Fórum témák
» Több friss téma |
Mi ezt a sziszegés dolgot pl. Patrisa Barbernél szoktuk figyelni. Az gyárilag is nagyon sziszegős, ott jól kijön ha végfok még hozzátesz. (persze nem youtube-ról.)
Kari Bremnes -t nem ismerem, de meghallgatjuk majd, köszi a tippet! A hozzászólás módosítva: Szo, 11:38
Érdekes ez a DC csatolás. Valaki évek óta szajkózza itt, hogy csak is ilyen erősítőket épít, meg, hogy a legjobb kondi az amelyik nincs a jelútban... de addig nem hisz neki senki amíg ki nem próbálja : )
Nem nagyon követem már a dolgokat itt, de ha jól emlékszem, éppen ezen elvek után tettél valami jó nagy elkót a jel útjába, még a képeit is beraktad hogy melyikekből lett kiválasztva, végül a Silmic II vagy mi lett a befutó.
Egyébként én nem csak az elkóról vallom ezt hanem minden másról is (hangerő poti, előerősítő, bemenet választó stb.) mert ezeket már mindet kipróbáltam, nem egy alkalommal, nem egy végfokkal, és nekem mindig ugyanaz jött ki (ami nincs a jelútban az nem tudja azt rontani), nem pedig az, hogy "előerősítő nélkül minden végfok csak félkarú óriás". Volt a HK610 mellett HK650-em is, annak a hátulján teljesen szét lehet bontani két tüskével az elő és a végfokot. Az is jobban szólt ha a komplett előfok, hangerő potistól, bemenet választóstól mindenestől ki volt kötve előle. Idézet: „.... és nekem mindig ugyanaz jött ki (ami nincs a jelútban az nem tudja azt rontani),...” Minden passzív és aktív elemnek zaja és torzítása van...ez alól a szupravezető lehet a kivétel, mert annak nincs ellenállása. ![]() TJ.
Ha a Talema drága, akkor meg fogsz majd lepődni rendesen a hazai árakon. Amikor még lehetett a TME-től rendelni a pór népnek is, akkoriban vettem utoljára Talema toroidot, valami 9800Ft-ért, ugyanolyan trafó mindenhol máshol 14 ezernél kezdődött.
A toroidot már az elején, a mag hőkezelésénél el lehet rontani, ez pl. abban nyilvánul meg, hogy ugyanaz a méretű mag ugyanúgy megtekerve 11 vagy 40mA-t vesz fel éppen a hálózatból. Az egyiknek 0,9W körül van a vesztesége üresjáratban a másiknak meg 3W felett, illetve az egyik mag gerjeszthető akár 1,75T-ig is míg a másik csak 1,5-ig. De manapság sok olyan mag van amit nem is hőkezelnek, azt hívják cold rolled grain oriented steel-nek, csak feltekerik a szalag vasat, tesznek rá egy műanyag köpenyt, vagy impregnáló anyagot és lehet tekercselni. Azt csak meg lehet nekik adni, hogy ennyi menetszám ilyen huzalból (ha nem értesz hozzá Skori kiszámolja neked), impregnálás, utána 3 réteg poliészter szalag, utána árnyékolásnak 1 sor 0,2-es vagy 0,4-es huzal, utána megint szigetelés, szekunder stb. Mindent szájbarágósan le lehet nekik írni, és aki kicsit is konyít a trafógyártáshoz az meg is tudja csinálni. Vannak olyan végfokok amiknek mondjuk 30-40kHz után meredeken esik az átvitelük, simán működnek kapcsitápról minden hallható probléma nélkül. Én is gondolkodtam rajta, de ennek a Sansui-nak 1,1MHz-en van a 3-dB-es pontja, nem hiszem, hogy jó lenne egy 80-120kHz-en működő kapcsitápról járatni.
Jó jó, de azt meg meg lehet (szokták) indokolni a szinergiával, még ha nem is azt jelenti szó szerint, hogy 1 rossz + 1 rossz +1 rossz az = jó.
Én azt figyeltem meg, teljesen mindegy hogy éppen ki mit épít, hogy ő maga határozza meg, hogy mi az ami szerinte jó a jelútban és mi az ami nem, és ami nem, a köré meg épít egy mítoszt amivel megmagyarázza, hogy miért nem gond mégse ha az a jelútban van... Így kerülnek egy erősítőbe a jelútba nikkelezett belső lábú relék, hatalmas elkók, stb. Idézet: „Nem nagyon követem már a dolgokat itt” Maradjunk ennyiben ... : )
Igazából kicsit rajtam is múlott az, hogy a toroid trafó került a prototípusba, és én sem voltam 100%-ig biztos (csak 90%-ig), de eladhatóbbnak és egyszerűbbnek éreztem. Az volt az egyik érv, hogyha a táp kapcsolóüzemű, akkor igazából a végfok is lehetne kapcsolóüzemű, és marad a D osztály (abból is van még a polcon egy nagyon jó esélyekkel rendelkező végfok). Meg valahogy szerintem egy analóg erősítőhöz talán "kevésbé passzol" a kapcsolóüzemű táp.
Az erősítő panelt a gyakorlatban nem nagyon érdekelte, hogy milyen tápról megy. A felépítéséből adódik, hogy brutális tápelnyomásának kell lennie, és úgy néz ki, hogy ez így van a gyakorlatban is. Méréssel valószínűleg nem tudnánk eldönteni, hogy toroiddal, vagy kapcsolóüzemű táppal jobb az erősítő. Kell hozzá majd néhány nagyon jó fülű ember, aki vaktesztben is képes meghallani a különbséget. A hozzászólás módosítva: Szo, 17:12
Ha nem hallható a különbség akkor meg egyértelmű, kapcsitáp. A toroidba nem tudsz beavatkozni de egy kapcsitápba igen, alapból tudod lágyindítani, szabályozni, áramkorlátozni stb. Na meg javítani is ha bármi elromlik benne. A toroid meg cserés ha menetzárlatos lesz a primer.
Egy jól megtekert toroid azért elég nagy eséllyel kb mindent túlél egy jól méretezett biztosítékkal, ez egy elvitathatatlan előnye. A lágyindítást nem túl nehéz megoldani. Beleavatkozni meg nemigen kell. Kb végtelen a tápelnyomása az erősítőnek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |






