bojler majdnem állandó működtetése

Üdv.Végig olvastam a topikt de nem találtam meg a nekem való megoldást.
Volna egy bojler,ami természetesen központilag vezérelt.Mi nem mindég vagyunk a házban,ezért olykor ki kapcsoljuk.De mikor megyünk,akkor viszonylag gyorsan kellene a meleg víz.Tehát azonnal fel kellene kapcsolni.
Nem szeretném direkt hálózatra kötni,mivel ha tovább tartózkodunk ott akkor jó a vezérelt áram,de kell egy módszer amivel bármikor át kapcsolhatom direkt táplálásra.
Azt kellene meg oldani hogy a falon el helyezett egyszerű "lámpakapcsolóval" lehessen kapcsolni.Tehát ha a kapcsoló le van kapcsolva akkor vezérelt áramot kap a bojler,ha fel kapcsolom,akkor pedég azonnal direkt áramot a lakás hálózatáról.
Lényegében egy mágneskapcsoló volna a padláson,ami a "lámpakapcsoló fel kapcsolt állapotában át kapcsolna az állandó feszültségre.Ha pedég le van kapcsolva akkor a vezérelt áramot kapná a bojler.Minden vezeték a padláson fut,van a közelben 2,5-es vezeték is ami bőven el bírná.
Elvileg a mágneskapcsolóhoz kellene kötni a vezérelt kábelét,a bojlertől egy kábelt,és egy állandó feszültségű kábelt.
A kérdésem az volna hogy milyen mágneskapcsoló kellene hozzá?
Köszönöm,s elnézést ha kicsit kusza volt.

Egy ilyen jó lehet: mágneskapcsoló
Ezzel a fázist és a nullát is át tudod váltani.

Szia!

Sajna a műszaki irányvonal teljesen más.
Az Áramszolgáltatók szerint; A bojler fixen toldás nélkül bekötve , vezérelt "B "tarifára.

Ha az ügyfélnek szüksége lenne ,más megoldásra , Akkor a vizcsap elé egy átfolyós vizmelegitővel kell megoldani az" A " nappali tarifás vizmelegitést.

Szóval nem egy mágneskapcsoló ....

Azért ez komolyan érdekelne, hogy hol van leírva, hogy egy boylert nem lehet, akár egy 1-0-2 kapcsolóval,
nappali áramról üzemeltetni. Tudnál adni egy linket az idevonatkozó üzletszabályzatról?

Sok hozzászólásban tárgyalva van, itt kezdődik: Bővebben: Link.

Ezeket olvastam már, csak akkor nem szóltam hozzá. Nem véletlenül kértem, hogy ez hol van leírva, mert amit mi találtunk, ott az van leírva, hogy csak fixen bekötött berendezés üzemeltethető vezérelt áramról. Pl boyler, hőtárolós kályha. De azt nem tiltják, hogy egy fix kapcsoló fel legyen szerelve. Sőt néhány helyen kifejezetten ajánlják is. Hogy közvetlenül a boyler mellett lehessen áramtalanitani. Ettől még a fix bekötés feltétele teljesűl.
Ez mostanában lett azoknál érdekes, akiknél hmke van, és kikerültek a szaldóból, de van nekik vezérelt áramuk.
De ugye pont emiatt nappal, amikor süt a nap, akkor helyben szeretnék elfogyasztani a megtermelt áramot, és csak át kellene kapcsolni a vízmelegítőt. Csak zárójelben, hogy más esetben, ha nincs hmke és nem elég a melegvíz, árban már nincs olyan nagy különbség.
Tudom, fel kell szerelni még egy boylert, de az jelentős költség is lehet.

Eltekintve attól hogy szabályos-e én alapesetben inkább kézi átkapcsolót használnék, 1-0-2 állásút, így kvázi szervizkapcsolóként is funkcionál.

