Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Rádióamatőrök topikja
Lapozás: OK   193 / 249
(#) sdrlab válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 10, 2019 /
 
Ezt az állítást nem tudom/akarom cáfolni.. )
Viszont akkor hol a hiba az okfejtésemben?
(#) Kera_Will válasza ferci hozzászólására (») Szept 10, 2019 /
 
Idézet:
„adó-kimenet és egy műantenna közé, le is tudod tesztelni, max elpusztítod a a diódákat, ha nem bírják”

Műterhem (50W) is akad meg alapból jelenleg a minimum kb.:10W kimenő RH-n.
Pár BRG antenna váltót kellene keresnem, vagy hasonló BA sorozatú diódákat.
(#) Kera_Will válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 10, 2019 /
 
Itt hangzott el kb.: 20szoros viszony van a PIN dióda teljesítménye és a max átereszthető RF teljesítmény között.
URH-n viszonylag "könnyű" megépíteni a lambda negyedes tápvonal darabokat.
RH-n kissé nehézkesebb pláne 1-30 MHz között ilyet megvalósítani.
Igaz URH-n is véges a tápvonal sávszélessége.
(#) sdrlab válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 10, 2019 /
 
Az addig ok, hogy nyitott állapotban a kimenő teljesítmény kis része disszipálódik el a diódán, viszont a hozzátartozó áram akkor is áthalad rajta, és nyilván feszültség esik a PN átmeneten ennek függvényében. Ha a diódára 100mA max áramot adnak meg, még 2db párhuzamosan kapcsolt dióda esetén is csak fele áramot bírná el...
A másik gondom ezzel az egésszel, hogy szerintem negatív félperiódusban egész egyszerűen lezár a dióda, mivel jóval nagyobb az az energia, amit kapcsolnia kéne, mint amivel elő van feszítve nyitóirányban!

De most már ha hazaértem, berajzolom a szimulátorba ezt az egészet, mert vagy valamit nagyon nem látok át, vagy egy csomó helyen úgy használják, hogy nem is értik igazán a működését! Remélem az előbbi eset áll fent...
(#) ferci válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Szia!
Ha ezt meg tudod próbálni és van jó szkópod hozzá, akkor láthatnád, mi a helyzet.
PIN.teszt
A két piros karika a két mérési pont, összehasonlításként.
1 watt bőven elég, az swr se lenne rossz és a 60 ohmos műterhelés kivitele se akkora probléma erre a frekire, pár ellenállásból összehozni ( nem az 50 wattossal! ).
Így még a dióda zárófeszültségétől is messze lennél és a mA is vidáman belefér.
Ha működik már ezen a frekin, a többi applikálás és hegyezés kérdése.
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2019
(#) sdrlab válasza ferci hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Na én majdnem pont ezt a kapcsolást rajzoltam be a szimulátorba, annyi különbséggel, hogy 10W, 50R terhelés, és 30mA előfeszítő áram volt a kiindulás(ahogy a hivatkozott készülékben van)!
Némi meglepetésemre(és nem meglepetésemre is) a szimulátor pontosan azt adta vissza, amit feltételeztem, mindenféle erős torzítást szenvedve haladt át az adó jele a diódán, alig függően attól, hogy bekapcsoltam, vagy kikapcsoltam az előfeszítést! Ami érthető is, hiszen a 30mA áram messze nem elég ahhoz, hogy a jel minden fázisában nyitóirányú áram folyjon keresztül a diódán. Anélkül pedig csak egy, speciális esetben működhetne az egész, amire mindjárt kitérek.
Kipróbáltam sima Si diódával is, a helyzet nagyjából ugyanaz maradt, csak ott még jobban kijött a demodulálási tulajdonság!
Ha viszont megnöveltem az előfeszítő áramot a szükséges szintre, bármilyen diódával torzítatlanul ment át a sin jel. Ez kb 0,5A áram jelentett...

Egyetlen egy dolgot tudok elképzelni, ami talán magyarázatot adhat a működésére, mégpedig, hogy ezek a PIN diódák igencsak lassúak. Ami azt jelenti, nem tudnak lezárni elég gyorsan. Így, ha a kapcsolandó jel frekvenciája jóval magasabb, mint a dióda kiürítési ideje, a már egyszer kinyitott dióda nem tud lezárni negatív periódusban sem. Így a jel jó eséllyel átmegy rajta, max kisebb torzulások árán, de az itt nem érdekes. Ennek, ahogy írtam, feltétele az hogy az üzemi frekvencia jóval magasabb legyen a dióda kiürítési idejénél!
Ez URH-n kb teljesül is, de rövidhullámon már nem!

Viszont ebben az esetben felesleges a diódát bármivel is előfeszíteni, hiszen ezt megteszi maga az adó jele is(a vételi oldali diódáét persze továbbra is kell, hisz ott nincs feltétlenül nagy jelszint)!

