Fül és rendszer ami kellene hozzá...

Engem ennyire azért nem foglalkoztat a matematikai háttere, sosem voltam jó matekból
De köszi!

De tényleg, az alap kérdésemmel kapcsolatban


Tulajdonképpen a színuszos teljesítmény is egy RMS teljesítmény?

Ez azért érdekel, mert ha megadják egy erősítőnek a teljesítményét: 100W RMS @ 4 Ohm, 0,1% THD
Akkor ez képes 100W teljesítményt létrehozni 1kHz színusz jellel egy 4 Ohmos műterhelésen?

Miután ha a müszer RMSt mér ( TRMS teljesitményt=effektiv értéket), mindegy, hogy szinusz vagy nem szinusz a jel.

RMS = Root Mean Square = négyzetes középérték = Ucsúcs/gyök2, ahogy számoltad.

A szinuszos teljesítménynek van effektív értéke (ha rezsót melegítünk vele) 325V/gyök2
van középértéke (ha trafót használunk hálózati feszültségről) ez 207 V.
van átlagértéke, ami a hálózati feszültségnél jó esetben 0 V.

Csak azért nem tudok, mert nincs itthon sem gitárom sem pedig torzítóm hozzá, ettől függetlenül biztos lehetsz benne hogy van ilyen. Amit egyszer mértünk abban valami diódás vágó volt ami nemes egyszerűséggel vagdosta a szinuszjeleket adott amplitúdó felett, és az bizony a szkópon is trapézjel volt, nem is lehetett más. Konzerv zenében ilyen valóban nincs.

Én nyilván "konzerv zenére" gondoltam.

Senki füle nem lineáris, erről akkor tudsz megbizonyosodni ha elmész egy hallásvizsgálatra és a végén elkéred a nénitől a papírt amin rajta van hangosság függvényében a hallásod. Meg fogsz lepődni...
Még a hangerőt sem kell tekergetni sehova, elég ha meghallgatsz egy olyan tuctuc zenét ami elhalkítással ér véget, gyönyörűen lehet hallani ahogy a halkulással együtt fogy el belőle a mély.

Ezért nem lesz az sosem olyan, mint az élő.

Igy néz ki az „egyenfül“ frekvenciamenete.

Na megint feltaláltad a kereket.
Pontosan a loudness miatt egyre több millios per van a biroságok elött, ugyanis a kedves politika ebbe is fontosnak érezte belepofázni, és kikötötte, hogy pl. egy csomag müsoraiban (TV, Rádio stb) csak egy bizonyos nagyságu szint eltérés engedélyezett ( a hülye reklámok miatt) és büntetendö, ha nem tartják be a szabályt. Azaz a hatoságok nagyon is odafigyelnek a loudnessre, és sok müsort folyamatosan mérnek. ( mert ez nem kis pénzt hoz a házhoz)
Ez a loudness nem keverendö össze egy hifi erösitö loudness hangerö szabályozásával ( érdekes modon a legujabb erösitöben is ott van karácsonyra lett véve).

Ja igen a számitogép.
Egy studioban olyan mint a svájci bicska, mindent tud csak semmire nem jo.
De vannak jo realtime szintmérök amikben meg lehet bizni.

Az enyém emlékeim szerint nem nézett ki ennyire rosszul, de igen, valahogy úgy néz ki egy emberi hallás, vagyis a lineáristól jócskán messze van. A saját fülem grafikonját nem tudom megmutatni mert nincs már meg a papírom, de akkor még azt mondta rá a dokinő hogy ez egy tökéletes hallás, ez úgy 16 éve volt.

Ezekkel a görbékre nem igazán szerencsés hivatkozni. Ezeket általában beszédérthetőség, halláskárosodás miatt készítik. Szóval nem a szenei hallás okán. Amiről nem ad információt, az memóriában tárolt információs háttér. Persze lehet azon meditálni, hogy az mikor előnyös, és mikor megtévesztő, de most erről inkább ne. Fontosabbnak tartanám az agyunk azt a részét, képességét, ami keresi, és ezáltal megtalálni képes a részleteket. Az a bizonyos görbe egyetlen elektromos jel, ami konstans, de a hallásunk változó a biológiai állapotunk függvényében. Aztán meg ahogy ma a vizsgálatokat csinálják... No meg a reflexidő is az egyén vizsgálatának a része...
Szóval a görbe értékelése, mint egy röntgengép felvételének értékelése, lehet kérdéses egyénileg.