ABB OT16F4C

Skori megoldása bolondbiztos az 1db installációs mágneskapcsolóval. Feltételezem, hogy rendesen szét van választva az "A" és "B" tarifás mérés és mindkettőn még a bojler előtt van beépítve áramvédő. Ebben az esetben egyszerre kell átkapcsolni a nullákat és a fázisokat is, a 2db NO + 2db NC érintkezős mágneskapcsoló ezt egy lépésben megcsinálja.

Finder 22.74.0.230.1610

Egy vezérlőkör neki mondjuk B4A kismegszakítóval, a 2db NC a "B" tarifára kötve, a ki-be kapcsoló pedig működteti a behúzótekercset és átváltja nappalira.

Ebben az esetben viszont nagyon oda kell figyelni karbantartáskor, hogy éppen melyik áramkörről él a bojler. Mindenképpen ajánlott még egy négypólusú kismegszakítós leválasztás az átkapcsoló után, vagy közvetlenül a bojler mellett egy falra felszerelt tokozott szervizkapcsoló.

A bojler mellett lehessen áramtalanítani és az átkapcoslás a vezérelt és a fix között érzek némi különbséget.

Az meg, hogy nem tud mit kezdeni adott háztartás a megtemelt energiával, kb. lényegtelen a kérdés szempontjából.

Nagyon köszönöm mindenkinek az építő hozzászólást.Fogok venni egy ilyen mágneskapcsolót.
Természetesen mindenhol van külön kis megszakító,fi-relé is mindenhol,nemrég lett fel újítva minden.-Biztos jobb lesz mint most,mert most,amikor gyorsan kell a melegvíz,akkor uzsgyi szedem szét a bojlert és kötök rá direktbe egy erős kábelt,majd dugóval be dugom a sütő alljzatába. De hát ez macerás..

Biztonságosabb a már említett 1-0-2 kapcsoló. Kapcsoló igyis úgyis kell, mágneskapcsoló meg elhagyható, ez tudja a bojler áramát

Kézi, vagy automata átkapcsolók.

Van a keresésben más is, elnézést.

Nem tudom miért írtam 4 pólusút. A kézi átkapcsolóból nem láttam egyfázisút, feltételezem csak egyfázisú bojlerről van szó. 1-0-2 kapcsoló esetén nem kell semmi további eszköz, mert 0 állásban biztosítja a lekapcsolást.

Az installációs mágneskapcsoló esetén viszont sokkal biztonságosabb üzemeltetést tesz lehetővé, ha kap a bojler egy karbantartási kapcsolót, vagy a mágneskapcsoló után még be van építve egy kismegszakító, ami alkalmas leválasztásra. A fix nulla miatt ez lehet 1P+N típus. Ennek nem kell hogy túláram és zárlatvédelmi szerepe legyen, de ez a legolcsóbb. Karakterisztika és áram megegyezhet a két betáp védelemmel. DIN sínes kapcsoló is lehet helyette.

Nem ajánlom, a szolgáltató sok helyen nem ugyan azt a fázist adja fixnek meg vezéreltnek. Ha ezek között egy sima mágneskapcsolóval kapcsolsz át akkor az érintkezők által húzott íven keresztül fáziszárlatot okozol. Ezt a problémát csak két mágneskapcsolóval lehet kizárni amik kapcsolása időzítővel el van tolva egymástól hogy legyen idelye az ívnek kialkudni. Plusz elektronikusan keresztreteszelve vannak.
Láttam már egy mágneskapcsolós kialakítást ilyen helyen, sajnos most nem tudom feltenni a képet a feketére égett mágneskapcsolóról...

A többször leírt 1-0-2 kézi kapcsoló való ilyenre mert ott a kamrás kialakítás és a középső 0 állapot kizárja ezt a problémát.

De ha ugyan az a fázis sem ajánlom, mert ha külön FI van a két áramkörön az íven keresztül a nullák találkozni fognak és ki fognak oldani a FI-k. Nem minden esetben, főleg akkor ha terhelés alatt történik az átkapcsolás.

Na erre, ahogy SKY fórumtárs is már előttem leírta, a legjobb megoldás a kézi átkapcsoló, nekem is olyan volt a régi lakásban. A bejárati ajtó után a folyosón volt a lakáselosztó, az mellett közvetlenül a 3 állású kapcsoló, balra vezérelt, középen kikapcsolva, jobbra pedig a nappali áram.
A kapcsolóra nagy betűkkel rá volt nyomtatva hogy Bojler, meg hogy melyik állásában mi van. Sosem volt vele gond, ha hetekig nem volt senki a lakásban akkor le volt kapcsolva, ha meg hirtelen kellett a meleg víz akkor csak átkapcsoltam.
Hogy szabályos-e vagy sem az a legkevésbé sem érdekelt, a saját komfortom annál inkább. Inkább az aggasztott, hogy előtte rámértem a kapcsolóra műszerrel, és volt mérhető átmeneti ellenállása, még célműszer nélkül is. Elektromos tűz meg általában az átmeneti ellenállásból lesz, minél több kötés van egy lakásban annál nagyobb rá az esély.

Köszönöm.Igen én is gondoltam erre,pont az ív elkerülése végett.Valószínűleg az 1-0-2 kapcsoló lesz.Azért lett volna jó a mágneskapcsoló megoldás mert van egy szépen,ízlésesen el helyezett dupla"csillárkapcsoló" mely a fürdő világításáért felel s ennek az egyik fele lett volna az át kapcsoló s így jóformán láthatatlan lett volna.De majd akkor el rakom valahová a hidegkamrába.Hát tényleg köszönöm.Sokat segítettek!

Valóban,át gondoltam s én is ezt választom.
Az elektromos tűz megakadályozása nálam is nagyon fontos szempont,pláne hogy a "modern"villanyszerelési anyagok mintha direkt úgy lennének konstruálva hogy leégjen az ember háza.Ezért nálam minden a padláson a fa gerendáktól távol a földön van lent,le fóliázva,földsánc rá téve.

Az a néhány (tucat) amit eddig láttam, mind a bejövő fázisról volt leágaztatva. Még 3~ esetén is ugyanaz (pl. nálam is).

Én biztos, hogy az 1-0-2 kapcsolót választanám a bojler mellé téve. Van belőle szép teljesen zárt tokozott.
Az eredeti kábelt vágás nélkül kifordítanám a kapcsolóba, és egy darabbal pedig bekötném a bojlert, és mehet bele a valós hálózati táplálás is valahonnan.
Üdv. M.

Szüleimnél két dugalj van a bojler mellett. Egyik a állandó áram, másik a vezérelt. Alapesetben a bojler van bedugva a vezéreltbe, másikba a mosógépet szokták vagy a hősugárzót fürdéskor. Itt hétvégén folyamatosan van vezérelt, ekkor oda megy a mosógép és a hősugárzó is, addig bojler kihúz. Bojler javításkor/vízkövezéskor nem fűtene estig, ekkor be lehet dugni a direkt dugaljba. Régóta így van, semmi gond vele.

Ez a kivitelezés nem felel meg a hatályos előírásoknak...vagy rosszul tudom, már megváltoztak volna az előírások?
Én csak olyat láttam, hogy az óraszekrényből egyetlen darab kábel vezetett fixen bekötve a villanybojlerbe...

Csak fixen bekötött HMV előállító vagy fűtőberendezés (hőtárolós elektromos kályha, külön áramkörrel kialakított fali fűtőpanelek fix bekötéssel, stb.) ellátásra alkalmazható.

Mi van (lesz) ha nem így van bekötve a forróvíztároló?

Én tudom, édesapám villanyszerelő volt, sok házat szereltem vele ( újat/régit újra ).
A topicban lévő témára írtam, amit írtam.
...ne feledjük, az oldal címe: --- hobbielektronika !!!! ---
Itt senki nem a jogszabályokra, rendeletekre kíváncsi, hanem elektronikai tanácsokra, ötletekre, megoldásokra. A szabályokra vannak szakmai oldalak.
Másik ilyen oldal, a ledes index motorra. Ott is rendszeresen előkerül a szabály. Ott sem az a kérdés sosem, hanem az elektromos/elektronikus megoldás, mások tapasztalatai, segítség másoknak. De ott is mindig vannak önjelölt kresz oktatók, rendőrök, stb.
Szabály ide - szabály oda, a boljer bekötését senki nem ellenőrzi sosem. Sőt a házadba/lakásodba be sem vagy köteles engedni a szolgáltató emberét.

Azért ha néha néha figyelmetztetik az ember fiát, ha szabályt akar sérteni az nem árthat. Különben mindenki azt hinné, hogy teljesen rendben van minden. Aki azt kérdezi hogy hogyan lehet, legtöbbször laikus, ha meg az, nen biztos, hogy az ide vonatkozó szabályok eddig érdekelték, tudna róluk.

99,5%: semmi, mert nem veszik észre
0,5%: felszólítás az átalakításra és kötbér

Azt kell betartani, ami le van írva, ami hivatkozási alap.
Ez pedig egy elég szerencsétlen megfogalmazás, mert a legtöbb fixen telepített elektromos fűtőpanelt és sok bojlert dugaljjal szerelt vezetékkel árulnak. De úgy is értelmezhetjük, hogy kizárólag olyan gyári készülékek alkalmazhatók amik sorkapcsos bekötéssel rendelkeznek vagy dugó nélküli vezetékkel szállítják, vagy "át kell alakítani a gyártmányt".

Valószínűleg abban az esetben szemet hunynak felette, ha egy gépészeti helyiségben van a bojler és a vezérelt egy dugaljra érkezik ami 2-2,5m magasan van felszerelve közvetlenül mellette. Az már nem egy általános használatra szánt aljzat... viszont ez ugyanúgy lehetőséget ad a visszaélésekre és hosszabbító csatlakoztatására, szóval... nem ismerem az ellenőrzést tartók hozzáállását.



Vagyis sem a mágneskapcsolós átkapcsolás, sem a kézi 1-0-2 átkapcsoló (sem elosztóba építve, sem tokozottként) nem szabályos. Az "elkülönített" már önmagában kizár bármilyen átkapcsoló eszközt.
A regisztrált szerelői kézikönyv alapján ha egynél több fogyasztó van a vezérelt ágon, akkor teljesen különálló mért fővezetékkel betáplált alelosztót kell kialakítani számukra.

VL: Ez szabálytalan!
VL: Árszabások össszekapcsolásának tilalma

Na, akkor megpróbálom megfilozofálni a dolgomat: ha én a forróvíztárolómat szeretném a normál tarifával is működtetni, de a vezérelt mérőre NEM kapcsolok más berendezést (kedvezményes tarifával nem működtetek nem engedélyezett eszközt), akkor én jó fiú vagyok!
Mert: ha a bojlert átkapcsolom a "nappali" áramkörre, attól nem fog semmilyen vezérelt és nem vezérelt áramkör közösülni, és nem történik "áramlopás" sem. Egy szabályt sértek meg: nem fixen van bekötve a fogyasztó. Jól gondolom, avagy sem?

Nem, nem vagy. Már ezzel a törvényszegésen gondolkodsz.

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet


Ha dugaljat építesz be a vezérelt áramkörbe, akkor nem tartod be a 4/2011. (I. 31.) NFM jogszabályt valamint a szolgáltató üzletszabályzatát, de a villamos hálózat ettől még lehet biztonságos és megfelelő.

Ha viszont fix bekötésű a bojlered, de kézi vagy automatikus átkapcsolót építesz be, akkor az MSZ 447 szabvány előző hozzászólásba másolt bekezdését nem tartod be.
Egyetlen fogyasztó esetén a fogyasztásmérőtől a bojler sorkapcsáig kihúzott vezeték kell.
Több fogyasztó esetén különálló lakáselosztó kell. Ha te beépíted egy lakáselosztóba a kézi átkapcsolót vagy a mágneskapcsolókat, akkor az áramkörök nem elkülönítettek, mindkettő be lett vezetve ugyanabba az elosztóba. Hiába linkeltem leválasztást biztosító kapcsolót, attól még a külön mért áramkörök egy készülékbe vannak bekötve.