Az én véleményem az, hogy túl sok bizonytalansági tényező van itt, ezek kapcsán..., nem érdemes ezzel kínlódni, sokkal biztosabb egy relé alkalmazása erre a célra! De ha már mindenképpen elektronikusan szeretnénk megoldani, akkor PIN dióda helyett sima közönséges diódát javaslok, antiparallel kötve az adóoldali PIN helyére. Előfeszítés ide sem kell, és a dióda sem kritikus, csak áramban bírja a jel áramát. Ez a nagyjelű adásra nézve, mintha ott sem lenne. Nagyon csekély 0 ponti torzítás árán szimmetrikusan átviszi a jelet adáskor. Vételkor, mikor megszűnik az adó jele, pedig lezárnak a diódák, csak a PN kapacitás hatása jelentkezik parazita szivárgásként(a dióda választásánál ezt célszerűen figyelembe kell venni).

Ezt az elvet én már sok éve alkalmazom hasonló helyekre, és eddig mindig kifogástalanul működött, szemben a PIN diódás kapcsoló kétes lehetőségeivel...
(#) ferci válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Sacc 3 dolog van:
- akik ezt kitalálták, alkalmazták nagyon sok készülékben, nem értettek hozzá.. ( ).
Feltételezés elvetve.

- a szakirodalom szerint a PIN-dióda váltóáramú viselkedése a ráadott feszültség frekvenciájától függ. Egy, a diódára jellemző fo frekvencia alatt és környezetében a dióda ugyanúgy viselkedik, mint az egyszerű P-N átmenet, jóval fo felett pedig lineáris ellenállásnak tekinthető. Az fo frekvencia a jelenlegi diódáknál megahertz nagyságrendű ( nem "mai" írás )..

- LTspicében nézve szépen látszik az előfeszítés és a beadott frekvencia hatása.

- csupán az elv kipróbálásról írtam, a továbbiakban nem foglalkozok vele.
(#) sdrlab válasza ferci hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Azóta utánajártam ennek a dolognak, most már világos, hogyan működik?!
Részben jól eltaláltam, mi a feltétele a működésének... Valóban a sebességén múlik minden!
Rövidhullámra igen erősen meg kell nézni, mennyi a kiürítési ideje a konkrét diódának, mert nagy valószínűséggel nem lesz jó, ezt kell feltételezni(a BA682 felejtős)!
Ezek a diódák inkább több 10MHz kapcsolgatására voltak kitalálva, ott elég jól elvégzik ezt a feladatot, de alacsony frekvenciákra nem használhatóak!

Érdekes, hogy a multisim-ben nem alakult ki ez az effektus, pedig PIN dióda alkatrésszel néztem! Lehet, hogy hibás volt a modell? De ma még egy kört futok vele...így, hogy most már pontosan tudom, mit kellene lássak...?!

Ettől függetlenül, ami megoldást írtam, az viszont biztosan működik, és nem kritikus a frekvenciára sem!!!
(#) ha9pi.feri hozzászólása Szept 11, 2019 /
 
Üdv! Itt egy IC701-es tcvr antenna kapcsolója (100W), a 70-es évekből:
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2019

IC-701_3.jpg
    
(#) ferci válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Amit a szakirodalomból idéztem, az az igaz. ( Balla Gábor, TKI, 1974. )
Ennyit erről..
(#) sdrlab válasza ferci hozzászólására (») Szept 11, 2019 / 1
 
Bár a vezetéknevünk ugyanaz, nem én voltam
Az a beidézett "szakirodalom" nem taglalja a működését! Anélkül pedig nem érthető, és nem sokat ér, még ha nagyrészt igaz is, ami ott le volt írva.
(#) sdrlab válasza ha9pi.feri hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Ha jól látom, egy alacsony frekvenciás egyenirányító dióda van ott is alkalmazva "PIN" gyanánt...?!
(#) Bell hozzászólása Szept 11, 2019 /
 
Sziasztok!
Valamikor OA1161-el építettem detektoros rádiót, de most nem találok elfogadható áron.
Talán az 1N34A jó helyette, vagy melyik típus alkalmas erre?
(#) ha9pi.feri válasza sdrlab hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Régen cseréltem benne diódákat, mert szét volt égve a panel, az előző tulajdonos nem tudom mit csinált vele, az egyik vég tranzisztor is rossz volt. Nem emlékszem a típusra, de valami mezei diódát tettem bele. A lényeg, hogy "drót" legyen a dióda, 100 Ohm-mal van előfeszítve!
(#) ha9pi.feri válasza Bell hozzászólására (») Szept 11, 2019 / 1
 
Ha eljössz érte, adok vagy két marékkal.
(#) pucuka válasza ha9pi.feri hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Nekem nem tűnik egyszerű diódának, a gugli sem talál semmit, de gyanús a végén a S5297G 1S5297G se.
De egy dióda, ha elég meredek, rendesen ki van nyitva, eléggé tud hasonlítani egy darab "drótra", és disszipálni se fog sokat.
(#) sdrlab válasza ha9pi.feri hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Idézet:
„A lényeg, hogy "drót" legyen a dióda, 100 Ohm-mal van előfeszítve!”


És ehhez az kell, hogy a használt frekvenciákon a dióda ne tudjon már egyenirányítani! Tehát alacsonyfrekis, régi egyenirányító diódák előnyben... )))
(#) Bell válasza ha9pi.feri hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Köszönöm a remek ajánlatot, de ritkán mozdulok ki, így ez nem járható út.
(#) sdrlab válasza pucuka hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Talán mert s5277g az valójában?! )
(#) pucuka válasza Bell hozzászólására (») Szept 11, 2019 / 1
 
Elvileg akármilyen Ge dióda jó, de ha nincs valamilyen Schottky dióda is megteszi.
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2019
(#) bodgabo válasza Bell hozzászólására (») Szept 11, 2019 / 1
 
Debrecen környékén én is tudok adni régi Ge diódát. (Nem tudom hogy merre laksz.)
Ha szeretsz barkácsolni (gondolom szeretsz, ha detektoros rádiót építesz), akkor biztos akad valamilyen fölösleges kapcsoló üzemű tápegység (pl. telefon töltő) amiben szinte biztos találsz Schottky diódát, amit Pucuka is javasolt.
(#) Bell hozzászólása Szept 11, 2019 /
 
bodgabo és pucuka, köszönöm a tippeket!
(#) Kera_Will válasza ha9pi.feri hozzászólására (») Szept 11, 2019 /
 
Köszönöm a mellékelt rajzot!
Közben ránéztem 1 2 CB rajzra pl egyik klasszikus President Grant ... abból akár 15 20 W is kijön ... és ott csak egy anti paralel dióda van a földelt bázisú vevő tranzisztor emmiter körében .
Lehet elég lenne ennyi is ... a te általad csatolt rig meg 100W volt.
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2019
(#) gtk hozzászólása Okt 29, 2019 /
 
Sziasztok. Letezik olyan megoldas, hogy egy 20m-re keszitett delta loop mukodjon 20 es 40m-en is ?
(#) bodgabo válasza gtk hozzászólására (») Okt 29, 2019 /
 
Nekem 40m-re van egy, de már a sáv széleken is felmegy az SWR 1,5-2 -re.
Ráadásul nem tudom milyen illesztéssel tervezed elkészíteni, nekem a negyedhullámú 75ohm-os coax bevált mint 1:4- es illesztő, ami más sávban szintén nem megfelelő (ott már nem negyedhullámú ).
(#) gtk válasza bodgabo hozzászólására (») Okt 29, 2019 /
 
Most 1:4 balun van rajta, de csak vetelre van telepitve, ( meg nincs kesz a radiomon a tx. ) Akkor kulon csinalok majd egyet 40m-re is es egymasba agyazom, kulon levezetessel.
(#) bodgabo hozzászólása Nov 7, 2019 /
 
Sziasztok!
Egyszer régebben rátaláltam 16,910MHz-en egy távíró adásra, néha odatekerek és szinte folyamatosan ezt adja:

"CQ HLJ QSX 16MHZ K"

Azt értem, hogy mit jelent, de amúgy mit jelent? Ki vagy mi az a HLJ? 16MHz-en nem hallottam és most sem hallok semmit. Vagy ott vár választ a CQ-ra? Ez a sáv nem engedélyezett a rádióamatőröknek.
(#) Kera_Will válasza bodgabo hozzászólására (») Nov 7, 2019 / 1
 
Tengeri hajózási "békön" csatornát találtál.
link

dél koreai
A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2019
(#) pucuka válasza bodgabo hozzászólására (») Nov 7, 2019 /
 
Nagyon sok szolgálat használja a rádiófrekvenciás spektrumot, és ebben nem az amatőrök a legnagyobb felhasználók.
Ha érdekel, nézegesd a Nemzetközi Rádió (RR) szabályzatot.
A világon először az amatőrök, és a tengerhajózás (más lehetőség nem lévén) vette használatba a rádióspektrumot. Marconi rádiókísérlete is a szárazföld, és egy hajó között történt.
A hajózásra használt rádióspektrumban is többféle szolgálat működik, ezek egy részét hallhatod, de a nagyobbik részét nem. Pl. hajó -hajó, hajó - partiállomás, parti állomás - parti állomás, de elég sok van, ami a nagy forgalma miatt könnyen felfedezhető, ilyenek azok a parti állomások, amelyek meghatározott céllal működnek, pl. navigáció, helymeghatározás, megjelölés, időjárás hírei (térképekkel együtt) hajó azonosítás, balesetek helymegjelölő bójái, kikötői műveletek, hajófedélzeti kommunikáció stb.
Ezeknek a zöme valamilyen digitális átvitelt alkalmaz, ezek egyszerűsített felhasználása a partmenti hajózásnál történik. A beacon olyasmi, mint egy világító torony.
(#) Firefighter1 hozzászólása Nov 9, 2019 /
 
Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni!

Ebben a videoban az emberke egy ULEFONE 3WT tipusu telefont tesztelget és 9:40 tól teljesítményt mér rajta. Hozzértöbbektől kérdem hogy mi lett a mérésének a végeredménye kimenő teljesítményre?

Köszönöm
Következő: »»   193 / 249
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem