Azt írtad, árnyékolás is kell, az is mezei trafó, árnyékolások nélkül.

Igen, de azt majd én csináltatok körbe rá. Amúgy a mostani prototípusba sincs árnyékolás és semmit nem zavar, lehet a végső dobozolt verzióba sem lesz 100Hz zaj, akkor nem kell rá.

Sokan már a középkorban is érezték, hogy büdös a lócitrom. Ennek ellenére játszottak vele a gyerekek. Itt a fórumon a Te tolladból olvastam először a "DC csatolás mindenek felett", meg a "sziszegés" mint olyan dologról. Mind a két dolog hanyagul volt kezelve a kommersz audió terén de ez nem sok mindenkit érdekelt. Jó volt ahogy volt. Tovább gyurmáztak az emberek a lócitrommal és inkább elfogadták hogy annak olyan a szaga. A hal is büdös, mégis megesszük.
A DC csatolás dolog még azért nem annyira, de a sziszegés szerencsére kezd elterjedni mint jelző. Ha pedig meghallja az ember egyszer, soha nem akarja többet hallani. Ezerszer rosszabb, mint a gyenge THD. Amikor süet vénembernek nyilvánítanak szépkorú illetőket, el sem tudják képzelni, mennyire érzékenyek a rossz hangokra. Skori is tudna mesélni ilyen dolgokról, meg Te is. Amikor a Somogyis hangdobozon is átjön a rossz hang. Persze a hal büdös, de a friss lazac bűze teljesen más mint a romlotté, de amíg a friss lazac csak annak büdös aki nem szereti, a romlott az mindenkinek az.
Amikor valaki meghallja a sziszegést (előtte ezer évig nem vette észre), azonnal keresi az okát. Ha szerencséje van vagy kitartóan próbálkozik, meg fogja találni. Ha pedig megtalálta, meg is fogja oldani a problémát. Lehet hogy sok munkaóra előzi meg és szeretné ezt visszakapni valahogy. Ezt látom TG+Skori projektjében is. Természetesen elfogadom az álláspontjukat, nálunk a vegyiparban is van ilyen hozzáállás. Egy érdekességet megemlítek. Ez már nem titok, mivel megszűnt termék, így nem köt semmilyen jogi szabály.
Nem említettem de két komponensű ragasztókat gyártunk, ahol a legjobban a magas hozzáadott értékű termékek felé megy a kereslet, azaz nem az alapanyag magas ára lesz mérvadó a termék árában, hanem a technológia és a tudás. Meg persze a garancia, mert jelenleg olyan szerződési feltételek mellett tudunk ilyen magas hozzáadott értékű terméket gyártani és forgalmazni, hogy a termékeinkkel gyártott szerkezetek teljes árára kártérítési kötelezettséget vállalunk. Így is meg kell érje, mert másképpen nem lenne értelme működnünk. Olyan ez, mintha egy erősítő leégett trafója miatti lakástűz összes kárára az erősítő gyártója kártérítési kötelezettséget vállalna.
Szóval mivel ilyen az üzletpolitika, nem meglepő, hogy néha egyszerű dolgokat is magas haszonnal kell forgalmazni. Ha csak ezt az egy egyszerű terméket adnánk nagy haszonnal, akkor pofátlanság lenne, de mivel a teljes portfólió egy átlagos, vagy attól kicsit magasabb haszonnal kerül piacra, nem tartom pofátlanságnak.
Tehát volt olyan termékünk ami egyszerűen át lett csomagolva, majd új nevet kapott és sokszoros áron került eladásra. Mentségül szolgáljon, hogy egy másik termék nem hozta még a nyersanyag költséget sem.
De ez nem egyedüli az iparban, sok példát lehetne felgozni.
Majd amikor már publikus lesz Skoriék kapcsolása, jól kitárgyaljuk, mert biztos jól ki lehet majd tárgyalni. Meg azt is, mi volt az oka, hogy eddig nem született meg. Meg majd teszünk hozzá mi is, mert van mit.
Az elektronika egy olyan része a tudománynak, amit más tudományhoz hasonlóan nem fogunk teljes mértékben megérteni. Legalábbis egyetlen ember önmagában nem képes erre. Van aki jobban megérti, de igazából azt tapasztalom, inkább egy-egy kicsi részletbe rágja magát bele az ember. Ott lehet nagyon nagy. Ilyenkor szokott megesni, hogy egy számára egyértelmű dolgot nem tud megmagyarázni másnak, mert az nem abban a részletben van otthon. Úgy gondolom, hogy amikor megosztottad az Aloha vagy bármelyik erősítőd teljes építési leírását, az olvasók jelentős hányada nem értette miről is van szó. Ha nyilvánosságra kerül esetleg a Skoriék kapcsolása, vagy akár a Topping B100, ott sem biztos hogy koppintási szintre jutna a dolog, amíg szájbarágósan el nem magyarázná valaki hogy mi a lényeg. Mondom ezt úgy, hogy bár minden írásod elolvastam, minden megosztott kapcsolásod megnéztem, mégsem látom azt, amit Te látsz. De talán ez visszafelé is igaz. Ezt nem azért írtam hogy siettessem Soriék erősítőének publikálását, henem hogy rávilágítsak arra, mennyire nem jár egy rugóra az agyunk.
A sziszegést meg majd kitárgyaljuk.

