A transzformátor terhelhetőségénél fontos adat - és ezt fel is szokták tüntetni - a csúcsterhelés megengedett időtartama.
Neked folyamatos 2*30 V*1.3 A=78 W terhelésed van, ehhez "mezei" általános célú trafóból nem árt 300 VA-est választanod. Ha gyártatod, akkor a terhelés jellegét is add meg!
A trafó burkolása nem szerencsés, mert gátolja a hűtést. Az impregnált, műgyantával teljesen átitatott trafó a hosszú élet titka.
Ami a melegedést illeti, az eredetileg JLH paneleket tartalmazó, mindennapi használatú erősítőmben már váltottam AB-osztályra Nem is annyira a melegedés zavart, inkább a kimondottan rossz hatásfok tudata.

Szerintem a trafód melegedni fog, a szekunder ág huzala véleményem szerint vékony, és megbocsáss de az oldalnkénti 10.000 µF pedig elég soványkának tűnik. Én ha utána nézel itt, már nem az első JLH-t épitettem meg. A melegedés örök problémám volt mindig. Ordas nagy bordákat használtam de azokkal a paraméterekkel amiket Te be fogsz állitani, neke a borda hőmérséklete 60-70 C fok körül volt mindig. Külön hütőbordára kellett szerelnem az egyenirányitót pl., pedig nem ks darab volt, aluházas, 50A kellett neki birni, de úgy felmelegedett, hogy nem tudtam kézzel megfogni. A toroidom 200W-os volt, és az első erősitőmbe a szekunder oldal 2-es dróttal volt tekerve. Melegedett! Nem volt forró, de olyan 40--50 C fokra melegedett többórás használat után.
A második erősitőmben 6 db 6800µF volt berakva, na ott a trafó bár szintén 200W os, de a szekunder nem 2mm-es dróttal volt tekerve, hanem párhuzamosan olyan 0,7 mm esnek néztem. Na ez nagyon forrófejű trafó volt, és pont most ment tönkre, valahol áthúz, és berreg tőle az egész végfok. Elnézve az általad készitett végfokokat, ami szép elrendezésű, de szerintem a kimenő kondi kicsi lesz, ha szép mélyeket akarsz, legalább 4700µF osakat tegyél oda, de mégjobb a 6800µF os. A trimmerpotit meg felejtsd el, nekem 2 x égett szét a trimmer, fixen beforrasztottam ellenállatból a szükséges méretet, és 1w os értéket tegyél be. A meghajtó tranyóra pedig tegyél hűtőcsillagot, mert jóeséllyel melegedni fog az a tranyód is. Ennél a végfoknál extrém hőre kell felkészülnöd, ha nem akarod follyton javitani a berendezésedet. A hangja viszont csodálatos. De és ez a saját vééleményem, mégegyszer nem állnék neki "A" osztályt épiteni. A sok hulladék hő miatt elsősorban. De ez az én véleményem. Mindent méretezzél nagyon túl!

Mint mindig, most is igazad van, ugyanezeket a paramétereket számoltam én is ki terhelésileg. Az első JLH-m és a második JLH-m ugyanakkora trafóval készült, de mint az előbb is irtam, az első trafó szekundere vastag huzallal volt tekerve, és nem is melegedett tulságosan, ha megfogtam, olyan erős kézmeleg volt. Valahol 40C fok körül. A második erősitőmben azonban a trafó szekundere vékony huzalból volt tekerve, olyan 0,7 esnek néztem, de két szál volt összefogva. Na ez viszont melegedett és ahogy a távolból megállapitottad, meg is nyekkent. A shield azért volt rajta, mert a trafó a házon kivül van, és nem szerencsés pucér trafót tartani életvédelmi okokból. Nem gondoltam, hogy gondot okoz. Ezek a trafók nem voltak impregnálva, igy vettem őket. Jó 30 éve amikor a QUAD erősitőmet épitettem, amibe 1kw os trafószörnyet tettem, magam tekertem, és az ki olt impregálva trafólakkal, és ki is lett égetve. Az sok DISCO-t élt túl, a mai napig műkdik.
Ezt a beteget azt hiszem még meggyógyitom, de elővettem a régi Orion nagy erősitőmet, és azt kötöttem be. Nincs olyan szép hangja mint a betegemnek, de szépen muzsikál még ma is.

