Nem is kell kidobni ami régi, én a mai napig aktívan kazettázok...

Az is jó... Nekem is van ~1-2 tucat... Na meg a VHS, abból is van ~1-2 tucat...

Ráadásul azóta még találtam itthon pár floppy lemezt, így már összesen 134 darab van! Köztük egy különleges 3 lemezes Sakkmester 3000 program is!

Úgyszintén, mivel 30 éves felvételeim jól szólnak. Ma töredék áron szinte fillérekért lehet venni komoly kategóriás kazettás decket, ami fénykorában egy vagyonba került.

Nekem is van még sok floppym, mert egyes gépeim meg hangszereim ezt használják. Épp a minap vettem egy floppy emulatort a yamahába, hogy egyszerübb legyen a kezelése és ne kelljen a floppykkal szorakozni.
USB floppy

Kb egy éve bedobta a törülközöt a majdnem 20 éves esztergapadom. A gyártoját ma már meg sem lehet találni a forgalmazot ugyanugy. Na mindegy, gondolom nem müvészet egy ilyen cuccot javitani, az apám közel 100 éves gépe is remekül megy a mai napig ( ha valaki kiismeri magát vele )
Megnézem mi történt, hát elszállt a bordásszij amivel a motor hajtja meg a gépet, na mondom ilyen pár filléres darab csak nem fog ki rajtam, addig amig elö nem kotortam a sublert és látom, hogy a fogosztás 4,7 mm !
Irány az internet, kiderül, hogy ilyen bordásszijra még szabvány sincs, de szerencsére van egy elado Angliában aki aranyáron tart ilyesmit. Mindjért rendeltem kettöt - annyiba került a kettö, mint a postaköltség, de megjött.
A mult héten a marogépem is feladta magát - más márka, más koru - mi van abban? Megint egy ugyanilyen szabványtalan bordásszij, de rövidebb, és ilyen még az angolnál sincs. El is dobtam a szemétbe az egészet ( itt egyszerübb mint az esztergánál) és átalakitottam egy szabványos T5-s szijra. Hogy miért kell ilyen gépekbe a szabványt fényévekre kerülö alkatrészeket használni az számomra érthetetlen, föleg összevetve a 100 éves géppel ahhoz szinte minden sarkon minden kaphato ( fogaskerék stb).
Erre jön ma az anyos , hogy bedöglött a majdnem uj kenyérsütögépe. Szétszedem, kiver a meleg. A dagaszto edényt, amit ugye alulrol melegiteni kell - azaz ott van a bojlerböl ismert fütötest - két fém bikacsökkel hajtják meg. Ezzel még nincs is gond, de a két bütyköt alulrol egy -egy müanyag kerék hajtja meg, amiket szintén bordásszijak!! mozgatnak. Ezuttal azok elvben szabványosak, de amint ma megtudtam a szaküzletben ( ahol vagy 30 különbözö tipusu bordásszij van), hogy olyan nincs ami állná a meleget, itt pedig az alapfeltétel lenne, hiszen a szijak mintegy 5 cm távolságban vannak az emlitett fütötesttöl.
Ennyit a modern high techröl. Arrol már nem is lehet értekezni, hogy a két (nem höállo) bordásszijért többet kértek, mint amibe az egész cucc került két éve a boltban. Igy maradtak a szijak a boltban, a gép meg megy a bontoba.
Hogy mindenkinek csak a szeméttermelés a célja szinte hihetetlen.

Nem lehetett volna a szíj és a fűtőtest közé egy alulemezt hekkölni, ami elvezeti a lefele sugárzó meleg nagy részét?

Van ott egy fémlemez, de olyan közel ugy a fütötestöl mint a szijaktol, hogy csak percekig képes védeni. Kenyeret meg orákig kell sütni - igaz akkor nem forog már a kerék, de sül a szij.
Ime néhány kép:

Akkor ez szíjsütőgép

De nem lehetne egy kis ventit beletenni, hogy alul fújjon némi luftot a szíjhoz?

Vagy a szíjat és a bordáskereket lecserélni lánckerékre és bicikliláncra

Lehetne, söt akár egy bicaj- vagy aranyláncot, ahhoz még venti sem kellene - csak némi intelligencia a gyártonál....

Én bosszúból felhekkelnék rá egy akkus roller láncot, juszt is lehetne benne sütni a kenyeret még 20 évig. Hátha addigra tönkremennek....

Barátnő printer

Ha ez bekövetkezik ....

Megpróbálkoznék robogóba való kevláros szíjjal, hátha van ilyesmi méretben. Az bírja a hőt.

Lehet hogy van, de már a két mezei bordásszij is annyiba került volna mint az egész sütö.

Lassan nem 1 év garancia lesz az új termékekre, hanem kapugarancia...Mint anno a tescos lépegető gépnél is volt bő 10 éve.

Valószínűleg ezért van benne silány minőségű szíj, mert különben eladhatatlanul drága lenne.

Ezt nem hiszem, mert ahogy tegnap gondolkodtunk, egy mezei lánchajtás olcsobb, mint a bordás szij ( nem is igen tudom miért olyan drága a bordásszij?). Legfeljebb egy kicsit hangosabb. De mindegy az ilyen dolgokon látni, hogy mennyire eggyügyü sok mai konstrukcio.
Az eszterga esete meg kimondottan siralmas, minden megvan hozzá szabványos (metrikus vagy collos) méretben mégis a nem szabványos anyagokbol dolgoznak.

Emlékszel-e a Packard Bell pc-kre, találkoztál-e ilyenekkel? Na a pakarduska-belluska csinált saját-forma pc-t, de olyat, hogy csak a saját maguk által eszkábált alkatrészekkel tudtad bővíteni-javítani. Bele is buktak.

Arra konkrétan nem, de van a gyüjteményemben 6 mm-s csavar amin Withworth menet van (talán még ma is használják egy automárkában), meg hibrid IC, ami ugyanazt tudja, mint egy mezei 741-s csak rosszabbul és más lábkiosztással - és természetesen méregdrágán.
De elég volt néhány évig angolszász országban dolgozni, ahol ha bizonyos méretü furot vagy drotot kerestem, akkor egy táblázatbol kellett kikeresni, mert 1mm vastag drot nincs, csak AWG18 stb. igaz az legalább szabványositott.

Ja, pc-kben a Withworth csavarok és a metrikusak érdekesen keverednek, pl. szerelőkeret, a házba W-menettel szerelendő, a CD/floppy oldalára meg metrikussal... Hogy egyem a zúzáját, aki kitalálta. Persze amerikai az eredet, ott a W-menet a menő, meg az uncia, meg a láb... A sebességet öl/miatyánkban mérik...
A fúróknál sincs másként az ilyen 3/16"-os mérettől és hasonlóktól megyek a falnak...

Az AWG-től nekem is hullik a hajam, pláne, hogy minél nagyobb a mögé írt szám, annál vékonyabb a drót. Lehet, hogy ugyanazt az elvet használják, mint az angolok a sörétes puska kaliberének megadásakor. Nagyobb szám, kisebb csőátmérő, mert azt a számot adják meg, hogy hány darab, a csőátmérőnek megfelelő golyó önthető ki egy font ólomból. Aranyos mi? Hülyeangolok-angolhülyék...

Nem feltélenül hülyék. A természetes mértékegségek könnyebben saccolhatók, mint a metrikus.

Saccolhatok, de azt a metrikus méretben is lehet. Viszont az akkori angol kollégám zsebében mindig ott lapult a konverzios táblázat, mert csak abbol tudta a valodi méretet kiolvasni.

De az eddigi csuccsal Moszkvában találkoztam, amikor ellopták a csavarkészletünket (M6 anyával). Elvittek az egyik autogyárban ahol a raktáros talált megfelelö M6-s csavart, de az anyát már probálni kellett hozzá - volt vagy 20 fajta, de csak kettö passzolt a csavarra - természetesen mindegyik dobozán ott volt a GOST M6 jelzés. ( hogy a többi miért volt M6 az rejtély maradt).

Ez igy van minél nagyobb a szám annál finomabb a furo vagy a drót vagy a puskagolyo. De ez normális az angolszász világban, ott az auto fogyasztását sem gallon/mérföldben mérik, hanem forditva, hány mérföldet megy a kocsi 1 gallon üzemanyaggal. Nem tudni honnan ered ez a forditott logika.

Kérdés, hogy mérőeszköz nélkül, csak a saját testedre hagyatkozva mit tudsz pontosabban, gyorsabban megsaccolni. Öt öl, vagy nyolc méter?
Nem azt mondom, hogy teljesen rossz a metrikus rendszer, de erőltetett. Mint a tizedesvessző, meg a tizedespont. Presztizskérdés, csakazértis, hogy ne legyen igaza a másik félnek.

Egy kis érdekesség az AWG-ről:AWG

Abban az iparban ahol naponta megfordultam mind a kettöt egyformán - csavarokat, drotokat, furokat, gond nélkül.. Ha naponta kézbe veszed a csavarokat, furokat stb. akkor már szemmel is meg lehet különböztetni a 3-s furot az 1/8-s tol, vagy metrikus csavart a W-töl.
De azért az is érdekes az angolszász világban, hogy a meröeszközeik nem az AWG-t stb mutatják hanem a valos méretet collban azaz akkor is kell a táblázat. Meg van egy nagyon régi tolomércém aminek a hatulján ott van a táblázat AWG-re meg menetfurokhoz....
Amugy egy angol mühelyben sablonokkal dolgoznat, pl azokon vannak pl a lyukak meg a feliratok és abba dugdossa bele a szaki a drotot, furot stb és olvassa le a méretet.

Akik képesek dél után teát inni, és az úttest rossz (értsd: bal) oldalán közlekedni, azok más aljasságokra is képesek.

Mondja ezt egy olyan, akinek a nagyapja még az út rendes oldalán közlekedett.

Viszont soha nem ivott délután négykor teát! (Mondjuk máskor se nagyon...)