni Mach3-al. Illetve úgy tudom, hogy nem is 100%-osan megbízható, lépést téveszthet. Viszont van egy arduino uno-m, de milyen szoftverekkel tudnám használni? Miben érdemes gondolkodni?
Szia!
Ezt próbáld ki, én is ezt használom arduinoval és még nem okozott lépésvesztést, bár nekem Omron szervók vannak fent a gépemen. Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2017
uno-val én a grbl-t használom.Ez a firmware amit feltöltesz az uno-ba. G code sender-nek pedig a candle nevű programot telepítettem (Win 10 alatt de megy linuxon is)
A következő gépemen pedig a Marlin fog menni, csak ezt egy kicsit meg kell buherálni, mert ez eredetileg 3d nyomtatóra van kitalálva, de az tetszik hogy kezeli az sd kártyát is, ellenben ehhez arduino mega kell és RAMPS (+ lcd
Én inkább vennék egy Raspberry PI ZERO-t és egy 7 colos hdmi-is lcd az Arduino-hoz, ha már egy standalone megoldás a cél. Én nem vagyok híve az ilyen SD kártyás megoldásoknak, mert szerintem nehezebben kezelhető, és a kijelzése is nagyon lebutított.
Köszi!!
Akkor így jó? |
Bejelentkezés
Hirdetés |




. Sokféle szoftvert használok. Vectri Cut, Sketchup, konverterek, Inkscape, OpenOffice, Eagle, mikor melyik a gyorsabb, hatékonyabb egy feladatra. 3D-hez általában Sketchup, amiben lemodellezem, mert ott könnyű a szerkesztés és jobban látom, milyen lesz a végeredmény. Aztán vagy konverter és Mach3, vagy ha egyszerűbb alakzat, akkor gyorsan berajzolom Vectri Cut-ba, aztán Mach3. 2D-ben , vagy ha szövegek kellene, mondjuk gravírozni, Akko Vectri Cut + Mach3. Ha Nyák, akkor Eagle + pcngcode.ulp +Mach3, de van egy kis NC segédprogramom, amivel 3D-ben tudom a fúró és marófájlokat ellenőrízni, mielőtt butaság történne. Illetve tudok rajta egyszerűsíteni is, mert az új változatai editálhatóak is. Ez a Basic CNC viewer.











