Köszönöm a választ. DE még annyi lenne a kérdésem ,hogy a kettös táp mit takar? Régebben csináltam végfokokat de már gözöm sincs mi micsoda.Azt esetleg tudnád ,hogy TDA1512Q val végfokot lehet e csinálni?És ha igen akkor hol találok nyák illetve kapcsolási rajzot.

Hozzászóláskor használd a hozzászólás zöld fejlécében található válasz gombot, akinek a hozzászólására válaszolsz, hogy tudják kitől kérdezel, kinek válaszolsz.
A szimpla táp egy pozitív és egy GND-t, (az angol grund= föld) azaz mindösszesen két pólust tartalmaz.
A kettős táp egy pozitívat, egy GND-t, és egy ehhez képest negatív feszültséget, azaz három pólust.
Többnyire egy ill. két szekunder tekercseléssel ellátott transzformátort használunk graetz (ejtsd gréc)
diódás egyenirányítással. A lüktető egyenfeszültséget pedig elektrolit kondenzátorokkal simítjuk.
Olvasd át. Itt ábrák is vannak.

A TDA2030 adatlapján a 8. oldalon ott van a szimpla és a kettős táplálás kapcsolási rajza és egy nyákterv is. És az összes többi IC adatlapján is megtalálhatóak a lényegesebb adatok, bekötés módja, stb.

Ez a TDA1512Q valószínűleg autós-végfok céljára készült, tehát ott csak egyféle feszültség van, a +12V(12-14V) és az akku negatívja a másik, illetve a GND-pont.
Ilyen IC-végfokoknál figyelni kell még arra is, hogy a hűtőfelülete, a fém-háza milyen potenciálon van, nehogy zárlatot okozzunk. Adatlapok tanulmányozása célszerű.
Nem tudom tulajdonképpen mit szeretnél?
Az alkatrészek adataira rá lehet keresni az interneten, szinte minden megtalálható, adatlapok, ajánlott felhasználási javaslatok, paneltervek, stb.
-
A kettős tápfeszültség két eltérő polaritású feszültséget jelent egy közös ponthoz képest, ami azonos nagyságú egyébként. Tehát például a 2x15V-os táp az azt jelenti, hogy a közös ponthoz képest (GND) van egy +15V-os vezeték és van egy -15V-os vezeték, amit az áramkör megfelelő pontjaira kell kötni.
(Jelölik még úgy is, hogy Vdd a pozitív és Vss a negatív feszültség.)

Üdv!

Sziasztok .

Megint én lennék. Ebbe a panelba van a kérdéses ic.A kérdés hogy ez egy végfok lenne,vagy mi célt szolgál. Ránézésre semmi baja. De nem tudom ,hogy hol a táp bemenet meg stb.

Ja egy másik kérdés hogy ez a trafó jó e kettős tápnak?Sajnos csak ezt találtam

Sziasztok jó reggelt mindenkinek!

A kérdésem .Amit megépitettem végfokot egy kis átalakitással nem lehetne szimpla táprol működtetni. Segitsetek kérlek. Leakadtam

Keresd meg a leírását a készüléknek, amiből való az a panel és annak alapján keresd meg az interneten a kapcsolási rajzát (schematic), vagy service-manual-t, ami alapján lekövethető hogy hol kap tápot, melyik a bemenet és hol a kimenete. Az IC adatlapját is keresd meg az interneten és töltsd le, abból is látható, hogy mi merre, de ezt már írtam.

Üdv!

Ránézésre: NEM.

A panelon is látható. NEM lehet.

Üdv!

De figyelj már! Miért kéne megválni a kettős táptól? sokkal jobb az, pláne ha belegondolsz, hogy az egytápos végfok végére rá kell akasztani egy DC leválasztó elkót, ami audiojel útjába' éppen nem egy jó ómen..

Boldogult tizenéves koromban én sem értettem ezt a kettőstáp-mizériát, aztán ahogy elkezdtem minőségi cuccokat építeni, megjött az eszem!

Építsd meg a jóféle végfokot, csinálj hozzá szépen-ügyesen kivitelezett duplatápot, és rájössz, hogy a boldogság valahol itt kezdődik...

