Mihez kell az a 3 db 2200 µF-os kondi? 50 Hz-nél kellene ekkora.
Az 1N4002-es helyett meg inkább UF4002-es kellene. De még a 4001-es is megfelel. Vagy PC tápból valamelyik kicsi FR... vagy RG...

üdv ..transzformátornak nincs nyugalmi árama..
üresjárati áram felvètele van.
Továbbá teljesítmèny ,ès N/ V' voltonkènti menetszám kiszámolásához,először a vasmag keresztmetszetet kell megmèrni kiszámitani.

Elsőre kiváló! Vagy mégsem?

66 Khz a működési frekvencia.

Azt láttam, hogy 60 kHz-ről írtál. De akkor minek az 50 Hz-re méretezett pufferkondenzátor csoport?

Így volt a rajz, mennyi lenne helyesen?

Van itt egy számoló segédlet. Ha ebbe beütögeted az adatokat, akkor megmondja mekkora kapacitás szükséges.
Nagyjából az a lényeg, hogy a kondenzátortól azt várjuk el, hogy az alatt az idő alatt is valamennyire fenntartsa a feszültséget, ameddig megérkezik a következő hullámcsúcs. Ha nagyobb a frekvencia, akkor ez az idő sokkal rövidebb, azaz sokkal kisebb pufferrel is el tudod érni a kívánt hatást.

5500W-os toroid leválasztó trafó egyenirányítása

Van itt egy 5500W teljesítményű leválasztó toroid transzformátor, melynek primer feszültsége 250V 22A szekunder fesz.: 10V ac 550A. Ez lesz egyenirányítva 4 db ZP600A nagyáramú diódával, ami graetz kapcsolásba lesz kötve a szekunder 10V oldalon, ekkor 14,4V jelenik meg (gyök2 egyenfesz), ami még nem is volna baj. Az lenne a kérdésem: 1, hogyha védő diódát akarunk 5.-nek bekötni, akkor a graetz-en belül, hogy védjük a diódákat, ill. az egyenáramú kört a hátba támadások ellen, azt is polaritásnak megfelelően kell bekötni és ugyanúgy ZP600A dióda legyen? 2, ha azt akarom, hogy szinte teljesen sima, hullámzásmentes egyenfeszültség előállítása a cél, mekkora kapacitású (uF) legyen, elég-e az 50V dc-s? Ezekre szeretnék válaszokat kapni.

A kérdésed hasonlít arra, hogy mennyi tégla kell és milyen habarcs, ha a holdig akarok lépcsőt csinálni?
A védő dióda kérdést nem értem, túl is lépek rajta. Ha ezt az 5500VA-t ki is akarod venni, akkor a diódákról 1kW körüli disszipációt kell elvezezni. Egy rezsó termel ennyit, de az fel is izzik rendesen. Neked 200 fok alatt kell tartanod a diódák belső magját.
Ha szűrőkondenzátort szeretnél, akkor 10000µF-os kondenzátor használatával 1A terhelésig nevezhetjük simának a feszültséget. Ez 12,5V esetén (ekkora feszültségre számíthatsz egyenirányítva) 5%-os búgófeszültséget jelent. Jó hír, hogy kondenzátor ól elég a 15V-os. Ha 100A mellett is szeretnéd ezt az arányt, az minimum 1F.
De ne gondolkodj forrasztható kondenzátorokban, itt keményen a csavaros megoldás jöhet csak szóba, ujjnyi vastag vezetékekkel. 500A-hez 5Farad, de ne a kínai szuperkondenzátorok között keresgélj, hanem talán az autóhifis kondenzátorok lehetnek jók.
Persze kell majd lágyindítót is, mert egy 500VA-es toroid is lecsapja a kismegszakítót, főleg ha jól megpakolják a szekunderét kondenzátorokkal.
Ha nem ment még el a kedved, akkor hajrá. Hogy a végén legalább 10V megmaradjon a teljes vezetékelés és csatlakozás ellenállása együtt nem lehet több 5mOhm-nál.
Na most enném kell, be kell fejeznem a lépcsőt. Már a teraszig felér, de a hold még messze van.

Még annyival egészíteném ki a számításod, hogy a 14.4 Voltból még kivonódik az egyenirányító két diódáján eső feszültség, így kb. 2 Volttal kevesebb lesz.

Az kimaradt, hogy nem 14,4V, hanem 14,1421356...

Az is, hogy az adott helyszínen, időben hogyan változik a hálózati feszültség értéke.

Hát igen. Ugyanez a baj a lépcsővel. Mire elég magasra rakom, már máshol van a hold. Bonthatom le újra.

Azt se írta még a kolléga, milyen Hifi erősítőt akar vele táplálni, hogy tükörsima egyenfeszültség kell hozzá.

Az alacsony feszültség miatt vagy Shottky diódákon kellene gondolkozni, vagy a számítástechnikában az alaplapokon, videokártyákon tömegesen alkalmazott vezérelt FET-es szinkronegyenirányításon. Már a Shottky-n is jóval kevesebb feszültség esik, de a szinkron egyenirányítás a csúcs. Néhány pici alaplapra forrasztott SMD FET visz át 1 V körüli feszültségre 100-150 A-t.

Hátha megírja mi a célja, mert nyilván más megközelítés ha autós erősítőt szeretne üzemeltetni.

Hegesztőtrafóról?

Világítástechnikai áramkörben szeretném használni, ami folyamatosan tudja az 5500W-ot (nem szakaszosan, azaz csúcsterheléssel). 2 féle szekunder fesz lenne rajta 1, 250V 22A; 2, 10-0-10V, azaz 2x10V 275+275, azaz 550A és ezt a második sec. feszt, a törpefeszültségű részt szeretném egyenirányítani a nígyáramú ZP600A diódákkal (graetz híddal). A 250 voltos résznél nem lesz egyenirányítás, egyszerre csak egy szekunder kört lehet használni, de azért jó, hogy van rajt kettő, mert így én döntöm el, hogy mikor melyiket használom. A lágyindítónak (SCR) legalább kb. 15000 wattosnak kell lennie, mivel ez induktív és nem ohmos terhelés, az pedig csak ohmos esetén bírja az 5000W-ot, induktívnál csak 1/3-át, max. 35%-át bír. A nagyáramú diódákat és a hozzájuk tartozó hűtőbordákat az Alibaba és Aliexpress oldalakon találtam.

A céláramkör mennyire tolerálja a feszültség-hullámzást, feszültségingadozást (mindkettő a transzformátor sajátossága)? Lehet, hogy jobban járnál kapcsolóüzemű tápegységgel, trafóval kb. lehetetlen "szinte teljesen sima, hullámzásmentes egyenfeszültség előállítása". Pláne ekkora áramigény mellett.

Ez lett volna a következő kérdés. De már meg is válaszoltad. Kettős tekercs van a 10 V-ra. Nem tudom, hogy gondoltad a hídegyenirányítást, de esetedben a kétutas egyenirányítás a célszerűbb. 1-1 diódán esik csak a feszültség. Világítástechnikában nem szokás szűrni az áramot. Egyenirányítani sem, kivéve ha LED-et használsz. Ha amperenként 1000 µF-ot teszel, már az is sok, hiszen hangtechnikában az "ökölszabály" amperenként 2000 uF. Nem kellenek ide sokfarados kondenzátortelepek. De még kétutas egyenirányításnál is javasolnám a Shottky diódák alkalmazását, hiszen ilyen kis feszültségnél minden millivolt számít.
Mivel kapcsoltatsz vagy szabályzol ekkora áramot? Vagy csupán bekapcsolod a primert, aztán világítson?

Egyáltalán, mi a világítóeszköz? Ja, hogy ezzel kellett volna kezdeni?
Ívlámpához nem kell egyenáram. Ha igen, az egyik elektróda gyorsabban fogy.
Halogén izzónak olyan nagy a tehetetlensége, hogy nem látszik az 50 Hz.
LED-nél egyenáram kell, de általában kapcsoló üzemű táppal állítják elő. Majdnem sima feszültség és nagy frekvencia, amit úgyse látunk. Sok gyári LED-es világítótest puffer nélküli áramgenerátoros, az 100 Hz-cel villog.
Aki ma még trafóval kezd el ilyesmit ilyen léptékben, az vagy kőgazdag, vagy mazohista, vagy "Éppen ez van kéznél".

