Igen, de itt van ám egy méretlen oldali kötődoboz is plusszban, amit szintén vissza kell plombálniuk. Ehhez már létra is kell! Bele gondolni sem merek, de szerintem elkérnek érte legalább 80-100eFt-ot, mert nem szabványos munkát kell pluszban végezni. Drága lett ám az élőmunka ebben a világban!

Nem is tudom hol éri meg H-tarifát kiépíteni, hiszen soha nem fog megtérülni, csak a kiépítés költsége sem. A gépről meg nem is beszéltem (itt nálam alsóhangon 1millió fölötti összeget mondott a szerelő...)

Már 2015-ben is 10-es vezetékkel kellett a mért oldalt vinni a mérőtől, akkoriban korszerűsítettem a mérőhelyemet odahaza.

Magamat megerősítve - ezt írtam:

A tegnapi szerelés utáni villanyóra fedő - lásd kép. Én nem tudtam a helyszínen lenni, mert valakinek meg kell keresni ezekre az úri huncutságokra a pénzt.
A képet a gyerekeim küldték át. Felhívtam a szerelőt, hogy szerinte ez rendben van? A válasza ez volt: fel lehet így is kapcsolni a kismegszakítót, mi a baj?

Tényleg nem akarom bántani a szakmát, de ha valahol van egy határ.
Kis rábeszélés után helyretette.

Ez jó, hogy mindenki ezzel vagdalkozik, de erről van valami írásos rendelkezés? Vagy ez inkább csak egy ajánlás, ha a végpont 1 fázisos órája nem 32A, hanem kisebb? A kettő nem ugyanaz!

Emlékeim szerint volt valahol anno egy leírás a szabványos mérőhelyről, onnan néztem ki anno.
Most újra átnézem a dolgokat, mivel az eddigi B tarifás mérőt ki akarom cseréltetni H tarifásra a frissen felszerelt klímák miatt.
(Szerencsére 2db mérőm van, így egy mérőcsere plusz némi regisztrált szerelős papírozás szükséges csak, a szabványos különálló vezetékezést megoldom én magam)
A 4db klíma miatt hamar elérném a kedvezményes kwh értéket a normál mérőn, utána meg a fene sem akar 3x-os tarifával klímát üzemeltetni. A külön H-s mérőnek külön kedvezményes kerete van ugyanis, megéri átvariálni emiatt.

Ez a mért fővezeték és erre a MSZ 447:2019 (Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás) szabvány az irányadó.

8.8-as pont: A mért fővezeték keresztmetszete ne legyen kisebb, mint az adott mérőhöz csatlakozó méretlen fővezeték keresztmetszete.

Megnéztem az ELMŰ Elosztói Üzletszabályzat mellékletében is (érdekelt engem is, meg a szolgáltató is beleszólhat ebbe a részbe). Melléklet

42. oldal:

Köszönöm, hogy utánanéztél. Ha tényleg ez a jelenleg hivatalos eljárásrend akkor, nincs itt semmi látnivaló, a tulaj fizet, és nem reklamál, mert a 2021-es kivitelezés megfelelő volt!!!

Az apróbetűs/megjegyzés mindig fontosabb, mint a főszabály! (Ebből él (nagyon jól) rengeteg ember... no comment)
Ott van a csillag a 32A-nél:


Itt is csak "HAJTÁK", azaz bizonyos esetekben elfogadHATJÁK!
6mm2 32A - azaz "akár" esetemben el is fogadHADTÁK VOLNA 10mm2-es csere nélkül is, de nem tették.
Ilyen gumiszabályok mellet öröm a munka

Gyűjtősín csatlakozó
Bővebben: Link

Megoldottam a villás/fésűs sín+szabad lyuk lehetőségével.
Kicsit zsufi, de nincs több hely.

ok.
A fésűs sín két végét zárni kellene...

Kép alapján van rajta valami a végén. Ha a csupasz sín is használható, áruld el miért kell a végét zárni?

Egy három fázisú fésűs sínre skerült rátapintanom feszültség alatt. Hát, - szépen megsült az újjam vége.

Ha háromfázisút vágsz akkor illik kivenni és visszavágni a rézsínek végét, mert a flex utáni izzó fémreszelék ami beleolvad a műanyagba még zárlatot is okozhat.
AZ meg a másik, hogy valamelyikhez nem is tartanak villanyszerelési boltban véglezárókat.

Nem illik, hanem kötelező!!! Ott van, a két sárga, hozzá adott gyári műanyag záróelem, nem értem a problémát. Piros nyíllal jelöltem. A fésűs sín rövidebbre vágva, mint a fehér szigetelő, így a két sárga védő elem kiesni sem tud.

Teljesen igazad van, csak felénk egy fehér műanyag cucc van ami az egész végét borítja.

A csupasz sín nem használható (már elég régóta)! Egy elosztószekrény belső védelmének legalább IP20-as szintűnek kell lennie (ez alól van pár kivétel, főleg ipari területen de ez most mindegy).
A többit a kollégák már leírták, én annyit tennék még hozzá, hogy én pl. nem használok végzárót, a sorolósínből amilyen hosszú kell azt feljelölöm, majd eltávolítom belőle a rézsíneket, utána elvágom a műanyagot fűrészel, a rézsíneket meg egy nagy csípőfogóval vágom el úgy, hogy legalább 1cm mélyen legyen a végük a sín végétől. Utána meg visszarakom a rézsíneket. Sok sínhez nincs vagy inkább nem tartanak végzárót (főleg régi javításoknál okoz gondot). Így nincs gondom a fémszilánkokkal sem (amit SKY is említ).
Van aki csak szimplán körbetekeri szigetelő szalaggal, ami aztán a melegben lemállik és máris csupasz a vége.
Sajnos engem is rázott már meg a villany olyan sorolósíntől aminek nem volt szigetelve a vége, szidtam is a szerelőt nem kicsit. De olyat is találtam már ahol az első bekapcsoláskor elkondenzálódott a sín vége mert a fémszilánkok átvezetést okoztak.

Csak, ha a kinyitáshoz nem kell sem szerszám sem kulcs.

Erre azért egy szabványszámot mondhatnál, mert nekem iskolában is így tanították, a cégnél ahol dolgozom az erősáramú tervezőmérnökünk is ezt állítja és a három hete lezajlott VBF ellenőrei is "ez alapján" ellenőrizték a szekrények belső IP védettségét.
A szekrényekben akkor nem kell IP20 védettség ha a szekrényajtó bekapcsolt állapotban nem nyitható (pl. ajtóreteszes főkapcsoló), rendes zárral (lakattal...) van bezárva. Én legalábbis így tudom. De sok helyen előírták már nekünk hogy a régi szekrényekben is maszkolással emeljük meg a védelmet IP20-ra (jelenlegi és előző munkahelyemen is). A szabványt amire hivatkoznak leghamarabb jövő héten tudom megnézni, mert itthon nem férek hozzá, most meg itthon vagyok dögrováson.

MSZ HD 60364-4-41:2018 A2

hálózati feszültség ingadozás

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni olyanoktól, akiknek van tapasztalata a hálózati feszültség stabilizátorokkal.

Az otthoni hálózati feszültségünk nagyon nagy szórást mutat. Van, hogy 185V, de van, hogy 255V.
Erre tettem be egy Kínai "okos mérőt", ahol be tudom állítani, hogy mekkora feszültség alatt, és mekkora feszültség felett kapcsoljon le a hálózatról, és ha megfelelő a feszültség, akkor meg visszakapcsol, de addig X időnként próbálkozik, hátha...
Volt idő, amikor folyamatosan alacsony volt a betápunk, ezt hosszasan levelezve az eonnal sikerült orvosolni, egy hálózat fejlesztéssel, sőt még kötbért is fizettek nekem 2 évig akkoriban. A hálózat fejlesztésnek köszönhetően a feszültség felkúszott egészen ritkán 250-255V-ig, de 90%-ban stabilan hozza a 220-230-at.
Egy fázisunk van 32A-ral, de ez a fesz ingadozás nem a fogyasztásunktól függ. A mostani legfrissebb tapasztalatom hogy 187V 1kW fogyasztás mellett.
A kérdésem az, hogy mennyire használhatók a hálózati feszültség stabilizátorok?
Kb ilyenekre gondolok:

https://kulsoaksi.hu/volt-polska-avr-pro-10000-3-feszultseg-stabili...0000va

https://kulsoaksi.hu/qoltec-automatikus-feszultsegstabilizator-avr-10000va

https://salicru.hu/feszultseg-stabilizatorok/

Valamint létezik trafós, amin egy szervó motor tekeri gondolom a megcsapolási pontot, így talán fel és le is tud transzformálni, meg azt olvastam, hogy létezik AVR vezérlésű is, ez gondolom egy tisztán elektronikus szabályzású izé lehet.

Alkalmasak lehetnek ezek egy házat elvinni, ha mondjuk a 10000VA-es verziót vásárlom meg?

Ha már fixen nem megy mondjuk 215 alá és mondjuk 240-245 fölé az már maga lenne a mennyország.

köszi a válaszokat

Szia!
ilyen feszültség stabilizátort utóljára a 70-s években láttam, üzemelni.(ki is nyirt jó pár csöves TV-t )

Én inkább a hálózatra szavaznék. Mikor van 250V? Ha süt a nap--akkor a napelemesek okozzák.
Ez a 200V alá bemenő feszültség meg inkább hálózati hiba.(rossz /rozsdás kötés az utcai hálózaton)
Ez sokkal valószinűbb ;
Szóval két voltmérő +meg egy ideiglenes földelés segitségével sokat megtudhatsz.
A fázis feszültség esik le, a nulla--földelés között nő még a feszültség ?

Persze nem jó az elektronikus készülékeknek -a feszültség ilyen ingadozása se--meg a sok ki/be kapcsolás se.

De ez csak 1 elképzelés --lehet még sokminden is !

Valami árulás az itthoni hálózatban is biztosan van. Ugyan az elosztószekrényt most nyáron cseréltem le, és az eredetileg benne található pókháló szerű bekötést feljavítottam, és kissé korszerűsítettem.
Amit tudni kell, hogy 400m földkábelen érkezik a feszültség. 4X25mm2 kábel van párhuzamosítva, így 2X 50mm2 ALU keresztmetszeten érkezik a judo.
A házunk oldalában van egy elosztószekrény, amit fentebb említettem, és itt van egy földelő szonda leütve. Nem akarnék nagy hülyeséget írni, de úgy emlékszem, hogy a PEN szétválasztást ebben az elosztószekrényben csináltam meg.
Viszont a konnektorokban a föld és a nulla között így is tudok feszültséget mérni. 1,5-4V-ig, és ez a feszültségszint is ugyan kis mértékben, de folyamatosan változik.
A képen az az állapot amilyen volt eredetileg, ha igény van rá, készítek képet arról is amilyen most.

Milyen mérésekre gondoltál ideiglenes föld segítségével?

Szia!

"Milyen mérésekre gondoltál ideiglenes föld segítségével?"

A két voltmérővel megnézni , hogy a Fázis Vagy a Nulla ág hibás-e.Pár napon át , ......

A két féle ; áramszolgáltatói , a lakás villamos hálózatát célszerű elválasztani, mert kettő v . több hibát keresni -több mint érdekes!
De az az Alu kábel is problémás
Kábel méretezés eredménye

Megadott adatok a számításhoz:
Megengedett %-os feszültségesés: 1.5%
Hálózat típusa: 1x230V - (3 vezetős (L+N+PE) 1 fázisú)

Fogyasztó berendezés jellege: általános világítási
Fogyasztó berendezés feszültsége: 230V egyfázisú
Fogyasztó berendezés hatásos teljesítménye: 7360 Watt

Jellemző teljesítmény tényező [cosj]: 0.8
Kábel anyaga: Alumínium
Kábel hossza: 400 méter

Számított értékek:
Mértékadó feszültségesés értéke: 1.73 V
Berendezés villamos teljesítménye: 7360 Watt (7.36kW)
Berendezés által felvett áram: 40 Amper

Számított kábel keresztmetszet: 264.23 mm2
Választott kábel keresztmetszet: 300 mm2 Alumínium kábel


Új számításhoz kattintson IDE!

A csatlakozókábelen és a mért fővezetéken együtt illene max 2%-os feszültségesést tartani. Mivel a hossz miatt az előbbi elhanyagolható, ezért simán mehetett volna egy NAYY-J 4x185-ös kábel, így adná ki a 2%-ot 32A mellett. Ráadásul az órától TN-S kellene hogy legyen.

Most az 50-es kábellel 18V és 8% a feszültségesés, ez sem a világvége, ettől még nem kellene 200-210V-nál kevesebbet kapnod. Vagy van valamilyen hiba még a háztartáson belül vagy eleve nagyon alacsony feszültséget kapsz a szolgáltatótól. Rendszeresen méred terhelés nélkül is a háznál vagy közvetlenül a fogymérőnél? Ha így mérted a 187V-ot, akkor mit mond rá az eon a fejlesztések után?

Amúgy a képen mit keres a 32A-es betáp után egy 25A-es áramvédő? A 40A-es kellett volna minimum.

Ha már költöttél rá, akkor akár rendesebben is meg lehetett volna csinálni.
De nem értek hozzá...

Idézet:
„A képen az az állapot amilyen volt eredetileg, ha igény van rá, készítek képet arról is amilyen most.”

Igen tudom hogy sajnos a keresztmetszet sovány, de nem ettől van 70v áramingadozás. A számításokat én is elvégeztem párszor. Majd ha időm engedi akkor végzek mérések.

Ez az előtte állapot, így készítette el egy regisztrált villanyszerelő és utána belenyúlt egy masik, amikor épület bővítés volt.

Lássuk akkor

Fogok, de csak jövő héten tudok, akkor leszek otthon.

De azt még hozzátenném, hogy néha előfordul olyan is hogy a felkapcsolt lámpák csak úgy random modon egy ideig vibrálnak, olyankor a feszültség gyorsan változik fel le ugrál. Kb mintha valahol valami nem jó kontakttal szikrázna.