""Elméletileg akkor 400 V-os bekötéssel 42 A lenne az áramfelvétele? Jól logikázok??? Nem jó a logika. Váltóáramnál az áramértékek nem lineárisan hanem vektorosan számolódnak. Az általad feltett adatlap 60Hz-es hálózati adatokat tartalmaz, nálunk 50Hz van és 50Hz-en magasabb áramértékek adódnak az adattáblán szereplő értékekhez képest. Feltételezem, nem akarod maximum teljesítményen használni, mert az kissé necces lesz.

Sziasztok!
Ma levettem a burkolatot a gépről, hogy átkössem és jött a meglepetés!
Hát kicsit szégyenlem magam mert feleslegesen kérdezősködtem a bekötést illetően, mert kiderült hogy a gép már eu igényeknek megfelelően lett tekercselve gyárilag!
A gépet ausztriában vettem, és ott adta az elado a dokumentumokat, azokbol illesztettem be ide a képeket, úgy gondoltam hogy ezek fedik a valoságot!

Itt a kép!

És ez a kezelőfelület!

Hát egy fázison 12.4 kW a teljesítménye!
Viszont jo hír hogy 50 Hz-en működik!
Egyedül csak az üresjárati áramot tudtam ma megmérni, ez fázisonként közel 10 A volt!
Holnap megprobálom megmérni terhelés alatt üzem közben is!

Érdekes részlet, hogy AC üzemben kisebb Amper mellett üti ki az olvadot mint DC üzemben! Ez normális jelenség szerintetek???

Persze hogy működik 50Hz-en. A 60Hz-es gépek simán mennek 50Hz-ről és forditva is, de kissé több lesz a felvett áram, -mint ahogy egyébként a mai üresjárási mérésed is igazolja. Jó kis gép amit vettél, csak hát kell neki bőven "abrak" A gép kapcsolási rajzát nem néztem, de AC üzemben nagyobb szokott lenni az áramfelvétel mint DC üzemben, illetve a szabályozott egyenirányítós (tirisztoros) gépeknél néhány eseben a terhelőáram is kisebb lehet csak mint DC üzemben. Ez főként a balansz funkcióval rendelkező gépekre igaz. A 10A üresjárási áram viszont meglepően soknak tűnik. A hajdanán gyártott SCH 450 hegesztőnek is "csak" 8 A volt az üresjárási felvétele a legrövidebb megcsapolásban, a leghosszabban pedig csak 1,2A , pedig annak a gépnek emlékeim szerint több mint 5 mázsa volt a súlya.

Sziastok van egy alfaweld 160a igbt amibe kipukant egy 8 labu IC es nem latcik a felirat raita, ha van egy muszaki rajza valakinek, vagy egy foto amin latcik a IC tiusa, elore is koszonom!

Sziasztok!

Volna nekünk egy Rehm invertig GW 160 gépünk. Olyan problémánk akadt vele hogy váltó árammal illetve negatív testeléssel nem tudunk vele dolgozni.Már üzem mód váltó kapcsolót cseréltünk, nem oldotta meg a problémát sajnos tehát úgy ngondolom hogy a vezérlésben kell kereskedni. Szervíz nem igazán foglalkozott vele mondván idős gép vegyünk ujjat.Ha esetleg valaki tudna rajzal vagy más dologgal segíteni azt meg köszönném. Lényeg a váltó áramlenne az alu hegesztés miatt.

Azt hiszem ide illik a legjobban bár a plazmavágós témában is van szó HF gyújtásról.
Egy egyszerű pálcás transzfromátor AC gépen kiépítettem az egyenirányítást és már szépen lehet vele koppintósan awi-zni.
Most a HF ívygújtáson töröm a fejem. Árulnak Kínában mindenféle ívgyújtó modulokat de arra gondoltam, hogy nem lehetne megoldani ezt egy egyszerű Babetta vagy valami kismotor gyújtással?
Vettem egy programozható időzítőt is, amivel az a tervem, hogy a gyújtás után lekapcsolja a gyújtót.
Illetve egy bagatell kérdés, ugye a HF gyújtó nagyfeszültségű kimenetét párhuzamosan kell a munka és föld kábelekre kötni?

Mindenféle motor gyújtás felejtős, ez teljesen más kategória. Az sem igaz hogy párhuzamosan kell a hegesztőáramkörbe tenni, ezt egy soros HF becsatoló transzformátorral kell megoldani kiegészítve szürő és csatolásmentesítő áramköri részekkel. Ezek egyrészt megoldják a HF jel átcsatolását a másik(+) pólusra is, másrészt pedig védik az áramforrást attól,hogy a nagyfeszültség kárt tegyen a kimeneti diódákban. Szerintem itt a HE hegesztős topikjaiban bizonyosan találsz olyan rajzot ami alapján már elindulhatsz a kivitelezésben.

Köszönöm!
Közben én is nyomoztam. Azt hiszem tudom hogy van bekötve. Az egyik képen a folytótekercs van, amit ugye én mikró trafóból késztettem. Na itt a tekercs közé van fűzve a nagyfeszültségű vezeték, ami a másik képen levő modulból jön.
A nagyfesz modulnak a lelke pedig az a trafó, amit elvileg holnap fogok találni a két régi TV-nk valamelyikében

"Az egyik képen a folytótekercs van, amit ugye én mikró trafóból késztettem." Az nem fojtótekercs,hanem HF transzformátor, ami a nagyfesz.jelet becsatolja a hegesztő áramkörbe. Az a másik modul az,ami a nagyfrekvenciás feszültséget előállítja a becsatoló trafó részére. ha tudod hogy van bekötve, akkor minden rendben, sok sikert az építéshez.

Kedves mpisti!

Köszönöm az infót!
Építettem is egy 555 vezérelt sorkimenő trafó meghajtót. 12V-on 3-4mm-es a szikra. 30V-on kb 4 cm-es
videó
Kb 10000Ft-ért vesztegetik azt a HF bekötő trafót Kínában. Biztos meg tudnám valahogy csinálni magam is... Gondolom ezt meg lehet csinálni kör keresztmetszetű vezetékkel is, mondjuk olyannal, mint amivel a folytót tekertem, 2db 3mm-es szigetelttel? Annyi lenne csak a hátrány, hogy hosszabb lesz a trafó?

Persze hogy meg lehet csinálni, sőt az eredeti kialakításhoz sem hell ragaszkodni. Régi TV sorkimenő ferritből 2 pár, feltekersz abból ami rendelkezésre áll 12-15 menetet azt sorba kötöd a hegesztőáramkörbe-csatoló és védőáramkört el ne hagyd- primernek pedig 1-2 menet kell.
Igy nem kell olyan hosszú hely neki.

Közben felmerült két kérdés. Vajon a 40000µF 63V kondenzátor és az egyenirányító híd hogy fogja tolerálni ezt az ~50000V feszültséget? A HF gyújtót egy időzítő fogja bekapcsolni mondjuk max 0,5 másodpercig.

Szia! Az időzítést Reed relével érdemes megcsinálni! Feltekersz pár menetet a főkábelből egy ceruzára, abba dugsz egy reed csövet, amikor kialakúl az ív, a reed kapcsol mondjuk egy relét ami lekapcsolja a Hf-et.

Erre írta mpisti "védőáramkört el ne hagyd"
Erről én is szeretnék már látni egy legalább kézzel skiccelt rajzot, hogy hogyan érdemes megcsinálni, mi az ami egyszerű és tuti bevált! Egyébként kétirányú supressorokkal, vagy varisztorokkal és kondikkal szokták megoldani, hogy a Hf ne szóljon vissza...

Köszönöm! Ez egy jó ötlet. Időzítőt eredetileg azért vettem, hogy az argon utánfújást építsem ki vele de kettőt is rendeltem, az egyik burkolatban van így egyszerűen fel tudom a gép külső felére csavarozni.
Tehát úgy kéne bejátszani, hogy a a HF kis árama ne kapcsolja a Reed relét de a nagy áram már igen! A kérdés az, hogy ez milyen gyorsan kapcsol, ráadásul ha elspre nem fog működni folyamatosan bekapcsolva marad a HF. Az időzítő legkisebb értéke 0,1 másodperc. Ennyinek is elégnek kell lennie a gyújtáshoz, de akkor az argonnak már ott kell lennie, azaz kell mondjuk egy egy másodperces argon előfújás is.

A védőáramkörhöz annyit értek, hogy a nagy áramot a HF felé egy szikraközzel oldják meg... ha jól értem A másik irányba védelemnek utánaolvasok. Nem tudom mi az a varisztor meg szupresszor

6-8 menet már tuti elég, amibe a reed-et teszed. Úgy tudom, komolyabb gépekben is csinálják ezzel a megoldással. És az benne a jó, hogy, ha valamiért megszakad az ív, egyből újra gyújtja.

Gondoltam jól körbekenem műanyagolvasztóval a gyújtóáramkört mert ugye működött. Közben tettem egy nagyobb hűtőt a 7812-re és egy kisebbet az irf540-re.... most meg se kép se hang...
Hogy tudom levakarni a trutyit róla? Tegyem sütőbe 100 fokra?
Egyébként ezt másoltam le.
A 2N tranzisztorok épp nem voltak ezért a szétbontott TV-kből vettem egy-egy BC valami pnp és npn tranzisztort.
A táp, amivel a videóban hajtom 30V névlegesen de most mértem terhelés nélkül 37V. A 7812 meg max 35V-ot ír az adatlapján. Most vagy elfüstöltem valamit vagy valami forrasztás elpattanhatott a hajlítgatás közben. Igazából rendesen panelra kéne megépíteni ha már egyszer láttam, hogy működik.

