Én azért egy erősebb antiparallel diódapárral, vagy graetz-el összekötném. Nem lesz gond, ha valami miatt átüt a táp.

Jogos!

Gyári tápokban sima szikraköz van az Y kondi alatt a panelen. Ide inkább egy túlfeszvédő illene pl. (50V alatti, kétirányú)tranziens szupresszor, vagy glimmlámpa.

A probléma ott van, hogy Te jobban tudod mint ők. Pontosabban az a baj, hogy Ők vagy nem tudják, vagy valami nem teljes a toronyban (fejükben).
Írok még erről a Reference 9-ről ha érdekel.

HIP4081A teljes híd meghajtó, 10V tápról üzemelve. Ennek a tápja érdekes. Egy sima 5V-os stab kocka látja el, aminek a közös lábát két ellenállással felezőze kötötték, ergo 10V-os stab lett belőle. Ennek bemenetét viszont nem köthetik 65V-ra, ezért keresni kell neki valami ettől kisebb feszültséget. A Reference 9 se, V2, V3 esetében egy saját fejlesztésű DC-DC konverter látta el 24V tápfeszültséggel ezt a stab IC-t. A verzióktól függően ez a modul vagy a végfokon, vagy külön nyákon kapott helyet, de közös bennük, hogy gyakran meghibásodtak.
Nos a Reference 9 esetében még nem volt DC/DC modul, ezért a híd erősítő kimeneteire egy-egy 68 Ohm/5W ellenállást forrasztottak utólag, ezek végeit közösítve és kondival hidegítve keptek közel fél tápfeszt, ez csatlakozott a stab kocka bemenetére. Az indításkor szükséges feszültséget megoldották.
A tápegység szimpla 48V, bár a végfok modul 63V-ig működhet. Ez a kondenzátorok határa, bár a HIP akár 80V-ot is kibír.

Egyébként kapott szimmetrikus bemenetet is, de az csak ál szimmetrikus. Egy opamp kapcsolás.

Az elviszi majd a kismegszakító leoldásához szükséges áramot?

Ezt a virtuális földet kipróbáltam anno és az a gond vele, hogy könnyen beleng. Jó nagy pufferrel már nem leng be, de azt meg nem ajánlatos kisütni a hangszórón keresztül.
Hídban viszont nem leng be - mivel ellenütemben van vezérelve - de ezzel megmarad az eredeti probléma, hogy védelem kell hozzá. Még ott van a földelt kimenet, mint másik jó megoldás. Az a kis kapcsolás nagyon bevált, érdemes lenne egyszer tovább fejleszteni.

A szupresszor/glim a leoldás idejére elviszi a keletkező túláramot, persze sanszos, hogy tönkre is megy közben. Jobb esetben van év relé, az könnyebben, ill. kisebb áramra leold. De amikor már ezeknek az alkatrészeknek kell működnie, akkor ott már más gond is van bőven... szóval csepp a tengerben ha az is elromlik - de közben más részeket megvéd.

Ezek nagyon durva dolgok, nem gondolná az ember, hogy ilyen gányolások vannak ezekben a készülékekben. Ilyenkor meg végképp nevetségessé válnak a hatalmas marketing szövegek a minőségről, meg a precizitásról.

Opampokkal egyébként lehet nagyon jó szimmetrikus bemenetet is készíteni, még olyat is ami egész vad dolgokat is jól kezel. De gyanítom az eddigiek alapján, hogy ebben egy sima kivonó erősítő lehet egyetlen opampból...

Ennyiből jobb egy nagyobb graetz híd. Az túléli a keletkező 300-400A-t és nem kell cserélni. Szerintem egy nagyon jól bevált megoldás.

Néhány V-nyi zavar simán előfordulhat ott, a graetz időnkénti kinyitogatása rontana a helyzeten.
Sok helyen amúgy sokkal nagyobb a zárlati áram mint 400A, inkább néhány kA.

Tisztelt Urak,
ez segít egy eredeti Quad 405 hangszóró védelmében?

Az eredetinek van saját védelme.

Ne viccelj már... Az elvileg nem szól lyól

Ha minden igaz, ennek az ATtiny-nek a PB0 és PB1 lába se ADC, se komparátor nem lehet, tehát a védelem csak attól függ, hogy pontosan mikor kapcsol be, hogy az optocsatolók LED-jein az egyre nagyobb DC esetén a lassan növekvő feszültség milyen pontnál nyitja ki eléggé az opto tranzisztorát és veszi a keletkező feszültséget a GPIO láb logikai egynek?? Elég precíz ez? Én szoftveres vagyok, úgyhogy majd ti megmondjátok...

***
Szerintem egy védelemben amit lehet, azt számítástechnika nélkül kell elintézni - akkor is, ha a mikrokontroller is igen megbízható tud lenni. Már a beavatkozás sebessége önmagában más (más lehet, mert sok mindentől függ, de itt még csak nem is relék vannak, hogy ne számítson), ill. szélsőséges helyzetekben szerintem még mindig sérülékenyebb a mikrokontrolleres megoldás.

Most persze nyilván hozni fogtok mindenféle ellenpéldákat profi eszközökből - biztos vagyok benne, hogy az utóbbit is ki lehet kísérletezni és széttesztelni, de ahhoz szerintem sokkal nagyobb szakértelem kell, mint ami elsőre szükségesnek látszik, valamint hibátlan kód. Létezik olyan? Azt én is látom, hogy minden le van választva a táppal együtt, hogy a logikai bemeneteket és az ATtiny-t ne érhesse sokk.

Sokat dob az egészen, ha vannak szép, kényelmes funkcióink meg akár még hőmérséklet-kijelzés is, ha LCD-t is teszünk mellé (attól nem lesz kevésbé megbízható), de annak már csupán az önálló hibadetektáló és beavatkozó elektronikával párhuzamos dolognak kellene lennie - szerintem.

Mit is kellene védeni? Fillérekért beszerezhetők a végtranzisztorok. A hangsugárzó védelmét megoldja a gyári/triacos védelem. QUAD 405 a topic címe. Én anno 2 db-ot építettem. Te?

Legszívesebben nem válaszolnék neked a hangnem miatt, mindenesetre én erre a kérdésre és a feldobott kapcsolásra reagáltam: "ez segít egy eredeti Quad 405 hangszóró védelmében?".

Hogy hányat építettem? Egy háromtekercsest magamnak középiskolás koromban, vásárolt NYÁK-ra, amit a bulikban sem tudtak tönkretenni, pedig a vörös izzás határán járhatott. Nem arra készült a doboza a kicsi hűtőbordájával és a 2x40-50 W-os változat volt, de mindent kibírt. Saját tekercselésű hiperszil trafóval. Valamint a többiek erősítőjébe is én tekertem meg az induktivitásokat, mert én csináltam a legszebben, és mert a mi évfolyamunkban mindenki QUAD-ot épített... Az utánunk jövők persze már csak STK-sokat készítettek, mert sokkal egyszerűbb volt. : -)

Egyet-kettőt annak idején én fejeztem be mások helyett; rövidzár a TO-3-as tranyók alatt, elkötések, hibás alkatrészek stb. És sok QUAD-ot megmértünk műhelynapokon műterhelésen. Aztán már akkor cserélgettük az op-ampokat - érdekes módon még '89 előtt beszerezhető volt egy-két jó műveleti erősítő a vidéki boltban is a városban, ahol tanultunk. Azt hiszem, később készült még egy egy más kivitelű NYÁK-ra, de képtelen vagyok visszaemlékezni rá, talán eladtam, csak az előerősítője ugrik be, a lehalkítva-letekerve soha nem szimmetrikus sztereó potméter, amit kapni lehetett, és az akkor nagy szám 5532.

Ja, és még a középiskolás időkben egy látogatáskor kifejezetten olyan helyre állított egy osztálytársam a szobájában a saját városkájukban, mielőtt feltekerte a hangerőt a HS-500-asokon (vagy 501-es volt? - neki valahogy volt pénze rá), ahonnan már lepotyogott a vakolat a plafonról a Slade-től - mondván, hogy ott már semmi sem tud nekem mint vendégnek a fejemre esni, mert a házuk viszont nem volt annyira jó állapotban... : -)

Készítettem hozzájuk védelmeket, logikai kapukkal is, ami nem jön zavarba a szimmetrikusan elszálló DC-ktől sem. Persze mind relés volt, az ilyen triacos flancolás nem volt divatban, idő kellett, hogy kinyíljon a szemünk. : -) A földelésről is lehetne mondanivalóm, hogyan csináltuk annak idején. Aztán tíz éve sem volt, hogy felújítottam az unokatestvérem rám hagyományozott QUAD 405-jét: relék cseréje, elavult előerősítő eltávolítása, elkócserék stb. De hallgatni már nem esett jól, máshol tartok a hifivel. És persze évekkel ezelőtt olvastam azt a bizonyos cikket az elvileg high-end kivitelű QUAD-dal. És olvastam a rádiótechnikás cikkeket a QUAD-ról. És az interneten levő jó párt módosítást is láttam.

Ennyit röviden.

Én egy 100ohm+graetz+100nF párhuzamos hálózatot használok.
Szkóppal mérve, itt csak mV nagyságrendű zajt mértem.