Így múlik el a világ dicsősége !

Szalonnát még lehet sütni ...

Vicces vagy siralmas,? Bővebben: Link

Ez a gyár nem döglődik ...
Ez halva született.

Úgy látom egyre kevesebb fúvóka ég benne. De ez nem jelent mást, mint hogy már nem kell gyorsítani a rakétát. Szerintem elérte a 405 km-es magasságot, így mostantól alacsony föld körüli pályára állt. Másfél óránként megkerüli a földet. Ja, írd már meg mikor fog Magyarország felett átsiklani, mert én is megnézném. Szoktam nézni az ISS-t is. Meg az irídium műholdakat. Meg az Orion csillagképet. Meg a szomszédom lányát is. Meg a bankszámla egyenlegemet, de azzal nem vagyok megelégedve. A többi viszont tetszik, szerintem ez az új repülő fúvóka is tetszene. Csak nehogy rám essen, mert kilapít mint kavicsot a meteor az üvegtigrisben.

Az észrevételed helyes, valóban egyre kevesebb "hajtómű" működik. Ez a történet viszont nem annyira vicces vagy mókás, mint inkább szomorú. Olyan 60 - 70 ember még most - péntek délután fél öt körül - sem tudja, hogy hétfőn mire jön be. Nekik - ahogy írtad - nem marad más, mint bámulni este a csillagos égen az Oriont meg az Andromédát és reménykedni, hogy még felkel a nap ...

Pedig dübörög a gazdaság állítólag.
Nem lesz ki elindìtsa a rakétát. Mindegy maradjunk vidámak ebbe a topikba.

Eset: Tégla
Észrevétel: Nem vette észre
Halál neme: Igen
Kelte: Meg se próbált ...

Elárulod, hogy ezeken a képeken mi a vicces? Illetve mit nem veszek észre, ami érdekes vagy meghökkentő benne?

Nálunk szokás volt bebüdösíteni a műhelyt vagy befüstölni, ha delegáció jött, vagy durrogatni a géppel, az operátorokis röhögtek a nyakkendősökön hogy mekkorát ugrottak,bár a műszakvezető nem minden esetben volt elragadtatva... de volt olyan hogy ő mondta, hogy na fűtsünk be ezeknek a khm...-okmak A mellékletben egy heti rendszerességgel megeső munkafolyamat: visszafolyt polipropilén eltávolítása hatékonyan

Hagyd. Úgyse érti ...

Aki nem él benne, nem érti a poént, nem veszi észre, mi az. Ezért kérdezzük meg. Mi a vicces benne?

Hát nekem is korlátozott a türelmem, bár nem nagyon veszik rajtam észre, mert pókerarcot viselek. De amikor nincs kedvem jóofizni a bejáró urak kedvéért, egyszerűen elzárom az elszívó pillangószelepét a mintavételi helyen. 15-18 tonna 50%-os formalin kotyog a reaktorokban, a szükséges 0,5-1kg kiengedése helyett 10-20kg-ot engedek ki, elszívás nincs, ezek meg prüszkölve szaladják a szélrózsa minden irányába.

Ismerem, jól megmelengetett POM alapanyag hasonló finom illatot ad propilénnel meg iggen nagy füstöt lehet csinálni...

Csak kicsit savanyú ez a vigyor, mert annyira nem játék a vegyipar. Nyolc nyugdíjba menő kolléga közül hat rákkal küzd. Egyiket pénteken temettük. Ő hét évet küzdött. Eddig bírta.

Na de ne offoljak, mert valószínűleg ez az én sorsom is. Szóval csak fel a fejjel, mint a viccben.

Orvos mondja a betegnek, miközben mutogat a képernyőre:
-Látja uram ezt a röntgenképet a tüdejéről? Van ön számára egy rossz, és egy jó hírem. Melyikkel kezdjem?
-Kezdje a rosszal doktor úr!
-Ez a nagy folt a tüdeje felvételén, hát ne kerteljünk, ez rák.
-Hú, hát ez után mi lehet a jó hír?
-Hát az, hogy bár láthatja hogy ez a folt a fotó harmadát kiteszi, de el tudom tüntetni tíz perc alatt véglegesen.
-Doktor úr maga egy isten! És mivel tudja eltüntetni ilyen gyorsan?
-Photo shop-al.

A baj az hogy a mai világban már minden rákkeltő még a hideg sör is... sportot pedig nem üztünk a dologból

Elmesélnék egy megtörtént vicces mókás történetet. Az igazi nevüket nem írnám le, mert nem lenne tisztességes.
Két kollégám összejött a munkahelyen, kapcsolat alakult ki közöttünk jó pár évre. A hölgy ( legyen a neve most Éva) eléggé forró vérű, szereti a zizgést maga körül. A férfiú jó kiállású, boxer alsója isteni áldás következtében megfelelően feszes. Ez nem volt elhanyagolható szempont a hölgy szemszögéből, mert egyébként barátunk meglehetősen együgyű. Ja, és erősen kasu. Amennyivel több volt a gatyában, annyival kevesebb a fülében. Szóval rosszul hallott. Legyen ő Ádám.
Egy szilveszteri házibuliban ami egyik barátjuknál zajlott Éva kiment az erkélyre rágyújtani. Egyedül volt, és feszülést érzett a hasában. Na, itt a lehetőség, hogy szélnek eressze a galambot, mert itt most nem zavar vele senkit. Feszített egyet hasizmán, és repült is a galamb, csakhogy egy nagyobbacska babszem formájában ott hagyta Évánk bugyijában a tojását. Most mi legyen? Ha így visszamegy, betölti az illat a szobát. Valamit tenni kell!
Ádám ott ült nem messze az erkély ajtótól, de Éva hiába kopogott neki, mindenki figyelt, csak ő nem. Évánk nem esett pánikba, segítségül hívta a technikát. SMS-t írt kedvesének. A telefonja úgy is mindig rezgőre volt kapcsolva, azt mindig megérzi ha üzenet jön. Ez állt az üzenetben (kicsi kimoderáltam):

"Itt vagyok az erkélyen, bes....m.
Ne szólj senkinek, mert a pofámról leég a bőr, hanem készítsd elő a terepet az indulásra.
Köszönj el mindenkitől, hazudj valamit, csak gyorsan át tudjak szaladni köztük mielőtt megérzik hogy én vagyok a büdös.
Siess, mert lehet hogy végigszalad a bokámig!"

Ádámunk érezte a rezgést a mellényzsebében, kivette a telefonját. Röhögve olvasta. Kérdezték mi olyan vicces, hát megmutatta mindenkinek. Ekkor hangos kórusban mindenki egyszerre kántálta:

-Bes....t Éva! Bes....t Éva.........

Én ezt úgy ismertem, hogy:
Az egyik tüdeje tényleg rákos, de el tudom távolítani, és akkor jobban elfér majd a mája.

Orvos betegnek:
Ne igyon folyadékot, nem kell pisilni, akkor nem kell vizeletkatéter.
De akkor szomjan halok doktor úr.
Viszont nem kell katéter.

A Természet segít:
Ha valaki rosszul lát, kifinomodik a hallása.
Ha valakinek az egyik lába rövidebb, a másik pont annyival hosszabb.

Rögtön ez az örökbecsű jutott erről az eszembe - kinek nem?
Mikkamakka: „Ha három lábon gyábokorsz, a kálán pugra nem tudsz menni.”

Doktor úr, hogy hívják azt a németet, aki mindent úgy összevissza elpakol, hogy soha nem lehet megtalálni?
Alzheimer, Erzsi néni, Alzheimer...

Mondják, egyetlen kétségtelen előnye, hogy saját magad elől is el tudod dugni a karácsonyi ajándékot...

Inkább Alzheimer mint Parkinson. Inkább felejtsem el kifizetni a fél deci pálinkát a kocsmában, mintsem kifizetem, de mire megihatnám kilötyögtetem az egészet.

Ez jó !

Orbán Józsi után szabadon:

Két kis tengelytelen fakerékkel felszerelt régi Orosz muzeális értéket jelentő talicskában Chernobil környékéről származó grafitot toltunk a bicskei ceruzagyár hátsó kapuját takaró meggyfái alatt, hogy a kitört hegyű 3B-s ceruzánk pótlását meg tudjuk oldani. Faragót nem vihettünk be a matek érettségire, mert a végletesen konzervatív matektanár feltételezte rólunk, hogy abban is el tudunk rejteni egy dupla fedeles négyjegyű függvénytáblázatot. Szerinte nem megengedhető, hogy bárminemű írott segítség álljon rendelkezésre, mivel az erősen módosíthatná az amúgy sem túl magas intelligenciájú diákok valós tudásának felmérését. Ezért gondosan teszkós papírtörlővel leitatva homlok, és hónalj izzadtságainkat hogy elkerüljük a szagról való felismerés következtében érvénybe kerülő lebukást, óvatosan a tanár háta mögött elhaladva, észrevétlenül beosontunk saját padsoraink személyre szóló egyedi ülőhelyeire, majd lehajolva a padló kopottas redőin dörzsölgetve a még ma is sugárzó grafit törmelék darabjait hegyes írószerszámfélét kreáltunk a matek feladatok befejezése céljából. Már szinte készen is volt a hegyes rajzolószerszám, amikor valami fémes ízt éreztem a számban. Hú vazze! Megsugárfertőződtem! De elmúlt a fémes íz, és én tovább csiszoltam a ceruza pótló grafit darabomat. Már tócsányi grafit terült el a lábaim alatt, mire ismét fémes ízt éreztem, és ezt valami veszélyt jelző halk szirénára emlékeztető hang mosta körül. Ismét csend, és már az íz sincs a számban. Éreztem hogy fel kellene már emelkednem a pad alól, mert fogy az idő, és emlékeim szerint még bele se fogtam a feladatokba. Sőt már abban sem voltam biztos, hogy matematikából érettségizek. Megint hallottam a hangot, de ez már teljesen a gerincem velejéig hatolt. Olyan volt, mint ha árammal bizgerálnák a gerincvelőmet. Megint hang, és megint. Egyre tisztábban, egyre elmosódás mentesebben hallottam. Hirtelen eltűnt alólam a padló ott ahol a sugárzó grafittal kidörzsöltem, és az így tátongó résen át a semmibe zuhantam. Mély zuhanásnak az vettet véget, hogy egy hatalmas óra képét pillantottam meg. 4 óra 33 perc. Már harmadszorra riasztott az ébresztő. Körülnéztem a sötét szobában, és tudatosult bennem hogy itthon vagyok, és valami nincs rendben. De nem értettem hogy mi az. Dörzsöltem szemeimet, és nem ezen a világon éreztem magam. Készenléti üzemmódban lévő agyam lassan átesett a "boot" opción, és operációs rendszerem felállt. Mindent tisztán éreztem, és tudtam mi történik. Reggel van, 4 óra 35 perc, és több mint három évtizede először ébredtem ébresztő órára. Eddig mindig felébredtem előtte néhány perccel. Most először nem.

Ha már szóba került a polipropilén, ugye mindenki tudja hogyan készül?
1. Veszel két csomag ropit.
2. Apró darabokra törögeted, és vízbe dobálod. Időnként megkeverve állni hagyod, amíg a ropi teljesen fel nem oldódik a vízben. (enyhén meleg vízben gyorsabb)
3. Veszel egy előtisztított polipot. (én legalábbis nem szivesen eszem meg a csőrét...)
4. A polipot lassú tűzön puhára főzöd a feloldott sós pálcikák vizében.
5. Ha megfőtt, kész a polipropilén! Köretként rizst ajánlok hozzá.

A katamarán készítését nem írom le, mert a lezbi tartalmú téma nem felel meg a fórum szigorú elveinek.

Azért próbáld meg ! Hátha nem veszik észre a modik …

Hatalmas!!!