Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Pedig egyszerűbb, meg pláne olcsóbb megoldás nem nagyon lesz rá, főleg ilyen V és A igénynél.
A 0-40V AC inverter az nem szabványos... Az AC-t szabályozni nehezebb mint a DC-t. Ui.: Persze egyedileg is lehet tervezni félvezetős szinuszos invertert de az drágább lesz, + nem ártana érteni is hozzá kicsit. Gyakorlatilag hálózati AC -ból DC-t kell előállítani mondjuk egy sima trafóval, aztán DC -ből szinuszos jelet kell létrehozni PWM vezérléssel. Arduinoval elvileg megoldható. (De ez utóbbi lépés nem az a kategória, hogy LM317 -et megfejelünk power tranyóval...) Meg biztos van rá cél IC is, csak azt keresni kell. A hozzászólás módosítva: Szo, 13:22
40V, 5A -> kb 8Ω terhelést jelent. Fogsz egy legalább 200W-os erősítőt, a bemenetére rákötsz egy 50Hz-es jelet, a hangerőpotival meg tudod szabályozni... Kínai cuccokkal talán (de nem biztos) olcsóbb mint a szabályozható toroid-os megoldás....
Amúgy meg a reális és egyszerű megoldás: 230V-os szabályozható toroid + 230V/40V-os transzformátor.
Lehet keresek majd egy szabályozható toroidot valaki árult itt az oldalon egyet de már nem találom.
Köszönöm a segítséget ez ügyben is.
Köszönöm mindenkinek a válaszát!
Ezek szerint marad a 3x400V-os kimenetű frekvenciaváltó. Azt helyesen szűrtem le a válaszokból, hogy Dahlander rendszerű motor egyáltalán nem működtethető 1 fázisról a kondenzátorral létrehozott segédfázisos módszerrel? Weller csúcsÜdv! Eddig nem találkoztam 17-es számozású Weller magnastat csúccsal. Milyen hőfokot képviselhet ezen számozású hegy?
Én meg azt szűrtem le az eddigi válaszokból, hogy harmatgyenge lészen, de forog.
A kétszeres teljesítményeltérés kicsit fura. Én mérés közben rátettem 1-2 autóizzót az akkura, hogy legyen helye az ampereknek és egyben az akku pufferként is szolgáljon.
Én kerestem nagyobb áramú áramkört, de csak az 1A-est találtam meg, valamint egy olyat ami 5A-es és egy jókora tekercs van a panelen. Utóbbival nem voltam megelégedve, mert üresjárásban nem lehet stabil kimeneti feszültséget beállítani és villogtak a ledek, kattogott a tekercs, amiatt megbízhatatlannak minősítettem. Nem lehet hogy rosszul vannak beállítva a vezérlők, túl alacsonyra vetted a bemeneti osztót? Nem teljesen értem a működését, úgy kellene beállítani a bemeneti osztót, hogy a napelemek munkaponti feszültségénél kicsit nagyobb legyen és akkor hozza létre az 1,205V-ot? Vagy pont az adatlapban megadott munkaponti feszültségre? Az áramokat a legjobb a töltésvezérlő kimenete és az akku között mérni, mert a bemenetén túl gyorsan változik a feszültség és áramérték. A kimeneten legalább puffereli az akku, nagyon lassan nő vagy csökken töltéstől/kisütéstől függően, ezért csak az áram fog arányosan változni a napelem teljesítménnyel. Nem értem a töltésvezérlők bemenetén a soros diódát. Magát a napelemet nem kell megvédeni, mert rövidzárásban áramgenerátorrá válik, képtelenség a munkapontinál sokkal nagyobb rövidzárási áramot létrehozni. A visszáramtól meg általában akkor sem kell védeni, ha két napelem teljesen párhuzamosan van kötve, a másik ellenáramát többnyire elviselik. Szerintem a töltésvezérlők kimenetei párhuzamosíthatók, amíg áramgenerátorként tolják az akkuba a maximális áramot, addig egymást sem tudják nagyon bezavarni a kapocsfeszültség változással. Ilyesmi műszerre gondoltam, ami energiamennyiséget is tud összegezni: 6.5-100V PZEM-031/051, 0-200V PZEM-013/015 LCD PZEM-031 Digital Wattmeter Voltmeter Ammeter
Szia, összedobtam egy próbapanelen, működik. Ami kicsit talán túl van lőve, az az 5A határ. Bar eddig csak kézzel szorítottam le a motort kipróbálásra. Alapjáraton kb 400mA, ahogy bírom lefogva 600mA, tehát a potit ilyenkor nagyon érzékenyen kell állítani. (persze gyakorlatban biztos a többszöröse lesz, nem emlékszem már mennyi A volt.) Ha változtati szeretnék a felső max határon, hogy a potival is könnyebben tudjam állítani, melyik alkatrészt kellene változtatni?
Hello! A 0,1 ohm-ot cseréld nagyobbra, ahogy a kívánt áram aránylik az 5A-hez. Pld. ha kb. 1A végértéket szeretnél, akkor 0,47 ohm-ra.
CDS fénymérőJó reggelt! Fotós fénymérő CDS érzékelővel ami egy fotodióda, gyárilag 1,35 V elem kell,ami már nem kapható . Értékelhető változást okoz-e a pontosságában ha a most szabvány 1,5 V-os gombelemet használom? Van-e egyszerű módszer a kalibrálásra,ha egyáltalán szükséges??A hozzászólás módosítva: Hé, 7:46
Hello!
Nem tudok válaszolni, de ha el sem árulod, hogy milyen fénymérőd van, akkor mire vársz választ? De a CDS az Cadmium Sulfide-ot jelent és nem fotódióda, hanem fotoellenállás. Ha kezedben a készülék, ki kell próbálni egy tápegységgel, de lehet hogy egy 1,5V-os elem és egy kisellenállású poti is elégséges, hogy kipróbáld, változik-e a mért érték, ha a tápfesz változik. Állítólag van fénymérő applikáció telefonra, feltéve hogy olyan telefonod van. (Nekem nincs ilyen.) Idézet: „A kétszeres teljesítményeltérés kicsit fura.” Persze, mert a polykristályos 10w, a mono 20w. Amúgy én is terheltem az aksit vagy 20w-al, lámpával, hogy stabil feszültségen töltődjön. Idézet: „Nem lehet hogy rosszul vannak beállítva a vezérlők, túl alacsonyra vetted a bemeneti osztót? Nem teljesen értem a működését...” Én se értem, legalább is azt az 1,205V-ot, de szemezek egy ideje vele. ![]() Az optimális munkapontot most már mindig úgy állítom be, hogy mérem a kimeneti áramot, és amikor a legmagasabb, akkor egy picit alacsonyabbra tekerem a feszt, hogy kis teljesítménynél a beesett feszültség miatt is tudjon termelni, de ez inkább a polykristályosra érvényes, a mono eleve nagyon alacsonyra csúszik, akár süt, akár nem a nap. Idézet: „Az áramokat a legjobb a töltésvezérlő kimenete és az akku között mérni, mert a bemenetén túl gyorsan változik a feszültség és áramérték.” Stabil az a bemeneten is, csak ha túl alacsonyra tekerem a napelem feszültségét, akkor csak a kimeneten kezd esni az áram erőssége, a bemeneten nem változik, (addig esik a kimeneti áram, amíg el nem éri a bemenetit) így nem lehet megtalálni a munkapontot. Idézet: „Nem értem a töltésvezérlők bemenetén a soros diódát.” Egyszerű. Mivel ezt még kísérletezésre, ismerkedésre használom, már 3x volt, hogy egy pillanatra zárlatot okoztam a napelemeken, ami a napelemeket max egy cellán túlforrósítja pár perc után, de azonnal több tíz amper átfolyik a vezérlő áramkörön, és megsül, hiába van elvileg ott egy 5A-es schottky dióda az adatlapon! Amúgy szerintem is beköthetők a töltésvezérlők párhuzamosan. Az én esetemben a polykristályosat lenne értelme külön bekötnöm, így nyernék 10% teljesítményt, mintha párhuzamosan kötve a monoval túl alacsony feszültségen hasznosítom, de úgy vagyok vele, hogy inkább elengedem, majd egyszer lecserélem monora, csak a Cellevia-nak nincs 10w-os monokristályos panele. :/ Pedig 3x10w párhuzamosan optimális lenne. (mivel nincsen cellánként bypass dióda, ezért ha csak egy cellát kitakar valami árnyék, akkor 10% alá esik a teljes panel termelése, így szétharmadolva egy picit jobb a helyzet, de rászokhatnának a gyártók, hogy cellánként diódázzanak...) Idézet: „Ilyesmi műszerre gondoltam, ami energiamennyiséget is tud összegezni: 6.5-100V PZEM-031/051, 0-200V PZEM-013/015 LCD PZEM-031 Digital Wattmeter Voltmeter Ammeter” Szuper, már csak pénz kellene! ![]() Hestore-on is elvileg ugyan ez van, bár a másikat nem találtam. Mik a hibák a képen?Mik a hibák a képen?Azért tettem ebbe a topikba, mert annak célközönsége is könnyen találkozhat vele, hátha kíváncsi rá valaki. Bár az eredeti weboldal már nincs meg, a Google valószínűleg még sokáig fel fogja hozni; a PCF8574-re rákeresve ez a kép jön szembe elsőre...
