Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   293 / 579
(#) sargarigo válasza sargarigo hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Egyébként a szerződési feltételeket érdemes átbogarászni, mert vannak érdekes részek! Például csak akkor kérheted vissza a pénzed, ha a futártól kapott nyugtát megtartottad, a termék _bontatlan_, és kizárólag egy általuk nem részletezett módon juttatod vissza hozzájuk.
(#) vilmosd válasza sargarigo hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Nem. Van itthon kondi.
(#) tothbela válasza jimmi12 hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Ez a kütyü az áramfogyasztást csökkenti, de nálunk magánszemélyeknél nem lesz olcsóbb így se a villanyszámla. Induktív fogyasztók esetén (transzformátorok, motorok, fénycső fojtók) esetén van valamekkora meddő áram. Ez fázisban késik a feszültséghez képest, de a hálózat vezetékét ugyanúgy terheli. Vannak országok ahol a meddő áramot is figyelembe veszik a fogyasztásmérők, de hazánkban nem. Tehát nálunk nem lesz alacsonyabb a számla ha használjuk.

Működése azon alapul, hogy a készülék figyeli a feszültség/áram fázisát, és annyi kondenzátort kapcsol párhuzamosan a hálózattal, hogy a fogyasztók induktivitását kihangolja 50Hz-re. Így a meddő áram a kondenzátorokon keresztül folyik csak, a hálózat felé/felől nem. Régebben a fénycső armatúrákban eleve volt egy kondenzátor, amivel kihangolták a folytó induktív terhelését. Nálunk a trafóházban eleve ott van fixen telepítve egy jó nagy háromfázisú fázisjavító kondenzátor. Ez legalább a trafó saját induktív viselkedéséből eredő meddő fogyasztást csökkenti. Állítólag nagy energiavételezők (gyárak, sportlétesítmények, irodaházak) esetében ki is számlázzák a meddő fogyasztást, bár ennek ára töredéke a valós fogyasztásnak. Viszont így is mérlegelendő egy nagyobb létesítmény esetében hogy beruházzon egy használható (nem parasztvakítós piacos) berendezésbe.
(#) GPeti1977 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Nagyobb baj hogy a legtöbb kapcsolóüzemű tápból hiányzik a PFC áramkör, így nagy áramcsúcsokat vesz fel a hálózatból a szinuszjel csúcsán, ha csak egy soros jól méretezett induktivitás van a táppal sorban akkor az áramcsúcs fele akkora de 2x annyi ideig folyik, ez a legegyszerűbb passzív PFC amit PC tápokba most már raknak is, az aktív PFC meg még jobb lenne csak helyet foglal, költség stb.
(#) hegman válasza tothbela hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Csak érdekesség képen.
Most csináltunk egy kicsi irodaházra hálózatanalizátoros mérést. Mert mint kiderült fizetnek meddő büntit.
A vártakkal ellentétben a ház termelte a meddő energiát. Kisebb fogyasztások esetén egyértelműen kapacitívba ment át a fogyasztói jellege. Ez az elektronikus előtétes lámpatesteknek köszönhető. Havi szinten ~12eft büntit fizettek. Raktunk nekik vegyes kompenzációt. Azaz fázisjavító kondi és tekercs párhuzamosan (nem soros fojtás) felváltva és fokozatokba kapcsolhatóan. Ez a probléma megszűnt.
Most egy másik helyen ugyan ez, meddőt termel az épület és nincs más benne mint elektronikus előtétes lámpatestek. Más nagy fogyasztó nincs. Itt éves szinten ~180eft bünti meddő miatt, főként termelés.
(#) adapter válasza tothbela hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Idézet:
„Állítólag nagy energiavételezők (gyárak,”

A szolnoki BSM-ben láttam is ilyet terhelés függvényében automatikusan változott a fázisjavítás...
(#) granpa hozzászólása Okt 18, 2019 /
 
A Posta/MATÁV-nál 25 év áramellátó(+stb-k) szolgálat. Már '77-ben (mikor odamentem) automata fázisjavítás volt, mert nagyon komoly meddő-fogyasztási büntetést kellett (volna) fizetniük. Minden nap min. egyszer kellett ellenőrizni, hogy rendben vált-e. Ha 97 % alá ment a cos-fi, manuálisan beavatkoztunk. Mérték az induktív és a kapacitív meddőt is.Kb. 20 kg-os kondik voltak a szekrény aljában. Ott a gépek miatt az induktív volt a jelentős.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2019
(#) granpa válasza (Felhasználó 1947) hozzászólására (») Okt 18, 2019 / 1
 
Van az több mint fél milliomod is (873), a súly így ~140 g lenne; de több. Sajnos nincs már a kezem ügyében, hogy lemérjem.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2019
(#) lóri válasza hegman hozzászólására (») Okt 18, 2019 / 2
 
Ez is érdekesség képen.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2019

dali.jpg
    
(#) pucuka válasza (Felhasználó 1947) hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Én biztos tévedésben vagyok, de ha Te tudod a tutit, megírhatnád.
Az 1:87 (H0 méretarány) bizony azt jelenti, hogy a modell valós mérete az eredetinek hányad része. A méretek nagyjából stimmelnek is, kivéve a súlyát. Ezért írtam, az érdekességekbe.
A nyomtáv 1435 mm --> /87 = 16.494, azaz 16,5 mm. A V43 hossza 15700 mm, /87 = 201,149 mm, azaz kb 20 cm. A szolgálati tömege ugyanezzel az aránnyal számolva 80 t, /87 = 0,919 t, azaz majdnem 1 t.
Az más kérdés, hogy ekkora térfogatba talán bele sem lehetne tenni ekkora súlyt. De ha megnézed a modell vasutakat, igencsak furcsán tudnak "ficánkolni", hogy valamelyest hasonlítson a mozgásuk az eredetire, vagy elektromos vezérléssel, vagy lendkerékkel imitálják a hiányzó tömeget.
De nem gondoltam rá, hogy szükség lesz részletes magyarázatra, feltételeztem, hogy akit érdekel a téma, utána is néz, és nem csípőből tüzel.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2019
(#) nagym6 válasza pucuka hozzászólására (») Okt 18, 2019 / 1
 
Vegyünk egy kockát 1cm élhosszal, térfogata:1x1x1=1köbcenti. 2cm élhosszal térfogata:8 köbcenti. Méretarány 1 élt nézve, mivel mozdonynál is 1 élen van nézve: 1:2. Térfogat azaz súlyarány: 1:8. Méretarány 1 dimenziós jelölés, térfogatarány 3 dimenzióban számít.
(#) SzervízMacska válasza nagym6 hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Akkor is ~30 kg-nak kéne lennie...
(#) elektroncso válasza sargarigo hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
De, elvileg az NMHH-nál a hivatalos oldalukon van mód a bejelentésre. Bár csak lelőni tudják az adott weboldalt.
(#) elektroncso válasza tothbela hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Nemcsak állítólag számlázzák, ki hanem ténylegesen kiszámlázzák, és nem elhanyagolható mértékben, elég vastagon fog a ceruzájuk. Komoly bünti jár érte.
Addig örüljetek, amíg Magyarországon nem számlázzák ki. Szlovákiában a ZSE szolgáltató már olyan fogyasztásmérőket szerel fel a családi házakra ami megméri a meddőt, sőt akinek van magánvállalkozása az ahhoz tartozó mérőre már a büntit is fizetni kell, akkor is ha csak kisfogyasztó.
(#) lazsi válasza SzervízMacska hozzászólására (») Okt 18, 2019 / 1
 
Hossz arányosítása : 80 t / 87 = 0.919 t = 919 kg
Szélesség arányosítása: 919 kg / 87 = 10.57 kg
Magasság arányosítása: 10.57 kg / 87 = 0.121 kg = 121 g

A 30 kg hogyan jött ki?
(#) granpa válasza lazsi hozzászólására (») Okt 18, 2019 / 1
 
Terepasztallal, trafóval.
(#) Kovidivi válasza lazsi hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Traxxas építette meg egy modellautóját 1:1 méretarányban, keresfem róla videót, nem találtam, csak ezt: Bővebben: Link, de érdemes megnézni, főleg 25mp környékén
(#) Massawa válasza pucuka hozzászólására (») Okt 18, 2019 / 1
 
A tömeg nem lineárisan csökken hanem a köbével, azaz 1/873
(#) pucuka válasza Massawa hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Az sem jó, mert akkor 0,12 kg -ra jön ki, ennél pedig a működő modell súlya is nagyobb. De meg kéne kérdezni egy modellezésben járatos gépészmérnököt.
Egyébként ezt az infót egy a modell vasutakkal foglalkozó könyvből szedtem, a szerzőpáros egyike gépész, a másik villamosmérnök. Én csak feltétel nélkül átvettem, és érdekességeknél tálaltam.
Jó kis perpatvar lett belőle, de legalább többen számoltunk.
(#) ronin75 válasza pucuka hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Ehhez nem kell gépészmérnök, könnyen belátható, hogy egy ilyen méretarány számolással nem képezhető le egy az egyben a modell minden egyes részlete. Sokszor méretbeli torzulàsokat szenved a modell, a müködőképesség, a kinézet, vagy egyéb okok miatt. (Lásd pl. egy gőzmozdony rudazatát). Mint ahogy a valóságnak megfelelő állomás, térköz, jelzők távolsàgàt sem lehetséges (ésszerű keretek közt) visszaadni, méretarányosan. A modell súlya pedig általában nem témàja a méretarànyosításnak.
(#) pucuka válasza ronin75 hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Valahogy mégis megteszik, hiszen a modell kísérletek a járműtervezések fontos részei.
(#) nagym6 válasza ronin75 hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Minden egyes mérete a tér három irányában azonos méretarányú, minden porcikája a méretaránnyal átszámolva pontosan arányos mozdonyt ad. A kicsinyítés pld.: 1:87 méretarányra annyi, hogy minden méretet osztunk 87-el, és tökéletes kicsinyített mását kapjuk, lásd "transzformáció" 3D geometriában. Itt visszább granpa, mateatek, Massawa és lazsi írták a jó megoldást, és én visszább a kocka példával.
Tehát 80 tonna osztva 87 köbével azaz 80000 / 658503 = 0.121 kilogramm.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2019
(#) granpa válasza nagym6 hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Ezt már én is írtam.
(#) nagym6 válasza granpa hozzászólására (») Okt 18, 2019 /
 
Bocs, tényleg, javítottam.
(#) ronin75 válasza nagym6 hozzászólására (») Okt 19, 2019 /
 
Félreértetted, én egy valós, működőképes terepasztali modellról írtam. Az, hogy a méretarány mit jelent, pontosan tudom. Azonban, ha átmész a szomszéd oldalra, a valóság mást mutat. Igaz, az is csak egy hobbi oldal. A felhozott V43 esetében én ezekre a modellekre gondoltam, van jópár készítőtől, azonban egy sem tizedmiliméter pontos az általam elöbb felsorolt dolgok miatt. A vasútmodellezésben az adott méretarány általában a pontos nyomtávot jelenti, de aztán a modell többi részére nem mindig igaz, már ha erről a fajta modellezésről beszélgetünk.

