Ezzel nem mondtál semmit, ami megcáfolta volna, amit írtam. Az sajnos biológiai tény, hogy mindenki öregszik. Így mindenkinek folyamatosan változik a fiziológiája, a hallása. A rendszeres zenehallgatás kiműveli a zeneértést, ahogy Karesz fogalmazta: tanulni lehet a hangélményt, stb.
Ezek a folyamatok mindenkinél másként hatnak. De az biztos, hogy nem ugyanazt az érzetet hallod húszévesen, mint hatvanévesen.

Hát lehet

Az a bajom ezzel, hogy mint az említett orvosi példában, ki mondja azt meg, amit mért, azt hogy hallani ilyen esetben konkrétan?

IMD és multitone mérés csak az egyikhez van:
https://www.l7audiolab.com/f/measurements-of-gustard-h16-headphone-amp/

Négyszögjelet, egységugrást nem vizsgálnak. Miért is tennék? 3db OPA van egymás után kötve, az általuk létrehozott sávkorlátozás határozza meg a kapott eredményt plusz a bemeneten alkalmazott minimális elsőfokú tag.

Tehát a "lekerekített" hangzású erősítő szubjektíve "meleg" hangkarakterű, a másik az semleges avagy nagyon enyhén hűvös. A lineáris és nemlineáris torzítás egyaránt rendkívül alacsony, az észlelhetőség határa alatt nagyon sokkal.

Az biztos, mert akkor nem volt ilyen környezeti zavar!

Elolvasva a linkelt írást, megnézve a képeket, nem tudom hová tenni a filléres kötegelőkkel összeszorított kondenzátorokat.

Gondolkoztam rajta mi az ami még számíthat, de nem gondolnánk rá elsőre. Ez az adott készülék ki és bemeneti impedanciája a frekvencia függvényében, és nyilván valamilyen kábellel hajtjuk meg, és egy másikkal vezetjük ki a kimenetét. A kábelek kapacitása, induktivitása, a be- és kimeneti impedanciával együtt, akár eltérő hatású is lehet két készülék között, sőt aza zt meghajtó készülékre is lehet hatása hiszen annak is van kimeneti impedanciája. Tehát amikor pl. zenével hallgatod meg - akkor a műsorforrás paramétereire is lehetséges oda-vissza hatása a vizsgált áramkörnek.
De ha mindenképpen a végére szeretnék járni a dolog okának, akkor a bemenetre azonos jelet adva, a két eszköz kimenetét akár ki is lehetne vonni egymásból, és (ha létezik akkor) kiértékelhetővé válhat a tényleges különbség...

Bárhogy is nézem, még mindig nem értem,hogy kerül egy filléres kötegelő, a minden bizonnyal kiváló kvalitásokkal bíró erősítő belsejébe..
Ez bizony a "légyszar" a bögrében szerintem...

Attól, hogy a kötegelő filléres, még nem jelenti azt, hogy adott esetben nem a legalkalmasabb a feladatra. Valami 24 karátos aranyszálakból szőtt bandázs jobban tartaná?

Ha valamennyire pontosan ki tudod kompenzálni a két erősítő fázishibáját és erősítés különbségét, akkor mit fogsz látni különbségi-jelként? Négyszögjellel vizsgálva egy kisebb-nagyobb tüskét, szinusszal meg különböző frekvenciákon mérve, más-más amplitúdójú szinuszt, vagy annak felharmonikusait. Szeretném megkérdezni, hogy ezek alapján mi lesz a kiértékelés eredménye és milyen következtetéseket fogsz tudni ezekből a mérésekből levonni?
Szerintem maximum annyit, hogy vagy nem egyformák, vagy nem volt pontos a mérés.

Valahol megértelek, hiszen felhívták a figyelmet, hogy milyen extra a látvány. Amikor eladásra dolgoznak, akkor bizony nem mindegy hogy néz ki. Lehet hosszú a kábel, közös a két csatorna földelése, stb, csak mutatós legyen. Persze távol álljon tőlem az adott készülék leszólása, mivel nem is hallottam, és nem vagyok irigy, nárcisztikus személyiség. Amikor ilyen különleges igények kielégítésére készít valaki erősítőt, akkor szembesül különböző problémákkal. Például, kinek tudja eladni annyiért, hogy legalább az megtérüljön, amit ráköltött. És nem árt, ha ismeri az önköltség fogalmát, mivel abba minden benne lenne igazság szerint. Például, ha valahol aranyoztatja a paneleket, annak is van logisztikai költsége. És van, aki csak a különlegességérét ad pénzt, hogy dicsekedjen vele a szomszédnak. Szóval ilyen esetben tényleg fontos az adott készülék látványa. Én azt mondom, mindenkinek, ami jár...

Engem a külseje nem érdekel, de a duál-monó-hoz ragaszkodom. Vagyis se a poti házát, se a készülékházat így nem lehet földelni. Végül is nem fémdobozba szoktam építeni.

Egyszer szeretném megérni, hogy nem más készülékét hozod fel etalonnak, hanem saját építést mutatsz be példaként. Hátha tanulnánk belőle...

Éppen ez a lényeg: ha a fázismenet, és/vagy az erősítés különbözik, akkor találtunk különbséget. Az eltérő fázismenet pl. simán okozhatja azt, hogy másmilyen hangszínt hall valaki. Minél nagyobb az eltérés annál nagyobb lehet a hallott különbség. Az összehasonlító vizsgálat pont arra jó, hogy felfedezzük mi okozza a különbséget, ha mondjuk nem a torzítás (mert az eleve nagyon alacsony), vagy a frekvenciamenet (mert mondjuk az egyenes a hallható sávban).
Ha meg nincs különbség a jelben, akkor olyan jellegű dolog az okozó, hogy pl. más színű a doboz. Tehát két tökegyforma jelet nem kellene másnak hallani, ha mégis, akkor annak pszihológiai oka van. A másik lehetőség hogy mégsem tökegyforma a két jel. A különbséget lehet vizsgálni FFt-vel, vagy szkóppal, és van lehetőség saccolni, hogy mit látunk. Utána pedig lehet célzottan azt mérni, amit látni vélünk, majd vagy megcáfolni, vagy éppen igazolni a felvetett elméletet.

A lineáris torzítások közül a fázis-torzítás pont olyan dolog amire sokaknak érzékeny a füle, megváltoztatja a hang jellegét, és sztereo rendszerben esetleg az észlelt irányt ill. a térben érzékelt helyét. Főleg ha nem teljesen egyforma a két oldal. Nem véletlen, hogy digitális technikában próbájlák ns-os tartományba csökkenteni pl. az órajelek jitterhibáját, mert bár nem mindenki hallja meg, de ahhoz elég sokan, hogy foglakozzanak vele.

Hozzá nem értőként belegondolva pld.: a több hangszórós hangfalak hangszórói biztosan nem fázishelyesen mozognak egymáshoz képest, eltérő fizikai jellemzőik és hangváltóik miatt. Azaz egy hang mélyebb és magasabb összetevői között jócskán lesz fázishiba, ami sokat bezavarhat a hangképbe. Ilyenről sehol nem olvasok, talán nincs jelentősége, én azt hinném sokat jelent.

Így van! A hangsugárzó általában sokkal gyengébb láncszem a rendszerben, mint mondjuk az erősítő. Csak azt nehezebb házilag reszelgetni, méregetni, stb... pedig sokkal nagyobb változásokat okoz a hangban, mint az erősítő faragása. Az aktív hangváltós rendszerek korszerűbbek, és (ez sokaknak nem fog tetszeni, de jobbak is, DSP-s rendszerben korrigálhatók a fázishibák, futási idők stb... Persze akkor a hangsugárzó és az erősítő nem választható szét, egy összehangolt egységet képez, ha cserélgeted a részeit akkor csak rosszabb lehet. Egy passzív hangváltó esetében hiába a hatalmas dampig faktor, a hangszóró, a hangváltó mögött, ennek csak halovány árnyékát látja. Ezért a passzív hangváltós doboz hangszórói, kevésbé megfogottan szólnak, mindnek saját hangja lesz, és a semleges hangzást innentől kb. el lehet felejteni. Az audiofil hívők nagy része nem akarja elfogadni, hogy a profi technika nem véletlenül profi, a szimmetrikus jelátviltel, vagy az aktív hangsugárzók ritkaságok ezen a területen, pedig technikailag mindenképpen jobbak, csak a gyári készülékek nagy része nem audiofil célra készül... Pedig ez lenne a helyes út, csak kissé rögösebb, és drágább - azaz kevesebb a haszon rajta.

Én átlagos zenegépeimen akkor történt nagy minőségjavulás, amikor hangfalat cseréltem kb. azonos árú, kategóriájú más gyártmányúra. Volt több gyári erősítőm, hangminőség különbségük elenyésző volt a hangfalak közötti különbséghez képest.