Ez megint egy nesze semmi fogd meg jól válasz. Bármennyire is nem jó ómen, nekem egy szimpla tápos, a jel útjában kimeneti csatolókondenzátoros végfok küldte a fiókba meg bontásra az összes többi, kettős tápról működő végfokomat, mert ez számomra az összesnél szebb hanzást produkált. Akkor hogy is van ez?
A TDA2030 esetében egyébként is lényegtelen hogy szimpla vagy kettős tápról megy, a minősége vagy hangzása kb. a szól valami kategóriát éri csak el.

Lehet olyan erősítőt is építeni is ami szimpla tápról megy, és nem kell csatolókondi sem a kimenetére Elég ha mondjuk hídkapcsolású.

Ízlések és pofonok.. nálam az elkó ki van tiltva az audiojel útjából, már ameddig lehetséges! (Pio-CDJ100-ast nem bontom meg csak azért, hogy elkótlanítsam..)
Egytápfesz szintén kitiltva ahonnét csak lehet, komplementer-szimmetrikus megoldások, illetve 5534 használata előnyben!

Nálam eddig szinte minden kéttápfeszes, szimmetrikus cucc bevált, szívesen is dolgozok velük, ha pedig DC leválasztás kell, annyira remek fóliakondik vannak manapság!

A TDA 2030 dolgában persze egyetértünk, az egy őskövület, de a modernebb IC-s végfokokat se szeretem. Össze kell rakni panelon, jó kapcsolásból, jó anyagokkal valami normálisat, az IC-s végfok pedig mehet a kommersz gyári termékekbe..

Pedig a Pio tele van elkókkal... Nem az elkoval van baj hanem hogy ki hova, hogy használja. Pl a HTA odaver sok szimmetrikus gépnek hangban. Az 5534 -nek meg sokan kézcsokot köszönhetnek. 85-ben mondjuk használtam sokat, de azóta megugrotta azt a szintet az elektronika ipar.

Sziasztok!

Találtam egy kapcsolást a tda1512 ről,de a kérdés hogy ez jó a tda1512Q ra is?Ja és amit bekarikáztam az mi?Az az ic hátulja amire a hűtőborda kell?Ja és amit más szinnel karikáztam az nem kapcsolódási pont ugye?

A pirosak belső funkciók az IC- ben. A más színűek; ott nincs kapcsolódás.

Bekarikázott rész, hővédelem és túlvezérlés korlátozása.
Keresztező vezetékeknél kötést pontok jelölik, hiánya esetén nincs összekötés

Szia.
Jó a Q -hoz is a rajz.
Ez egy belső blokkvázlat is, hogy mi van az IC -n belül. Az két blokk, amit vastagon karikáztál. A felső a hővédelem, az alsó meg a túláram védelem.
Amiket vékonnyal karikáztál, azok az IC lábkivezetései (vagy ahogy te nevezted, az IC "kapcsolódási pontjai").

Üdv!

Az miért van, hogy egy bizonyos inkább nagyobb hangerőnél az erősítő a hangszóró membránját úgy tűnik, mintha befelé "szívná" és a hangja is torzít már elég rendesen ilyenkor. Ez mitől van?

Köszi,
Üdv: Dávid

Erre nem tudtam görcsöt kötni, ámbár ha akadna egy műszer a közelben, akkor megnézném hogy a kimeneten van-e egyenfeszültség ilyenkor. Nagy ellenállás, nagy kondenzátor, egyenfeszültség mérés, lehetőleg analóg műszer.
Vagy ha nincs, akkor a hangszórót fordítva bekötve is "befelé húzza"?
Mondjuk sokat ne kínozd őket, mert vagy az erősítőnek, vagy a hangszórónak, vagy mindkettőnek hamar vége...

Üdv mindenkinek!

