Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   774 / 839
(#) Kovidivi válasza nolan hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Rossz irányból próbálod megvédeni a tesztelendő eszközeidet.
A labortápnak kell megfelelően működnie! Legyen benne hővédelem. Legyen letesztelve! Egy óráig 1V és a maximális áram mellett. Rakj rá motort, izzót, kondit, zárogasd rövidre a kimenetet, stb. Ezeket túl kell élnie! Ha nem éli túl, akkor a labortáp hibás!
(#) Egri Frédi válasza Kovidivi hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Ne haragudj, de az a táp nem a felső kategóriából való. Alaphelyzetben a középkategória alja - szerintem. Egy kezdőnek viszont tökéletes. Nem kizárt, hogy kapott hozzá egy marék hamisított félvezetőt - mint én is ( IC -k helyett lábas bakelitkockák jöttek. Mind a 6 az volt - nem is indult el. Arra meg igazán nem készül az ember, hogy 6 egyforma semmit kapjon.). Lehet rajta javítani, lehet kicsit tuningolni, de aztán eljut oda, hogy annyi pénzért egy jobb minőséget is össze tud dobni. Alaphelyzetben az a táp tudja, amit igértek hozzá - persze csak a megfelelő alkatrészekkel.
(#) Kovidivi válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
A legolcsóbb labortápnak is ki kell ezeket bírnia. Alkotós terv, Proli tervei, speciális IC-s labortápok, stb. Különben nem labortápnak hívnám, hanem csak sima tápegységnek.
Hogy valami olcsó, az sem lényeg. Úgy kell elkészíteni/beállítani, hogy strapabíró legyen. Max áram, bemenő feszültség, borda mérete, stb... Mind variálható.
Ez mondjuk az én véleményem. Ha valamit elkészítek, az legyen tönkretehetetlen és bolondbiztos.
(#) dB_Thunder válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Ne haragudj, de akkor az a táp ipari hulladék! Vagy akkor ne nevezzük labortápnak!
Egy labtáp nem hibásodhat meg, de legfőképp nem teheti tönkre a táplált berendezést, bármi baja van.
(#) dokidoki válasza dB_Thunder hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Idézet:
„nem teheti tönkre a táplált berendezést, bármi baja van.”
Kivéve user error esetén.
(#) Massawa válasza dB_Thunder hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Na azért ezt nem igen lehet kizárni egyik itt közkézen forgo táprol sem, ha egy végtranyo zárlatban megy a másvilágra, nem igen láttam itt megoldásokat amit ez ellen védenének.
(#) Imi65 válasza nolan hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Igen, a HIKI féle labortápban (ezt az elvet másolta részben a RADELKIS is) van, tirisztoros megoldású.
A rajzon a Ti3 tirisztor kapcsol be, ha kimenet feszültsége meghaladja a beállítottat. A T15 tranzisztor gyújtja. A bázison akkor lesz negatív (nyitó) feszültség, ha a kimenet feszültsége dominál a referenciafeszültséggel szemben, helyes feszültség esetén itt 0V közeli feszültség van. A T16-os tranzisztor tiltja a tápegység előszabályzóját is, hogy ne dolgozzon a tirisztorra az áteresztő átütése esetén sem.

Névtelen.jpg
    
(#) nolan hozzászólása Jún 10, 2020 /
 
Köszi szépen a védőkapcsolásos tippeket !
Kovidivi alapvetően igazad van, csakhát az életben ezt az elvet olykor nehéz követni. Nyilván összehozható egy tuti tápegység, csak nem biztos hogy mindenki tud/akar annyi energiát és időt belefektetni. És itt nem csak az építéséről van szó, hanem a tudás és a tapasztalatok összeszedéséről ami egy tuti tápegység megépítésének feltétele. Nem feltétlenül lustaságból ( bár olykor az sem elhanyagolható ), hanem mert esetleg más téma viszi el az "erőforrásokat".
A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2020
(#) Kovidivi válasza nolan hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Tudunk neked ajánlani üzembiztos labortápot, még nyákot is kapsz hozzá, kipróbált, tesztelt, feljavított. Csak a borda legyen nagy, és legyen rajta venti is. Ez a topic lényege. Nekem egy régebbi verziójú Alkotó táp működik, évek óta, 70W-os trafóval. Kapok belőle 36V 2A-t.
Ezen nem kell semmit tuningolni, beállítod a maximális áramot és feszültséget a nyákot, és működik. A bordára kerülő tranzisztorokat pedig ne Ebay-ről vedd meg, azt megbízható helyről kell beszerezni, és akkor nem lesz gondod vele. 70W pedig akár egy TO-220-as toknak sem gond, de rakj be TO-247-est, és akkor bombabiztos lesz.
A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2020
(#) nolan válasza Kovidivi hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
A tápegység már adott, újabbat nem szívesen építenék. Itt egy leírás róla.
A végtranzisztor itteni tanácsok alapján 2 db MJL3281A lesz.
(#) pucuka válasza nolan hozzászólására (») Jún 11, 2020 /
 
Mindenképp javaslom a tirisztoros védelem utólagos beépítését, azzal a kiegészítéssel, hogy a tirisztor, és az áteresztő tranzisztor közé tégy egy a táp maximális áramánál valamivel nagyobb üvegcsöves biztosítékot, ez a tápodat is megvédi a tartós túlterheléstől.
A tirisztor gyújtását úgy kell beállítani, hogy a nyers feszültség elérése esetén kapcsoljon, ekkor rövidre zárja a kimenetet, és kiégeti a biztosítékot is.
(#) Imi65 válasza pucuka hozzászólására (») Jún 11, 2020 / 1
 
Szerintem a HIKI gyújtási megoldása jobb, mert itt a mindenkori beállított feszültség felett kapcsol, nem a legnagyobb üzemi feszültség felett. A biztosítós megoldás viszont jó, itt nem lehet az előszabályzóba beavatkozni (mert nincs).
(#) pucuka válasza Imi65 hozzászólására (») Jún 11, 2020 /
 
Szerintem elég, ha a legnagyobb üzemi feszültség felett kapcsol, mert ha zárlatba megy az áteresztő, akkor mindegy hol állt előtte az üzemi feszültség szabályzó. Meg egyszerűbb is.
(#) Egri Frédi válasza pucuka hozzászólására (») Jún 12, 2020 /
 
Ha a tirisztor a legnagyobb üzemi feszültség felett kapcsol, akkor az éppen vizsgált "fogyasztónak" már kampec - nem ?
Különösen, ha az egy LED (volt).
(#) Imi65 válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jún 12, 2020 /
 
Nem olyan bonyolult a HIKI megoldása sem. 1 tranzisztor, és csak ki kell keresni a feszültségbemenet pontot a hibajel-erősítőn. Én is hatalmas előnynek látom, ha a beállított feszültség felett "vág be", nem a felső határ felett. Annak nem sok értelmét látom már, akkor már - valószínűleg - úgyis mindegy.
(#) Imi65 válasza Imi65 hozzászólására (») Jún 12, 2020 /
 
Egyébként anno több megégett HIKI táp volt, mert ugye akkut akartak vele tölteni, és a beállított érték vagy alacsonyabb volt vagy még be sem volt kapcsolva, és ezért megszólalt a túlfeszvédelem ( belső tápfeszültség nélkül is működhetett), az az 1 Ohm, egy akkura kapcsolva nem igazán jó ómen. Az újabb verzión tettek bele egy soros diódát, ami ezt kiküszöbölte, persze 10A üzemi áram miatt ez termelt némi meleget
(#) pucuka válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jún 12, 2020 /
 
Beállítasz mondjuk 5 V -ot a LED + soros ellenállásra. Ha átüt az áteresztő tranzisztor, akkor rögtön felugrik a kimeneti feszültség a nyers feszültségre. Ekkor kell a tirisztornak begyújtani minél hamarabb, ami rövidre zárja a kimenetet, és egyúttal kiüti a biztosítékot is. A tirisztor bekapcsolási ideje néhány us, ha ennyi időre elviseli az áramköröd a túlfeszültséget (túláramot) akkor jó, ha nem, hát nem.
Mivel a tirisztorok gyújtási árama viszonylag nagy szórást mutat, és a gyújtást érdemes gyorsítani is, szükség van egy tranzisztorral ami komparálja a túlfeszültséget, és a lehető leggyorsabban gyújtja a tirisztort.
(#) Imi65 válasza pucuka hozzászólására (») Jún 12, 2020 / 1
 
Mondjuk azért kevéssé örül az ember, ha egy 10 db-ból álló TTL áramkörnek adod az 5V-ot, és felugrik 62V-ra (egy 40V-os esetén). Ott mindenki megy a levesbe. Ha 7-8V-nál megakasztod, ez valószínű elkerülhető.... Na, mindegy, nem ér több szót ez, mindenki maga tudja, mi, mennyire fontos neki.
Ui: Nekem volt ilyen csöves élményem, éppen egy ECC83-ast fűtöttem 6,3V-ról egy TR-9178-assal. Az áteresztő átütött, a cső kapta a nyers 56V-ot, a fűtőszál - mire odakaptam - már elégett. Ezt pl megvédte volna a HIKI megoldása.
(#) sdrlab válasza Imi65 hozzászólására (») Jún 12, 2020 /
 
Az az elv, amit az előző oldalon leírtam, mindent megvédene, ami elvisel +0,6V tápfeszt!
De úgy látom itt mindenki leragadt az ősrégi tirisztoros (áll)védelemnél....
(#) Imi65 válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 12, 2020 /
 
Esetleg tennél fel róla bevált rajzot is (én tettem)?
(#) sdrlab válasza Imi65 hozzászólására (») Jún 13, 2020 /
 
Mivel elvről írtam, bevált rajzot nem tudok adni, max egy elvit, ha már nem volt érthető a pár mondatos működési leírás...

A bjt, poti, kapcsoló csak egy primitív szabályozót hivatott alkotni, az ábrán a kapcsoló zárása jelenti a szabályozó elem zárlatát. Ennek hatására kb 1usec alatt lezár a FET, és úgy is marad, tápfesz megszűnéséig, mivel némi pozitív visszacsatolással hiszterézis tartja ott...

A gyakorlatban ezt sokféleképpen lehet megvalósítani, ez csak egy a sok közül. a lényeg az, hogy követi a mindenkori kimenőfeszt, és amikor megszűnik a kapcsolat a beállított, és a reális kimenő fesz között(pl zárlatos szabályozó elem), akkor egy szempillantás alatt lekapcsol, amint 0,6V-al megnövekedik a feszültség a beállítotthoz képest...
A hozzászólás módosítva: Jún 13, 2020
(#) Massawa válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 13, 2020 /
 
Ennek a kapcsolásnak ugyanaz a baja, mint e felmerült hibának. Az áteresztö tranzisztorokon folyik minden áram ( legyen az FET vagy NPN) és ezek zárlata nem védi (védheti) meg a kimenetet a nagyobb feszültségtöl. Ezért jobb a "primitiv", de bevált, a kimeneti feszültséget +0,6-1,5V-l követö tirisztor vagy bjt. Azokon alaphelyzetben nem folyik semilyen áram és igy a meghibásodásuk is kizárt, csak akkor kerülnek "helyzetbe", amikor baj van. Azaz a védelem teljesen független a táp müködésétöl. A lényeg ott kell, hogy legyen, hogy a védelem rövidrezárja a kimenetet, és igy tartja amig valamilyen hagyományos biztositék nem ég ki.
A hozzászólás módosítva: Jún 13, 2020
(#) Imi65 válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 13, 2020 / 1
 
A tirisztoros kapcsolástechnikát alkalmazták a gyakorlatban, mint említettem, a HIKI TR-9120-ban, és a RADELKIS TR-9174-esben is. Arra gondoltam, ha már említetted e megoldást, erre bármely gyári készülékben van-e példa? Mert - ha nincs - akkor annak valószínűleg praktikus oka van.... Ha igen, viszont egyszerű onnan kiollózni, ahogy én is tettem.
A hozzászólás módosítva: Jún 13, 2020
(#) sdrlab válasza Massawa hozzászólására (») Jún 13, 2020 /
 
Ez nagy tévedés! Alapvetően más terhelésnek van kitéve a kapcsoló FET, és teljesen másnak a szabályozó elem! Meghibásodni max ez utóbbi tud, helytelen méretezések esetén(vagy valami előre nem látható okból), de a kapcsoló FET gyakorlatilag nincs kitéve igénybevételnek, mivel néhány mohm ellenállásán, néhány A áram mellett is elhanyagolható a disszipáció(gyak 0), így mitől is menne tönkre?!
(#) sdrlab válasza Imi65 hozzászólására (») Jún 13, 2020 / 1
 
Nem tudok róla, hogy hasonló formában ez alkalmazva lenne!! Régi cuccokban azért, mert akkoriban még nem voltak ilyen FET-ek, bjt-vel pedig ugyan megoldható szintén, de ott már azért keletkezik disszipáció is, tehát hűteni is kell, ami macera, és a meghajtása is bonyolultabb már... -> nincs nagy értelme az egésznek!
De, alapban én is azt gondolom, ennek a megoldásnak csak ott van értelme, ahol extra fontos a biztonság, hogy semmilyen körülmények között ne kerülhessen veszélyesen magas fesz a kimenetre! Egy labortában nem ebben kellene gondolkodni, hanem a szabályozó elemeket kellő biztonsággal, tartalékkal méretezni! Ezt semmi más nem helyettesíti....
(#) Imi65 válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 13, 2020 /
 
Azért azt tegyük hozzá, hogy az alkatrészek ma előforduló silánysága, és a disszipáció - alacsony kimenőfeszültségen történő - csökkentésének hiányosságai vezetnek ide. Gyári készülékben nem találkoztam olyannal, ahol valamilyen erre irányuló intézkedés ne történt volna. Nem sorolom az alkalmazott módokat, úgyis mindenki találkozott vele. Ezt a problémát itt "erőből" kezelik, és - ha minden stimmel - még tartósan működik is. Ha viszont bármi hibádzik, akkor lehet baj.
(#) Massawa válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 13, 2020 /
 
De átfolyik rajta az egész áram, ami ugyanolyan gond mint a szabályzoelemen. Ilyen alapon a szabályzoelemet is a végtelenségig tul lehet méretezni, hogy ne menjen üzemszerüen tönkre, de ez nem zárja ki az olyan hibát amikor E-C zárlat áll be - bármilyen okbol.
Alapvetöen a kimenetet kell rövidrezárni, ha tulfeszültség jelenik meg és ennek maradando állapotot kell okoznia ( biztositék szakadás stb).. Ezeket a feltételeket a te megoldásod nem garantálja.
A hozzászólás módosítva: Jún 13, 2020
(#) Egri Frédi hozzászólása Jún 13, 2020 /
 
Jól elvagytok ...
Egy 2.000 Ft -os tápba ki fogja ezt belebűvészkedni ???


Ugyan is onnan indultunk el. És, mint mondottam volt, nem is biztos, hogy megéri abba belerakni ...
(#) dB_Thunder válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jún 13, 2020 /
 
Idézet:
„Jól elvagytok ...
Egy 2.000 Ft -os tápba ki fogja ezt belebűvészkedni ???


Annak a tápnak, illetve az erről szóló vitának itt semmi helye! Ugyanis az akkor nem labortáp!!
Mindjárt kérek is moderációt...
(#) pucuka válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jún 14, 2020 /
 
Ha valakinek érzékeny, drága áramköre van, az rakjon e táp bemenetére rakjon szupresszor diódát, és megoldotta az áramkör védelmét.
Következő: »»   774 / 839
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem