Ez akkor (és most is) igényesnek számít.

Tényleg szép kivitel!
Csupán szakmai érdeklődésből: az alkotás öröme miatt készítettél sajátot vagy nem találtál jobb paraméterű gyári tápegységet-rajzot?
Mert én most keresek jó hatásfokú, egyszerű tápegységeket: 5 V-ról 25 V-ra vákuumfluoreszcens kijelzőhöz (VFD) és 5 V-ról 170 V-ra nixie-hez -> tehát jobbakat az 555-ös IC-s megoldásoknál.

Köszönöm. A legnagyobb mértékben az alkotás öröme.
Szeretem a kapcsolóüzemű tápegységeket, mondhatni nekem ez a perverzióm.

Egyébként teljesen galvanikus leválasztású tápegységet én még nem láttam Nixie-hez. Én USB Type-C-ről szeretném üzemeltetni, és nem szeretném, hogy galvanikus kapcsolat legyen a PC gnd-je és a HV táp gnd-je között.
Sajnos ez a megoldás rendkívül megbonyolítja a tápegységet, mert a hibaerősítőt át kellett helyezni a szekunder oldalra. Sajnos költségesebb is.
A tápegység még nincs kész 100%-osan, mert a szekunder oldali snubbert be kell hangolnom, ehhez meg kellett mérnem a fizikailag elkészült első példányt, és persze, hogy nincs olyan kondim és ellenállásom amilyen kell.

Egyébként készül egy másik tápegység is, ami ugyan nem galvanikusan leválasztott, de egy jumperrel állítható lesz a kimeneti feszültsége 4 állásban: 170V, 180V, 190V, 200V, és nagyobb kimenő árammal fog bírni.

Régebben gondoltam rá, hogy elkezdek egy youtube csatornát, ahol A-Z-ig bemutatnám a tápegységek működését és tervezését (hogy mit hogyan kell kiszámolni). Szívesen átadnám azt a tudást, amit az évek során összeszedtem. Persze még én is folyamatosan tanulok. Nem tudom mekkora igény lenne rá. Ez az ötlet még a levegőben van.

Mindenre nyitottak vagyunk.

Ez egy jó ötlet! Biztos több embert is érdekelne, többek között engem is. Ha megvalósul, akkor a linkjét mindenképpen tedd ide is be!

Biztos , hogy lenne rá igény. Ha elmondod magyarul (sok oktatóvideo angol) azzal sokat segitesz az amatőrökön is, meg mindenkin akit érdekel...

Néhány szakmai kérdés, csupán a részletek tisztázása miatt:
Miért épp a TI LM51511 IC-t választottad?
Mi célból finomítottad a változtatásaidat a gyári LM51551 IC ajánláshoz képest?
Mi az oka, hogy 300 KHz a kapcsolási frekvencia, nem például 1 MHz?
Mi az oka a 12 V-os bemeneti feszültség választásnak például az USB-C PD max. 20 V helyett?
Mi okból kettős a primer tekercs?
Hogyan oldod meg a nagyfeszültség változtatást (pl 170-160-150-140 V), hogy a 3,3 V ne túl sokat változzon?
Még sok kérdésem van, de se zaklatni, se túlterhelni, se titkaidat fürkészni nem szeretném...

"B" terv a YT videó helyett / mellé:
Készíts ide (a HE-re) egy cikket!

És abban is lehet YT videót linkelni.

Nem tudom, hogy a részletek kitárgyalása mennyire OFF-olja a témát, de ha nem probléma, akkor ezekre a kérdésekre válaszolok.

Idézet:
„Miért épp a TI LM51511 IC-t választottad?”

Ez felelt meg legjobban az elvárásaimnak (áram mód szabályozás, uvlo, pgood, ss, egyszerű külső hibaerősítő csatlakoztatás, hiccup túláram védelem, ár, méret, min-max kitöltési tényező stb). A következő projekthez is ezt választottam, csak ott az IC belső hibaerősítőjét használom, ami egy meredekség erősítő.

Idézet:
„Mi célból finomítottad a változtatásaidat a gyári LM51551 IC ajánláshoz képest?”

Mire gondolsz pontosan? Vannak dolgok amiket az adatlap szerint méreteztem pl, az RT ellenállás méretét, az UVLO ellenállásokat. Az összes többi alkatrész alkalmazás függő. A méretezés attól is függ, hogy milyen üzemmódban szeretnéd használni a tápegységet. DCM-ben vagy CCM-ben? Vagy esetleg mind kettő? De ha jól tudom az LM51551 adatlapja nem is tartalmaz egyéb számításokat pl a transzformátor méretezéséhez.

Idézet:
„Mi az oka, hogy 300 KHz a kapcsolási frekvencia, nem például 1 MHz?”

A kapcsolási frekvencia megválasztása kritikus. Ha alacsony a frekvencia akkor kisebbek lesznek pl a kapcsolási veszteségek, de cserébe nőnek az alkatrész méretek, pl a transzformátor mérete.
A maximális frekvenciát nálam főleg a transzformátor mag anyaga szabda meg.
Sajnos nem tudtam jobb mag anyagot várásolni a TDK N87-nél. Ennek a 500 kHz a maximum, de ott is már csak 50mT-ig szabad engedni, mert nagyon megnőnek a magveszteségek. Nálam 100mT alatt működik 300kHz-en, ez egy viszonylag kis méretű és alacsony veszteségű transzformátort eredményezett.
Az maximális üzemi indukció kiválasztása kulcs fontosságú. Sajnos látom, hogy sokan mindig kb 0.2 -0.3T-t választanak üzemi indukciónak, ami alacsony frekin nem probléma, de magas frekvencián már brutális veszteségeket okoz.

