Fórum témák
» Több friss téma |
Olyan hogy jó leválasztótrafó nem létezik.
 A jó leválasztótrafó az olyan lenne, hogy a maximális terhelésre is igénybe tudnád venni ami a munkák során adódik, tehát tudna mondjuk 3,5kW-ot, de ezt úgy, hogy lenne rajta egy állítási lehetőség, amivel be tudnád állítani hogy tetszőleges áramértéknél visszahajló karakterisztikája legyen, tehát ha úgy tetszik akkor mondjuk 100 vagy éppen 600W-nál korlátozná a teljesítményt.Ha elég az alapvető működési paraméterek ellenőrzése kis teljesítményszinteken, akkor veszel egy 100-200VA teljesítményű 230/230V-os trafót, vagy veszel 2db teljesen egyforma trafót, aminek a szekundereit összekötöd, az egyiket a hálózatra kötöd, a másik 230V-os ágán pedig ott lesz a leválasztott 230V. Persze azt sem kell elfelejteni, hogy ez csak érintésvédelmi szempontból leválasztás, a valóságban nem, ugyanis bármilyen trafó is legyen, annak van a primer és szekunder tekercse között kapacitása, amin ha csekély mértékben is de a hálózati áram is átfolyik, a zavaráram meg főleg. Én nem szoktam leválasztótrafót használni (bár most éppen tervezek egyet készíteni), hanem van egy 320V DC-re készített labortápom, ami előtt van egy 100VA körüli trafó, ezzel bármit fel tudok éleszteni. Ha meg nagy áramon kell a primer körben mérni akkor vagy áramváltót használok, vagy nem nyúlok a hálózati feszültség alatt álló szkóphoz. Leválasztó trafót szoktak úgy is készíteni, hogy vagy osztott a csévetestje, vagy kettős, tehát cséve a csévében megoldású. A belső csévén van a primer, erre rá van húzva a külső cséve, azon pedig a szekunder. Tettem fel képet régebben ilyenről talán a trafós topikba már nem emlékszem. Közben a gugli is talált egyet.
Képzelj el egy hálózati trafót 1:1 es áttétellel, megfelelő huzallal megtekercselve a teljesítményigényhez méretezve és külön csévén a primer és a szekunder, ill. külön szekcióban.
Köszi! Van 4 pontom és négy tekercs végződés. Hogy kötöm ezeket össze?
1. A kapcsitáp GND pontja 2. Mérendő pont amitől alap esetben elhalálozik a szkóp 3. A szkóp GND-je 4. A szkóp mérőcsúcsa 1. Leválasztó primer kezdőpontja 2. Leválasztó primer végpontja 3. Leválasztó szekunder kezdőpontja 4. Leválasztó szekunder végpontja
Nem kell ebből ekkora ügyet csinálni... a leválasztó primerjét kapcsolón és megfelelő biztosítékon át a hálózatra kötöd, a szekunderre pedig a szkópot dugod rá.
Ekkor nem lehet zárlat a szkóp gnd és a hálózat között. Utána már a szkóppal már csatlakozhatsz az smps-hez, természetesen nem bekapcsolt smps állapotban, hanem előre rácsiptetve a szkóp gnd-t a neked megfelelő viszonyítási alaphoz. Ahogy Ge Lee is írta, nem célszerű üzem közben belenyúlkálnod a csipesszel. Ez már biztonsági kérdés. Természetesen ez a verzió akkor menjen, ha nem valami 50-100 wattos smps-t mérsz, mert sacc 700 wattost már nem lenne célszerű trafón át táplálni. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2018
Sziasztok!
A kapcsolóüzemű tápegységben a primer és a szekunder közötti zavarszűrő "Y" kondenzátort hova kell kötni? Én egy kapcsolásban a primer test és a szekunder test közzé kötöttem és végül is működik, de találtam olyan kapcsolást is, amiben a primer +300V és a szekunder test közzé van kötve. Melyik a helyes?
Teljesen mindegy, hiszen a konnektorba sem mindig ugyanúgy van bedugva egy villásdugó. Elvileg át nem vezethet akkor sem ha tönkremegy.
Mennyit számítanak ezek a kondenzátorok a gyakorlatba? Sok kapcsolásban látom sokban nem.
Flyback tápba elengedhetetlen, rezonánsba szerintem nem kell, csak ha valami érzékelhető zajproblémát okoz a táplálandó eszközben, mondjuk erősítőben.
Szia!
Szerintem célszerűbb és biztonságosabb a mérendő tápot működtetni a leválasztó trafóról és nem az oszcilloszkópot! A te ajánlásod szerint ("a leválasztó primerjét kapcsolón és megfelelő biztosítékon át a hálózatra kötöd, a szekunderre pedig a szkópot dugod rá") a szkóp házára rákerülhet a fázis, ha a primer oldalra köti a GND-t!
Ha végigolvastad volna, amit beírtam ( utolsó mondat ), akkor már nem egészen így van.
230-on sokszor mérünk direktben multiméterrel is és nem muszáj csupasz kézzel fogdosni a csipeszt. Azért is írtam, amit, mert kicsi a vaószínűsége, hogy mindenkinek van 500 W- 1 kW körüli leválasztó trafója és egy 50-100 W nagyságrendű szkóp fogyasztást könnyebb megoldani egy átlagos leválasztóval. Természetesen magamból indultam ki, amikor a 700 wattot emlegettem - biztos nem vennék, tekernék csak ezért 1 kW-os trafót, amikor egyszerűbb a szkópot leválasztani és mint írtam, a gnd csipesszel nem menet közben ugrálok ide oda. Ha valaki csak 50-100 watt nagyságrendben kísérletezik, akkor világos, hogy az smps-t köti a leválasztóra. Semmi nem mindegy..
Meg az se mindegy milyen a szkóp, mert védőföldes szkóppal nem nagyon kell mérni a primer körben, mert zárlatot csinál vele az ember. Ezért szerettem azokat a szkópokat (pl. Kenwood CS1021, Philips PM3215 stb.) amiken gyárilag csak egy villásdugó van, nincs védőföld hanem csak egy trafó primer, mert annak a testcsipeszét nyugodtan rálehetett kötni méréskor akár a nullára akár a fázisra.
Én is a szkópot választom le. Érdekes is lenne a számítógépet aminek az USB csatijára rádugott áramkört méregetem vagy épp a szkóp logikai analizátorát használom.
Persze ez egészen más jellegű mérés. Félhidas rezonáns tápegységben is mértem már így. Nyilván veszélyesebb.
Sziasztok mesterek.
Meghalt a telefon tápom XZY-517 szerepel a panelon , szétszedtem,és azt tapasztaltam ,hogy a 230 v bejövőnél egy ellenállás kiégett,szinét nem nagyon tudtam azonosítani ,talán kék ,szürke ,ezüst . Szerintetek mennyi Ohmos lehet? A segítséget előre is köszönöm ,és bocs a láma kérdésért de csak lelkes amatőr vagyok . A model:ETA:U90 EWE
Szerintem ő csak a biztosíték szerepét játszotta el.
Méregessél, gondolom találsz ott még mást is...
Köszönöm a segítséget!
Már azon túl vagyok Nem találtam zárlatra utaló alkatrészt.Tudom hogy a piacon 4-5 százért már kapható, vettem is Ezt csak a sikerélményért szerettem volna megcsinálni Akkor egy 10 ohm-ost berakhatok próbaként ? Szép napot mindenkinek !
Kapcsolóüzemű tápba szerintem szükségesek mind az Y és az X kondenzátorok is. Kimaradt Y kondi miatt nekem már akadt problémám rezonáns táppal is.
Leválasztó trafó témában pedig: egy 800VA-es toroidot használok leválasztónak, és 99%-ban nem a szkópot, hanem a vizsgálandó készüléket választom le - szerintem így biztonságosabb. Régebben vettem szigetelési ellenállás mérőt (kínai 2500V-os tipus) ezzel leellenőriztem a leválasztó trafómat és sok egyéb, itthon használatban levő (vagy éppen házilag készített) 230V-os készüléket. Nyugodtabb vagyok ha tudom, hogy 2500V feszültség mellett is jó a szigetelés (akár 20Gohm feletti). A modernebb szkópok akkuról is tudnak működni (sajnos az enyém nem ilyen). Ilyen oszcilloszkóppal bátrabban lehet méregetni, ha pedig még a mérendő készülék is le van választva, akkor egész biztonságos a mérés. A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2018
Sziasztok! Arra gondoltam, tekerek porvasmagos trafót: primer 5 volt, szekunder 2x40volt.Rákötöm számítógép tápjának trafójára.Az 5 voltos váltó feszültségre.Ha hülyeség, beszéljetek le! Ha megoldható segítsetek, legyetek szívesek.
Szia, Szerintem kezdjük ott mit szeretnél megvalósítani
Könnyű tápegységet erősítőhöz.Eddig amit csináltam nem volt jó, nem sikerült megbízhatóra.
Ha közvetlenül a 230-ból szeretnél az erősítőknek energia ellátást adni akkor a rezonáns tápos cikkeket (pl Lorylaci ) ajánlom, vagy ha 12V-ról akkor a "Kapcsolóüzemű táp autóba Hi-Fi-hez" topikot.
A PC tápot is át lehet alakítani, de ehhez általában a PC táptrafót is szükséges áttekercselni, illetve a táp kapcsolásába is alaposan bele kell nyúlni. A PC táp kimenetei alapban DC-k, azt közvetlenül nem fogod tudni transzformálni.
Egyenirányítás elött a trafóra csatlakozni.
Porvasmagost azt semmiképpen ne tekerjél, de ferritet sem nagyon érdemes, mert ott van a működő PC tápban (ha már arra szeretnél bármit kötni). A táp visszacsatolását kell kikötni, meg ki kell szedni mindent a szekunder oldalról, és kapásból lehet 4 féle feszültséget is levenni róla, anélkül hogy a trafóhoz hozzá kellene nyúlni. Ezek nagyjából az egyenirányítás utána, annak módja szerint: +/-12V, +/-27V vagy ezek duplája.
Elméletben lehetséges, de a gyakorlatban nem biztos, hogy jól lehet majd használni. Nagy teljesítményre ne számíts, mivel a kettős átalakítás miatt a veszteségek magasabbak lesznek az általánosnál, illetve a szabályozásba is bele kell várhatón nyúlni. Ferrit fog kelleni, a porvasmag nem jó.
A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2018
Oké.Másik pc-táp trafóval kipróbálom.
Köszi! X és Y kondik hol helyezkednek el egy tápban a nagy könyv szerint?
Az X kondik mindíg fázis-nulla vezetők között, azaz zavar szempontjából összeköti a fázis-nulla vezetőket, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a differenciál módusú zavart zárja rövidre. Az Y kondik a védővezető és a fázis/nulla vezetők közé, vannak kapcsolva, de ha a szekunder oldal nincs összekötve a védővezetővel (vagy ha nincs védővezető) akkor a szekunder oldali DC kimenet tetszés szerinti pontjához kötik. Egy tápegységben több darab X és Y kondenzátor is lehet, és általában tekercset is tartalmaz a zavarszűrő.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
