Mehetsz vissza, megint esett

Köszönöm!

Akku rendhagyó lemerülése, XTAR AKKU

Szép napot! azt szeretném kérdezni, hogy újratölthető akkunál, fényképezőgépben, hogyan lehet az, hogy két akku közzül az egyik normál használat közben nullára lemerült miga másik 100 töltöttéget muta, hosszú normál használat közben, edigi világ képemet megingatva . Van rá magyaráza, mert a töltést felevette a lemerül akku. szóló feltöltésnél. Köszönöm segítséget.

Ebből a majdnem nulla információból amit leírtál, a következőt tudom tanácsolni:
Cseréld fel a 2 akkumulátort. Ilyenkor is ugyanaz merül le, vagy a másik?
Ha ugyanaz, akkor az aksi elvesztette a kapacitása egy részét.
Ha a másik, akkor a fényképezőgépben az aksik nem sorba, hanem külön-külön vesznek részt a gép áramellátásában, a hiba a fényképezőgépben van.

Szia Lacika! Ha a gépben sorba van az akku, akkor nem merülhet csak az egyik akku, mivel az egyik a másik nélkül ad áramot, ez a bökkenö és érthetetlen a független lemerülés és a gép képet készít, meg vakuzik, valamint az akku fel is töltődött.

Kipróbáltad amit írtam?

Mini erősítő

Hali mesterek. Egy mini PAM8403-M tipusú 2*3 Wattos erősítőt akarok meghajtani egy ISD 20másodperces hang modullal.(YSJ-03) A modul kimenetén közvetlenül megterhelhető 8 ohm 0.5 Wattos hangszóróval.Összekötöttem ,de siralmas a hangja.Azt tudom hogy nem lesz egy Hi-Fi berendezés ,de az unokának készített Gokartba szeretném egy kis hang effektusnak.
Tehát hogy kell kicsatolni a hangjelet ?
Tiszteletem :pittyu
Mindenkinek BUÉK

A "siralmas" nem igazán műszaki definíció, az milyen is? Nem lehet hogy túlvezérled a bemeneten? Az isd-nek más, pl pc aktívhangszóróval, hifitoronnyal normális a hangja? PC-ről meghajtva a PAMnak milyen hangja van? Az említett isd modulra gugli nemigazán ad találatot...

Az ISD integrált áramkörök jellemzően közvetlenül egy híd kimenettel hajtják meg a hangyszórót.
Ha az egyik kimenetet a földre kötöd, akkor azt a kimenetet rövidre zárod.
Csak az egyik kimenetről kellene a hangjelet az erősítő modul összekötött bemeneteire (L_in és R_in) kötni, a hangmodul és az erősítő modul ugyanarról az 5V-os tápról mehet (5V-nál többet nem bírnak el a modulok!)

OK köszi, Az ISD kimenetén valami " PWM "szerű jel van, Persze a földre nem vittem le.
Most még két külön tápról próbálom, de mára már feladom. ( egy arduinós fórumon trafós leválasztást ajánlanak , de nekem nincs ilyenem )
Köszi : pittyu

Nekem egy ilyen ISD1616 IC-n alapuló modulom van ‒ a készre szerelt verziót vettem anno ‒, 9V tápfesszel megy, simán beköthető a mikrofon kapszula helyére vonal szintű jel is. Trimmerrel állítható a felvételi hossz, 16sec a minimum, ekkor még rendes hangminőséggel rendelkezik, de a felvételi idő növelésével tompul a minőség, max 40sec-ig állítható. A hangerő miatt nem kell aggódnod, közvetlenül a modul kimenetére kötött rendes ~8Ω hangszóró valósággal "üvölt", jó nagyot szól!
Te milyen ISD IC-s modult próbálsz használni?

Szia. Egyszerű megoldással -ellenállással a hangszóró pontot összekapcsoltam és kondenzátorral levettem a jelet.Így már van hangerő -de még ezen változtatok ,próbálkozok. Nem kell nagy minőség. Összevágtam hang mintákból egy :duda-féknyikorgás-ütközés-csörömpölés mixet ,elég mókás lett. Fog tetszeni a gyereknek.
Üdv .:pittyu

Ellenállás terhelhetősége?

Huzallábas ellenállásokkal az a tapasztalatom, hogy a névleges terhelhetőségüknél rendkívül melegek, kritikus esetben akár kiolvasztják magukat a panelből. E miatt itt durva túlméretezés ígéri a racionális működési körülményeket.
De nincs tapasztalatom például SMD2512 ellenállásokkal, amiket 1W terhelhetőségre specifikálnak. Mennyire terhelhető egy ilyen ellenállás?
Hogyan lehet az kiszámolni milyen melegedés várható egy ismert terhelés esetén?
Mennyire romlik a helyzet ha például egymás tetejére forrasztással párhuzamosítok ezekből 2 db-ot?
Egyáltalán milyen teljesítményig érdemes ezekkel kalkulálni, megengedve a többszörözésüket?

Ha belenézel egynek az adatlapjába, akkor találni fogsz egy derating görbét. Tipikusan 70 Celsius fok környezeti hőmérsékletig névlegesen terhelhető, felette pedig ez egy adott meredekséggel csökken. 155 fokon 0 a terhelhetőség. Ebből kiindulva a névleges teljesítmény a környezeti hőmérséklet + (155-70) fokra melegíti fel. 25 fokos környezeti hőmérséklet esetén kb. 110 Celsius fokot jelent, ami meglehetősen meleg. És ebbe már bele van számolva, hogy NYÁK lemezre van forrasztva és az hővezetéssel visz el már valamennyi hőt. Ha kettőt teszel és elég messze vannak egymástól, hogy lényegesen nem akadályozzák egymás hűlését, akkor (155-70)/2 hőmérséklet emelkedéssel számolnék. Ami 25 fokos környezeti hőmérséklet esetén 67,5 fok, de általában közel lesznek egymáshoz, ezért a gyakorlatban ennél több lesz. Egymás tetején meg nem lesz sokkal jobb mint 1db ellenállás, mert a hőleadó felület nem sokkal nagyobb.

Példa hozzá.

Köszönöm, értem a gondolatmenetedet.
De engedj meg nekem még egy kis akadékoskodást. A 25°-C-hoz és dupla ellenálláshoz tartozó 67,5°-os hőmérséklet igaz az elején, ám utána már maga az ellenállás melegíti fel a környezetét, és ha még ahhoz is hozzáadódik a továbbra is fennálló belső fűtése az ellenállásnak, akkor még ez a duplázott kialakítás is nagyon gyorsan halálosan megmelegedhet (pedig a duplázással már csak mondjuk 0,5-0,5W a terhelés ellenállásonként).
Egyke ellenállásnál pedig a 110°C-so hőmérsékleten már eleve csak 60% lenne a terhelhetőség, tehát itt is várható a gyors halál.
Miért nem azt adják meg, hogy milyen teljesítmény esetén milyen tartós hőmérsékletre lehet számítani, ha mondjuk a környezeti hőmérséklet 25 °C? Például 1 W-os ellenállást ha 0,2 W-al terhelünk tartósan, akkor az várhatóan mondjuk 40°C lesz, ha pedig 0,5W-al, akkor szintén találomra 93°C
Teljesen úgy tűnik, itt is egy olyan terhelhetőség van megadva, amit csak rendkívül rövid ideig viselne el az ellenállás (huzallábas társainál is hasonló a helyzet a névleges terhelés közelében).

Mert hogy azt ők nem tudhatják, hogy függőlegesen vagy vízszintesen van az a NYÁK lemez.
Ha vízszintesen, akkor éppen alul, vagy felül van az az alkatrész, ha TFT, akkor el van-e emelve, vagy rá van símítva és lakkozva a NYÁK-ra. Van-e ventillátor, és hasonlók.
Mérnök megtervezi.
Aztán megy hőkamrába, meg infrakamera.
Meg úgyis van van minden panelen hőmérő, üzem közben lehet nézegetni. De ha jól van megtervezve, akkor nem kell...

Ezek inkább kifogásnak tűnnek mint valódi érveknek.
Adj nekem tanácsot. Milyen ellenállást, és abból hány darabot válasszak egy olyan pozícióba, ahol a várható állandó teljesítmény 0,56 W (43V várható egy 3k3 értékű ellőtét ellenálláson). És mondjuk a panel alján helyezkedik el, felületszerelt típus, a panel forrassztásgátló lakkal bevonva, a környezeti hőmérséklet kb. 25°C, és jó lenne ha nem barnulna meg a NYÁK azaz valahol 60-70°C-tól ne legyen melegebb.

Arra számítottam, ismereteid és tapasztalataid alapján azonnal adsz javaslatot.
De várok türelmesen.

Pedig ezek valódi érvek... A valóság bonyolult.
Megteheted azt is, hogy egy 3k3-as 2512-es ellenállást tervezel a panelra, és megnézed melegszik-e. Valószínűleg nem fog, mert majdnem dupla teljesítményű. Ha mégis melegedne, megteheted, hogy az egy 3k3 ellenállás helyett bele barkácsolsz 2 db 1k5-ös ellenállást ugyanarra a padokra, "sátortetős" kialakításban ( így: /\ ). Én már csináltam ilyet sokszor egy olyan panelon, amit annyira "elterveztek", hogy az ellenállás szenesre égette maga alatt a panelt. Nem elegáns, de működik...

Szia! Ellenállás terhelhetőségnél nekem a 3-as szorzó vált be, tehát 2512-esből kettőt használnék.
Gondolván a most futó Quad projektedre, az ellenállás értékét felfelé húznám: 6k8 párhuzamos, vagy 1k8 soros kialakítással.

Ha sok ilyet csinál az ember akkor kialakul benne egy jól használható "saccográf" ilyen esetekre. 0,56W-ot el fog bírni egy 2512-es ellenállás hosszú távon is, de persze nem lesz hideg. A hő leadásához megfelelő felület kell, szétoszthatod többfelé, akkor kevésbé lesz meleg. Ha egymás hátára teszed akkor nem sokat nyersz vele, mert alig növekszik a hőleadó felület, de ha egymás mellé akkor már igen. Viszont ha a panelre teszel nagyobb rézfelületet amire az ellenállás forrasztva lesz az is jelentős mennyiségű hőt vihet el az ellenállásról is. További trükk a panel kifúrása vagy kivágása, hogy mozoghasson a levegő az ellenállás környékén..
Érdemes azt is tudni, hogy létezik 2W-os 2512-es ellenállás is. Nyilván ezt csak úgy tudja, hogy sokkal forróbb lesz...
Összefoglalva: az ellenállás jól bírja a meleget, tönkremenni nem fog akkor se ha 1W-al terheled.. A gond ott van, ha ez a hőmérséklet további problémát okoz, pl. jobban öregszik az alkatrész, a panel, az ellenállás hőfokfüggése is jobban jelentkezik...

Neked is, és a többieknek is köszönöm a válaszokat és a tanácsokat. Ezek alapján, a felületszerelt ellenállásnál is hasonlóak a viszonyok mint a huzallábas társaiknál.
Azért vélelmeztem eltérést, mert az SMD ellenállás kisebb, ezért a felülete is kisebb, és az egyik oldala odasimul a panelhez, így ott a levegővel nem érintkezik, csak a panel tud hőt elvonni (és a PAD felület.
De elfogadom a javaslatokat, és igyekszem a 2-3 szoros túlméretezést figyelembe venni, valamint ha indokolt, egyéb módon is fokozni a hőelvonást.

Szia! Az üvegszálas vagy bakelit panel több hőt von el, mint a levegő, ezért ezt a hatást gyakran bele is tervezik a mérnökök.