A LED anódját a +5V-ra kellene kötni a GND helyett, mert open drain a kimenet, csak lehuzni tud.
R4 nem kell a belső week pull up miatt.
Nekem sincs! a kérdésem nem egy konkrét tipusra vonatkozott, bocsi, hanem arra,hogy a nem fotodióda hanem fotóellenállás mennyire érzékeny 0,15 V -al nagyobb feszültségre, van-e értelme ezzel kalkulálni, vagy az érzékenysége elhanyagolható. Nincs a kezemben a fénymérő ezért nem is tudok kisérletezni véle, a kérdésem is elméleti válszra várt !
Attól függ milyen kapcsolási elrendezésben üzemel. Ha pl egy kisebb stabilizált 1.1V referencia feszültségről megy, nem befolyásolja a tápfesz kis eltérése amíg a megfelelő határokon belül van.
Ha direkt a tápfeszről van meghajtva, akkor az nem lesz pontos, feltéve, hacsak nem valami procis áramkör, ahol a tápfesz mérve van, és kompenzálják szoftverben az eltérést. De ha már valami proci van, logikusabb referencia feszt is biztosítani. A hozzászólás módosítva: Hé, 17:11
Nem hinném, hogy direktben az elemre lenne kötve, hisz az elem feszültsége is változik az élettartama alatt, illetve lehet valami módon kompenzálnak, pl híd kapcsolás, akármi.
Pont ez az. Egy fénymérő azért precízebb annál, minthogy ne használjanak valamilyen kalibrációt.
Inkább az a kérdés milyen műszerről van szó, és milyen az az 1.35V-os elem? ![]()
Szia! pl. egy Leningrad 6 fénymérő
Itt a rajza, nyugodtan használhatsz másik elemet. De kalibrálni, azt kell, mint látható a trimmerekkel.
Köszi a válaszodat, de bocsi, ez Lunasix
MagnóbejáratSziasztok!Régi midi-sequencer adatmagnó bemenete. Ugyan mit csinálhat az U4+diódás feszültségosztó (ami egy inverternek kötött 74HC00) a bemeneten? A meghajtása egy 8xD-tároló 1 kimenete (uC ezen keresztül bizergálja a gombokat, nem érdekes, csak az, hogy a uC kapcsolhatja, ha akarja). Utána alap LM339 komparátor=> uC.
Szerintem meg ugyan az..
Szerintem ha alacsony szintet kap, akkor olyan mintha a két dióda és a két 4k7 ott sem lenne. Ha meg magasat akkor a két diódán keresztül párhuzamosan kapcsolódik a két ellenállás. Azaz például lecsökken a jelszint. De mindez frekvencia és meghajtásfüggő mértékben...
Ezen nincs mit tovább ragozni.
A kérdésed elméletben megválaszolva. Ha van kalibrációs lehetőség, változhat az elem tápfesz is. Gyakorlatilag meg bele kell nézni az áramkörbe, ha valóban létezik, nem pedig csak elméleti szinten létezik.
Természetesen nem a ragozás érdekel, hanem a válasz a kérdésemre, köszi
Azért próbálj meg már megérteni minket is és olvasd már vissza miket írtál..
![]() "a kérdésem nem egy konkrét tipusra vonatkozott," "Nincs a kezemben a fénymérő ezért nem is tudok kisérletezni véle, a kérdésem is elméleti válszra várt !" "pl. egy Leningrad 6 fénymérő" "Köszi a válaszodat, de bocsi, ez Lunasix" Higanyelem.. A hozzászólás módosítva: Hé, 22:15
Én biza betennék egy li-ion akksit, ami ugye 3-4V-ot ad, utána meg egy (kis önfogyasztású) stepdownt, vagy stepup-stepdownt(sepic) beállítva 2.7V-ra, amennyiben 2 soros elem volt...
Legcsúnyább/gyorsabb esetben mint a Sokol korszakban ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |