Tehát, ha én ugyanarra a funkciókészletre készítek egy saját tervezésű csipet, az koppintás?? Na ne nevettess már.... Vagy az Atmel hajdanán levédte volna az utasításkészletet a procijaiban? Én ilyenről még nem hallottam...
De, ahogyan mateatek is kicsit részletezte, a két procinak max az utasításkészlete fedi egymást nagyrészt, de korántsem egyforma, belülről meg pláne!

Az ARM-el csak érzékeltetni szerettem volna az elképzelésed életképtelenségét - kevés sikerrel, ahogy látom!

Valójában semmilyen piacra nem szánja szerintem! Van kb néhány megrendelője, akik ezt használják, és ő ebből köszöni szépen, jól megél... Épp ezért nem kapható szinte sehol sem, boltban ez a proci(tudom, mert alig találtam Kínában is boltot, amikor kellett), és ezért nincs adatlapja sem csak kínai, valamint a paraméterek sem nagyon szerepelnek az adatlapban, mert valószínűleg azt is csak az kapja meg, aki szerződésbe kerül velük...

Az én tudomásom szerint ez az MCU úgy lett, hogy kitört a világban az Arduinó láz. A kínaiak erre föl szerettek volna egy saját csippet, ami ezzel kompatibilis. Hogy ne az eredeti arduinót használják az ottaniak, hanem a sajátot. Az első ilyen csipp lett az LGT8F88A és az LGT8F328D. Nem jól sikerültek és nem tudták fölvenni a versenyt az Atmega328-cal. Ennek a tanulságai alapján megcsinálták az LGT8F328P-t. Ez nagyon jól sikerült. Csak későn jött.

Ha mást nem, akkor az utasításkészletet lemásolták, hivjad akárminek ezt. Már csak azért is mert egyértelműen a ATmega328p riválisának tekinthető. De papiron annál többet nyújt sok mindenben, de mondjuk az EEPROM-ot kihagyták.

Anno a nem intel által gyártott x86 utasításkészletű procikat is x86 klónoknak hívták, noha a korai AMD procik kivételével, amelyeket az AMD intel design alapján gyártott, szinte kivétel nélkül egyedi fejlesztések voltak. Csak például ahhoz, hogy bizonyos funkciókat le tudjanak másolni több szabadalmaztatott megoldást is lemásoltak a klón gyártók (amd, cyrix, umc) Perelte is őket ezért az intel, és például ezért nem is forgalmazhatta az UMC a prociait az USÁ-ban. Nem tudom az Atmel-nek voltak-e hasonló szabadalmai, de ha lennének is azok érvényesítése kína irányában lehetetlen küldetés lenne.

A feliratot eltávolíthatod bármiről. A lábkiosztás alapján lehet gyanakodni, hogy atmega vagy nem. Ha egy arduino mini jellegű panelon van, akkor második harmadik tipp ez lesz. Más kérdés, hogy ezzel az infóval mire jutsz.

Nem javasolnám, hogy ezt a procit használja. Mint a további hozzászólásokból kiderül, nem jól dokumentált, és nehezen beszerezhető. Ez önmagában elég ahhoz, hogy ne építsünk rá komoly fejlesztést (játszani attól még persze jó lehet).

Egy arduinoval készült projektet általában könnyen át lehet vinni másik olyan processzorra, ami szintén használható arduinoval. Olyan MCU-t kell választani, amit könnyen be lehet szerezni, jól dokumentált, kellő teljesítményű, van egyedi azonosítója, és vannak megfelelő perifériái a feladatra.

Ahogy az Intel is számtalan technológiát lopott másik proc gyártótól, köztudott dolog! Akkor most ki kit klónoz vajon?!! szerintem ez értelmetlen vitaalap, mert nem definiálható jól milyen estben tekinthető jogilag annak egy olyan termék, ami technológiák százait tartalmazza. Jogászkodni(főleg botcsinálta módon mindenki nagyon tud, köztük én is), de ez még nem változtat azon a tényen, itt a köznyelv szerinti másolatokként hivatkoznak olyan dolgokra egyesek, amik megítélésében a legkisebb objektivitással sem rendelkeznek...

Ezzel sajnos javarészt egyet kell értenem! Bár igen perspektivikus proci, de pont az alul dokumentáltsága is a legnagyobb hátránya a komolyabb használatának is! És persze a beszerzési nehézsége is....

Az Atmel RISC architechtúra beleértve az utasításkészletet is szabadalmaztatva volt (Kinában is), de már lejárt. Így másolható, újraalkotható, továbbfejleszthető, ha így tetszik a megnevezés.

És mint ugye már szóba került az architektúra nem ugyanaz a két procinál, csak tartalmaz kompatibilis utasításkészletet is!!! De ezt még párszor leírom, ha elsőre nem megy sehogy sem át...

Köszönöm, átjött. Az utasításkészlet is része a szabadalomnak.

Csak OFF-ként mondom, hogy én is olyan MCU-t választottam a projektemhez, ami megfelel az általad felsorolt követelményeknek. Most meg kamillázok, mert nem beszerezhető. Tehát bármikor bármi előfordulhat. (ATmega328PB)

Most nagyon sok mindennek a beszerezhetősége kérdéses. Nem tudom hol olvastam/hallottam, hogy adott uC-re azt mondja a disztribútor, hogy van készleten X darab, a következő szállítmány várhatóan 1 év múlva érkezik...

Kérjük, hogy mindenki térjen vissza a topik eredeti témájához. Hagyjátok meg a gyártóknak, hogy egymás között megvívják a szabadalmi harcukat. Köszönjük.

Én is átolvastam a linkelt cikket. Tanulságos.

Sajna hardware ID-t, másik mikrochipet továbbra sem tudok használni, így marad az Atmel chip és bízom a lockbit-ben hogy kitart egy ideig.

Max azon gondolkodom, hogy az EEPROM-ba is írok egy kulcsot amit a program induláskor kiolvas, és annak nem megfelelő tartalma esetén nem fut le. Nyilván ezzel csak azt érem el, hogy a FLASH-t és az EEPROM-ot is fel kell hogy törjék, nem elég az egyiket...

Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés bennem, hogy mennyire ajánlott ez a módszer? Az EEPROM-ban tárolt adat megsérülhet-e? Azt tudom hogy sok írást nem bír ki egy azon terület az EEPROM-ban (talán 10.000 írás) de az olvasást elvileg igen... Ti tennétek-e futtatás számára kritikus adatot EEPROM-ba?

Nyugodtan használd az EEPROM-ot akár kritikus adatok tárolására is, olvasáskor nem esik bántódása.

Ha másként nem megy, illessz a kontrollerhez valamilyen egyedi azonosítót, pl. DS2401-es IC-t. A felhasználónak a program megmutatja az egyedi azonosítót, az illető elküldi neked, te pedig valamilyen algoritmus segítségével generálsz hozzá egy kulcsot. Ezt visszaküldöd, a delikvens pedig bepötyögi. A kulcsot a kontroller menti EEPROM-ba, összehasonlítja a saját generált kulcsával és ha a kettő egyezik, működik minden.

szerk.: Igazábol a kulcsot sem kell menteni, elég annyi is, hogy a feloldás sikerült. Mi ez, amit ennyire védeni kell?

Nem nagy védelem, de ha van valamilyen kezelő szerv a készüléken, gondolok itt gombra, vagy enkóderre, akkor első bekapcsoláskor rögtön valamit tenned kell ezekkel. Például 2 másodpercig gombnyomás, 3 enkóder balra, 3 másodperc gombnyomás, 2 enkóder jobbra. Ha ezt rögtön nem teszed meg, akkor nem fog soha többé helyesen futni a program. Ha megteszed, akkor jó lesz és elmenti. Mindezt úgy csinálod, hogy semmiféle visszajelzés ne legyen erről.
Plusz még beteheted azt is, hogy ha nem történik meg a művelet az első bekapcsoláskor sikeresen, akkor elkezdi végtelen ciklusban írni az EEPROM-ot, és elhal egy idő után a kontroller ezen része.

Szia!

Ez miért jó ?! Ha el akarja lopni, akkor előtte lementi és az újon is megteszi, hiszen elmondtad neki...ha nem mondod el, akkor neked kell megtenned, de akkor meg te írhatod a programot és egyből lock-olod !?

Ebben az esetben minden példányt a fejlesztőnek kell éleszteni. Gondolom senkinek nem akarja elmondani.

Idézet:
„Gondolom senkinek nem akarja elmondani.”

Akkor miért nem elég a lock? Ha ki tudja olvasni, akkor az "inicializáltat" is ki tudja olvasni az illetéktelen!

A DS18b20-nak is van egyedi azonosítója, azt is fel lehetne használni, kicsi, olcsó, egy láb elég az olvasásához, nem feltűnő.

Igen, az eepromban tárolt adat megsérülhet, törlődhet.
Ennek valószínűsége azonban nagyságrendekkel csökkenthető, ha
stabil hardware környezetet állítasz össze és korrekt firmware-t írsz bele.
...
...
...

Sziasztok.

Egy időzítést szeretnék megoldani mondjuk D3-as lábon. Azt kéne itt elérni , hogy D3 mondjuk 1 percig HIGH legyen és mondjuk 5 percig LOW és utána ujra az egész (azaz 5 perc után megint 1 percig HIGH de delay-t nem lehet használni mert megakassza az óra müködését) van ötletetek?

Ötletek innen

Használhatsz timert, nézheted a millist(), és ha már van, nézheted akár az említett órádat is....

Sikerült!!!

Köszi

Sziasztok!
Egy ESP32-vel játszok Arduino Ide felületen. A Bluetooth felderítés funkcióját nézegetem, ami a példaprogram szerint működik is megfelelően.
A sorosporton megjelenő eredményt hogyan tudnám egy pl. string változóba íratni?



Ezzel a sorral van bajom: pResults->dump(&Serial);

Sziasztok kedves förumtársak!

Érdeklődöm, hogy arduino-hoz létezik e modul rendszerű grafikus programozási nyelv? Olyan, mint a PIC esetén a Parsic.

Köszönöm szépen.

Létezik, pl.: Arduino as a Flowcode Target.

Sziasztok!


Lehet volt már kérdés de nem találtam rá választ. Arduinoval szeretném egy atmega16a-ból kiolvasni a benne lévő programot. Ez megoldható ha igen hogyan kezdjek neki?