Most utoljára, mert nem akarom a Karesz témáját televéleménykedni...
Nem véleményezném egy gyártó elképzeléseit, így azzal sem foglalkoznék, hogy jó erősítőbe mért kerül Kínai kapcsolóüzemű táp. Mint hobbistát engem kizárólag a hangzás érdekel. Nem nevezném érdeknek, legfeljebb zeneszeretetnek. Mások teszteredményei hidegen hagynak, mivel amit magam hallok, azt tudom értékelni.

És mit kezdjen ezzel egy felhasználó? Ennek eredménye arra a két rendszerre igaz. És ha a felhasználónak egy harmadik van?
mi okozza a sziszegést, és ez diagnosztizálható is. Nem misztikum.

Nem értem, miért került ide a „kínai kapcsolóüzemű táp” téma — én biztosan nem hoztam fel, és a kérdéshez semmi köze. Soha nem használtam semmiben kínai kapcsolóüzemű tápot!


Felhasználói oldalról teljesen rendben van, hogy a saját rendszeredben hallott hang számít — ott tényleg ez az egyetlen releváns mérce.

De én fejlesztői oldalról írtam, és ott nem lehet így dolgozni.
Ott muszáj A–B teszteket végezni azonos környezetben, különben nem derül ki objektíven, hogy egy fejlesztési lépés milyen irányú változásokat hozott egy előző fejlesztéshez képest, amit pl. referenciának veszünk. Ez egy teljesen más nézőpont, nem helyettesíti a felhasználóit, és fordítva sem.


Nem, ez egy tévedés.
Ha pl. ezt a két erősítőt berakod bármilyen másik normális felépítésű rendszerbe, ugyanazok a karakterkülönbségek nagyon nagy valószínűséggel ott is hallatszani fognak.
Nyilván a rendszer alapszintje befolyásolhatja a mennyire nyilvánvaló, de a különbség típusa nem tűnik el.

Rossz gombnyomás, vagy ki tudja mi, de lemaradt a vége.


Én nem misztikumokról írtam, hanem tapasztalt dolgokról. Még kábelek is okozhatnak ilyet.

Mért kellene egy felhasználónak a gyártói eljárás ismerete? És ha egy erősítő mondjuk más rendszerben másképp szól, akkor mi a helyzet, ha a felhasználónak egy negyedik, vagy ötödik féle saját rendszere van? Szóval ez így érdekes kijelentés:

Én ezt úgy gondolom, hogy egy adott felvételt hallgatok a saját rendszeremen, aminek az erősítő csak egy eleme, és egyik sincs a másik nélkül. Aki meg nem hall meg kisebb változtatásokat a rendszerén belül, annak vagy nem alkalmas a rendszere, hogy ezt érzékelhesse, vagy nincs meg a hallás képessége ennek érzékelésére. De mindez felhasználói oldalról nézve, tiszteletben tartva a Te gyártói érdekeidet.

Tapasztaltam már korrekt értékesítési formát, ahol rendszerben árulták az erősítőket, nem önállóan.

Elek!
Mindenki megtisztelve érzi magát, hogy önzetlenül átadod nekünk tudásod és tapasztalataid kétszáznegyvenhatodjára is... de aki eddig nem tanulta meg tőled az erősítő építés mesterfogásait, ezután sem lesz rá fogékony. Tehát fogalmazhatunk akár úgy is, hogy soraid teljesen értelmetlenek és feleslegesek ebben a topikban.

Hifi/highend audio területén, toroid hálózati transzformátor tekintetében, az egyik legismertebb és legelismertebb gyártó a NORATEL.
A készülék tesztekben ki is szokták emelni, ha NORATEL trafót tartalmaz: minőséget, megbízhatóságot sugallnak vele.
Egy 100db-os tétellel talán már közvetlenül a gyártót is meg lehet keresni, és ekkor az is kiderülhet, miféle garanciát vállalnak a beépített termékükre...

Hasonlóan, a FISCHER ELEKTRONIK esetében is gondolom a rendelt mennyiség a kulcs a jobb ár eléréséhez, akár valamelyik disztribútoron keresztül, egyedi megállapodással.

Véletlenül van is nálam hasonló koncepciójú piaci versenytárs:
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/topping-...57036/

Mellesleg gyarthatod ket valtozatban is, azaz a toroidos tap felarral, vagy csak keresre.

Már nézegettem ezt az erősítőt és a méréseket róla. Gondolkoztam is, hogy veszek egyet méregetni, meg jó volna meghallgatni is, de ahhoz meg kettőt kellene venni, aztán inkább elengedtem. A topping-nak teljesen más működési elve van valószínűleg mint a miénknek. (szabadalmát nézegetve)

Pl. a RT200-2035 trafó jó lehetne nekem, de nem igen találtam beszerzési forrást.

Azt írtad, árnyékolás is kell, az is mezei trafó, árnyékolások nélkül.

Igen, de azt majd én csináltatok körbe rá. Amúgy a mostani prototípusba sincs árnyékolás és semmit nem zavar, lehet a végső dobozolt verzióba sem lesz 100Hz zaj, akkor nem kell rá.

Sokan már a középkorban is érezték, hogy büdös a lócitrom. Ennek ellenére játszottak vele a gyerekek. Itt a fórumon a Te tolladból olvastam először a "DC csatolás mindenek felett", meg a "sziszegés" mint olyan dologról. Mind a két dolog hanyagul volt kezelve a kommersz audió terén de ez nem sok mindenkit érdekelt. Jó volt ahogy volt. Tovább gyurmáztak az emberek a lócitrommal és inkább elfogadták hogy annak olyan a szaga. A hal is büdös, mégis megesszük.
A DC csatolás dolog még azért nem annyira, de a sziszegés szerencsére kezd elterjedni mint jelző. Ha pedig meghallja az ember egyszer, soha nem akarja többet hallani. Ezerszer rosszabb, mint a gyenge THD. Amikor süet vénembernek nyilvánítanak szépkorú illetőket, el sem tudják képzelni, mennyire érzékenyek a rossz hangokra. Skori is tudna mesélni ilyen dolgokról, meg Te is. Amikor a Somogyis hangdobozon is átjön a rossz hang. Persze a hal büdös, de a friss lazac bűze teljesen más mint a romlotté, de amíg a friss lazac csak annak büdös aki nem szereti, a romlott az mindenkinek az.
Amikor valaki meghallja a sziszegést (előtte ezer évig nem vette észre), azonnal keresi az okát. Ha szerencséje van vagy kitartóan próbálkozik, meg fogja találni. Ha pedig megtalálta, meg is fogja oldani a problémát. Lehet hogy sok munkaóra előzi meg és szeretné ezt visszakapni valahogy. Ezt látom TG+Skori projektjében is. Természetesen elfogadom az álláspontjukat, nálunk a vegyiparban is van ilyen hozzáállás. Egy érdekességet megemlítek. Ez már nem titok, mivel megszűnt termék, így nem köt semmilyen jogi szabály.
Nem említettem de két komponensű ragasztókat gyártunk, ahol a legjobban a magas hozzáadott értékű termékek felé megy a kereslet, azaz nem az alapanyag magas ára lesz mérvadó a termék árában, hanem a technológia és a tudás. Meg persze a garancia, mert jelenleg olyan szerződési feltételek mellett tudunk ilyen magas hozzáadott értékű terméket gyártani és forgalmazni, hogy a termékeinkkel gyártott szerkezetek teljes árára kártérítési kötelezettséget vállalunk. Így is meg kell érje, mert másképpen nem lenne értelme működnünk. Olyan ez, mintha egy erősítő leégett trafója miatti lakástűz összes kárára az erősítő gyártója kártérítési kötelezettséget vállalna.
Szóval mivel ilyen az üzletpolitika, nem meglepő, hogy néha egyszerű dolgokat is magas haszonnal kell forgalmazni. Ha csak ezt az egy egyszerű terméket adnánk nagy haszonnal, akkor pofátlanság lenne, de mivel a teljes portfólió egy átlagos, vagy attól kicsit magasabb haszonnal kerül piacra, nem tartom pofátlanságnak.
Tehát volt olyan termékünk ami egyszerűen át lett csomagolva, majd új nevet kapott és sokszoros áron került eladásra. Mentségül szolgáljon, hogy egy másik termék nem hozta még a nyersanyag költséget sem.
De ez nem egyedüli az iparban, sok példát lehetne felgozni.
Majd amikor már publikus lesz Skoriék kapcsolása, jól kitárgyaljuk, mert biztos jól ki lehet majd tárgyalni. Meg azt is, mi volt az oka, hogy eddig nem született meg. Meg majd teszünk hozzá mi is, mert van mit.
Az elektronika egy olyan része a tudománynak, amit más tudományhoz hasonlóan nem fogunk teljes mértékben megérteni. Legalábbis egyetlen ember önmagában nem képes erre. Van aki jobban megérti, de igazából azt tapasztalom, inkább egy-egy kicsi részletbe rágja magát bele az ember. Ott lehet nagyon nagy. Ilyenkor szokott megesni, hogy egy számára egyértelmű dolgot nem tud megmagyarázni másnak, mert az nem abban a részletben van otthon. Úgy gondolom, hogy amikor megosztottad az Aloha vagy bármelyik erősítőd teljes építési leírását, az olvasók jelentős hányada nem értette miről is van szó. Ha nyilvánosságra kerül esetleg a Skoriék kapcsolása, vagy akár a Topping B100, ott sem biztos hogy koppintási szintre jutna a dolog, amíg szájbarágósan el nem magyarázná valaki hogy mi a lényeg. Mondom ezt úgy, hogy bár minden írásod elolvastam, minden megosztott kapcsolásod megnéztem, mégsem látom azt, amit Te látsz. De talán ez visszafelé is igaz. Ezt nem azért írtam hogy siettessem Soriék erősítőének publikálását, henem hogy rávilágítsak arra, mennyire nem jár egy rugóra az agyunk.
A sziszegést meg majd kitárgyaljuk.