Ismét 2x35V?

A jó toroid egyik ismérve hogy már a tervezéskor nagy gondot fordítanak a tekercselés egyenletes elosztására. Árnyékolás meg igazából két féle lehet. Egyik a mágneses, ami körbe veszi a kész trafót, a másik meg sztatikus, amit inkább a primer és a szekunder közé illik tenni. Ide előszeretettel szoktak tenni egy vak tekercset, azaz csak az egyik végén kivezetett tekercset. Nos ennek a tekercsnek a két végpontja között azért ébred valamekkora feszültség, mivel akár több száz menet is lehet, ezért nem nevezném igazi árnyékolásnak. Inkább réz, vagy alumínium fólia a nyerő, ez csak egy menet. Azt gondolom nem kell megemlíteni hogy kell feltenni az ilyet, mert alap. Ez valódi árnyékolást jelent. A magot nincs értelme földelni, mert sztatikusan nyugodtan lebeghet bármilyen AC feszültségen, kifelé nincs hatással.

Nincs 2x70V-os ebből a márkából kész, egyedit lehetne, gondolom horror áron. Csináljunk kapcsitápot, lehet a flyback lesz a megoldás.

Érdekes téma ez a csatolókondi. Ha olyan az erősítő, hogy a ±tápon levő pufferek közepére csatlakozik a hangszóró, de ez a pont lényegében lebeg, ha pl. mert nincs a trafón középkivezetés. Ilyenkor olyan mintha a hangszóró (csatoló) kondin keresztül lenne bekötve. De ha átfogó nfb. van az erősítőben, és a hurokba belevesszük kondikat is, akkor ezek hatása gyakorlatilag semlegesíthető. Ugyanez, ill. ehhez hasonló kis jelszinten is eljátszható, és szerintem működik is, tehát pl. opamp bemenetén levő csatolókondi benne lehet a visszacsatoló hurkon belül, és ez esetben nem okoz különösebb, vagy nem okoz hallható hibát.
Amúgy én nem vagyok ellene a csatolókondik használatának, csak jól legyen méretezve, és megválasztva.

Az említett sziszegés is egyfajta torzítás, könnyen meghallható, és össze is függ néhány mérhető paraméterrel. Passzív hangsugárzó esetén valószínűleg még a hangváltótól is függ.

Végülis meg lehet próbálni. Ill. csak toroid jó? Hiperszilből is lehet nagyon jó trafót csinálni, és valószínűleg olcsóbb is mint a toroid (bár nem néztem utána). Gyári cuccokban milyen trafó szokott lenni? Talán nem kizárólag toroiddal dolgoznak.

