Fórum témák
» Több friss téma |
A transzformátor alkalmazásával a leadott csúcsfeszültség duplájára nő, a maximális kimenet igy négyszeresére, ezzel együtt a felvett egyenteljesítmény a duplájára nő így a maximális hatásfok 50%
Ennek a bizonyítása kellene nekem, levezetve! Kérném szépen hogy valaki aki tud segítsen angyon fontos lenne! Előre is köszönöm Esetleg adok msn címet is: kelyyy05@hotmail.com
Addig értem hogy transzformátornál ha az áttétele 1:2 akkor a kimenő feszültség a kétszerese lesz ,ebből kifolyólag ugyanazon a terhellésen az áram is ,tehát a teljesítmény 4* lesz. De szeritem a felvett áram is a négyszerese lesz ha bírja az áramforrás.
Áttétel Ube/ Uki =1/2 Ibe/Iki=2/1 Tehát ha kétszeres áram folyik a szekunderben transzformátort alkalmazva ,akkor a primer áram 2*2= 4 szeresre nő A transzformátor meg szerintem ha jól van méretezve max 20% veszteség. Tehát a hatásfok min 80%
Hello!
Idézet: „A transzformátor alkalmazásával a leadott csúcsfeszültség duplájára nő, a maximális kimenet igy négyszeresére, ezzel együtt a felvett egyenteljesítmény a duplájára nő így a maximális hatásfok 50%” Ez azért elég pongyolán lett megfogalmazva. Csak úgy derül ki, hogy 1:2 az áttétel. A feszültség áttétel, a menetszámmal arányosan nő, vagy csökken. De a Pki=Pbe (ha a veszteséget nem számoljuk.) Amire te emlékezhetsz, az az impedancia áttranszformálásra vonatkozik, mert az, az áttétel négyzetével arányos. De ha szerinted a szekunder feszültség duplájára nő, így a teljesítmény négyszeres lesz (U^2*R) és közben a primer ("egyenteljesítmény") csak a duplájára, - hát az nem 50%, hanem száznál kicsit több százalék! Ha ezt sikerül megvalósítanod, kb. ötpercenként megkapod Alfréd Nobel kis szobrocskáját, egy héten keresztül!  üdv! proli007
hát pedig a tanár bácsi ezt állítja!
Akkor ezt sehogy se lehet bizonyítani, ő pedig úgy gondolja!  :O
Szegény tanár bácsi.... miket ki nem talál...
Sziasztok!
Szerintem ere gondolt a tanárúr! Steve
Ha erre gondolt, akkor kicsit pontatlan elvileg is és gyakorlatilag is.
Pf= 1/2*(Uc max-Uc min)*(Ic max-Ic min); tehát a kb. 50 %-nál jóval kevesebb. Megjegyzés: a kollektoron cca. dupla a váltófesz csúcsértéke a trafó miatt ( induktivitás), terhelés nélkül meg a többszörös megfogalmazás is kevés...
Rémképeimben ez az impedancia illesztő transzformátor környékén mondták ezt az 50 % ot.
Az erősítőből kivehető maximális teljesítményt az erősítő belső ellenállásával megeggyező terhelésen képes leadni,ezért ebben a munkapontban a hatásfok tényleg csak 50%.(fele energia az erősítőben alakul hővé csak a másik fele lesz hasznos.) Ha a terhellés nem illeszkedik az erősítőhöz akkor alkalmazzák a transzformátort,hogy a kimenő TELJESÍTMÉNY ne csökkenjen számottevően.Ennek a primer oldala az erősítőhöz a szekunder oldala a terhelléshez van illesztve. A hatásfok NEM a transzformátorra vonatkozik, hanem az egész láncra.
Szerintem a Lenz törvény miatt ugyanakkora lezáróellenállásnál ugyanakkora, csak ellentétes feszültség ( és áram) jön létre. A maradék feszültség és áram kb. 10 V-os feszültségtől feljebb a számolásnál szerintem nem okoz komolyabb hibát ( kb. 1 V-os maradék feszültség ).
Az 50 % az természetesen az elvi határ, a valóságban ettől csak kevesebb lehet! Steve
Ki vitatta a Lenz-törvényt?
... felesleges mégegyszer leírni... ott van a karakterisztika, látható...A kb. 10 voltos feszről nem volt szó - ha elvről beszélünk, az lehet 3 volt is , stb.. és néha nem tudja valaki, miért nem stimmelnek a dolgok. Azt nem írtam, de effektív értékekkel kell számolni. Végül: "kelí" kért tanácsot....
Hello
Röviden: a trafó az egy átalakító és nem erősítő, tehát a kimenetén nem lehet nagyobb a teljesítmény mint ami a bemenetén van. A veszteségek miatt csak kisebb lehet. Ja és ha a szekunder tekercsen a feszültség növekszik akkor az áramnak csökkennie kell hogy a Pbe=Pki fentálljon (ideális esetben) 
Nem arról van itt szó véletlenül, hogy van egy tiszta A oszt. transzformátoros erősítő, amelyik lead valamilyen teljesítményt, amelyikből ha hidalunk kettőt (pl. dupla primer impedanciás trafót használunk, középkivezetéssel (táp számára) ellenütemű meghajtással akkor a felvett teljesítmény kétszeres lesz a leadott pedig négyszeres. Ez persze trafó nélküli erősítőnél is így van.