Ismét 2x35V?

A jó toroid egyik ismérve hogy már a tervezéskor nagy gondot fordítanak a tekercselés egyenletes elosztására. Árnyékolás meg igazából két féle lehet. Egyik a mágneses, ami körbe veszi a kész trafót, a másik meg sztatikus, amit inkább a primer és a szekunder közé illik tenni. Ide előszeretettel szoktak tenni egy vak tekercset, azaz csak az egyik végén kivezetett tekercset. Nos ennek a tekercsnek a két végpontja között azért ébred valamekkora feszültség, mivel akár több száz menet is lehet, ezért nem nevezném igazi árnyékolásnak. Inkább réz, vagy alumínium fólia a nyerő, ez csak egy menet. Azt gondolom nem kell megemlíteni hogy kell feltenni az ilyet, mert alap. Ez valódi árnyékolást jelent. A magot nincs értelme földelni, mert sztatikusan nyugodtan lebeghet bármilyen AC feszültségen, kifelé nincs hatással.

Nincs 2x70V-os ebből a márkából kész, egyedit lehetne, gondolom horror áron. Csináljunk kapcsitápot, lehet a flyback lesz a megoldás.

Érdekes téma ez a csatolókondi. Ha olyan az erősítő, hogy a ±tápon levő pufferek közepére csatlakozik a hangszóró, de ez a pont lényegében lebeg, ha pl. mert nincs a trafón középkivezetés. Ilyenkor olyan mintha a hangszóró (csatoló) kondin keresztül lenne bekötve. De ha átfogó nfb. van az erősítőben, és a hurokba belevesszük kondikat is, akkor ezek hatása gyakorlatilag semlegesíthető. Ugyanez, ill. ehhez hasonló kis jelszinten is eljátszható, és szerintem működik is, tehát pl. opamp bemenetén levő csatolókondi benne lehet a visszacsatoló hurkon belül, és ez esetben nem okoz különösebb, vagy nem okoz hallható hibát.
Amúgy én nem vagyok ellene a csatolókondik használatának, csak jól legyen méretezve, és megválasztva.

Az említett sziszegés is egyfajta torzítás, könnyen meghallható, és össze is függ néhány mérhető paraméterrel. Passzív hangsugárzó esetén valószínűleg még a hangváltótól is függ.

Végülis meg lehet próbálni. Ill. csak toroid jó? Hiperszilből is lehet nagyon jó trafót csinálni, és valószínűleg olcsóbb is mint a toroid (bár nem néztem utána). Gyári cuccokban milyen trafó szokott lenni? Talán nem kizárólag toroiddal dolgoznak.