A csatolókondit mint olyat, azt kétféleképpen tudjuk értelmezni. Egyik, hogy töréspontot hoz létre a frekvenciaátvitelben, másik hogy a nemlineáris viselkedésével torzítást okoz. Többféle nézőpont figyelembevételével többünknek az jött le, hogy végülis a legtöbb topológia kimenete csatolókondis. Az áramutakat követve ott lesz valahol a körben egy kondenzátor. Az, hogy most annak jelenlétét a visszacsatolás vagy bármi kikompenzálja, az más kérdés. Az is világos, amit egyszer említettél, hogy opampos egytápos előerősítő kondenzátor nélkül a jelútban. Azonnal beugrott a kapcsolás, használom is. A napokban egy mobil erősítő elé kellett, hát összedobtam gyorsan. Ez nem hifi, hanem zenekari akkus hangsugárzó teszter.
Amit említettem, az a szándékos AC csatolás. Ott valóban nem egyszerű a helyzet. Amíg hangszererősítőnél nem hagyható el, mellesleg nagyon gondosan kell megválasztani a töréspontot, ráadásul egy gitár hangolása diktálja ezt a frekvenciát, adott lesz ez a frekvencia. Szinte minden gyártó követi. Hifinél meg nincs ilyen. Mármint megegyezés. Egész napos játék volt a törésponttal, nálunk 2,7Hz jött be. De ez egy bizonyos rendszer esetében történt, nem vehető figyelembe mint általános tanács.

Ezt meg tudod mutatni, hogyan néz ki?

Holnap bekapcsolom a pc-t, aztán rajzolom. A telefont nem erre találták ki. De ha megelőz Skori, akkor hamarabb megtudod.

Ez egy kínai TPA-s végfokhoz készült, és nagyon bevált. Akinek csináltam teljesen elégedett volt.

Köszönöm, gyors voltál. Ezt én egy érzéki csalódásnak gondolom. A három ellenállás (R10+R5+R4) azt sugallja, hogy nincs kondenzátor a jelútban, de valójában ott van a C4 és C9 is.

Persze, hogy van, de a negatív visszacsatoló hurok a kondikon kívül van, tehát nagyjából kiszabályozza a kondik által bevitt hibát. Szándékosan X7R kondit tettem a kimenetre (próbáltam tantállal, és 100µF X7R-el is). Az az érdekes, hogy a "maradék torzítás" nem elrontotta a hangját, hanem olyan "kimondottan dögös" hangja lett az erősítőnek, vagyis az összhatás az erősítővel együtt nagyon jó lett. Akinek készült, nagyon tetszett, és szerintem is egész jól sikerült, jó volt hallgatni.

Az 1MΩ lényegében a DC stabilitás miatt van csak, és lehetne sokkal nagyobb is, csak a szimulációkban a nagyobb ellenállással hosszabb idő alatt állt be a munkapont, itt pedig pl. olyan szempontok is voltak, hogy bekapcsoláskor ne legyen hallható pukkanás a hangban, jó legyen a frekimenet stb...

Vagyis inkább mindkét kondi be van vonva a visszacsatolásba ezzel kompenzálod ki azok nemlinearitását. Ötletes megoldás, elteszem, még jól jöhet. Köszi.

A nem invertáló bemenetre a DC offszet előállításának ez e trükkös módjára van valami magyarázat, illetve nem kicsi az offset? (Nyilván bemeneti szinttől függő, de 0,5V körül már kezdi vágni a kimeneten a negatív csúcsot.)

Én csak annyival tértem el, hogy féltápig húztam a bias feszültséget.

Ez egy rel kisjelű erősítő. A fehér ledek 6...7V körüli munkaponti feszültséget állítanak be. Azért leddel van beállítva, mert kisebb a zaja mint egy zenernek, és így van bekapcsolást jelző fény is.
Ezen kívül ha a 24V táp ingadozik (mert a végfok rángatja a tápot) annak ne legyen visszahatása a munkapontra, mert alacsony frekvecniás gerjedést okozhatna. A nagy kondik azért vannak (tápon és a munkapont beállításban), hogy ne legyen hirtelen ugrás, ez a bekapcsolási tranzienst csökkenti. Az opamp tápelnyomása frekvecniafüggő. A munkapontot alacsony frekin a ledek, (nagyobb frekvencián a kondenzátor is) tartja stabilan. A tápban rel. nagy soros ellenállás van, így lassan áll be, és meg sem közelíti a 24V-ot, tehát nem annyira aszimmetrikus a táp mint amilyennek elsőre tűnik, de az opampot amúgy kicsit sem zavarja az aszimmetrikus táplálás.
Tinában modellezve próbáltam az időállandókat úgy bejátszani, hogy lehetőleg ne legyen hallható, vagy csak alig hallható legyen a bekapcsolási tranziens.
Összeségében az erősítő, ha jól emlékszem kb. 1...2V-al vezérelhető ki teljesen, ez meg tudna talán 4...5Vp kimeneti feszültséget. A fő probléma a jelforrás alacsony kimeneti feszültsége volt.

Mindenképpen stabilizált bias kell, mert ha simán csak féltápon van, akkor csak 6dB lesz a tápelnyomás alacsony frekvencián. Ha rángatja a tápot a végfok akkor ez visszajut és lengeni fog a munkapont.

Megkérdeztem az asszonytól is (aki bolti eladónak tanult lánykorában), hogy szerinte mitől sziszeg egy erősítő... és ő is azt mondta, hogy bármitől, illetve több mindentől sziszeghet.
Egy Skoritól azért ennél több szakmaiságot várnék. Esetleg ki tudnád fejteni bővebben mik azok a mérhető paraméterek? Szeretnék többet tudni erről. (Bár az asszony - szerintem nagyon helyesen - nem hibáztatta a keresztváltót emiatt.)

Most van egy olyan érzésem, hogy bizonyos okokból nem szabad elmondani, mire gyanakszik az ember, ha a "sziszegés" jelenségének az okára keres magyarázatot.
Anélkül hogy elárulnám mire is gondolok, inkább két csoportba szedném az erősítőidet.
Első csoport: Játékizé, Burgum.
Második csoport: Földelt kimenetű, Aloha.
Több is van, de ha az első csoport tagjai a sziszegősek, a második tagjai pedig nem, akkor jó úton járok. Ha nincs igazam, akkor tévedek.
Szándékosan nagyon eltérő topológiákat párosítottam, hogy ne lehessen olyanra fogni az okot, ami tévútra vezethet.
Nyilván nem okolhatom Skorit hogy a hangváltó felé terelte a dolgot, mivel annak rossz hangolása kiemelésekhez vezethet, de mivel halványan megemlítette azt is, hogy azért nem ad ki több infót az erősítőről, mert annyira egyértelmű lenne a megoldás, hogy azonnal rájönne néhány hobbista a lényegre.
Természetesen tiszteletben tartom az álláspontját, ezért nem is hozom nyilvánosságra az elméletem, de majd előbb-utóbb jól ki lehet tárgyalni, amikor már szabad.
Ha már belevontad a kedves párod a "sziszegés" elméletébe, én is belevontam az enyémet. Nálunk már egy pár hónapja az a bizonyos "isostatic ultra" monoblokk pár szólt. Mennydörgő ereje van, zajtalan, minden hangszer a helyén, de kiderült, hogy sziszeg. Engem nagyon nem zavart, mert alig vagyok itthon, de a párom azt mondta, hogy mióta megmutattam neki a sziszegést, azóta azonnal hallja. Most majd valami más erősítőt kell bedrótoznom neki, mert ha igaza van, akkor igaza van.
Most az lenne a legjobb, ha leírnánk egy papírlapra ki mit gondol mint ok, majd bedobozolva eldugni pár évre, amíg ez az új erősítő projekt meghozza a gyümölcsét, majd kibontva a dobozokat, jót nevetni az egészen. Ha jól gondolom, ugyanaz az ok szerepelne mindegyik papíron. Ez persze most csak virtuális játék, de ha nem lenne igazam (nekem 50% esélyem van rá, azaz vagy igen, vagy nem), akkor leteszem a pákámat, és soha többé nem forrasztok semmit. Ami kell, inkább megveszem a boltba, oszt jónapot.

