A lényeg, hogy szakszerűen megfelelő gyémánt fúró szerszámmal legyen a doboz helye kialakítva, nem kalapáccsal és vésővel nekiesve.
A gyémánttechnológiás betonfúrás legnagyobb előnye a teljes rezonancia- és vibrációmentesség, ezáltal az épület megmaradó részeinek legkisebb mértékű károsodása nélkül elvégezhetőek a kívánt átalakítási munkálatok.

Bergmann ...

Szerintem Dr. Sigmund Bergmann.

Elírtam, Berman. Persze, most sehol sem találok leírást az eredeti, fémcsöves rendszerről. G betű biztosan nem volt a nevében, arra emlékszem.

Bizonyára tévedsz (de "népiesen" G nélkül is elmegy): Bővebben: Sigmund Bergmann

Szerencsére akkoriban nem létezett internet, és az akkori politika nem éppen támogatta a külföldi neveket, igy mindenkinek tökétesen megfelelt a kiforgatott név
( ez mai napig megmaradt drága nyelvünkben, ahol ugye pendrájv a memoria, vincsester meg a merev lemez, holott a név inkább puskára utal stb. az idegen meg csak bámul milyen angol kifejezésekkel forgatjuk ki a valoságot).

Na, a Winchester Drivera pont találtam hivatkozást. Egy IBM merevlemez kódneve volt, onnan terjedt el angol nyelvterületen, majd az egész világon.

1918. A tartalomjegyzéket lefelé kell görgetni, a 44. és 52. oldal között tágyalja.
Más forrás.
Szép lassan a köznyelv a nyelvtörő eredeti elnevezést egyszerűsítette.

Én 28 évvel ezelőtt építettem a házamat. A teljes belső gépészetet a gáz kivételével én csináltam, a teljes villanyszereléssel együtt. Sodrott réz vezetékekkel, sodrott forrasztott kötésekkel, soha semmi problémám nem volt. A vezetékek végeit összesodorva, kb 2cm hosszon, megónozva olyan nagy felületen van kötés, hogy az ón alacsonyabb vezető képessége nem jelent problémát. 3 fázisú hálózatom van, ha valahol új kötést kell csinálni, vagy más miatt megbontani a régit, mindig van olyan fázis, amelyről a páka működik. A víz, és fűtés vörösréz csöveit, fittingjeit is lágyforrasszal raktam össze, mint a LEGO-t. Azzal sem volt gondom azóta.

Az angol nyelvterületen ma ismeretlen fogalom. Ott harddrive a neve. A winchester csak nagyon szük körben és nagyon rövid ideig volt használatban az IBM korszakban.

Én ilyeneken hurcolom az adataimat.

Miért lett volna gondod? A forrasztást ellenzők tábora egy részről jogosan reklamál, aminek az oka az, hogy sokan valóban nem tudnak forrasztani, illetve, nem olyan egyszerű azt mindenhol, mindenféle körülmények között megvalósítani.
Másrészről, abban az óriási tévedésben vannak, hogy az ón létesíti a fémes kötést. Hát nem! A fémes kötés az réz-réz, az ón semmi mást nem csinál, mint rögzíti a sodratot (ne tudjon a rugalmasságánál fogva se széttekeredni), és megóvja a réz-réz kötést az oxidációtól! Egyetlen másik kötési mód sem tud ilyet!
Tovább megyek. Bárki otthon kipróbálhatja, hogy egy ilyen sodrott forrasztott kötésen tud-e mérni "bármekkora" ellenállást. Nem fog tudni. Itt a nem fog tudni az konkrétan azt jelenti, hogy ha áthajtunk mondjuk 10-20A áramot rajta, akkor semennyivel sem nő meg a kötés miatt a folytonos vezető ellenállása, azaz, pontosan ugyanakkora ellenállása lesz egy adott vezetékszakasznak, mintha benne sem lenne a kötés (megmarad az adott átmérőjű vezetékdarabra megadott fajlagos ellenállás). Én kipróbáltam itthon a másfeles huzalt 10A árammal, volt egy 1 méteres folytonos vezető, meg egy 1 méteres amelyiknek volt egy ilyen kötés a közepén, és pontosan ugyanakkora feszültség esett mindkettőn, azaz nem volt a két vezetékdarab közt mérhető feszültségkülönbség. Tudom, feszültséget se tudok mérni nem csak ellenállást, ezért mondom hogy próbálja ki aki nem hiszi.

Igy van, és láthatjuk hány forrasztott tetö kitéve az idöjárás minden hatásának évszázadokat bir ki gond nélkül. Az egyik templomon a horganyzott lemez rohadt el, de minden forrasztás épen maradt.
Amit a villanyszerelök sokszor elfelejtenek, hogyan kell összecsavarni a drotokat, és a film valamennyi példája jobb, mint amit sok pancser tenni szokott.

Én soha nem mértem, de abszolút logikus.

Miért nem tanulsz már meg feszültséget és ellenállást mérni?

Azért mert ábécé sorrendben haladok, előbb az áram jön, az f betű hátrébb van. Ilyen "csekélyke" áram folyik a ponthegesztőm forrasztott kötésén.

És még nem füstölnek a szigetelések?

Kezdő koromban a laborban volt pár 24V-os teherautó akku, mert 48V-os akkukról is táplált berendezéseket fejlesztettünk.
Egyszer egy mérőzsinórral véletlenül rövidre záródott az akku. Egy másodperc alatt leégett a szigetelése.

Egyetértek, magam is forrasztáspárti vagyok.

28 évvel ezelőtt még egyszerű volt a helyzet a forrasztással, csak néhány féle lágyforraszanyag volt forgalomban.
A szabványban ajánlott megoldás helyett alkalmazható más eljárási is, ha bizonyítottan jobb, mint az amit a szabványban leírtak.
Forrasztás esetén minden egyes kötést bizonylattal kellene ellátni, de a bizonylatolás tönkre is teszi a kötést....

Egy kis olvasmány az alacsony olvadási hőmérsékletű forraszanyagokról: Low Temperature Solders 1993
Egy 58 - 60 fokos anyaggal elvégzett kötés megtévesztően hasonlóan néz ki, mint a hagyományos 270 fokon végzett.

Megvan már pár éve és eddig bírja. Mondjuk az a 600A nem is folyamatosan folyik hanem csak max. 2-3 másodpercre. Viszont a bejövő B16 az nem igazán bírta azt a 27A körüli primer áramot és azt cserélni kellett, mert szerteszét volt olvadva a belseje.

A feleségem elhiszi nekem, hogy nem vagyok olyan őrült, hogy 60 fokon olvadó forraszanyaggal dolgozzak. Másnak meg nem tartozok bizonylatolással.

De komolyra fordítva. Akkor a szabvány kifejezetten tiltja a forrasztásos kötést, ha nem a saját tulajdonodban végzed? Vagy milyen bizonylatolást vár el? És ki ellenőrzi?
Magad mellett kell hurcolni egy szakértőt, aki minden kötést felhevít 200 fokra, és ha nem olvad meg, lepecsételi?

Mondjuk ez a 60 fokos forraszanyag rendesen bekavar a hozzá nem értők lelki világába.
Simán okozhat jelentős károkat, tüzet, ha egy ilyen kötés kiolvad a terhelés hatására.
Vajon hol van létjogosultsága ilyen alacsony hőfokon forrasztani?
Egy melegebb nyári napon simán kiolvadhat bármi, amit így forrasztanak.

Egyértelműen tiltja a forrasztott kötés készítését, mert szinte lehetetlen minden kötést bizonylatolni.

Nicsak rátaláltál a tot fazekasok kedvenc forraszoanyagára, amit gyertyalángon olvasztottak meg és kenték a fazékra. Hideg viznek még jo volt.

Eddig én is úgy tudtam, hogy a forrasztott kötés valóban tilos, de az összecsavart kötés leforrasztása viszont nem az.
Annak idején készítettem néhány helyen úgy kötést, hogy egy érvéghüvelybe toltam bele több sodrott vezetékeket, ezt összepréseltem célszerszámmal, majd az egészet leforrasztottam. Ez megengedett vagy sem?

Milyen forraszanyag olvad meg 60°C-on?

51In32.5Bi16.5Sn Ld. Low Temperature Solders 1993

Wood-fém.
Szakközépben nekünk még volt anyagismeret.

Már elfelejtettem a nevét, de létezett. Ugy nézett ki mint a bádogosok forraszturudjai, de gyertyán olvasztották, es boraxot raktak a fazékre mielött odakenték a megolvadt fémet.
Volt valamilyen csufneve. Ugy van ahogy Galfy mondja Woodfémnek huvták.

Sziasztok! Lenne egy olyan probléma, hogy egy Japán géphez a 3x200 voltot egy nagy trafó állítja elő, és ez induláskor teljesen terheletlenül is leveri a 63A-es kismegszakítót az óránál, ahova nem lehet C-t kérni. Érdekes módon ha utána felnyomjuk a hiányzó kismegszakítót/kat egyből elfogadja. Mit lehetne tenni a lágyabb indításért, fázisokat külön külön egymás után kapcsolni nem lenne-e értelme?

Milyen kivitelű a trafó? Minél inkább zárt a vasmag, vagyis minél kisebb benne a légrés annál nagyobb lesz a trafó induló áramlökése. Ha nem férsz hozzá a vasmaghoz, akkor mást nem nagyon tudsz csinálni mint teszel elé egy lágyindítást. Ez lehet akár egy plusz kapcsoló (sorban a másikkal), amit áthidalsz fázisonként 1db izzóval. Amikor felkapcsolod a hálózati kapcsolót, akkor ez a kapcsoló nyitott, a trafó ilyenkor csak a 3 izzón keresztül kap áramot, tehát felmágneseződik a vas, de csak kis árammal. Utána átkapcsolod ezt a kapcsolót ami rövidre zárja az izzókat és a trafó megkapja a teljes áramot. Így elvileg nem szabadna már neki leverni a megszakítót.

Nincs légrés. Szerinted mekkora izzó lenne a megfelelő, hogy eléggé felmágneseződjön a vas? (soros villanykályha fűtőbetétre már én is gondoltam)