Én már építettem egyet, amit valaki használ már továbbra is és jól működik. 2 mm-es szekunder huzalnál nem a huzal miatt melegedik az a trafó, az is biztos. Túl van gerjesztve a trafó, szerintem.
A gyári trafók legtöbbje túlfeszített, hogy a terhelésnél ne essen nagyon a feszültség és a lehető legkevesebb pénzből kihozzák a kínált teljesítményű trafót. Egy amatőrt a túlméretezés fűti, így olyan trafót csinál, ami nem fűt... A 0.9T-vel gerjesztett, aránylag elfogadható vas nem szabad, hogy melegedjen.
Én 2.7 A/mm2 áramsűrűséggel számolva az 1.3A-hez 0.85 mm-es huzalt rendeltem. (Pontosan 1.531A-nál lenne 2.7A/mm2)
Az eredeti kivitelhez képes dupla kapacitást teszek, oldalanként 10e mikrót. 2x2200//uF+6800/uF+680/nF, oldalanként. Tápegység szimulátorban a 8-12ezer µF-os oldalankénti szűrésnél a kimeneti hullámosság jelentősen nem változik.
A kicsatoló 3.300uF+2.2uF. A meghajtó tranzisztort már az asztali próbaüzem alatt "kézrátétellel" ellenőriztem, langyos se volt. Egyébként tennék rá hűtőcsillagot, de nem kell.
A trimmerpotikat a végső beállítás után majd fixre cserélem, egyelőre a hőegyensúly, véglegesnek gondolt hűtőbordával még állítgatni kellhet.
Ha valami mégse úgy működik, ahogy most gondolom, beszámolok róla.

No, eddig megvolnék. Nekiesek a trafónak, ha meglesz a borda síkba munkálása, ki tudom próbálni a helyén a holmikat. Még kérdéses, kell-e a fedlapot perforálni, vagy nem. A borda alatt vannak szellőző nyílások, de felül zárt vaslemez a fedlap. A táp 90x85 mm, ennyi a hely neki.

Szia! Az enyémben 2db, egyenként 225W-os toroid van. 1,8A nyugalmival, órák után is hidegek a trafók.

Ez igy korrektnek tűnik! A nagy pufferkondenzátor pakkra azonban nem a hullámosság kiszűtése végett van szükség, hanem a nagy amplitudólyu hangok végett van szükség. Hogy legyen honnan energiája a végfoknak. A meghajtó tranyóra nekem hűtőcsillag kellett mert nagyon melegedett. A második végfokot már éppen ezért BD139 ekkel épitettem, de az is meleg volt, bár nem annyira, mint a BC141. A kicsatoló kondidat továbbra is kicsinek tartom. A youtube-on van egy video, ahol a készitő azt mutatta be, hogy változik az átviteli karakterisztika az alsó tartományban a kicsatoló kondi értékétől függően. Engem meggyőztek a látottak. Igaz orosz videó.

Hát éppen ez a bajom mostmár ezzel a JLH val. Gondolj bele: 2x10wattos erősítőt gyakorlatilag 450wattnyi trafó háttérrel megtámogatni, nem... Nem találom a helyes kifejezést. Nem éppen hatékony? Vagy praktikus? Én azt figyeltem meg, hogy mióta a JLH val hallgattam zenét, az áramszámlámon is észrevehető változás történt. Asszony a mai napig azt keresi, mitől emelkedett meg a villanyszámla, én meg lapítok mint nyúl a fűben. De a hangja... Az nagyon ott van.

Én műterheléssel már járattam így panel szinten Tettem rá hűtőcsillagot a meghajtóra, mert van is, meg jól mutat de nem volt melegedés, levettem. Most 2N2219A van odarakva.
Majd végigmérem az erősítőt, ha a helyén lesz a sassziban, ott derülnek ki a turpiságok, ha vannak. Nekem az előzőben ca. 180VA trafó volt, nem melegedett egyáltalán, nem is szabadna.
A gerjesztésekről, nemrég tekertem meg egy 600VA-es trafót, újratekertem, mert a nyugati trafóknál is leszoktak a menet-menet mellé tekerésről, puruttya volt, ránézni se volt jó. Szóval az üresjárási árama alapján csak a gerjesztés 50-60W!
Szerintem egy nem túlméretezett trafónak elég 150VA bőven ide. Mivel a hiperszil és a toroid magok gerjeszthetők simán 1.7T-vel, meg is teszik a gyárak. Ha úgy kérik a készítést, hogy ne legyen a bele is kihajtva a vasnak, nem szabad annak ott melegedni. A fogyasztás normál esetben nem olyan nagy érvágás. olyan a helyzet, hogy inkább újrahasznosított sört kéne inni egy nem iszákos embernek? Azt az jobb fajtának egy üvegnyinek az árát naponta kibírhatjuk talán. Magam is a spórolós zsebemhez kaptam eleinte, aztán végiggondoltam és már régóta így látom. Számold ki, egy órányi - odafigyelős zenehallgatás, ahhoz kell a minőségi gép - mennyibe is kerül? Meg kell mérni!