A csatolókondit mint olyat, azt kétféleképpen tudjuk értelmezni. Egyik, hogy töréspontot hoz létre a frekvenciaátvitelben, másik hogy a nemlineáris viselkedésével torzítást okoz. Többféle nézőpont figyelembevételével többünknek az jött le, hogy végülis a legtöbb topológia kimenete csatolókondis. Az áramutakat követve ott lesz valahol a körben egy kondenzátor. Az, hogy most annak jelenlétét a visszacsatolás vagy bármi kikompenzálja, az más kérdés. Az is világos, amit egyszer említettél, hogy opampos egytápos előerősítő kondenzátor nélkül a jelútban. Azonnal beugrott a kapcsolás, használom is. A napokban egy mobil erősítő elé kellett, hát összedobtam gyorsan. Ez nem hifi, hanem zenekari akkus hangsugárzó teszter.
Amit említettem, az a szándékos AC csatolás. Ott valóban nem egyszerű a helyzet. Amíg hangszererősítőnél nem hagyható el, mellesleg nagyon gondosan kell megválasztani a töréspontot, ráadásul egy gitár hangolása diktálja ezt a frekvenciát, adott lesz ez a frekvencia. Szinte minden gyártó követi. Hifinél meg nincs ilyen. Mármint megegyezés. Egész napos játék volt a törésponttal, nálunk 2,7Hz jött be. De ez egy bizonyos rendszer esetében történt, nem vehető figyelembe mint általános tanács.

Ezt meg tudod mutatni, hogyan néz ki?

Holnap bekapcsolom a pc-t, aztán rajzolom. A telefont nem erre találták ki. De ha megelőz Skori, akkor hamarabb megtudod.

Ez egy kínai TPA-s végfokhoz készült, és nagyon bevált. Akinek csináltam teljesen elégedett volt.

Köszönöm, gyors voltál. Ezt én egy érzéki csalódásnak gondolom. A három ellenállás (R10+R5+R4) azt sugallja, hogy nincs kondenzátor a jelútban, de valójában ott van a C4 és C9 is.

Persze, hogy van, de a negatív visszacsatoló hurok a kondikon kívül van, tehát nagyjából kiszabályozza a kondik által bevitt hibát. Szándékosan X7R kondit tettem a kimenetre (próbáltam tantállal, és 100µF X7R-el is). Az az érdekes, hogy a "maradék torzítás" nem elrontotta a hangját, hanem olyan "kimondottan dögös" hangja lett az erősítőnek, vagyis az összhatás az erősítővel együtt nagyon jó lett. Akinek készült, nagyon tetszett, és szerintem is egész jól sikerült, jó volt hallgatni.

Az 1MΩ lényegében a DC stabilitás miatt van csak, és lehetne sokkal nagyobb is, csak a szimulációkban a nagyobb ellenállással hosszabb idő alatt állt be a munkapont, itt pedig pl. olyan szempontok is voltak, hogy bekapcsoláskor ne legyen hallható pukkanás a hangban, jó legyen a frekimenet stb...

Vagyis inkább mindkét kondi be van vonva a visszacsatolásba ezzel kompenzálod ki azok nemlinearitását. Ötletes megoldás, elteszem, még jól jöhet. Köszi.

A nem invertáló bemenetre a DC offszet előállításának ez e trükkös módjára van valami magyarázat, illetve nem kicsi az offset? (Nyilván bemeneti szinttől függő, de 0,5V körül már kezdi vágni a kimeneten a negatív csúcsot.)

Én csak annyival tértem el, hogy féltápig húztam a bias feszültséget.

