Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Ki mit épített?
Ez a téma ha úgy tetszik a mi "kiállítótermünk", nem pedig a ki mit csinált volna másképpen, mások helyett, és legfőképpen nem javítós téma.
Minden készüléknek van saját témája, ott kell kitárgyalni a részleteket!
FONTOS! A kapcsolási rajzok keresésére is van saját téma, ott keressetek rajzokat!
Ez akkor (és most is) igényesnek számít.
Tényleg szép kivitel!
Csupán szakmai érdeklődésből: az alkotás öröme miatt készítettél sajátot vagy nem találtál jobb paraméterű gyári tápegységet-rajzot? Mert én most keresek jó hatásfokú, egyszerű tápegységeket: 5 V-ról 25 V-ra vákuumfluoreszcens kijelzőhöz (VFD) és 5 V-ról 170 V-ra nixie-hez -> tehát jobbakat az 555-ös IC-s megoldásoknál.
Köszönöm. A legnagyobb mértékben az alkotás öröme.
Szeretem a kapcsolóüzemű tápegységeket, mondhatni nekem ez a perverzióm.  Egyébként teljesen galvanikus leválasztású tápegységet én még nem láttam Nixie-hez. Én USB Type-C-ről szeretném üzemeltetni, és nem szeretném, hogy galvanikus kapcsolat legyen a PC gnd-je és a HV táp gnd-je között. Sajnos ez a megoldás rendkívül megbonyolítja a tápegységet, mert a hibaerősítőt át kellett helyezni a szekunder oldalra. Sajnos költségesebb is. A tápegység még nincs kész 100%-osan, mert a szekunder oldali snubbert be kell hangolnom, ehhez meg kellett mérnem a fizikailag elkészült első példányt, és persze, hogy nincs olyan kondim és ellenállásom amilyen kell. Egyébként készül egy másik tápegység is, ami ugyan nem galvanikusan leválasztott, de egy jumperrel állítható lesz a kimeneti feszültsége 4 állásban: 170V, 180V, 190V, 200V, és nagyobb kimenő árammal fog bírni. Régebben gondoltam rá, hogy elkezdek egy youtube csatornát, ahol A-Z-ig bemutatnám a tápegységek működését és tervezését (hogy mit hogyan kell kiszámolni). Szívesen átadnám azt a tudást, amit az évek során összeszedtem. Persze még én is folyamatosan tanulok. Nem tudom mekkora igény lenne rá. Ez az ötlet még a levegőben van.
Ez egy jó ötlet! Biztos több embert is érdekelne, többek között engem is. Ha megvalósul, akkor a linkjét mindenképpen tedd ide is be!
Idézet: „Régebben gondoltam rá, hogy elkezdek egy youtube csatornát, ahol A-Z-ig bemutatnám a tápegységek működését és tervezését (hogy mit hogyan kell kiszámolni).” Biztos , hogy lenne rá igény. Ha elmondod magyarul (sok oktatóvideo angol) azzal sokat segitesz az amatőrökön is, meg mindenkin akit érdekel...
Néhány szakmai kérdés, csupán a részletek tisztázása miatt:
Miért épp a TI LM51511 IC-t választottad? Mi célból finomítottad a változtatásaidat a gyári LM51551 IC ajánláshoz képest? Mi az oka, hogy 300 KHz a kapcsolási frekvencia, nem például 1 MHz? Mi az oka a 12 V-os bemeneti feszültség választásnak például az USB-C PD max. 20 V helyett? Mi okból kettős a primer tekercs? Hogyan oldod meg a nagyfeszültség változtatást (pl 170-160-150-140 V), hogy a 3,3 V ne túl sokat változzon? Még sok kérdésem van, de se zaklatni, se túlterhelni, se titkaidat fürkészni nem szeretném... 
"B" terv a YT videó helyett / mellé:
Készíts ide (a HE-re) egy cikket!
Nem tudom, hogy a részletek kitárgyalása mennyire OFF-olja a témát, de ha nem probléma, akkor ezekre a kérdésekre válaszolok.
Idézet: „Miért épp a TI LM51511 IC-t választottad?” Ez felelt meg legjobban az elvárásaimnak (áram mód szabályozás, uvlo, pgood, ss, egyszerű külső hibaerősítő csatlakoztatás, hiccup túláram védelem, ár, méret, min-max kitöltési tényező stb). A következő projekthez is ezt választottam, csak ott az IC belső hibaerősítőjét használom, ami egy meredekség erősítő. Idézet: „Mi célból finomítottad a változtatásaidat a gyári LM51551 IC ajánláshoz képest?” Mire gondolsz pontosan? Vannak dolgok amiket az adatlap szerint méreteztem pl, az RT ellenállás méretét, az UVLO ellenállásokat. Az összes többi alkatrész alkalmazás függő. A méretezés attól is függ, hogy milyen üzemmódban szeretnéd használni a tápegységet. DCM-ben vagy CCM-ben? Vagy esetleg mind kettő? De ha jól tudom az LM51551 adatlapja nem is tartalmaz egyéb számításokat pl a transzformátor méretezéséhez. Idézet: „Mi az oka, hogy 300 KHz a kapcsolási frekvencia, nem például 1 MHz?” A kapcsolási frekvencia megválasztása kritikus. Ha alacsony a frekvencia akkor kisebbek lesznek pl a kapcsolási veszteségek, de cserébe nőnek az alkatrész méretek, pl a transzformátor mérete. A maximális frekvenciát nálam főleg a transzformátor mag anyaga szabda meg. Sajnos nem tudtam jobb mag anyagot várásolni a TDK N87-nél. Ennek a 500 kHz a maximum, de ott is már csak 50mT-ig szabad engedni, mert nagyon megnőnek a magveszteségek. Nálam 100mT alatt működik 300kHz-en, ez egy viszonylag kis méretű és alacsony veszteségű transzformátort eredményezett. Az maximális üzemi indukció kiválasztása kulcs fontosságú. Sajnos látom, hogy sokan mindig kb 0.2 -0.3T-t választanak üzemi indukciónak, ami alacsony frekin nem probléma, de magas frekvencián már brutális veszteségeket okoz. Idézet: „Mi az oka a 12 V-os bemeneti feszültség választásnak például az USB-C PD max. 20 V helyett?” Azért választottam 5V-ot, hogy egy mezei telefontöltőről is tudjon működni ha szükséges. Sajnos így már nem tudtam 5V - 20V bemeneti feszültséget biztosítani. Ez azért van mert DCM üzemmódban a kitöltési tényező nem csak a bemeneti feszültségtől függ, hanem a kimeneti áramtól is. Mivel nekem elvárásom, volt hogy terheletlenül is stabil maradjon (ami előfordulhat akár alkalmazás közben is), ezért terheletlenül a 13V az a maximális bemeneti feszültség ami olyan kicsi D kitöltési tényezőt eredményez, amit még tud szolgáltatni az LM51551. Ha tovább növelném a bemeneti feszültséget, akkor már nem tudna elég kicsi kitöltéssel dolgozni a kontroller és a kimeneti feszültség felkúszna..  Idézet: „Mi okból kettős a primer tekercs?” Flyback tápegységnél elvárás a minnél alacsonyabb szórt induktivitás. Árammód vezérlésnél pedig a minimális parazita kapacitás. A primert szendvics elrendezésbe tekertem, így jobb a csatolás és a szórt induktivitás csökken, de a parazita kapacitás sem növekszik túlságosan. Idézet: „Hogyan oldod meg a nagyfeszültség változtatást (pl 170-160-150-140 V), hogy a 3,3 V ne túl sokat változzon?” Az új tápegységnél nem lesz másodlagos 3,3V. Arra azért van szükség a galvanikus leválasztású verziónál a vezérlésnek biztosítson galvanikusan leválasztott tápfeszültséget. De egyébként a fix kimenetű 170V-nál is változik kis mértékben a másik szekunder feszültsége is, a kimeneti áram függvényében. Meglehetett volna oldani kereszt regulációval is, de úgy már tényleg bonyolult lett volna az áramkör. Ezért azt találtam ki (ami egy gyakran alkalmazott megoldás), hogy a másodlagos szekunder tekercs kb 8V-ot állítson elő, ez kb +-0,5V-ot változik ahogy terhelem a 170V-ot. A 8V-ból pedig egy egyszerű lineáris regulátorral készítettem fix 3,3V-ot. Itt a kapcsolási rajz is, ezen látszik hogyan van megoldva a dolog. A rajzon a szekunder snubber értékei még változni fognak. Fontos, hogy a snubber értékei csak erre a NYÁK-ra érvényesek! Ha van kérdésed, nyugodtan írhatsz privátban.  A hozzászólás módosítva: Csü, 11:20
Vicces ez a nyelvi keveredés:
"R8 és R9 közel U1-hez" "Kimeneti feszültség 1: 170 V (for the Nixie tubes) Kimeneti feszültség 2: 3.3 V (for the control circuitry)" Félre ne értsd, nem hibának róvom fel, hiszen remek kütyü, csak megmosolyogtam Idézet: „Kimeneti feszültség 1: 170 V (for the Nixie tubes)” A GitHubról emeltem át a listát, és a zárójeles részt elfelejtettem lefordítani. Mire észrevettem már késő volt.
Szerintem egyáltalán nem off! A többségünknek hasznos volt olvasni a megfontolásaidat.
Említetted, hogy eléggé macerás volt a trafó tekercselése. Eszembe jutott, hogy nemrég én is bibelődtem egy hasonló mutatvánnyal
Külön nem raktam volna ki, mert nincs rajta semmi látnivaló, csak megmutatom, hogy nem csak te vagy mazochista |
Bejelentkezés
Hirdetés |