Nem tudom pontosan mire gondolsz/gyanakszol. Mondhatnám, hogy sejtem, de még ez sem biztos. Vannak emlékeim az erősítőim hangképéről, de már kezdenek elhomályosulni. Volt amelyik évek múlva a kezeim közé került és újra ráhallgattam. Némelyiket időnként hallom szólni Bandinál. Megpróbálom kronológiai sorrendbe szedni őket (a fontosabbakat) és leírom a saját véleményem róluk, amit lehet szubjektívnek, de akár objektívnek is tekinteni... azzal a kikötéssel, hogy: legjobb erősítőm a mostani, a második legjobb az előző volt, a legeslegjobb a következő lesz : )
- A játékizé nagy kudarc volt és ebben a primitív hibajavítás volt a ludas. Az sziszegett, rikácsolt, csörömpölt, torzított.
- A "nemjátékizére" nem emlékszem ls a rajzát sem találom.
- Az NNJI évek múlva visszakerült hozzám javításra, akkor a Burgumot hallgattam. Ahhoz képest matt volt és fátyolos. Nem emlékszem, hogy sziszegett-e. Úgy rémlik nem.
- Az "A" osztályú furcsán szólt a Burgumhoz képest. Elsőre vékonynak, testetlennek tűnt a hangja. A kimeneti csatolókondi állítólag nem szól bele a hangképbe (KD-től tudom), csak éppen tönkre vágja a mély átvitelt (9400 µF van benne). Döngős, sávhatárolt, dobozhangú. Ezt vagy három napig hallgattam, mert első nap nem akartam elhinni, hogy ezt a végfokot valaha jónak hallottam. És másnapra már egészen kellemesnek tűnt. Hozzá lehet szokni, ha jobb nincs, de felüdülés volt utána a Burgum. Az "A" osztályú nem sziszegett.
- A Burgumot vagy két évig hallgattam. Most is itt van az előszobában becsomagolva. Ez egy "dögös" hangú végfok. A lemezeim fele jól szól vele. A Burgum sem sziszeg semmivel, viszont ez az a végfok amivel megállapítja az ember, hogy vannak jó és rossz felvételek. És erről határozottan meg van győződve addig, amíg meg hallja az Alohát. Az Alohában akkora erő van mintha egy több száz Wattos végfok lenne. És amit a Burgum nem tudott... ez életszerűen szól (majdnem) mindennel. De két dolgot hallok rajta: az egyik, hogy még mindig "járódik" és finomodik a hangja. Ugyanakkor eltűnt belőle az, ami az első megszólalásnál annyira tetszett benne. Az a nyíltság, a felbontás. Mintha uniformizálódott volna. Eleinte sokalltam a mélyeit, most időnként keveslem. És persze már hallom a torzításokat is; de nem tudom eldönteni, hogy a CD játszó hibáit hallom, a hangsugárzóét, vagy a végfokét.
- A földelt kimenetű kimaradt. Ez a Burgum kistestvére. Igyekszik, de Burgum jobb végfok nála mindenben. Kicsit ércesen szól és picit sziszeg. Valószínűleg amiatt, hogy lezár a differenciál erősítő. De a múltkor már említettem, hogy úgy szólt Szegeden egy JMlab dobozzal, hogy az eszem megállt. Nekem azért elég gyengécske a rendszerem, de hát ez van, ezt kell szeretni.

Rákeresek erre az Isostatic Ultra végfokra. Nem emlékeztem rá, hogy most ezt hallgatod. Azt hittem a Gauss-t.
A titkolódzást meghagyom Skoriéknak. Nekem már nincs annyi évem hátra, hogy azt ezzel töltsem.
A sziszegésig most nem jutottam el. Szerintem Te arra gyanakszol, hogy a sok alkatrész okozza. Én meg a késleltetésre és a globális visszacsatolásra. De mindennek (is) ellentmond, hogy pl. a JLH is sziszegősen szól, pedig gyors is és minimalista kapcsolás is. A tápegység visszahatásai is tudnak meglepetést okozni... szóval nem annyira egyszerű ez.

Legalább 30 éve nem építettem meg a saját kapcsolásaimon kívül semmit és senkiét, de ez most nagyon megragadott.

https://www.diyaudio.com/community/threads/fast-mosfet-amp-with-lt1...23700/

Ez a "minek123" nick nevű fórumozó már rengeteg erősítőt épített. Ezt a kapcsolást ő találta ki. Azt írja ez a legjobb hangú végfoka. Leszimuláltam, de már a szimuláció előtt is szimpatikus volt. Kár, hogy ő sem nézte meg az LT1223 adatlapját, mert azt írja, hogy gerjed a kompenzáló kapacitástól. Szerintem ezt a kapcsolást össze fogom ütni a tavasszal deszkamodellen. Egy próbát megér. Kíváncsi vagyok, hogy szól az Alohához képest. Tapasztalatszerzésnek mindenképpen jó lesz majd.