Ez egy rel kisjelű erősítő. A fehér ledek 6...7V körüli munkaponti feszültséget állítanak be. Azért leddel van beállítva, mert kisebb a zaja mint egy zenernek, és így van bekapcsolást jelző fény is.
Ezen kívül ha a 24V táp ingadozik (mert a végfok rángatja a tápot) annak ne legyen visszahatása a munkapontra, mert alacsony frekvecniás gerjedést okozhatna. A nagy kondik azért vannak (tápon és a munkapont beállításban), hogy ne legyen hirtelen ugrás, ez a bekapcsolási tranzienst csökkenti. Az opamp tápelnyomása frekvecniafüggő. A munkapontot alacsony frekin a ledek, (nagyobb frekvencián a kondenzátor is) tartja stabilan. A tápban rel. nagy soros ellenállás van, így lassan áll be, és meg sem közelíti a 24V-ot, tehát nem annyira aszimmetrikus a táp mint amilyennek elsőre tűnik, de az opampot amúgy kicsit sem zavarja az aszimmetrikus táplálás.
Tinában modellezve próbáltam az időállandókat úgy bejátszani, hogy lehetőleg ne legyen hallható, vagy csak alig hallható legyen a bekapcsolási tranziens.
Összeségében az erősítő, ha jól emlékszem kb. 1...2V-al vezérelhető ki teljesen, ez meg tudna talán 4...5Vp kimeneti feszültséget. A fő probléma a jelforrás alacsony kimeneti feszültsége volt.

Mindenképpen stabilizált bias kell, mert ha simán csak féltápon van, akkor csak 6dB lesz a tápelnyomás alacsony frekvencián. Ha rángatja a tápot a végfok akkor ez visszajut és lengeni fog a munkapont.

Megkérdeztem az asszonytól is (aki bolti eladónak tanult lánykorában), hogy szerinte mitől sziszeg egy erősítő... és ő is azt mondta, hogy bármitől, illetve több mindentől sziszeghet.
Egy Skoritól azért ennél több szakmaiságot várnék. Esetleg ki tudnád fejteni bővebben mik azok a mérhető paraméterek? Szeretnék többet tudni erről. (Bár az asszony - szerintem nagyon helyesen - nem hibáztatta a keresztváltót emiatt.)

Most van egy olyan érzésem, hogy bizonyos okokból nem szabad elmondani, mire gyanakszik az ember, ha a "sziszegés" jelenségének az okára keres magyarázatot.
Anélkül hogy elárulnám mire is gondolok, inkább két csoportba szedném az erősítőidet.
Első csoport: Játékizé, Burgum.
Második csoport: Földelt kimenetű, Aloha.
Több is van, de ha az első csoport tagjai a sziszegősek, a második tagjai pedig nem, akkor jó úton járok. Ha nincs igazam, akkor tévedek.
Szándékosan nagyon eltérő topológiákat párosítottam, hogy ne lehessen olyanra fogni az okot, ami tévútra vezethet.
Nyilván nem okolhatom Skorit hogy a hangváltó felé terelte a dolgot, mivel annak rossz hangolása kiemelésekhez vezethet, de mivel halványan megemlítette azt is, hogy azért nem ad ki több infót az erősítőről, mert annyira egyértelmű lenne a megoldás, hogy azonnal rájönne néhány hobbista a lényegre.
Természetesen tiszteletben tartom az álláspontját, ezért nem is hozom nyilvánosságra az elméletem, de majd előbb-utóbb jól ki lehet tárgyalni, amikor már szabad.
Ha már belevontad a kedves párod a "sziszegés" elméletébe, én is belevontam az enyémet. Nálunk már egy pár hónapja az a bizonyos "isostatic ultra" monoblokk pár szólt. Mennydörgő ereje van, zajtalan, minden hangszer a helyén, de kiderült, hogy sziszeg. Engem nagyon nem zavart, mert alig vagyok itthon, de a párom azt mondta, hogy mióta megmutattam neki a sziszegést, azóta azonnal hallja. Most majd valami más erősítőt kell bedrótoznom neki, mert ha igaza van, akkor igaza van.
Most az lenne a legjobb, ha leírnánk egy papírlapra ki mit gondol mint ok, majd bedobozolva eldugni pár évre, amíg ez az új erősítő projekt meghozza a gyümölcsét, majd kibontva a dobozokat, jót nevetni az egészen. Ha jól gondolom, ugyanaz az ok szerepelne mindegyik papíron. Ez persze most csak virtuális játék, de ha nem lenne igazam (nekem 50% esélyem van rá, azaz vagy igen, vagy nem), akkor leteszem a pákámat, és soha többé nem forrasztok semmit. Ami kell, inkább megveszem a boltba, oszt jónapot.