Van egy LCD vezérlőm rajta egy 4 lábú hangszóró kimenettel. A specifikációja szerint 4 ohmos hangszórókat lehet rá kötni és max 3W-ot tud. Mivel ugye közvetlenül hangszórót hajt meg, feltételezem hogy egy integrált erősítő van rajta. Sajnos a hangerő szabályozására annyi lehetőséget ad hogy a vezérlő menüjében mászkálva, gombokat nyomogatva lehet állítgatni ami borzalmas, ezért szeretnék az erősítő és a hangszórók (bal, jobb) közé beilleszteni valamiféle hangerő szabályzást. (Mivel a vezérlő HDMI-t vár és az erősítő integrált rá, a bemenetnél nem tudom megoldani.)
Első gondolatom az volt ami valszeg minden földönfutónak lenne, sztereó potméter. Viszont a neten gugolászva azt találtam hogy ezzel a megközelítéssel ki lehet nyírni az erősítőt, így ezzel nem szeretnék kísérletezni mert ha kipurcan akkor körülményes megfelelő komplett új vezérlőt beszerezni. Most azon gondolkozom hogy egy 1:1-es audió transzformátorral leválasztom az erősítőt a potmeter+hangszóró “egységről”, azt remélvén hogy így nem lehet baj, no de sajnos ehhez sem nagyon értek.
Szóóóóóóval, a kérdéseim:
1. Jogosan félhetek attól hogy a potmétert egyszerűen a hangszórók és erősítő közé biggyesszem?
2. Ha igen, jó irány lehet a transzformátoros leválasztás?
3. Ha igen, tud valaki némileg segíteni abban hogy mi alapján választ az ember transzformátort? Én józan paraszti ésszel olyasmire gindoltam hogy mivel a jelforrásom 4 ohmot és 3W-ot emleget, ehhez hasonló paramétereket keresgessek, ámde ezzel zsákutcába jutottam. Audio transzformátor téren olyasmit találok hogy 600:600 ohm vagy 1k:1k ohm ami messze felette van a 4 ohmnak, szóval gyanítom hogy van valamiféle lényegi információ ami nekem nincs meg.

Köszi előre is a segítséget.

Tiszteletem Nektek.
Kérdésem lenne.
Szeretnék építeni egy aktív sub ládát 20 centis mély hangszóróval amibe belekerülne teljesítmény erősítő, előerősítő, tápegység stb.....
Jelenleg nincs itthon monó végfok ic-m csak egy sztereó STK 4151 végfok ami 2*30Wattos.
Kérdésem az lenne ilyen ic-ket lehet-e hídkapcsolásban használni egy hangszóró meghajtására?
Vagy keressek monó végfokot helyette?

Az STK áramkörök nem éppen hídkapcsolásban szeretnek működni, a gyár sem ajánlja.
Inkább keress egy TDA7294-es végfokot, akár KIT-ben és megépítheted azt, de komoly tápegységről se feledkezz meg. Ha a 70W-ot szeretnéd kivenni, akkor legalább 140-160VA-es terhelhetőségű transzformátor kell és 15A-es egyenirányító, valamint legalább 2x6800µF-os szűrőkondenzátorok, egyéb nyalánkságokról nem is szólva.
Kezdésnek talán egy működő használt cucc lenne jó, ami alapján lehet gondolkodni, hogyan tovább?

Üdv!

Köszi az infókat.
Ez a TDA végfok szerinted 12 voltos PC tápról is üzemeltetthető lenne?

Mert az alaplapi 20 és a 24 pines csatiban is van +-12 voltos ág.
Az ameperrel meg nem lenne gond azt tudjuk.

Nem, töltsd le az adatlapját és tanulmányozd.
PC-tápról nem szabad erősítőt működtetni, nem arra való, igen sok zajt okozhat, torz hangzást, meg az alacsony tápfeszültségekből nem lehet nagy teljesítményt elérni.

Üdv!

Szia!
A C osztályú FET-s végfokokat hajtják . átépitett PC tápról.
A +12V-t fel lehet vinni 19V ig . A -12V ág átépités nélkül nem terhelhető 1A ig sem.!
Ha az egyenirányitótt átalakitod akkor 24V --36V is kinyerhető jópár Amperrel .
Persze jó szűrést kell a kimenetre késziteni.
A sima TDA-s végfoknak "nagyon szép vartyogó hangja lessz" !
Persze néger rapp zenéhez jó igy is.

Köszi Srácok az infókat .
Ma volt időm és nyomtam egy tesztet az itthoni grundig erősítőmmel az egyik csatornán.
Amiben egy STK 4142II végfok van "csak" 2*20Watt.
Meg egy régi, felújított vidi 20-as méllyel....
Háááááttttt....
Szóhoz sem jutottam!
Mivel van itthon egy másik használaton kívüli már említett STK 4151-es lomom aminek mindene meg van építve így.
Úgy döntöttem azt a sztereó erősítőt fogom egy csatornában használni.
Ezzel rendkívül költség hatékony lesz a sub láda, no meg az erő amit ezek az ic-k tudnak.
Brutális! De tényleg.

Vagy használod sztereóban, 2db 20cm-essel egy dobozban.