A 2.0 verzió A név ne tévesszen meg senkit az 5,5 a hármas anya kűlmérete

Neked mennyi kellene belőle? Most az ünnepek miatt az asszony kicsit morcogós, de ünnep után megcsinálom.
Az asztal felszerelés is tolódik ünnep utánra.

Ment az üzi , nem sűrgős

Én erre értettem.

Linket közzé lehet tenni. Így íme a 3D rajzok.

Sokszor még magyarul sem tudom hogy hívják a dolgot, amit keresek. Ezen felül meg FreeCAD-et használok a rajzoláshoz. Akkor már inkább a thingiverse közelebb áll a 3D nyomtatáshoz.

A Google sketchup is ingyenes és minden gond nélkül elfut linuxon a win on linux és a wine segítségével (8-as verzió). A freecad nagyon fapados a sketcuphoz képest. Anno DOS-os autocad-en kezdtem, azaz van bőven tapasztalatom, végigjártam szinte minden 3D-s szoftvert, de ez a legkezesebb és leghatékonyabb, ha gyorsan össze akarok állítani valamit. Ráadásul nagyon szép modellkönyvtár van mögötte. Használtam linuxon cycas-t is, windowson solidedge-t, solidworks-ot, 3d stúdiót..

Sziasztok!

Tudom nem a témához kapcsolódik a kérdés, de talán ez a topik áll legközelebb az ipari automatizáláshoz.

A mellékelt robotvezérlőről lenne egy kérdésem. A bemenő feszültség valóban 1 fázis 230V lenne? Találkoztam hasonlóbal, de ott 3 fázisról ment.

Köszi!

Hát lentebb írja, hogy 3 fázis kell neki. Ha ez csak a vezérlő, akkor nem lenne meglepő, ha sima egy fázist használó és a vezérlésnek valamilyen DC-t előállító tápegységek lennének benne (kisebb teljesítmény esetén ezek általában nem 3 fázisról tápláltak).

Értem, köszi.
Hazai körülmények között a 3x230V os megtáplálást hogy értik? Annyit találtam a szervízkönyvében, hogy 3 fàzisú táplálásnál csillagba van kötve a bemenete, viszont nulla nem kell neki. A föld fele kialakíthat egy null pontot a közös csillagponton ( a közős csillagpont földre van kötve ), és úgy kapnak a tekercsek 230V os feszültséget?

Utólag belegondolva, ha szimmetrikus a terhelés akkor a nulla nem is kell, mert azon úgy sem folyik áram.
Ha azt fázis feszültségként értik.

Erre így a gép ismerete nélkül nehéz mit mondani. Volt már szerencsém olyan berendezéshez (egyik gyökér beszállítónktól), ahol afféle virtuális nulla pont volt. Rendszeresen elszálltak tápok, amikor az egyenetlenebb terhelés miatt elmászott a nulla középről és túlfeszt kaptak egyes részek (amerikai cég volt és egy 3 fázisú trafón keresztül konvertálta át a mi feszünket a sajátjukéra).

Nem ez Janápban szabványos feszültségre van méretezve! Ott nem 3x400 volt van hanem 3x230V. Szerencsés esetben elmegy a hazai 1 fázisról..

Ezt jó tudni. Viszont 3 fázist igényel és a "multi-tap input" gyaníthatóan arra utal, hogy egyenletesen terheli a fázisokat, így nem hiszem, hogy be lehet kötni egy fázisra. Persze ezt a gépkönyvben ellenőrizni kell. Lehet itt is egy 3 fázisú trafóval való feszültségcsökkentés lesz a megoldás akkor (több szerencsét akkor hozzá, mint nekünk volt).

Hát az igen jó, mert akkor be kell szereztetnünk a megrendelővel egy átalakítót. Ha csak nem kaptak hozzá, és elfelejtették közölni. Valami pályázaton nyerték még meg a robotot.
Köszönöm, mindenkinek a segítséget!

Én használok itthon hasonlóan erre feszültségre tervezett frekiváltókat mert szinte ingyen lehet hozzájuk jutni. A fázist meg a nullát bekötve egy-egy fázisra. De itt látom 3 kVA, az mondjuk egy fázisra nem kevés!

Kis teljesítményű frekiváltóknál ez gyakran járható út (és támogatott is, nagyobbaknál viszont hiányozni szokott ez az opció, cégnél gyártunk olyan gépet, amihez negyed megawattos frekiváltó kell ), itt viszont egy komplett cél elektronika van a szekrénybe gyömöszölve, ki tudja milyen megoldásokat használva.

A sárga fórumon nemrég láttam eladó 1/3 fázisú 4kW-os Lenze-t 75 pénzért. Azért nem mondanám, hogy "szinte ingyen" van, de megfizethető, főleg, hogy ez már bőven nem hobbi kategória.