@pucuka: te hoztad fel példának a V43-at. Szerinted a tervezésekor voltak méretarányos modellkisérletek? Esetleg formatervileg, de ki kinematikailag biztos nem. Megnéznèm azt a kicsinyített főtrafót, vontatómotort, stb.
(#) nagym6 válasza ronin75 hozzászólására (») Okt 19, 2019 / 1
 
Idézet:
„müködőképesség, a kinézet, vagy egyéb okok miatt.”
Igazad van, valóban félreértettem, az idézetet írtad torzulás okának. Bocs.
(#) tothbela válasza ronin75 hozzászólására (») Okt 19, 2019 /
 
Természetesen nem lehet mindent 1/87 arányban csökkenteni, meg nem is kell. A hosszúság-felület-tömeg arány azonnal borul. Viszont a látvány elegendő élmény. Az életszerű hatás miatt a sebességet is csökkentjük 1/87 arányban. Na itt már nem tudom hogy a mozgási energia hogy alakul, de egy ilyen kis vonatocska nem törik foszlányokká ha ütközik.

Repülő model esetében viszont van egyéb probléma is. 1/10 arány esetén (szigorúan véve) a tömeg1/1000 arányban csökken, a szárnyak felülete 1/100 arányban. A felhajtóerő 1/10 arányú sebességen éppen 1/10-ed lenne, ami az 1/100-ad felülettel szorozva kiadná az 1/1000-ed tömeghez szükséges emelőerőt, ha nem szólna bele még valami. A levegő ugyanis kisebb sebességen nem tud olyan mértékben tehetetlen lenni, hogy azt meglovagolni tudja egy kisebb, lassabb szárny. Szépen kicsusszan alóla. Így vagy gyorsabban kell repülni az 1/10-től, vagy nagyobb szárnyak kellenek, vagy a tömeget kell lejjebb vinni. A végeredmény egy könnyű, idétlenül nagyobb szárnyú, vagy kezelhetetlenül virgonc model, ami egy pillanat alatt összetörik. De szép.
(#) Massawa válasza pucuka hozzászólására (») Okt 19, 2019 /
 
Valoban igy van, mert a modellben igyekeznek minél nehezebbé épiteni a vontatojármüveket, mert különben nem birnák leküzdeni azokat a hatalmas veszteségeket amik a modellekkel járnak. A surlodás akár 1000x nagyobb, a kis ivek miatt a vagonok szorulnak stb. Ha a vagon tömegét is hasonloan csökkentenék akkor még a szellö is lefujná a sinekröl.
Igy a tömegek mérethelyes modellezésével a kutya sem foglalkozik ott az optimumot keresik.
A modellek mozgási dinamikája sajnos köszönö viszonyban sincs a méretaránnyal és a nagyvasuttal - ez egy teljesen más világ, más fizikai alapokon. ( amit sokan megprobálnak ignorálni - még a profik között is).
Amugy sok más minden nem stimmel a méretarányokkal. Pl egy kisebb állomás is ritkán rövidebb 4-800 méternél, hol látni modellben 5-8 m hosszu állomásokat? Viszont az idöt be kellene tartani ( sebességet) igy amig egy nagy vonat egy ilyen állomáson akár percekig is mocorog, a mérethelyes sebesség ellenére a modellvonat 2-3 másodperc alatt áthalad egy ilyen állomáson.
Vagy pl a nagyvasuton, még a vicinálison is, a féktávolság 5-700 m - azaz ilyen messze vannak a jelzök egymástol ( ahol vannak) ez a modellban pl 5-6 m lenne.
A hozzászólás módosítva: Okt 19, 2019
(#) vargham válasza Massawa hozzászólására (») Okt 19, 2019 /
 
Győrben a főiskolán volt arányos terepasztal, szimulációs céllal. Ott sok tíz méter vágány volt, és "vánszorogtak" a vonatok.
(#) Massawa válasza vargham hozzászólására (») Okt 19, 2019 / 1
 
Tudom, de még az is nagyon messze volt a valoságtol, inkább a forgalmi szituáciok modellezésére szolgált mint a mozgási dinamikára. Ezért pl nem igen lehet egy guritodomot jol modellezni, mert szinte kizárt, hogy egy modellvagon egy mérethelyes dombrol 1-2 métert guruljon a valoságban akár 1000 m-t is elgurulnak, söt fékezni kell öket, hogy össze ne törjenek.
A hozzászólás módosítva: Okt 19, 2019
Következő: »»   293 / 579
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem