Egyszerü fizika. Az excenteres szorító a sodrott vezetéket jobban össze nyomja ezáltal növekszik az érinkezőn a keresztmetszet. Nem kell ehez katalógus. Jön a következő kérdés a tömör vezetőre vonatkozóan. A réz vezető lágyabb anyagból van mint az érvéghüvely anyaga, következésképpen az eredmény ugyanaz mint az elöbb. Kb 15 év villamos elosztó és vezérlő szekrény kivitelezés van a hátam mögött. A sima rugós wagóba azonban a technológia miatt ha sodrott vezetéket szeretnél belekötni akkor oda kell az érvég. Rengeteg házi barkácsolással volt már dolgom. Sokszor a helytelen bekötés miatt vissza ég a vezeték, elolvad a kötés és jön a pánik, hogy nem megy ez vagy amaz a lakásban. Legutóbb egy helyen a nulla vezető szált el. A kár egy hifi és egy lcd tv.

Egyébként mindenki úgy csinálja ahogy akarja. Majd jó pénzért megyek és kijavítom.

Már megbocsáss, de láttam én már 20 éves tapasztalattal kókány munkát.

Tehát nincs semmi bizonyíték, csak a szavad. Mondani én is tudok bármit. Ha mutatsz valami megbízható infót, meggyőzhető vagyok!

Szerintem. Ha 25-26A zabál a géped akkor a2,5 keresztmetszet kevés. Szabvány szerint a 2,5 réz vezető 20M alatt 16A biztosítható. Azonban ha a kicsit régebbi szabványt nézzük akkor 20A-ig jó vagy a jelenlegi keresztmetszettel. A helyedben én ki húznék oda kötések nélkül minimum 4 -es vezetőt nem dupla szigeteltet a hűtés miatt. Olyan a tapasztalatom szerint meg úgysincs, hogy nem megy egyszerre. Mindazonáltal a villamos hálózatot mindíg a maximális teljesítményre méretezzük, minden keresztmetszet váltáskor védelmet kell használni. Nem a gépet hanem a hálózatot védjük elsősorban. A gép védelmére vannak egyébb eszközök.

Szép napot!

Nem sértődtem meg. A tapasztalataimat írtam le. Mindenkinek szíve joga. A katalógus alján oda vagyon írva mi van ha érvéggel kötsz wagóba. Mindenki döntsön belátása szerint.

Szép napot!

Kerítek neked holnapra egy fényképet a munkámról aztán eldöntheted mennyire kókány.

Nekem nem kell bizonyítanod, csak halványan akartam sugallni azt, hogy nem csak magas lóról lehet érvelni.

Tulajdonképpen lehet majd inkább a ki mit épített rovatba pakolom majd....

Tényleg? Én eddig úgy tudtam, hogy az érvéghüvely szintén vörösrézből van. Mitől is lenne a vörösréz huzal lágyabb az érvéghüvelynél? Illetve az én olvasatomban az jön le az idézett mondatból, hogy a WAGO a tömör drótot hasonlóan összepréseli mint a sodrottat, pedig ez az én tapasztalataim alapján lehetetlen. Soha nem láttam WAGO-ban kilapult kör keresztmetszetű tömör rézvezetéket.
Amúgy egy elektromos kötésnél nem az érintkező keresztmetszet a fontos, hanem a kötés átmeneti ellenállása. Az más kérdés, hogy minél nagyobb az érintkező felület annál kisebb lesz az ellenállás, de ez az ellenállás sok minden mástól is függ (oxidáció, szorítóerő, esetleges szennyeződések...).
De most amit telepítünk elosztószekrényt abban a gyártó a 4mm²-es sodrott vezetéket úgy kötötte mindenhol a kalapsínre pattintható rugós WAGO-ba, hogy érvéghüvelyt nyomott rá (és minden más sodrott huzalt is így kötött be). Egy német tervezésű és gyártású ipari vezérléstechnikai és erősáramú szekrényről van szó. De a másik osztrák és a harmadik amerikai szekrényben is érvéghüvellyel csatlakoznak a WAGO-ba a drótok. Most akkor a fél világ rosszul csinálja?
Ennek ellenére én is azt mondom, hogy WAGO-ba a sodrott drótot sokkal jobb érvéghüvely nélkül bekötni, de nem hiszem hogy érvéghüvellyel rosszabb eredményt kapnánk mint amit a kör keresztmetszetű tömör vezetővel. Érdekességnek megjegyzem, hogy a két világháború között a hőskorban gyártottak négyzet keresztmetszetű vezetőket direkt azért mert az jobban felfekszik a csavarok alá. De azóta ez valamiért kiesett, biztos rájöttem, hogy egy nem létező problémát akarnak megoldani.
Én is láttam már sok helytelen bekötést, főleg ott jelentkezik a gond ahol a szerelő kombinált fogóval vagy csípőfogóval "nyomja fel" az érvéghüvelyt a drótra de amik léteznek áttétel nélküli présfogók azok is rossz eredményt adnak. Egy normálisan áttételes présfogóval felpréselt érvéghüvely biztosan nem okoz gondot.