Idézet:
„Mi az oka a 12 V-os bemeneti feszültség választásnak például az USB-C PD max. 20 V helyett?”

Azért választottam 5V-ot, hogy egy mezei telefontöltőről is tudjon működni ha szükséges. Sajnos így már nem tudtam 5V - 20V bemeneti feszültséget biztosítani. Ez azért van mert DCM üzemmódban a kitöltési tényező nem csak a bemeneti feszültségtől függ, hanem a kimeneti áramtól is. Mivel nekem elvárásom, volt hogy terheletlenül is stabil maradjon (ami előfordulhat akár alkalmazás közben is), ezért terheletlenül a 13V az a maximális bemeneti feszültség ami olyan kicsi D kitöltési tényezőt eredményez, amit még tud szolgáltatni az LM51551. Ha tovább növelném a bemeneti feszültséget, akkor már nem tudna elég kicsi kitöltéssel dolgozni a kontroller és a kimeneti feszültség felkúszna..

Idézet:
„Mi okból kettős a primer tekercs?”

Flyback tápegységnél elvárás a minnél alacsonyabb szórt induktivitás. Árammód vezérlésnél pedig a minimális parazita kapacitás. A primert szendvics elrendezésbe tekertem, így jobb a csatolás és a szórt induktivitás csökken, de a parazita kapacitás sem növekszik túlságosan.

Idézet:
„Hogyan oldod meg a nagyfeszültség változtatást (pl 170-160-150-140 V), hogy a 3,3 V ne túl sokat változzon?”

Az új tápegységnél nem lesz másodlagos 3,3V. Arra azért van szükség a galvanikus leválasztású verziónál a vezérlésnek biztosítson galvanikusan leválasztott tápfeszültséget. De egyébként a fix kimenetű 170V-nál is változik kis mértékben a másik szekunder feszültsége is, a kimeneti áram függvényében. Meglehetett volna oldani kereszt regulációval is, de úgy már tényleg bonyolult lett volna az áramkör. Ezért azt találtam ki (ami egy gyakran alkalmazott megoldás), hogy a másodlagos szekunder tekercs kb 8V-ot állítson elő, ez kb +-0,5V-ot változik ahogy terhelem a 170V-ot. A 8V-ból pedig egy egyszerű lineáris regulátorral készítettem fix 3,3V-ot.

Itt a kapcsolási rajz is, ezen látszik hogyan van megoldva a dolog. A rajzon a szekunder snubber értékei még változni fognak. Fontos, hogy a snubber értékei csak erre a NYÁK-ra érvényesek!

Ha van kérdésed, nyugodtan írhatsz privátban.

Vicces ez a nyelvi keveredés:
"R8 és R9 közel U1-hez"
"Kimeneti feszültség 1: 170 V (for the Nixie tubes)
Kimeneti feszültség 2: 3.3 V (for the control circuitry)"
Félre ne értsd, nem hibának róvom fel, hiszen remek kütyü, csak megmosolyogtam

Idézet:
„Kimeneti feszültség 1: 170 V (for the Nixie tubes)”

A GitHubról emeltem át a listát, és a zárójeles részt elfelejtettem lefordítani. Mire észrevettem már késő volt.

Szerintem egyáltalán nem off! A többségünknek hasznos volt olvasni a megfontolásaidat.

Említetted, hogy eléggé macerás volt a trafó tekercselése. Eszembe jutott, hogy nemrég én is bibelődtem egy hasonló mutatvánnyal
Külön nem raktam volna ki, mert nincs rajta semmi látnivaló, csak megmutatom, hogy nem csak te vagy mazochista

Forrasztóállomás PIC-el

Sziasztok,
az elmúlt pár napban ezzel bíbelődtem. Forrasztóállomás 245-s pákához. Vagy ha úgy tetszik JBC-hez. (egyébként a kapcsolás megengedi, hogy 470-el is működjön, emeltebb fesszel).

Ezen a projekten keresztül ösztökéltem magam a programozás elsajátítására, direkt bonyolítottam túl ezt azt.
A lelke egy 12F1572-es PIC, ez méri a hőfokot, nézi a potmétert, vezérli a bemeneti erősítőt, pwm-et vezérel. Ami plusz, az egyik lábán egy 1 vezetékes ,,protokollban" elküldi az átlagolt mért hőfokot egy másik PIC-nek ((16LF18875)- ez utóbbi ágyúval verébre de ennek sok lába van és van itthon belőle sok darab , persze van kidolgozott szabvány (SPI-I2C stb,) de így sokkal jobban ráláttam az utasítások által igénybe vett időre stb. Érdekes látni mennyire elcseszi az időt az uC egy bitteszttel
Egyébgént egy opamp méri a termoelem jelét, egy másik összegzi ezt és egy LM335-s hidegpontmérés jelét, aztán megy feldolgozásra.

Nagy ellentétek és egyet nem értések vannak abban, ezen pákának melyik vége micsoda, sok hülyeséget találni neten. Én fordított logikával építettem, a pákában lévő hőelemet negatív feszként veszem ki, és a PWM is negatív feszültség a középső (közös) kimenetéhez képest. A páka hegye 1Mohm-al hálózati földre húzva.

Nekem tetszik. Nincs benne csicsamicsa funkció pl visszahűtés, csipogás stb, én ha nem használok egy pákát kikapcsolom. Plusz én szeretem a potmétert és annak az állásából lecsekkolni hova is vagyunk állítva.

A dobozolás olyan amilyen, a lakótársa a kiforrasztópákám vezérlése és az ahhoz tartozó vákuumszivattyú lesz.

Egyébként sok bontott alkatrész van benne (diódahíd-opamp-FET-tranzisztorok- stb). Ha hosszútávon beválik, átköltöztetem egy szép ,,gyári" nyákra szép elrendezéssel.

Szép estét!