3 ezresért vettem a kettőt, 0.2kW, és még ajándékokat is kaptam mellé.
Csatti2!
Nagyobb teljesítménynél valóban nem lesz annyi "tartalék" a diódahídban hogy tartósan bírja a csúcsteljesítményt, de ott gondolom alkalmaznak fáziskiesés érzékelést is. Tehát elviekben nem érheti károsodás a két fázisponton való táplálás esetén, hiszen az olyan mintha kieset volna 1 fázis. Ami azért előfordulhat...
A másik hogy ez egy robot, ha nem használják teljes sebességen, terhelésen nem vesz fel 3kVA-t!
Simán rákötném a hazai 1 fázisra! Ha kiáll hibára akkor kell neki a trafó.

Persze, de a 0,2kW nem sok mindenre elég, van amihez jó, de ez nem az a kategória.

Egy frekiváltó viszonylag "egyszerű" eset. Van benne egy egyenirányítás és általában innen (is) szedik le a vezérlés saját tápját is (pl. a Danfossoknál, amiket használunk a DC rész közel 600V-os, ezt kisebb teljesítményűeknél ki is vezetik [király trükkökre alkalmas, pl. energia visszatáplálás], nagyobbaknál gondolom nem merik). Ez a szekrény viszont tartalmaz egy komplett vezérlést több tengelyre, mindenféle interfészt, stb. valószínűleg több tápegység is található benne. Nézze csak meg alaposabban azt a leírást, mielőtt hülyeséget csinál és elszáll valami "spórolás" miatt.

Semmiféle misztikus dolog nincs egy robotban, állíthatom ezt azért mert volt már dolgom velük.
Van benne adott számú hajtásvezérlő, ami picivel okosabb a frekiváltónál, mert vissza van csatolva az elmozdulás, meg egy vezérlő rész ami az egészet irányítja pár IO-val.
És mivel ez egy komplett egység nem pakolnak bele különféle tápegységeket, maximum a hajtásvezérlők kaphatják meg direktbe a hálózati tápot, de szerintem ebben a teljesítmény kategóriában egy központi táp van és kártyás megoldásban csatlakoznak a részegységek.

De a igazán lényegeset már leírtam, de leírom még egyszer: Egyetlen fázis "kiesése" miatt nem hibásodhat meg! Az még kérdés, hogy vár e N-t, azaz nullát, mert akkor nem lehet megúszni a trafót!

Én is dolgoztam már robotokkal, igaz mi KUKA gyártmányt használunk ha ilyesmi kell (német cég, német robot, ugye). A legutóbbinak 3 fázis kellett, igaz jóval nagyobb terhelhetőségű is volt, mint amit erre írtak. A vezérlőszekrényében jópár modul is volt buszos kommunikációval. Mondjuk a mi részünkről bekötöttük a KUKA-s leírásnak megfelelően, aztán gondosan bezártuk (volt bent pár "csupasz" nyák is, ez nekem személy szerint nem tetszett annyira).

Annyi kiegészítéssel, hogy emlékeim szerint a Japán gépek 60Hz-el mennek. Legalábbis emlékszem gyártósori projektre, ami 60Hz-es készülékekkel volt szerelve és emiatt kellett beépíteni egy szünetmentest, ami 60Hz-et adott ki a kimenetén.

Van valakinek tapasztalata a kínai ER patronokkal? Nem tudom van-e lényegi különbség a 300.-/db és az akár 2500.-/db áron kapható patronok között.

Kínainál előfordul, hogy szemre sem központos a lyuk rajta. 1-2 tizedet üt benne a szerszám.

Még néhány szempont:
Ha a bemenete a frekvenciaváltóknál szokásos egyenirányító és DC puffer kör, amit 3 fázisúra terveztek, egyfázisú táplálásnál a bemeneti diódás híd aktuális diódái túl lesznek terhelve, illetve a DC kör feszültség-hullámossága a 3 szorosára fog nőni. Ezek problémákat okozhatnak.
Véleményem szerint csináld meg a 3x200...230Vac betápot. 3db egyfázisú autó trafóval elviselhetőbb lehet az ára.

Akkor a kínai kilőve. Viszont itthon is nagy a szórás árban. A cncpart-nál 21 körül van egy 13db-os készlet, a cncdrive-nál 13, a Klavionál a 7db-os 11. Ezek vajon minőségben azonosak?

Nem tudok erről nyilatkozni. Igazából kell a készlet? Nekem minden szerszám 1/8-os szárral van, igaz kis hobbi gépem van.

Nekem kellene, vannak 1,2,4,6 mm-es maróim is. 1/8-os van nekem is, azt adtak a marómotorhoz.