Igen akkor a fél világ rosszul csinálja. A 221-41x sorozatúba max 4-es sodrott köthető érvég nélkül. Ugyanez igaz a régebbi 222-xxx sorozatra is. Ezt a katalógus írja.



Mindenesetre az ellenállással meg a többivel eggyet értek.

Üdv!

Mint a többiek is rámutattak a 2,5mm²-es vezetéket ekkora terhelésre felejts el feltéve ha nem akarod felgyújtani a műhelyedet. Ekkora terhelésre én közvetlenül húznák minden fogyasztónak vezetéket a műhely főelosztó szekrényéből mindenféle toldás nélkül. Minimum 4mm²-es vezetéket kell használni, de távolságtól függően akár a 6mm² sem túlzás.

Nem a 221-es sorozatról van szó, itt a szekrényben nagyobb kalapsínre pattintható típusokról van szó: sorolható WAGO sorkapcsok.

Sziasztok!

Mi a különbség a FET-ek/tranyók hűtőbordától való elszigetelésére használt "gumi", és"csillám" szigetelők között?

Ezeknél azért érvéghüvelyezik a sodrott vezetékeket, mert anélkül a vezeték bedugásakor az elemi szálak visszagyűrődhetnek, deformálódhatnak, leszakadhatnak, illetve ha kilógnak a sorkapocsból(A visszagyűrődés miatt,) az problémás.
Egyébként meg úgy látom felesleges tanácsot adni Wuti91-nek, már eldöntötte a 2,5-es vezetékeket, hiába mondtuk többen hogy nem okés.
Az ő felelőssége, és baja.

A szilikongumi hővezetése elég rossz, inkább a villamos szigetelőképesség,és az olcsóság miatt válasszák.(tömegtermelés)
A csillám okés, hővezetésre, villamos szigetelésre is.
A legjobb, (meg legdrágább) a kerámia szigetelők.
Ezeket általában a magasabb minőségi osztályú cuccokban használják.

Nem ismerem komolyabban ez a területet, de ahogy elnézem a WAGO csatlakozási pont keresztmetszetet, érvéghüvellyel csak egy (vagy kettő) ponton érintkezik. Jó ez így?

Természetesen.

Egyenlőre az idő igazolni látszik azt, hogy jó. De ha belegondolsz a kör keresztmetszetű drót bekötve (csavar al is) is csak két ponton fekszik fel. De ahol most dolgozunk gyárban (új részleget építünk) ott éjjel nappal 10-20A folyamatosan folyik ezeken a WAGO kötőelemeken és semmi probléma nem jelentkezik. Eleinte amikor ez "divatba jött" elég ferde szemmel néztünk a WAGO-ra, de több év távlatjából azt kell mondani, hogy nincs vele probléma.
Eleinte találkoztunk családi házakban leégett WAGO-kkal, de azok mint valamilyen koppintások voltak nem eredetiek (olcsóbbak voltak mint az eredeti WAGO ezért sokan azokat használták) de gyakran lefüstöltek a kötések. Volt a kezemben olyan is amit egyszerűen le tudtam húzni a drótról mindenféle erőlködés nélkül.

A hőellenállás. A szigetelő alátéteket úgy kell megválasztani, hogy minél kisebb legyen a hőellenállása, mert a kisebb hőellenállás hatásosabban hűt. Igazából számolni kellene, mert a félvezetőnek igencsak maximált a réteg hőmérséklete. A félvezető réteg, és a hűtőborda között minden átmenetnek van hőellenállása, így a réteg - tokozás, a szigetelő a tokozás - hűtőborda, és a hűtőborda, a szigetelő - környezeti levegő (hűtés) között. Ezekből az adatokból számolható az, hogy a hűtőrendszer hány W -ot tud eldisszipálni, hogy a réteghőmérséklet ne lépje túl a max értéket.
A másik szempont a szigetelő alátét átütési szilárdsága. Az adatlapok az ilyen adatokat tartalmazzák, érdemes tanulmányozni.

Sziasztok

Kondenzátorokra milyen fűtést használnak ?

Ezt kifejtenéd bővebben? Milyen kondenzátort kell fűteni és miért?

Jajj az tűrés lenne csak a telefon átírja másra mint amit én írok és észre sem vettem.

Milyen kondenzátor? Kb. ahány gyártó, annyi tűrés. Vannak előre definiált sávok de ettől el lehet (el is szoktak) térni.

Elektrolit és keràmia kondenzátoroknál (vegyes gyártó és bontàsból vannak) általánosságban a megedett tűrés.
Még régen a magyar kondikon fel volt tüntetve a tűrés 5, 10%.

Hali!
megnézed a boltban a kivánt kondit, és megnézed a doksiját
pl: https://www.hestore.hu/prod_10033578.html
ez pl +-20%

Sziasztok!

Készítettem egy kapcsoló üzemű tápot, ami egy 12V-os (4Ah-s) akkumulátorról hajt egy eredetileg hálózati áramú Hi-Fi-t.
Minden szuperül működik, amíg az akkumulátor töltője (Ami ez itt: Bővebben: Link) el nem kezd tölteni. Töltés közben a Hi-Fi hangfal kimenetén ugyanis megjelenik az a zavar, amit a töltő a 12V-os akksi töltésével okoz. Búg, illetve néha visszhang szerű, erősödő kattogások is vannak .


Próbáltam már kondenzátorral simítani és induktivitást sorba kötni vele, de nem használ.

Mit lehetne tenni, hogy ne kerüljön ki a zaj a hifi kimenetére?

Nincsen töltő link.
Egyébként jó eséllyel a töltő olyan zavart tesz az akkura, amit így nem tudsz kiszűrni. Sok-sok különféle kapacitású kondival próbálkoztam én anno egy PC táp és egy ugyanarról hajtott erősítővel, aztán valaki vommon mode choke-ot javasolt, az segített is sokat, de néha még így is volt zaj. A megoldást nálam a PC-től teljesen független külső táp jelentette, azóta nincs zaja.
Szerintem nálad a legegyszerűbb az lenne, ha egy kapcsolóval oldanád meg, azaz vagy az akkuról megy az erősítő, vagy tölt, a kettő együtt nem menne.
A B terv lehetne egy másik töltő, ami jól szűrt DC-vel töltene (mert szerintem a mostani nem az).

Köszi szépen, akkor feleslegesen nem próbálgatok tovább, de a common mode choke-ot kipróbálom.

Itt a link a töltőhöz: Bővebben: Link

Az is könnyen megeshet, hogy nem vezetéken hanem a levegőben terjedő zajt fogja az erősítő.

Szkóp egy-egy csatornáját ráraktam az akksira és az erősítő kimenetére és a jelalak megegyezett. Nem hiszem, hogy a levegőből szedné össze.