Így a hatásfok az egyszerű A osztályhoz képest 25 %-ról 50 %-ra nő.(mármint az erősítőé)
Úgyvanúgyvan! És ez a lényeg. Minden további csak szócséplés.
Esetleg a hipotézis megalkotója korrepetálásképpen foglalkozzon elektrotechnikával,de onnantól kezdve,hogy termodinamika-asszem-1. tétel.
Hoppá!
Idézet: „...ellenütemű meghajtással akkor a felvett teljesítmény kétszeres lesz a leadott pedig négyszeres.” Vigyázat! Ez itt a Nobel díjasok klubja kérem! :yes: üdv! proli007
Az ellenütemet B osztályban gondoltam persze.
Attól még a felvett teljesítmény nem lehet a fele a leadottnak!
üdv! proli007
Leadott hasznos teljesítményről van szó a felvett összes teljesítményhez viszonyítva, legalábbis én így értettem.
, az együteműnek fele az ellenütemű ugyanolyan teljesítményhez képest.(nem a saját leadott a saját felvetthez)
Két együtemű hidalva négyszeres teljesítmény a kimeneten, de a teljesítményfelvétel csak kétszeres.
, mert javult a hatásfok..
Akkor még is jó, hogy csak kötözködöm, mert sajnos ez sem igaz.
A "B" osztályú erősítő hatásfokát, nem fogja befolyásolni a hidalás. Az mindenképpen kb. 70% közelében lesz. Valamint, ha állításod igaz lenne, már is 100% fölött lenne a hatásfok. Gondold át! Egy erősítőből, csak akkora váltakozó feszültséget tudunk kinyerni, amig színusznak a csúcstól csúcsig feszültsége belefér a tápfeszbe. Ennek a munkavégző képessége az effektív értéke, azaz gyökketted része. Így ami a színusz és a táp közöt van, az nem megy ki a kimenetre, bentmarad az erősítőbe, ezért a hatásfok 0,7 körül van. (Egy +-30V-os erősítőnél, a szinusz csúcsfeszültsége max. 30V) Hidalt erősítőnél a tápfesz kétszeresét tudjuk (Upp)csúcsértéknek használni, mert az erősítők ellenütemben járnak, és amíg az egyik a plusz tápra megy, addig a másik a minuszra. Tekintve, hogy ha a terhelés ugyan az maradt, akkor a kimenő teljesítmény négyzetesen nő. (Egy +-30V-os erősítőnél, a szinusz csúcsfeszültsége így már mmax. 60V)P=U^2/Rt (de teljesítménynél, itt is az effektívet kell figyelembevenni) A hatásfok (Pki/Pbe) nem fog nőni, mivel mind két erősítő csúcsáramfelvétele is a kétszeresére nő. Ip=Up/Rt Ha Up kétszeres, akkor az Ip is étszeres értékű (Sőt romlik a növekvő maradék feszültségek miatt.) Nos ez a probléma ennyi, és nem több. üdv! proli007
igen pont erre gondolt mind a rajz, mind a graf megegyezik az én füzetemben lévővel!
A füzetetekben akkor ott van a levezetés, mi a gond?
A valóság úgyis más, tehát bizonyíthatsz... Mellékelek egy képet, hogyan is néz ki kb. ez az egész; láthatod a kollektoron lévő fesz lefutását. Az Ut = 6 voltos részen már közel lenne a torzítás, azt nem is tettem fel; akkor már a rajz kevés az igazsághoz.
igen ott van a füzetben a graf+rajz, deh azon kivül más nincs!
Ezek alapján kéne levezetnem, deh nekem nem sikeredik, ezért kértem itt segítséget!
Hát a képletek minek vannak? Vagy nem tudod, minek mi a rövidítése ( Ut, Rf, stb...). Azt nem mondta el a tanár?
( Ut, Rf, stb...), persze ezeket tudom hogy mik, de képleteket nem irtunk le!
 , ezért is nem tom levezetni.. 
Természetesen igazad van, csak én nem azt állítottam, amit levettél.
Akkor nem értem, ezek mik pl.:
Rv opt= Ut/ Ico; n = gyök( Rf/Rv opt); PD = Uco*Ico, stb... ezek képletek szerintem. Egyedül az nincs említve, hogy mindig a PD alatt legyen a pill. Uc és Ic szorzata, ill. az Rv opt miért annyi , meg mi a munkapont..
Hello!
Akkor rendben, Én eredetileg is a "kötözködéssel", csak a szabatosabb fogalmazás fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet.  üdv! proli007 |
Bejelentkezés
Hirdetés |