Oké, működik csak két forrasztás is elengedett.
Érdekes, alacsony frekvencián sokkal nagyobb ívet húz 12V-on ~1cm-est.
Kipróbáltam két db, összesen 40mF kondit a munkakábeleken. Ahogy koppintanék egy nagy pukkanás és odaragad a wolfrám. Hasznáhatatlan így, ki is kötöttem. Hogy lehetne lassan indítani a kondenzátorokat?

Aha, a folytótekercs elé kellett volna tenni a kondit Holnap kipróbálom.
Itt egy jó kis szabadalom, amiben szépen le van írva minden.

Neked nem kell oda kondi, hanem megfelelő méretű fojtóra van szükség. A szabadalom pedig csak a fojtó légrésének különféle kialakításából adódó íváram-ívfeszültség összefüggést magyarázza. Számodra haszontalan. Kondi a MIG hegesztőbe kell,ahol fontos hogy a lehető legkisebb legyen a feszültségesés az üresjárási feszültséghez képest, neked lehet hogy kifejezetten káros lesz mert magasan tartja a munkafeszültséget. Az egyenirányító diódáknak csináltál védőáramkört? Az sokkal fontosabb mint elkókkal játszadozni.

Ja arra gondoltam, hogy a bevezetőben leírja hogy működik a fojtó.
Még nincs védőáramkör de még nem próbálkoztam a nagyfeszültséggel a hegesztőben. Nincs még itt az időzítő de Reed relém sincs még, no meg a bekötő trafó se készült el.
Elkezdtem olvasni a témát az elejéről de még csak a 10. oldalon járok. Olvasok a tirisztorokról is de nem igazán értem. Ha jól értem kettőt kell sorba kötni a két nagyáram ágra a nagyfesz és az egyenirányító és fojtó közé? De hogy melyiket és milyen tulajdonságút kell választani még nem világos.
Ja ami nagy tanulság volt, hogy megértettem miért nem megy a szinuszos AC awi. Jó lenne erre is kiépíteni folyamatosra a HF szikrát ... esetleg állítható fáziseltolással

Bár nem tudom mit olvastál, de úgy gondolom hogy vezérelt egyenirányítás lehet a dolog mögött,ha már két tirisztor szerepel az áramkörben. Nem sorba vannak kötve, hanem vagy kétutas egyenirányítóként, vagy a graetz híd egyik-egyik ágában van belőlük 1-1 db. AC áramforrásnál 4 db-ot szokás használni, hogy a balansz beállítható legyen. AC awi-t aluminium hegesztéshez szokás használni, és a HF azért kell folyamatosan, mert a nagyfeszültség térereje tartja tisztán a megolvadt alu felszínét, tehát az oxidréteg nem kerül be a varratba. A fáziseltolás pedig nem pontos kifejezés, helyesebb a balansz szabályozás, ami annyit jelent hogy váltóáramú hegesztésnél melyik polaritás van túlsúlyban. A pozitív túlsúly a jellemzőbb.

Én úgy tudtam azért kell a szinkronizált nagyfeszültség, mert minden nulla átmenetkor kialszik az ív és újra kell gyújtani.

Meg az oxidréteg feltörésére!

Én úgy olvastam, ahogy Klorid is írta. AZ oxidréteg feltőrésére a másik fázis kell, amelyik épp olvasztja a wolframot is, ezért tolják el az arányát a két fázisnak mondjuk úgy, hogy 30 legyen az oxidréteget eltávolító fázis.
Találtam itthon ilyen kis kínai triakos AC dimmert. Kipróbálom mit szól hozzá az ív stabilitás és a jelalak ha letekerem. Ha másra nem arra jó lesz, hogy lassan indíthatom vele a trafót és nem vágja le a kismegszakítót.

A szinkronizált HF csak hab a tortán. Évtizedekig működtek -és működnek ma is- trafós AC TIG gépek mindenféle szinkronizált HF gyújtás nélkül. Bizonyosan van némi előnye, de egy ügyes hegesztőnek nem kell mindenféle extrával felcicomázott gép, a régi fapados géppel ugyanolyan varratot húz mint egy kevésbé rutinos hegesztő egy szuper tudású géppel. Ezzel csak azt akarom mondani hogy a tehetség mőgé nem kell többmilliós gép,-persze ha van az nem hátrány.Egyébként a nullátmenetnél történő kialvás ellensúlyozására van a robosztus fojtó a trafós gépekben. 3 fázisú gépben pedig nincs az íváramnak nullátmenete. PL. a KND 350-500 gépekben, vagy a régi Kemppiben, vagy akár a röntgengyári gépekben sem volt szinkronizált gyújtás. AC üzemmódban folyamatos volt a HF, A KND gépekben pedig AC üzemben a HF generátor tápfeszültségét a hegesztőfeszültségről vették le.

"Egyébként a nullátmenetnél történő kialvás ellensúlyozására van a robosztus fojtó a trafós gépekben."
Tehát az AC ívet is tudnám stabilizálni a fojtótrafómmal? Akkor vagy teszek bele még egy fojtót vagy módváltáskor mindig át kell csavarozni a vezetékeket, vagy kell a böszme nagy kapcsoló.