Pontosan ezért írtam én is először a fűtőszálas hőcserélőt a napkollektorhoz.
De a vezérlés se lenne bonyolult.

-A bojler áramkörét nem kell bántani, az be kell állítani a kívánt hőfokra.
-Egy hőkapcsoló a napkollektor bejövő ágán méri a vizet, ha megfelelően meleg, akkor egy relén keresztül bekapcsolja a keringetést, és ezzel egyidejűleg egy bontó érintkezőn keresztül megszakítja a bojler betápot, így csak ingyen fűtés megy.

-Ha a napkollektor már nem biztosít elég meleg vizet, akkor leállítja a szivattyút, így a bojler visszakapja a tápfeszültséget, és mehet a fizetős fűtés.

-Ez utóbbi esetben a kevesebb napkollektorból érkező meleg víz csak a "hátsó" puffertartályt melegíti,
de az első bojler természetesen felfűt addig, amíg beállítottuk.

Azt hiszem nem hagytam ki semmit.

Így van, pont ez a lényeg, reggelre van meleg víz. A délelőtti napsütés meg addig melegíti a hátsó puffert, míg el nem éri a kívánt hőmérsékletet. Ha elég meleg jön a kollektorból, akkor meg a vissza keringető szivattyú összekeveri a hátsó és első pufferben lévő vizet is.

Ui.: Ha nem akarjuk, hogy a keverő szivattyú állandóan járjon, létre hozható olyan feltétel, hogy ha a két tartályban lévő víz hőmérséklete közel azonos, vagy X° eltérés van, kikapcsoljuk a keverő szivattyút. Minél nagyobb a hőfok különbség, akkor meg bekapcsoljuk. Csak ezt érdemes időzíteni, hogy este ne zavarjon be. Innentől kezd bonyolódni ha jobban belegondolunk.

Klassz!

Ha "rendes" napkollektoros bojlered van, akkor ott a villanyos fűtés a bojler közepén van, vagyis csak a felső részt "tudja" elektromosan fűteni. A csőkígyó meg alul fűti a vizet. (van alsó+felső csőkígyós is, a felsőt be lehetne kötni a cirkóba, így az is tudná felül fűteni nekem ilyenem van).
Ha sok nap van akkor jó meleg lesz alul-felül a viz, a fűtés be sem kapcsol, ha kipancsolják (a felétől magasabban) akkor rá tud fűteni elektromosan. Nekem "összevissza" van a vizem csövezve,
eleinte csapokkal állítgattam hogy a melegvíz az elemeleti napos bojlerból jöjjön, vagy a lenti villamos bojlerből, de ez macerkás, meg sokára jelent meg a melegvíz a földszinten, végül úgy maradtak a csapok hogy sorba van kötve a 2 bojler, a villamos bojler előtt van a napkollektoros(ebben a vill.fűtés kikapcsolva). Igy a villamos bojler az "előfűtött" vizet kapja, azt melegítheti tovább(40 fokra van állítva) pl télen ha hideg van

Pipi rta la azt a rendszert amit a gyakorlatban használnak, az az ilyent szokás kialakítani. Még annyit hozzá tennék, hogy úgy szokás méretezni a tárolót, hogy két napra elég melegvíz elférjen benne, így elkerülhető, hogy este elfogy a melegvíz. Természetesen, ha napokig nem süt a nap akkor gondoskodni kell valamilyen plussz fútési megoldásról, ez lehet egy elektromos fűtőszál. A mellékletben a netről vett képen egy "extrább" verzió!

Köszönöm mindegyikőtöknek!

Szia!
Ebben a témában van hosszútávú tapasztalatom:
2003-ban szereltem fel a napkollektoromat, ami azóta is üzemben van...
Én is próbálkoztam egy tartályban megoldani a melegvíztárolást, de sosem lett igazán jó. Kevés nap mellett nem volt elég melegvíz, sok napfény melett meg a kollektor nem volt rendesen kihasználva.
Néhány év után felszereltem egy Bosch Tronic bojlert a meglévő Hajdú mellé. A bosch-t fűti a kollektor, ennek a melegvíz "kimenete" össze van kötve a Hajdú bemenetével, tehát a két bojler sorba van kötve a víz szempontjából. A HMV-t mindig a hajdúból veszem ki, aminek a hőfoka a kívánt hőmérsékletre van beállítva. A felhasznált villany attól függ, hogy mennyire fűtötte elő a vizet a nap a Boschban.....
Ez a rendszer fagyállóval feltöltve idestova 18-19 éve üzemel, eddig hibátlanul....

Köszönöm. A Boschban is működik elektromos fűtés, vagy az csak egy tároló? Van benne csőkígyó, és ez -meg a kollektor- van töltve fagyállóval?

Ezeréves (mikor nálam szereltük), de találhatsz benne értelmes infót