Ránéztem az áram árára... Fogyasszon az erősítő nagyon nagy túlzással 150W-ot.
Az árat is csúcsidőre és még egy kicsi, legyen 50.-Ft/kW.
Több, mint napi 6 óra zenélés kemény 50.-Ft. Nehéz az élet...

Hmmmmm! Elgondolkodtató amit irsz, és nagyon meggyőzőn is hallatszik. Akkor nekem a trafóm ezekszerint halálra van gyárilag hajtva? Amit irsz, a trafódrol: A két végfokra érted a 160 wattot, vagy egy végfokra?

Mindkettőre. ...és nincs annyi, csak a példa, megnyugvás miatt.

Minden csak ésszerű méretezés kérdése. Nekem csöves A osztályúm van, kereken 80W-ot húz ki a hálózatból, a trafója pedig 160VA-es. Van hogy délelőtt be van kapcsolva és csak este 7-kor van kikapcsolva, és nem mondanám hogy túl meleg a trafó, inkább csak olyan langymeleg.

Nem tudtam kibogozni kinek melyik trafója melegszik és kié nem, ezért csak úgy általánosságban mondom.
Kategorikusan le kell szögezni, hogy egy normál méretezésű 100 VA-es trafó, az idők végezetéig terhelhető 100 VA-el, és ettől a terheléstől nem lehet olyan meleg ami már károsítaná. Minden ettől eltérő eset kívül esik a "normál" méretezésen.
A transzformátorban vagy a vas melegszik, vagy a vezeték, vagy jó kompromisszum esetén mindkettő de csak minimális mértékben.
Az kb. egyáltalán nem érdekli a trafót, hogy a névleges terhelést mi hozza létre (eltekintve néhány speciálisan "szaggató" esettől, de az "A" osztály egyáltalán nem ilyen).
Tehát ha az erősítő fogyaszt 100 VA-t, akkor ehhez elvileg és gyakorlatilag is elegendő egy 100 VA-es trafó. Azért látunk ettől eltérő ajánlásokat, mert szeretnénk ha a trafót még nem károsító hőmérséklettől alacsonyabb hőfokon üzemelne a készülékünk. Ezt a célt szolgálja a túlméretezés. Viszont minden szélsőség durva pazarlás, nem tesz hozzá semmit a készülék minőségéhez. Azért is jó ha a saját készítésű trafók túlméretezettek, mert így jellemzően nagyobb hely van a vezetéknek, ezért jobban elfér az esetleges tekercselési hiányosságok ellenére is.
Sajnos manapság látni furcsa transzformátorokat, amiket eleve szakaszos üzemre terveznek, ezért ezek nem alkalmasak tartós terhelésre.
Végül nem kis részben az amatőrök tájékozatlansága is táplálja a mendemondákat a sok 100%-os túlméretezés szükségességéről.
Láttam már olyan készüléket, amiben valóban egy szélsőségesen nagy teljesítményű trafó volt, de annak csak egy olyan tekercsét használta az eszköz amit jelentősen túlterhelt, a többi tekercs pedig kihasználatlan volt. Természetesen ez a tekercs melegedett, de érdekes módon a környezetében lévő nagy fémtömeg jól elvezette a hő egy jelentős részét.

És még hány megmosolyogtató mendemonda kering, amit soha senki nem tud korrektül, mindenki számára megismételhető vizsgálatokkal igazolni.
A megalapozott tudás hiánya késztet sokakat arra, hogy elhiggyenek bármilyen jól csomagolt butaságot.

Nem értem az olyan vélekedéseket, ami szerint valakinek valami miatt más véleménye, akkor azt butaságnak minősítjük. Mint mindent a világon, mindenki másképp látja a dolgokat, és ettől élhetőbb ez a kis "homokozó".

A butasághoz nem sok köze van a dolognak, minden máshoz inkább. Ugyanis, az elmélet miszerint "normál méretezésű 100 VA-es trafó, az idők végezetéig" sok esetben kb. annyira van a valóságtól mint Makó Jeruzsálemtől.
Volt a kezemben 160VA-es toroid olyan is amelyiknek a primerje 0,7-es huzalból volt meg olyan is amelyiknek 0,56-osból. Mindkettő gyári, előbbit egy olasz cég készítette utóbbit meg egy szlovák. Nem nehéz rájönni, még csak áram alá sem kell helyezni őket, hogy ha a kettő közül az egyik "jól" van méretezve akkor a másik biztosan nem. És itt jön a képbe a "jól" szócska, hogy az mit is takar valójában...
Manapság nagyon kevés cég készít trafót állandó terhelésre, lévén hogy nincs olyan fogyasztó ami azt igényelné (az A osztály meg épp olyan). Ebből pedig az következik, hogy megvesz valaki egy ilyen trafót, és ha ráköt egy állandó terhelést előfordulhat hogy azt fogja tapasztalni, hogy nemhogy az idők végezetéig, de lehet hogy fél napig sem terhelhető folyamatosan a ráírt teljesítménnyel, főleg ha még rá is van téve a 2db szorító lemez, mert ha bekapcsolja reggel 8-kor, este 8-kor már olyan meleg lesz a trafó hogy jön a leszorító alatt lévő gumi alátét szaga.
És ezek nem mendemondák, sokan vannak akik tapasztaltak már hasonlót...

"...üresjárási árama alapján csak a gerjesztés 50-60W! "

Mit jelent, hogy a gerjesztés 50...60W?
Nem a teljesítményfelvételt akartad írni? Ha wattban adod meg a mértékegységet, akkor az hatásos teljesítményt jelent.
Háromféle felvett teljesítményt ismerünk. A legfontosabb a hatásos. Ez egy rezsónak a teljesítménye, vagyis az összes betáplált teljesítmény hővé alakul.
Szinuszos áram- és feszültségviszonyok közt ez a P=U x I x cosfi képlettel számolható. A cosfi tisztán ohmos terhelés esetén 1, mert nincs fáziseltolódás a feszültség és az áram között. Ha a terhelés tartalmaz valamilyen energiatárolót,- kondi, fojtótekercs, - akkor általában nem lesz egy a cosfi, hanem csak kisebb ( ha fogyasztóról van szó ), vagyis a hatásos teljesítmény mindenképpen kisebb lesz az U x I szorzatnál.
Ilyenkor a fogyasztó meddőteljesítményt vesz fel, Q=U x I x sinfi és a mértékegysége VAr ( Voltamperreaktív )
Az U x I szorzat látszólagos teljesítményt jelent, S=U x I és a mértékegysége a VA.
Hogy egy kicsit bonyolultabb legyen, ez az csak szinuszos feszültség- és áramviszonyok között igaz, állandósult állapotban.

Egy transzformátor terheletlenül csak a mágnesezőáramot veszi fel, ami mondjuk közel 90 fok körüli fáziseltolódásban van a feszültséghez képest. Ennek a mágnesezőáramnak lesz némi hatásos áramösszetevője is, hiszen a vasmagban okoz vasveszteséget és a tekercselés ohmos ellenállásán is keletkezik rézveszteség, tehát valamennyi hatásos teljesítményt minden trafó felvesz ( kivéve ha végtelenül nagy a mágneses vezetőképessége a vasnak és nincs rézveszteség, vagyis szupravezetőből tekerték ), ettől fog melegedni. Tehát az az 50...60W csak látszólagos teljesítmény lehet, aminek csak egy kis része a hatásos teljesítmény, ami melegíti a trafót.

Még bonyolultabb a dolog, ha egy graetz, meg egy kondi van a trafó szekunderén. A szekunder- ( és így a primeráram sem ) lesz szinusz alakú, hiszen csak rövid impulzusokban tölti a hálózat a kondit. Emiatt sok felharmónikus is lesz az áramokban, amiből csak az alapharmónikus fog résztvenni a hatásos teljesítmény előállításában. Ráadásul az ilyen keskeny áramimpulzusoknak sokkal magasabb az effektív értéke, vagyis nagyobb lesz a rézveszteség. Ebből már látszik, hogy egy 500W-os trafó nem fog tudni leadni 500W simított egyenteljesítményt.
A teljesítménytényezőre általánosan a cosfi elnevezést használják. Tévesen, hiszen az csak a fáziseltolást jelenti a feszültség- és az áram között, de semmit nem mond a keletkező felharmónikustartalomról. Az igazi teljesítménytényező képet ad arról is, hogy mekkora az alapharmónikus tartalom. A legnagyobb problémát a felharmónikusok adják, persze nem a 100 W-os tartományban, így aztán előfordul egy tirisztoros szaggató esetén, hogy az 5MVA-es trafóból csak 1,5 MW jön ki. A magyar nyelvben nem is tudom van e rá jó elnevezés, angolul PF, azaz power faktor. Még ez sem jó, különösen lefordítva nem, de ha van egy kütyü, amire azt írják, hogy PF=0,9, akkor annak a bemenetén biztosan van egy rész, amitől szinuszos áramot vesz fel a hálózatból.

Megkérlek, ne butítsd ilyen maflaságokkal a fórum olvasóit.
A cégek a saját eszközeikhez készítettnek trafókat, remélhetőleg a nekik kellő igények szerint.
De a trafógyártók nem így gondolkoznak. Ha rendelsz egy trafót, akkor annak névleges teljesítményét tartósan képes leadni minden transzformátor. Eleve azt tételezik fel, hogy tartós lesz a terhelés. (Nagy biztonsággal merem mindezt állítani mert jól ismerem az egyik ilyen céget.)
A zűrzavart 3 dolog generálja általában:
1. Ha a megrendelő úgy akar spórolni, hogy aláméretezi a bekapcsolási időt, aztán mikor a valóság más, jön a melegedés.
2. Ha ismeretlen funkciójú, használt trafót használ valaki, amitől bizonytalan mit lehet elvárni.
3. És végül nagyon fontos szempont a tiédhez hasonló megalapozatlan kijelentések elbizonytalanító hatása.

Igen, korlátlan ideig bírja egy jól méretezett trafó, feltéve, hogy csak egy rezsót kell táplálnia, vagyis tisztán ohmos a terhelés. Más estben ( szinuszos áramfelvétel esetén ) úgy kell megadni a trafó teljesítményét, hogy pl: 100VA cosfi=0.8 mellett. Ekkor a trafó máris csak 80 W-os.
Az, hogy egy trafó 100VA-es, mégis elég egy 100W-os kimenetű erősítőbe, azért van, mert nem hajódudát működtet, hanem zenei anyag jön ki belőle. Vagyis mondjuk szakaszos üzemben megy.
Hiába 100W egy akármilyen erősítő állandó teljesítményfelvétele, a graetz, meg a pufferkondi miatt a 100W-os trafó biztosan kevés lesz. ( feltéve, ha azt pontosan méretezték, ohmos terheléshez. )
Szóval, egy erősítő trafójához elég sok mindenre oda kell figyelni és akkor még nem beszéltünk az egyenfeszültség eséséről a csúcsegyenirányítás miatt.

Számolj egy kicsit. 160VA 230V-ról, a primer áram 0.7A
Ezt mindkét keresztmetszetű vezeték vígan elviseli.
A trafó gyártásnál elég nagy szórás belefér huzal keresztmetszetet tekintve.

Ugye te sem hiszed el azt, hogy egy szivargyújtóba dugott kütyüvel 50%-os üzemanyag megtakarítás érhető el. Vagy egy sima konnektor aljzatba dugott csodaszer segítségével a villanyszámlád hirtelen a felére esik. Pedig ezekkel a butaságokkal tele van az internetes hirdetések világa.
Elég jól vannak körítve ahhoz, hogy sok tudatlan ember elhiggye hogy segít és megveszi.

Ezek extrém példák, de jól mutatja, hogy mennyi butaságot képes az ember befogadni, ha tudás hiányában csak a vágyai után menve alkot véleményt.

Ha már így "kiokosítottál" megint olyanban amihez semmit nem értesz, akkor én is hadd tegyek hozzá valamit. Arról hogy a trafógyártók hogyan gondolkoznak neked nem sok fogalmad lehet, ugyanis ha jól tudom egyetlen cégnél gyártattál magadnak trafókat, erről az egészről összesen ennyi tapasztalatod van, és ebből szűrted le magadnak amit leszűrtél.
Nekem meg volt hellyel közzel úgy egy 60x60 cm-es fadobozos ládányi trafóm életemben, különféle gyártók termékei, persze ezek csak a kisebbek voltak, mert a 3 oszlopos meg a hegesztőtrafónyi méretűek a ládán kívül voltak. Sokat meg is mértem belőle. Meg ezen kívül nagyon sokkal találkoztam még életemben amik másé voltak. És teljesen biztos lehetsz benne, hogy ahány gyártó az annyiféle képpen gondolkodik, tervez és készít. Már eleve ott kezdődik a dolog, hogy nagyon nem mindegy hogy mihez gyártják az adott trafót, mert ha pl. szakaszos üzemre (mint egy olcsó erősítő) akkor ugyanazt a teljesítményadatot írják rá amit a trafó maximálisan tud, csak éppen a trafó azt nem folyamatosan, hanem adott bekapcsolási idő mellett tudja! Ha egy ilyet te leterhelsz akkora teljesítménnyel mint amit ráírtak, akkor az fogja magát és szépen leég.
Majd ha nagyon unatkozom mérek neked két ilyen trafót, mindegyiket a névleges (ráírt) terhelésével terhelve, és meg fogod látni, hogy nem 5 és még csak nem is 10 fok eltérés lesz a hőmérsékletükben.
Szóval ha valami itt megalapozatlan az a tudatlanságodból és tapasztalatlanságodból fakadó vagdalkozás, ahogy az lenni szokott...

Igen, elviseli, a kérdés hogy meddig, és mekkora melegedés mellett. Ugye, nem mindig mindegy... Nem nem fér bele! Ami belefér az az, hogy nem ugyanolyan terhelésre vannak méretezve! Beszélsz róla, mégsem érted... Mert hogy más nem érti, az már nem lep meg, hozzászoktam.

Építsetek, ne vakdalkozzatok!
Nincs még elég sz*r a világban, még itt is církuszolni kell?
Ezzel csak azt éritek el, hogy ezt a témát is jegelik majd, mint a csöves erősítőset..

Ha valakinek ez nem szakmája, ennek ellenére rendszeresen próbál "kioktatni" olyanokat akiknek meg igen, ráadásul hallomások alapján, nulla tapasztalattal, akkor igen, muszáj vagdalkozni... A csöves meg ha jól emlékszem a drága "jó" barátod megjelenése után lett jegelve, ahogy a kimenőtrafós is... Keresd csak vissza.

Tisztában vagyok vele, ott is így kezdődött a dolog..
Nagyon szépen bemutatod a jelenlegi társadalom átlagpolgárát, önnön személyedben, valaki megkér, hogy ne vitázzatok, erre bele állsz abba az emberbe is, csak gratulálni tudok..

A 160VA az 160VA, 0,7A primer árammal, ez ugye adott. Az áramsűrűség meg egy adott huzalra nézve nem egy kőbe vésett 4 tizedes jegy pontosságú szabály, hanem egy viszonylag széles tartományból választható érték. Az egyik trafót gyártó cég az X áramsűrűséget választott, a másik meg Y-t. Mindkettő az elfogadható tartományba esik, mindkettővel tudja a trafó a 160VA teljesítményt. Lehet hogy a csévetest mérete, kialakítása a szekunderek száma, szekunderek huzalvastagsága, az azokból fakadó csévélési geometriák mind szerepet játszanak, hogy minden kényelmesen elférjen. Attól még mindkét trafó jól van méretezve, függetlenül attól, hogy nem egyforma a primer huzal keresztmetszete.
A mellékelt ábra sokat mond a "nem fér bele" kijelentésedről.

Nyomatékosan kérlek, ha hozzám szól akkor legyél udvarias, és mellőzd a feltételezéseket velem kapcsolatban.
Ha mérsz, azt a trafót mérd le amit nem találsz valahol, hanem amit legyártattál egy gyártó céggel. Ne mond meg mire kell, csak hogy legyen valamennyi VA-es .

Hát, pedig ha hiszed ha nem, nem fér bele! Ahogy a hegesztőinverterem se abba a képbe, mert az alapján akkor 1,6mm/² áramsűrűséggel kellett volna tekernem a trafóját, én tudatlan meg 10A/mm²-rel tekertem meg, és működik most már 12 éve.
Ohm törvénye egyébként megvan? Ha nincs keress rá, és egyből érteni fogod, hogy ugyanaz az áram bizony nem ugyanakkora feszültségesést fog létesíteni a 0,56-os és a 0,7-es huzalon, egyúttal nem is akkora veszteségi teljesítmény fog hővé alakulni rajtuk.