Nyilván nem, de sajnos manapság nagyon sok helyen használják ( gyakran tudtunk nélkül), hogy kisebb sávszélesség kelljen az átvitelhez a Dolby digitaltol kezdve valamennyi digitális hangformátumnak ez az alapja. ( kivéve néhány vájtfülüeknek szánt formátumokat meg a CD matuzsálemet.).
Szoval ma az ilyen alapon manipulált hangot hallod mindenhol körülötted a rádiotol kezdve a mindenféle letöltött zenéken át az esti TV müsorig.
És félö, hogy elöbb utobb rászokunk és az igy manipulált hangkép lesz a referencia.

Nem, mert az orvostol a kompenzált grafikát kapod, s nem a valosat ( az utobbit nagyon nehéz mérni - sulyzott görbe). Az orvosi müszer ezt figyelembe veszi és amit megkapsz az az eltérés ettöl a görbétöl, ráadàsul ugy, hogy ha jo a hallásod, akkor elvben egyenes a görbe. Szoval ha gond van a hallásoddal, akkor a görbe az egyenestöl tér el.

Ahogy bekerültek úgy vált szélesebb körben elérhetővé, kreatívabbá, olcsóbbá, reprodukálhatóbbá, egyenletesebb minőségűvé a zene.


Hát persze, csak minek meg kinek . LUFS-ot mérünk, mert LUFS-ot kérnek.

De nem a hangszint mérésre, hanem a hang rögzitésre és feldolgozásra.
Elöbb irtam, hogy mire kell a jo és megbizhato szintmérö, ahhoz, hogy a legyártott felvétel jol hangozzon egy idegen studioban, szinpadon, idegen környezetben, streamben, a rádioban a diszkoban stb. Sajnos egyre inkább gondok vannak sok mindennel, föleg a hozzá nem értéssel. Nemcsak nálunk, nyáron pár napot Svajcban töltöttem. A vagy 12 francia TV közül egynek sem volt rendben a hangja ilyen gondok miatt.
Otthon is van néhány TV program ami nézhetetlen a rossz hang miatt.
( érdekel elég pontosan le tudom irni a bajt).

Nem, mert nekem nem afféle általános hallásvizsgálatra kellett járnom hanem hasonlóra mint amiket pályaalkalmassági vizsgálatokon csinálnak, és annál bizony nem volt semmiféle kompenzálás, hanem a műszerről leolvasott konkrét értéket vitték fel mm papírra. A papíron az x tengely volt a freki az y pedig a hangosság, és pontosan azt láttam rajta amit mért, adott átvitelt adott hangosság mellett. Minden egyes mért frekin elindultak a hallásküszöb alól, emelték a szintet, és nekem kellett gombbal jeleznem ha hallom az adott hangot.

A rutin sokat számít. Egyszer jártam úgy, hogy van itt egy CD 70-es évekbeli dalokkal, töketlenül szól, teteje még csak-csak alja nincs. Ráérek, na majd én megjavítom. Végig megyek rajta, klasszisokkal jobb. Alapszabály, másnap is meg kell hallgatni. Másnap már visszább vettem az EQ-ból. Ahogy hallgatom, egyben, végig az albumot mindig veszek visszább belőle és egyre tovább tudom hallgatni. A vége az az lett, hogy a magas tartományhoz szinte nem is nyúltam, mert a 3-4.ik szám után már nyújtogattam a nyakam, hogy nem bírom hallgatni, mert valami nem stimmel.
Beláttam, hogy nem véletlenül szólt az úgy, ahogy.

Mindenhol igy megy. Én is rendszeresen jártam ilyen tesztekre. Elö volt irva.
Még nézd meg milyen görbe volt beállitva, mert sajnos gyakran elöfordult a gépen, hogy véletlenül
átkapcsolták és akkor megint más eredményt kaptak.

Nálad

Értem, köszönöm, ez lett volna a kérdésem.

Sziasztok!
"Olyan kérdésem lenne, hogy adott két bontott IC-s végfokpanel (TDA 7296). Nem mai darabok már, azt produkálja a kettő egymás mellett, hogy az egyik jóval gyengébben és erőtlenül szól, valamint eltűntek belőle a magas hangok. Lehetséges-e hogy azért jött elő ez a probléma, mert az említett oldal puffer kondenzátorai ki vannak száradva? Elég gyenge minőségű és alul méretezett pufferek voltak benne gyárilag ráadásul jó pár évesek már."
Megcsináltam a javasolt puffer kondenzátor cserét, valamint a becsatoló kondit is cseréltem az értéke ugyanaz annyi, hogy fólia ment bele az elektrolit helyett. A probléma továbbra is ugyanúgy fennáll, és minden bizonnyal a végfokkal van a gond (felcseréltem a hangszórókat, valamint a forrást is). Elképzelhető, hogy az IC öregedett el és tud ilyet produkálni?

Az erősítőknek és a hangszóróknak is megadják az RMS teljesítményét. Ha komplett berendezésről beszélünk, akkor a megadott teljesítmény a rendszer összteljesítményét kell, hogy megadja. Hiába van 100W RMS terhelhetőségű hangszóró egy komplett berendezésben, ha csak 10W-ot tud az erősítő. Ez esetben azt illene ráírni a doboz hátoldalára, hogy 10W.

Tothbela hozzászólás alapján:



Tegyük fel, hogy egy 100W-os táp feltölt egy hatalmas Puffer kondit. Amíg az erősítő kimenetén lévő terhelésen a veszteségektől eltekintve nem jön létre 100W-nál nagyobb teljesítmény, addig a táp képes kiszolgálni az erősítőt. Ha hirtelen egy hatalmas jel érkezik, a teljesítmény felugorhat 1000W-ra is - ha tud ennyit - ezt a pufferből tudja kivenni az erősítő, de maximum néhány másodpercig vagy inkább annak tört részéig. A gyártó ráírhatja a rendszerre, hogy 1000W RMS. Mert nem mondja meg, hogy azt csak egy villanásnyi időre tudja, és a hangszórónak még ideje sem lesz ez a +10dB hangnyomást létrehozni, még ha bírná, sem, mert elfogy a kraft a kondiból. Tehát nem jön létre érdemben nagyobb hangnyomás sem.

Az eredeti kérdésemben felvetett PartyBox hangfalaknál is ez lehet a helyzet. Tegyük fel, hogy tudja a 800W RMS-t, mert ez van megadva: Output power: 800W RMS (IEC60268). De ezt csak egy szempillantásnyi időre! Ez színtiszta megtévesztés. Ugyanis: Input: 100-240V~,50/60Hz, 160W. És ez a lényeg. Az nem gond, hogy az erősítő többet tud, mint a táp. Mert zenével hallgatva kijöhetnek ezek a csúcsok, de én azt mondom ez max 2x-es szorzó, az még reális. Ha 320W-ot írnak rá, az még oké (de az is csak csúcs). Na de 800!

Ha ez így lenne, mindenki ilyet akarna napelemek helyett!

Tehát igazam van. Azt kell megnézni, hány Wattos a táp első körben, az sok mindent elárul. Abból levonhatunk a villogó karácsonyfa LED-ek és egyéb elektronikákra 10W-ot, marad 150. A hatásfok max 90%. Úgyhogy végeredményben kb. 2x65W folyamatos teljesítményt kapunk, amit folyamatos szinuszal is tudhat. Igen is lehetnek ilyen hosszan búgó részek a zenében..

Na, nem rugózok ezen többet, de tényleg érdemes megnézni a készülékek teljesítmény felvételét.

Osztom. Mek-Eleken lepődök meg néha, hogy szórja a pénzt, a drága dolgolra. -boccs Mel-Elek- de szerintem is a szinenergia kell az alkatrészek között, nem beleteszem a legdrágább alkatrészeket mert attól biztos jobb lesz. Ki kell ezt variálni mivel lehet a legjobb hangot kihozni az adott kapcsolásból.

Én azt mondanám, hogy ne tartsd zsenánsnak, hogy érdeklődsz valami után. De ha igen, lehetőleg tegyen elégedetté. Sokan próbálták a nők titkát is megfejteni... Mondhatnám hasonló a gyártói lélek is. Ha már készen veszed, fogadd el amit tud. Ha meg többre vágysz, ragadj kardot. Akarom mondani pákát.
És még pár apróság, gyilkolni kell ama nagy teljesítmény, vagy hangosbemondónak. Mert zenei élvezetek keresésénél nem ártana rendszerben elmélkedni. Mármint a hangfalakhoz idomulni. És egy szerény akusztikájú helységben a nagy hangerő csak hátrányt jelenthet.

Kedves Tamás, nem kell elnézőnek lennem, hiszen az említett dolgok előnyét nem hallhattad. És a fejhallgató erősítők témában épp nemrég említettem meg a véleményemet e dologba. Eszerint, első a kapcsolás (jó minőségű hang, kevés alkatrésszel), utána a megfelelő építési struktúra (ami részben meghatározza majd a készülék várható hangzását), és az alkatrészek fajtája adhatja meg a hangzás finomra csiszolását. Nálam a hallgatónál van a dolgok vége, de hangfalas üzemben még sok forintba van, hogy közelítsen egy hallgatóban produkálható lehetőséghez. Mikor olvasom, hogy sokan milyen hangfalakkal örömködnek, sehol nem jelzik az adott helység akusztikai képességét. Ebből adódna, ha adott rendszert máshol próbálnák, másképp szólna.
Szinergia! Mi, mihez? Szerinted az alkatrészek egymáshoz viszonya összességében ennyire számítana? Szerintem jobban számít a fokozatillesztés. Bemeneten, és a kimeneten. A kimeneten a hangsugárzó fizikális képességeihez (fajtájához) hogy viszonyul az adott erősítő. És amikor sikerül nagyjából összetángálni, akkor lehet finomítani a dolgon az alkatrészekkel.

Egy erősítő kimenő teljesítményének maximuma nem a tápegység teljesítményéből, határozható meg, hanem a tápegység által szolgáltatott feszültségből. Az erősítő ugyanis ezt a feszültséget fogja rákapcsolni a hangszóróra. Az, hogy ezt a feszültséget a tápegység meddig bírja tartani az adott terhelésen mielőtt a pufferekből elfogy a feszültség, letilt a tápegység, vagy némítania a hővédelem, az más kérdés.
Ha zenekari hangoskodó/erőlködő párosban gondolkodunk, akkor a jelforrás dinamikáját figyelembevéve lehet párosítani a tápegység-erősítő-hangsugárzó láncot a forrással.
Torzított villanygitár esetén (többször elhangzott, de nem négyszög) a névleges kimenő teljesítményhez képest nagyobb terhelhetőségű tápegység, valamint a névleges kimenő teljesítményt folyamatosan elviselni képes hangsugárzó kell. Nem csoda, mert ennek a hangszerek a dinamikája elég kicsi. 50-100W teljesítményt leadó erősítőhöz 4 darab 30cm-es hangszóróval szerelt ládát (akár 2 darabot is) használnak.
Másik véglet a dob. Kimikrofonozott akusztikus, vagy tisztán elektromos dob esetében is hatalmas impulzus csúcsokat kell leadni akár kW szintén is, viszont az átlagteljesítmény mindemellett ennek a tizede alatt van. Ráadásul itt valóban csak nagyon rövidek a beütések, tehát a pufferekből bőven tud táplálkozni az erősítő.

Nagyjából egyetértek veled. A fejhalgatós dologgal abszolút, viszont én azt nem szeretem benne, hogy nem magam előtt hallom a zenét hanem a fejemben, a két fülem között. A másik ami nagyon igaz -hangfalas rendszernél- a szobaakusztika. Nagyon fontos dolog, és mégis inkább hangfalat, erősítőt, kábeleket cserélgetnek, az akusztikát meg figyelembe sem veszik. Én is ezt csináltam, és rengeteget szívtam vele, mire rájöttem hol a hiba.
"Szinergia! Mi, mihez? Szerinted az alkatrészek egymáshoz viszonya összességében ennyire számítana?"
Ha nem így lenne, te se vettél volna drága ellenállásokat.
És szerintem igenis van benne valami. De biztosat hamarosan fogok tudni mondani. A KD féle B100at fogom hamarosan utánépíteni. Ott KD leírta, hova milyen fajtájú/márkájú alaktrész kell. Úgyis öt panelem lesz, egyet megpróbálok úgy megcsinálni, hogy kömnyen lehessen cserélgetni az alaktrészeket. És próba. Én is nagyon kíváncsian várom.

Meg másnál is. Ha nálad nem, az sok dolgot megmagyaráz.