Kis feszültség és hatalmas áram valamint állandó terhelés esetén elgondolkodnék a párhuzamos kondenzátor helyett (mellett) a soros induktivitás használatán.

Belevettem volna én is a további méretezés során.

Gyakran olvasom ezt az "Amperenként 1000uF" ökölszabályt. Szerintem előnyösebb lenne a 10% hullámzás megengedése.
1000µF 1A áram kétutas egyenirányítás 50Hz frekvencia esetén 10ms-onként kap töltést a kondenzátor. Ha csak a csúcsokban töltődik, akkor majdnem 10ms ideig kell árammal ellátnia a fogyasztót, ami 1000uf-nál 10Vpp. Mivel a kondenzátor töltése nem csak a csúcsokban történik hanem egy szélesebb időintervallumban, a gyakorlatban 5-7 ms-öt kell csak áthidalni, azaz 5-7Vpp lesz a brummveszültség. Ez 50-70VDC esetén éppen 10%, tehát ekkora egyenfeszültség esetén működik az ökölszabály. 500-700VDC esetén már csak 1% lesz a brumm, vagyis ott elegendő lenne 100µF/A képlettel kalkulálni. Ha viszont 5-7VDC-ben gondolkodunk, akkor oda már nagyobb kondenzátor kell, mert két töltési periódus között a teljes töltés elfogy.
Ebből kiindulva más szabályt kellene hozni. Például......
Mennem kell, folytatom.

Amperenként 2000 uF. A Magyari könyvben le is írta, hogy ez mekkora hullámzásnak felel meg. (most éppen nincs előttem, de ha kell, előszedem estére.)

Nagyon jó meglátás. Találj ki egy jó megfogalmazást az elvárásra, és elterjesztjük mindenki fejében.

Ha világítás, akkor nagy eséllyel nem "egyben" kell az 550 A, hiszen valószínűleg a világítótest is több részből tevődik össze.
Logikus lehet több áramút kialakítása -> több dióda, amiknek kisebb áramot kell elviselni.

Nekem az sem teljesen világos egyelőre, hogy 5,5kW-nyi világítást miért 10 voltról akarunk táplálni, szóval kicsit olyan XY probléma érzésem van.

Megfigyelés alapján ha például kommersz "AB" osztályú erősítőt veszünk figyelembe, ott lehet valami ökölszabályt hozni. Itt most nem az extrém kondenzátormezővel szerelt erősítőkre gondolok, az más tészta.
Normál végfoknál megfigyelhetjük, hogy kettős tápról üzemelve, 4 Ohm terhelés esetén 2X4700µF a megszokott kapacitás érték. Ez amolyan jó kompromisszum, se nem kevés, se nem sok. Ebből kiindulva tovább gondolhatjuk féltápos, vagy teljes híd kapcsolású erősítőre kivetítve ezt a szabályt. Pontosabban nem szabályt, hanem arányt. Ugyanis miért ne térhetnénk el tőle bármelyik irányba.
Szóval a 2X4700µF kettős tápfeszről működő erősítőt kiszolgáló 4 Ohm terhelésen. Ez lehet sztereó 2X8 Ohm is. 2X4 Ohmnál 2X9400uF, kerekítve 2X10000uF. Híd üzemnél 4 Ohm terhelésre továbbra is kettős tápfeszt alapul véve a következő kapacitás értékkel kalkulálhatunk. 4 Ohm hídban 2X2 Ohm ekvivalens terhelést jelent a tápegységre, vagyis 1 Ohmot. Ez a 4 Ohm negyede, tehát négyszeres kapacitás szükséges a kiindulási 4 Ohmos hoz képest. 4X4700=18800, azaz 2X18800µF kell a tápba.
Ha nem kettős, hanem egyszeres tápegységről üzemeltetjük az erősítőt, akkor például 4 Ohmos terhelés esetén egyetlen 4700/2=2350µF-os kondenzátor elegendő.
Mindjárt folytatom, csak dolog van.

Találó.
Magam is már sokszor leírtam néhány kör után, hogy ha nem titkolózna a kérdező, mit is szeretne igazán, hamarabb tudnánk segíteni. Nemegyszer előfordult, hogy erre a kérdező eltűnt.