Rengeteg rajzom van tőled, majd átnyálazom amit lehet. Nagyjából körvolnalazódni is fog belőlük hogy mi okozza ezt a sziszegést, már csak azt remélem, ugyanazt a hibát halljuk.
A Gauss nem volt az enyém, az csak javításra volt nálam. Ez egyébként nem volt sziszegős, sőt már zajos sem, miután meg lett javítva. Jó pár hónapot azért hallgattam, de eredeti állapotában nem tudtam volna vele élni, mivel olyan hangosak voltak benne a relék, mint egy ipari kapcsolószekrényben.
Az Ultra viszont az enyém, és most a párom miatt került szem magasságba, mert szép. Nem szereti a maszek izéket. Ez mindig elsődleges szempont, jó dobozokat meg nem tudok csinálni. Ebből aztán mindig az következik, hogy ha valami maszek erősítőnek jön be a hangja, azt el kell dugnom vagy a hangsugárzők, vagy a TV mögé. Most is az lesz. Van egy raklap régi hibás erősítőm, ebből a párom kiválasztott egy kicsi Technics darabot. Ebben nincs semmi kijelző, azt nem szereti, csak egy diszkrét led. Ez illik a polcra, ebben lesz az előerősítő meg a három csatornás átkapcsoló, meg persze egy trigger kimenet, mert a végfokot el kell megint dugni, nem lehet majd hozzáférni. Szerencsére annak idején Alkotó kreált valami iszonyat csúf ipari toronyformájú erősítőt, amiről azt gondoltam, nem lehet létjogosultsága. Pedig lehet. Ez a legjobb konstrukció. Ha nem eladásra készül, minek mutogatni. Amúgy is tel van a lakás ilyen eldugott dolgokkal, egy még elfér. Vagyis néha kettő.

A másik hozzászólásodban lévő kapcsolást meg fogom nézni. Mert minden érdekel ami erősítő.

Egy opampot lehet máskép is kompenzálni. Ha a bemeneten van a kompenzáció, akkor kapod a legnagyobb sávszélességet, meg slew-ratet is. Meg a legnagyobb zajt is, de ez még mindig nagyon kicsi lesz.

Már írtad is, ismerem is, de nem szeretem. Valahol felsorolják ennek a kompenzációnak a hátrányait és ez nem csak a zaj. Majd megpróbálom megkeresni.

Ez a "minek123" kapcsolás egyébként is nagyon gyors... túl gyors, de azt írja az LT1223-mal szól a legjobban. 160 V/us a jelemelkedési sebessége így, ahogy a rajzon van. De próbálom módosítgatni és első körben majd meghallgatom az eredeti kapcsolást, aztán a módosításokat.
Az tetszik benne a legjobban, hogy 40dB/dekáddal esik a hurokerősítés, így csak 3.5 MHz a sávszélessége 7.4 kHz-es domináns pólussal, 94 dB visszacsatolási tényező mellett. Ezen még elvileg lehet javítani.

És az nem baj, hogy átfogó visszacsatolású?

Lehet, hogy megdől az átfogó visszacsatolás hangra gyakorolt kedvezőtlen hatásának elmélete? Ha jól megnézem, az igazán jó erősítők, - amire azt mondják, hogy jó hangja van, - mind nagyon kicsi THD-val rendelkeznek. Ehhez nagy hurokerősítés kell... és ügyes kompenzáció.

Ennek az LT1223-nak a tápárama mennyire stabil? Az, hogy az adatlap szerint a szórás 6-10mA között van, az egy dolog, mert úgyis hozzá lehet igazítani a kapcsolást, de az adatlap nem beszél a hőmérséklet változás okozta tápáram változásról.

Nem tudom mennyire stabil, de szerintem erre a célra megfelel a tápáram stabilitása.
Ez a "minek123" közel egy éve kísérletezik ezzel az áramkörrel és nem ír arról, hogy nyugalmi áram problémák lennének vele.

Nem tudom, hogy baj-e, hogy átfogó visszacsatolású. Éppen amiatt lennék kíváncsi erre az áramkörre, hogy vajon hogy szól az Alohához képest egy teljesen más felfogásban megtervezett erősítő.... nagyon kis THD-val, nagy hurokerősítéssel, átfogó visszacsatolással.

Nem vagyok biztos benne, hogy jobb lesz, de abban sem, hogy rosszabb. Nem szurkolok egyik kapcsolásnak sem. Ha jobb lesz, akkor nem építem meg az új Alohát. Mindenképpen tanulságos kísérlet lesz.
Hátha valaki hamarosan kipróbálja és ír valami véleményt róla.

Végülis legfeljebb a fetek nyugalmi árama fog kicsit változni. Amúgy tetszik.