Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » H-híd hiba
 
Témaindító: mspike, idő: Jan 30, 2006
Lapozás: OK   11 / 11
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Freki 1Khz körül alakul max, 22µF volt a többsége kapcsolásban azért került be ekkora, ez előtt volt 10 és 2,2µF is.
A szkóp a Vb lábon nem mutat semmit csak a tápfeszt mérem ugye a dióda fesz esésével.
Kicseréltem UF-re a diódát, a felső IGBT kap kb 25V nyitófeszt, az alsó kb 14-et, és szép fázisfordított jelet kapnak.
Jó kérdés hirtelen mitől javult meg ,bár az hogy a két IGBT meghajtó feszültsége nem azonos nemtudom hibát okozhat-e.
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
1., a te kezedben volt minden.. - amiket írtam, bármelyik okozhatta.
2., a fesz persze nem ugyanaz, mert a meghajtás sem pontosan, de ha a forma hasonló, semmi gond.
Nem figyeltél: a felső fet NEM 25 voltot kap, hanem csak a Vs lábtól számold...de nem illik onnan rámérni, főleg nagy feszültségű szituációban...
Most megteheted: Vs a szkóp gnd-je, csipesz a HO.
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
A forma (hál égnek) alsó-felsőn pont ellentét egymásnak, most méricskéltem végig hogy mindenhol jó-e a jelforma, merjek-e rá nagyobb feszültséget ereszteni.
(#) szikorapéter válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Na én tényleg nem értem.
Terhelést ráakasztottam (előtte külön a labortápra hogy megmérjem mekkora áram folyik konstans rajta, most mivel egy trafó primere volt így 15V mellett 300mA folyt), ráakasztottam és eltűnik a felső IGBT nyitójele szinte teljesen.

Utána ahogy levettem nem jött vissza se megint.
Utólag belegondolva lehet jobb lenne nem ezzel a chippel kísérletezni nem olyan jó mint vártam....
2 napja egy hídkapcsolást nem hajlandó meghajtani ami nem is bonyolult. Egy villanymotor (kalickás) fordulatszám szabályozását akartam vele megoldani, természetesen teljesen kísérleti jelleggel , de ha nem is megy a híd akkor hiába...
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Ebből az írásból nem derül ki, mire és mit akasztottál rá.
A teljes rajzot tedd fel, ne azt a valahonnan kopizott részt.
MInden legyen rajta, persze nem egy cerkarajz.
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Nem értem, ez a rajz ami pontosan meg van építve, annyi tükörben elkészült ennek másolata, köztük (lenne) a motor. Ezen kívül egy arduino van rákötve a bemenetekre ő szolgáltatja a TTL jelet. Mi kéne még?

Az elején írtam hogy az ic "alapkapcsolása" került megépítésre, és ezzel se hajlandó rendesen menni....

unnamed.jpg
    
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Ezen a rajzon én nem látok terhelést, bocs..
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Akkor vagy 4. jére is leírom: HÍDKAPCSOLÁS
ergo van még egy ugyan ilyen áramkör és ezek köztes pontján van a terhelés ahol a rajzon (To Load) felirat is szerepel.
Hogy nem látod akkor a terhelést?
Mivel nincs berajzolva, nincs összeollózva a rajz úgy de ott van a terhelés köztük, ráadásul induktív.
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Nyilván tudom, mit jelent a hídkapcsolás és azt is tudom, mi a To Load..
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Akkor nem értem igazán a kérdésed, most ha berajzolom a terhelést mivel lesz jobb?
Az elv ugyan az marad a hiba dettó.....
De tessék a te kedvedért áttükröztem és feliratoltam.

unnamed.jpg
    
(#) ktamas66 válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Nem látom pontosan milyen módszerrel menne a fordulatszám szabályozás. A klasszikus megoldás az alsó fetekre adott PWM jel lenne, de itt össze van kötve a felsővel, tehát nem. A megoldásodból az látszik, hogy az irányváltások kitöltése adja a forgási irányt és sebességet. Ez azt jelenti, hogy 50%-nál áll a motor, alatta egyik irány, felette másik irány. Ehhez viszont nem kell a frekvenciát változtatni, az általad említettek talán túl alacsonyak is. Ez a fajta fet vezérlő nem engedi meg, hogy a kitöltési tényező nagyon alacsony legyen, mert akkor a kondinak nincs ideje feltöltődni. Képet nem látunk az áramkörről, de ide ugye az elektrolit kondi nem igazán megfelelő.
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
(#) szikorapéter válasza ktamas66 hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Milyen kapcsolás lenne ésszerűbb erre a problémára? Lényegében én onnét próbáltam kiindulni mint a frekiváltók végfoka, leegyszerűsítve persze 1 fázisra.
A jel egyenlőre minta, ha működik a kapcsolás akkor kidolgozom rendesen, szinuszhoz közelebbire formálom a kitöltést.
Ha esetleg tudsz jobb megoldást / ötletet a vezérlési mód megváltoztatására, persze nem ebben a témában mert az itt már OFF akkor azt szivesen veszem.
(#) foxi63 válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 17, 2021 /
 
Szia! jó lesz ez...
A rajzból nem derül ki,hogy az 5V ttl ellenfázisú-e a két oldalon és az egyoldalon lévő HIN LIN ugye össze van kötve azaz a meghajtó 1 vezérlőjelet kap?
(#) szikorapéter válasza foxi63 hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Nem két külön ellenfázisú jelet kap a H és L oldalán.
Egy oldallal visszább csatoltam a szkóp képeket is.
(#) majkimester válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
A LIN bemenet negált, a HIN meg nem. Ha a kettőre ellenfázisú jelet adsz az nem jó, még szerencse, hogy az IC ilyan esetben amikor minkét IGBT-t nyitnád egyszerre letiltja a kimenetet.

Alsó és felső IGBT kikapcsolva: HIN=0, LIN=1
Csak alsó IGBT bekapcsolva: HIN=0, LIN=0
Csak felső IGBT bekapcsolva: HIN=1, LIN=1

Ebből látszik, hogy ha nagyon akarod összekötheted a HIN és LIN bemeneteket, és alaphelyzetben HIN=LIN=1, azaz az alsó IGBT legyen nyitva a félhíd mindkét felén. De ezt azért nem ajánlom, mert a fogyasztód feszültség alatt lesz akkor is amikor nem forog. Szóval kikapcsolva HIN=0, LIN=1, majd vezérlésnél azonos fázisban hajtod a két bemenetet. Ugyanez a félhíd másik oldalán, csak ellenfázisban az első oldallal.

Nem árt az adatlapot áttanulmányozni, mert ez mind benne van, a 8. oldalon szép ábrákkal, és akkor hamarabb célt érsz.

Az áramkörben használt elkókkal meg tegyél párhuzamosan kerámiát legalább 100nF, de több is lehet, esetleg ki is váltható ma már az egész multi layer kerámiával.
(#) ktamas66 válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Maga a híd erre alkalmas lesz. Gondolom valamilyen SPWM megoldást szeretnél, akkor viszont az emlegetett frekvencia nem a PWM frekvenciája lenne, hanem a generált szinuszjel frekvenciája. A híd vezérlének módja a szoftveres megoldásodtól függ.
(#) szikorapéter válasza majkimester hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Szia, köszönöm így már értem a dolgokat, akkor lényegében nem kell integrálnom a kimeneteim közt a késleltetést (Q és Q negát) csak annyi a dolgom hogy a két meghajtónál lévő bemeneteket összekötöm és ellenfázisú jellel a lét meghajtót külön meghajtom.
Lehúzó ellenállás kellhet az összekötött bemenetre hogy stabil maradjon a 0-ás állapot amikor az arduino nem ad ki jelet?
(#) proba válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Az arduinónak van nyitott kollektoros, meg TP-s kimenete. Egyikhez sem kell lehúzó ellenállás. A nyitott kollektoroshoz ( analóg bemenetek) viszont felhúzó illik. Gondolom az analóg lábakat nem használod erre a célra, úgyhogy ez a kérdés nem érint.
(#) szikorapéter válasza proba hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Nem használom igen, akkor lényegében ahogy leírtam mehet is a dolog?
(#) compozit válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Nem hiszem, hogy kellene, hiszen az arduinónak vagy nulla, vagy egyes a kimenete. ( nem értek hozzá )

Azért néhány szó egy teljes ( vagy H híd ) működéséről. Egy hídnak 3 ( 4 ) féle üzemállapota lehetséges. Az egyik, amikor a bal felső IGBT ( Fet, vagy valami ) vezet a jobb oldali félhíd alsó IGBT-vel. Legyen ez a terhelés szempontjából a pozitív feszültség. A második állapot, amikor a baloldali, alsó IGBT vezet a jobb oldali felső IGBT-vel. Ez akkor a terhelésen megfordítja a feszültség irányát. Ezeket hívjuk átlós vezetésnek. Van még két állapot, ezek a nullavezetések, amikor a hídban a két felső IGBT vezet. Ekkor a terhelésen közel nulla a feszültség. Az áram ( ha induktív a terhelés ) akkor pl: a bal felső IGBT-n, aztán a terhelésen, majd a jobb felső IGBT-ben levő diódán záródik, vagy a jobb felső IGBT-n, a terhelésen és a bal felső IGBT-ben levő diódán folyik A negyedik állapot ugyanez, csak az alsó IGBT-ken és az azokban levő diódákon keresztül. A nullavezetéseket célszerű cserélgetni, hogy a félvezetők termikus igénybevétele egyforma legyen.
Ezzel lehet megvalósítani, hogy három állapotú legyen a terhelés meghajtása. A nullavezetések nélkül csak a félhíd tulajdonságait lehet elérni, mondjuk nagyobb teljesítményen. Tehát, ennek megfelelően kell programozni az arduinót.
(#) szikorapéter válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 18, 2021 /
 
Most szépen működik, az arduino-n megszüntettem a késleltetést a két jelforma közt így most azonos tükrei egymásnak, ezek hajtják a két féloldali drivereket. Szép szkóp képe van, terhelésnek rákötöttem egy combosabb trafó primerét, azzal gyönyörűen elindult, áramot is hajtott át szépen, az IGBT-k nem is melegedtek szinte, a felső oldalon is van dögivel meghajtófeszültség az IGBT-nek , végre úgy működik ahogy gondoltam.
Már csak azt kell kitalálnom hogy hogyan lenne képes egy egyfázisú motort működésre bírni.

Köszönöm mindenkinek a segítséget akinek volt türelme hozzám és a kicsi hibámhoz. Legközelebb én is figyelmesebben átolvasom az adatlapot, elsiklottam azon "kicsi" részlet felett hogy az ic egyik bemenete invertál....

Mod.: Kérdésem további részét átraktam a Frekvenciaváltó egy fázisra topicba, lévén itt a problémám megoldódott.
A hozzászólás módosítva: Máj 18, 2021
Következő: »»   11 / 11
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem