Én gondolnám, a lakáson átmenő semminemű vezetékre nem bíznám a villám levezetésének még egy részét sem. Így biztos vagyok benne, hogy a villámhárító részt sehol nem kötném össze a napelem tartójával. ( különösen annak fényében, hogy itt még a két rendszer távolságára is voltak utalások) A több ezer amperből, akármilyen jó a szondád, több száz jutna minimum a belső földelő vezetékre. különösen annak tudatában, hogy a nullával közösítve van, az meg jobban földelt, mint amit te tudsz készíteni. Levertem egy 4m földelőszondát otthon (mert cserélni kellett a lakásét). Kíváncsi voltam ezért lakatfogóval megmértem mekkora áram folyik rajta, kb 10A fogyasztás mellett. Utána kimentem az utcára, a betápláló oszlopnál volt egy szolgáltató földelés, na azon 10* annyi áram folyt.....de még az sem érte el az 1A-t. Ennek tudatában a helyileg létesített legjobb szonda is csak a villám energiájának töredékét vinné el a hálózathoz képest.

Jól gondolod. Aki olyat javasol hogy a villámvédelem bármilyen módon összeköttetésben álljon az EPH-val az vagy bátor, vagy felelőtlen, vagy nem járt még olyan házban ahol a falban lévő kötődobozok némi hang és fényjelenség kíséretében szanaszét repkedtek, pedig a villám nem is abba a házba csapott be, csak a vezetéken kúszott be.
Mellesleg szerintem a szolgáltató haja is égnek állna ha megtudná, hogy a tőle bevezetett PEN villámvédelemre (is) van használva. Meg kell nézni egy tömbházat, ahol ki van alakítva az EPH, ami semmilyen kapcsolatban sincs a lapos tető villámvédelmével, annak külön földelése van.
A villám pedig olyan jószág amelyik nem sokat foglalkozik az elmélettel, mert hiába lenne jó levezető egy víztorony, az bizony a tőle nem messze lévő akácfát hasítja ketté. Haveromék házáról egyszer lebontotta a kéményt, pedig a tőle jobbra és balra lévő szomszédé is magasabb, valamint volt a ház mellett egy fenyőfa ami jóval magasabb volt, a villám mégis a kéményt választotta. Nézegetni kell ilyen villámos videókat, azokon nagyon jól látszik ez a néha magaslatokra fittyet hányó útvonal.

Köszi.
Én a 2,5-esekre 16A-t, a 1,5-esekre 13A gondoltam...

A tűzhely 2kW-os maximum.
Mindenhova B-set tegyünk?
A C-s hova javasolt?

Elég a B mindenhova. A tűzhelyre én is ennyire gondoltam.

Nem fogok sorokat idézni az MSZ HD 60364-ből, de ebben benne van, hogy kötelező az összekötés, tehát nincs értelme erről vitázni. Akik beleírták, bizonyára értettek hozzá. Röviden le is írom, hogy ennek mi az oka.
A villámvédelemnek elsődelegesen az emberi élet védelme a célja. A villámvédelmi levezetők és az EPH hálózat összekötésének hiánya életveszélyes lehet. A villámvédelmi földelésen keresztül több 10kA nagyságrendű villámáram folyhat a földbe, ami egy egészen jó, 1Ohm-os földelési ellenálláson is több 10kV-tal megemeli a levezető potenciálját. Ha szabályszerűen megvan az összeköttetés az eph kapoccsal, akkor minden nagy kiterjedésű fémburkolat, berendezés borítása ugyanerre a potenciál szintre emelkedik, ennek következtében nem érheti az embert áramütés. Ha nincs összekötve, akkor életveszélyes potenciálkülönbség alakulhat ki a villámvédelmi rendszer és az EPH között.
A kötődobozok szanaszét repkedésének megakadályozása a túlfeszültségvédelem feladata. A villámcsapás elsődleges hatása ellen (vagyis a villámáram levezetés miatt kialakult potenciálemelkedés miatt) használjuk a T1-es fokozatot. Ha ez megvan, nem égnek el a dobozok. Nem az eph és a villámvédelmi levezető összekötése felelőtlenség, hanem kiépített villámvédelem mellett a túlfeszültségvédelem hiánya.

Te most kénytelen vagy újra írni, amit én írtam tegnap szabvány előírást? Az már pöpec.

Szia! Igen, te is leírtad. Én is nyomatékosítottam és egy példát is hoztam olyan helyzetre, amikor életveszélyes lehet ennek elmaradása.
Nehezmre esik szó nélkül hagyni egy olyan javaslatot, aminek az alkalmazása veszélyes.

Tehát ha jól értelek, tulajdonképpen nem probléma ha éppen a szobában állok a radiátornak támaszkodva, miközben annak a potenciálja mondjuk 10kV-tal emelkedik a padlóhoz képest?

Miért is emelkedne meg? Ha van eph, akkor a radiátor és a padló potenciálja ugyanannyival emelkedik meg, vagyis nem alakul ki köztük feszültség. Épp ez az eph lényege.

Ezt írtad az imént. Akkor most megemelkedik vagy nem? Ha megemelkedik, akkor bizony ott potenciál különbség lesz, ugyanis a padlóé nem fog emelkedni, hisz mitől emelkedne... Pláne mondjuk a nyolcadikon...

Az egész épület egy vasbeton alapon áll (ha 8 emeletes, akkor gondolom, nem vagyok építész ). Ha ennek az alapnak a potenciája megemlekedik (márpedig megemelkedik, hisz be van kötve az eph-ba, ezen keresztül a villámvédelmi rendszerbe), akkor a falak is mennek utána mert ezen az alapon állnak. Tehát a példádnál maradva, lesz egy 10000V körüli radiátor és egy 10000V körüli alap. Azért írom azt, hogy "körüli", mert az összeköző vezetékeken eső feszültségek miatt 0V nem lesz közöttük, de veszélyes feszültség nem alakulhat ki.

Föld, sóderágy, beton, járólap (parketta-szőnyeg), nagyjából így néz ki a házak 90%-ának az alja. Nem fog az EPH után menni, hidd el, azaz ha éppen fogod akkor agyon fog csapni.

Viszont az egész "sóderágy, beton, járólap" körül/alatt a föld potenciálja megemelkedik a villámvédelmi földelésen lefolyó villámáram miatt. Tegyük fel, hogy állsz a ház egyik sarkában és támasztod a radiátort. A fal másik oldalán megy a villámvédelmi levezető és ott van a villámvédelmi földelés is. Becsap a villám. Körülötted a föld potenciálja megemelkedik. A radiátor be van kötve az eph-ba, de az eph földelése a ház másik sarkában van. Mivel a két földelés nincs összekötve fémes vezetővel, a parketta alatti föld és a radiátor között veszélyes potenciálkülönbség alakulhat ki. Namost, ha papucsban állsz a szőnyegen, akkor valószínűleg semmi bajod nem lesz, mert a talpad el van szigetelve a villámvédelmi földelésed potenciáljától. De akkor is ott van talpad alatt pár 10 centire a veszélyes feszültség.
Ha be van kötve az eph-ba a villámvédelmed, akkor ez a veszélyes feszültség nem jelenik meg a talpad alatt.

Ugy emlékszem a 25 évvel ezelőtti tanulmányaimból,hogy a vasbeton alapot csak akkor szabad földelésként használni, ha a vasszerkezet hegesztve van (ami biztos nem kis munka). mi a biztosíték, hogy hegesztve van? Ahogy a falak, födémek vasszerkezete is össze van-e hegesztve? Megfelelő átfedéssel? És milyen lehet az állapotuk mostanra egy például 40-45-50 éves 4 vagy 10emeletes betonház esetében? Tényleg nem kötekedésből kérdem, rég volt már, és a szabványok is változhattak...

Szia!
Ebben nem vagyok jártas, így nem is akarok bizonytalan infót adni róla. Amit a legutolsó hozzászólásomban leírtam szituációt, az nem történhet meg, ha a vasbeton alap vasszerkezete össze van hegesztve. Hiszen ekkor lényegében az alap "köti össze" a ház két sarkában álló földelést (de ez bizonytalan, hiszen a földelési ellenállások nem nulla Ohm értékűek). Az összekötés célja az, hogy rögzítse a potenciálokat, azért, hogy ne az alap/falak tulajdonságai határozzák meg azokat. Innentől érdektelen, hogy az alap/falak vezetnek-e.

Mond valamit az a kifejezés hogy lépésfeszültség? Most nem érek rá, de ha nem érted holnap csinálok egy móricka ábrát. Na az is azért van, mert a földgolyó nem tömör réz, azaz a talajnak ellenállása van. És azon az ellenálláson bizony feszültség fog esni. Rajzold be egy pontba az álló ember, egy másik pontba a helyi földelést, egy harmadikba a trafó földelését, egy negyedikbe meg a villámvédelem földjét, és kösd össze őket az EPH szerint. Majd rajzold be az összeshez képest azokat az ellenállásokat amiket az adott földelési pontból húzol az emberke lábához (ez 3db ellenállás lesz). Utána gondolj bele hogy melyiken mekkora feszültség fog esni az emberkéhez képest ha az EPH-ba belemászik a ménkű.
Lehet hogy olyan az elhelyezkedés hogy az a pont ahol éppen állsz a lakásban semennyire sem fog megemelkedni ilyenkor. Meg az is lehet, hogy csak valamennyit, meg az is hogy még többet. Egy azonban biztos, hogy nem annyit fog emelkedni ezeken az ellenállásokon keresztül mint amennyit közvetlenül emelkedik a vezetőben, azaz jócskán feszültségkülönbség lesz a lábad alatt és az EPH között, a többit tudod. Persze, lehet járni réz vagy alaméniom papucsban a lakásban ami szintén az EPH-ba van kötve, na akkor valóban nem történhet ilyen.

Pongyolán fogalmazva, ha minden össze van kötve mindennel, akkor nem lehet feszültségkülönbség két pont között. Hiába csap le a villám, minden egység potenciálja egyszerre emelkedik meg, potenciálkülönbség nem tud kialakulni.

Természetesen a valóságban nincsenek 0 Ω -os összekötések, levezetések de ezt ne keverjük most ide.

Na mostmár értem, hogy miért vagy az eph bekötés ellen. Igen, ez a szituáció valóban bekövetkezhet, nem vitás. A lépésfeszültséget nem vettem figyelembe az érvelésemben. De gondolj annak az embernek a sorsára, aki pont rossz helyen áll. Ha össze van kötve az eph-val a villámvédelmed, akkor nem a teljes villámáram egy darab földelésen fog elfolyni, hanem a PEN vezető földelésein keresztül is. Ezzel az eredő földelési ellenállás és az egy-egy földelésre jutó villámáram kellőképpen lecsökkenhet ahhoz, hogy mindenki boldog legyen, senkit se érjen veszélyes lépésfeszültség. De elsődlegesen persze nem ez a célja az összekötögetésnek.

Azt is vedd figyelembe, hogy az PEN jelentősen megemelkedik, de a fázis nem. Tehát pongyolán fogalmazva bevitted a villámot a lakásba.
Ez a biztosítóknál a villámcsapás másodlagos hatása.
Szóval szabvány, előírás ide oda, én nem kötném össze az EPH -t a villámvédelmi földdel.
Ahhoz, hogy ezt megtehesd igen jó földelésnek kellene lenni.
A villámcsapás is villámgyorsan elmúlik, de a kárt maga után hagyja. Volt is erre példa a Száva u. toronyban jelentős károkat, többnapos leállást okozott, ez az összekötés.
Abban sem vagyok biztos, hogy nem lehet élet veszélyes. Állsz az ablakban a fűtőtestre támaszkodva, a villámvédelmi, és az érintésvédelmi föld a ház túloldalán összekötve. Az EPH -ba bekötött radiátor, és a konyha padlója között mi lesz?

Kellett volna jó túlfeszültség elleni rendszer is.

Volt, az is elköszönt, de úgy tűnt a villám villámgyors volt.
Az volt a baj, (mint később a vizsgálat során kiderült) hogy a spórolás miatt nem készült komolyabb földelőhálózat, mint más tornyoknál mivel nem terveztek rá rádiótelefon antenna rendszert, csak mikró antennák voltak.

Az ohm törvényen mit nem lehet érteni??? Egyféle potenciálon csak az összekötött vezetőid lesznek (ha bírják az áramot és nem égnek szét), a talaj ahol állsz, az mitől lenne azon a potenciálon??? Nálatok fémből van a padló vagy mi? És alatta a talaj, az is fémből van?

Nem csak pongyolán viszi be, hanem konkrétan. És nem érti... Jókora potenciálkülönbség. Ami ugye nem lenne ha nem kötné össze az EPH-t a villámvédelemmel, mert akkor nem az EPH-n folyna a villámáram.

A fázis potenciálja nem emelkedik meg, igazad van, pont ezért kell túlfeszültség védelmet kiépíteni. A T1-es fokozat gyakorlatilag rövidre zárja a védővezetőt, a nullát és a fázist egy villamos ívvel. Ezzel elérhető, hogy mindhárom vezető potenciálja ugyanannyival emelkedik meg, így a készülékek nem károsodnak.
Amikor először tanultam ezeket, feltettem a kérdést az előadónak óra végén, hogy nem lenne-e egyszerűbb a villámvédelem és az eph összekötését elhagyni? Hisz épp ez okozza a túlfeszültséget a lakás belső hálózatán. A válaszával meggyőzött, hogy fontosabb az egyenpotenciál kialakítása, a belső túlfeszültség egy járulékos veszteség, aminek kivédésére a túlfeszültségvédelem hivatott.

18:41-kor Balaa16 már leírta. Mit nem lehet érteni???

Csak gyengén visszakérdezek. A lakásodban van kiépítve mindenre kiterjedő túlfeszültség védelem?
Szerintem a lakások 90 százalékában nincs.

Villámhárító van?

Nincs, tekintettel arra, hogy nincs a házunkon villámvédelem ("villámhárító") kiépítve. A házat közvetlenül érő villámcsapásnak elhanyagolható az esélye (körülöttünk templomtorony, köf/kif oszloptranszformátor, magas fák vannak). A villámvédelem hiányának következtében a házunk eph földelésén nem folyhat akkora villámáram, ami indokolttá tenné mondjuk a T1 fokozatot, hisz nem folyhat benne közvetlen villámáram. Ezért csak a hálózat felől érkező túlfeszültségekre kell felkészülni. Ezek ellen csupán T3 fokozat van az érzékeny készülékek előtt. De tervben van T2 beépítése a lakáselosztóba, biztos, ami biztos.

Ott a pont.