Mik azok az SMD IC-k az adapter panelocskákon? Nem volt belőlük DIP tokozású?

Nem konkrétan a kérdésedre válaszolva, de valóban vannak olyan műveleti erősítők amik valamiért csak SO8 tokozásban érhetőek el, dacára az adatlapon jelölt DIP-es alternatíva ellenére is.

Kérjük a személyeskedéseket szakmai vitára cserélni, vagy a személyeskedéseket a fórumon kívül kulturáltan megbeszélni.
Ha az nem megy, akkor tessék vele várni télig, ha lesz hó, ki lehet menni oda alternatív módon lejátszani.
Nem kell OFF személyeskedéssel zavarni másokat a topik helyes használatában és az érdemi beszélgetések lebonyolításában.
Az OFF és kötekedés törlésre került.

Wa - 和, csak tanulásképpen

Köszönjük.

Mivel nem akarok a Kivitelező helyett magyarázkodni, ezért írtam meg - pm - mit keres a kínai DAC azon a képen. Így kell(ene) értékelni a látottakat. Amikor DAC-ot készített, az egy másik kávéház, az már nem májkérdés. .

Ugye az megvan - A vevő saját kérésére került bele? Mert ez a lényeg, nem építést, hanem valamilyen jó gyári DAC is legyen benne. A Kivitelező véleménye a viszonylag jóról is nem ide való, de a Vevő kívánsága, ugy-e...

Értem.

A doboz színén kívül lehet más olyan jellemzője is két erősítőnek amit állandósult állapotban (statikus mérőjellel) nem lehet kimutatni. Sokadjára hozom fel példának a termikus torzítást. De okozhat tranziens hibát például a tápegység túllövése/berezgése ami szintén nem mindig mutatható ki az előbbi módszerrel. És még lehetne sorolni...

A fenti "shany" által említett példában fejhallgató erősítőkről volt szó, tehát nincs keresztváltó.

Látom egyetlen dolgot sikerült kiragadni, nem probléma, de így csak erre reagálok: nem volt specifikálva a mérőjel. Miért ne lehetne tranziens jellegű mérőjeleket készíteni (pl. egységugrás, esetleg valamilyen állandó jellel kombinálva)? De annak akkor volna értelme, ha már lement egy két mérés, tehát és közelítünk a megoldáshoz, és tranziens jellegű hibát gyanítunk. De ugye lehet, hogy valami sokkal egyszerűbb oka van az eltérésnek, amíg ezt nem ellenőrizzük addig ...

Másodjára olvasom, hogy "egységugrásjel". Mit értesz ez alatt?

https://eta.bibl.u-szeged.hu/2093/1/JelekEsRendszerekTankonyv_PSz_K...er.pdf

Egységugrásjel > 22. oldal. Egységugrásjelek sorozatából előállítható négyszögjel.

A másik meg a Dirac-delta impulzus (-szerű) jel lehetne. Melyik?

Egységugrás jel: alaphelyzetben mondjuk 0V, majd egyszercsak felugrik mondjuk 1V-ra és ott marad (vagy éppen "le ugrik" -1V -ra). Másképpen fogalmazva egyetlen felfutó (vagy lefutó) él.
Méréskor pl. erre szinkronozva indítjuk szkópot, és felvesszük a választ a memóriába: pl. menyit késik, milyen a meredeksége, mennyi ideig leng, mászik-e valamerre hosszú távon a DC szint. Ha mondjuk hozzá adunk egy szinuszjelet, akkor figyelhetjük azt is hogy ez az ugrás milyen rövid és hosszútávú hatással van rá... Erősen hasonlít a négyszögjeles méréshez, de mégis más.

Te mit szűrsz le egy Dirac-delta válaszfüggvényből? Valami számszerű példával illusztrálhatnád is.

Nem lenne célszerűbb egységugrásjel helyett néhány mHz-es négyszöget használni?
Már csak azért is, mert az kéznél van a függvénygenerátorban - ha már mér az ember.

Szimulációval tudom illusztrálni, ha ez megfelel.
Leszűrhetem belőle pl. a késleltetést, a jelemelkedési sebességet, a beállási időt, a belengést, a fokozatok túlvezérlődését. Egészen hasznos tud lenni néha ez is.
Van két impulzusjel generátorom (a valóságban), de nagyon rég nem használtam. Most, hogy így eszembe juttattad, lehet egyszer majd kipróbálom.