Ha tokozott átkapcsolót használsz, akkor is egy szerkezetre kötöd rá a két áramkört, ezért ott sem teljesül a különválasztás.
Az MSZ447 ezen pontjának be nem tartása hibapont a korábbi nevén villamos SZABVÁNYOSSÁGI felülvizsgálatban.

Amit hivatalosan használhatsz:
1. Veszel két bojlert. Az egyiket fixen vagy dugaljjal csatlakoztathatod az "A" nappali tarifára. A másikat kizárólag fix bekötéssel csatlakoztathatod a "B" vezérelt tarifára. Hogy melyik mikor működjön azt te döntöd el a hőfokkapcsoló állítgatásával. Meg nem árt egy váltószelep sem.

2. Ha találsz kettős betáplálású, fix bekötésű fogyasztót akkor azt rákötheted mindkettőre. Ha mondjuk van egy nagy puffertartályod és van benne két különálló fűtőszál. Mindkettő különálló termosztátot és védelmet kap, de az egyiket ellátod nappaliról a másikat pedig vezéreltről.

A törvényhozó célja ezzel az volt, hogy kiszámítható módon álljon rendelkezésre egy adott teljesítmény, amit a rendszerirányító tud ki-be kapcsolni ("az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre"). Ha te normál fogyasztókat használnál a vezérelten amíg rendelkezésre áll, azt lehet hogy másnap már nem csatlakoztatod és nem vehet részt a rendszer kiegyensúlyozásában.
A másik természetesen az, hogy fizesd a lehető legtöbbet és ne trükközzenek az olcsóbb árammal.

A két bojlerrel viszont meg tudod valósítani a fogyasztás optimalizálást. A nappalis bojler áramkörébe beépíthetsz egy mágneskapcsolót, amit a vezérelt rendelkezésre állása működtet. Ha szükséges ezzel a jellel működtethető egy átkapcsoló szelep is a két bojler kimenete között. Bár ez puffertartállyal és több fűtőszállal életképesebb. De ez az az eset, amikor nagyobb az igény vagy a felhasználás, mint amit egy eszköz biztosítani tud. A vezérelt rendelkezésre áll napi 8 órában. Ha ennek ellenére mégis kifogy a melegvíz, akkor opció lehet egy kétszer akkora bojler.

Ha szigorúan nézem, akkor se a biztosító berendezés (kismegszakító), sem a bojler termosztátja nem lehet a felhasználónak hozzáférhető.



Sorolod, hogy mi módon lehet megsérteni az elkülönítést, majd te javaslod, hogy építsen be mágneskapcsolót, amin ott van mindkét tarifa? Vagy másképp gondoltad ezt megoldani?
Egyetlen megoldást látok, amibe nem lehet bekötni, hogy ne legyen fizikai kapcsolat a két rendszer között. Rádiós adóval - vevővel megvalósítani a vezérlést, vagy hasonlóan megoldással (optikai, hang alapú, ...).

Ha szigorúan értelmezzük, akkor tényleg azt jelentené hogy azt a fogyasztót nem is kapcsolhatná ki sosem a felhasználó. De ez egy rendelet, a "leválasztható" nem feltétlenül a villamos leválasztást jelenti. A segédeszköz szó használatával pl. csavarhúzó azt akarták kifejezni, hogy ne legyen másra is használható kézzel bontható csatlakozás a betáplálásban.

Az "állandó jelleggel" nem a kikapcsolást, hanem sokkal inkább a helyhez kötött, rögzített fogyasztót jelenti.

A termosztát állítása már a felhasználóra van bízva, még akkor is ha azzal teljesen ki lehetne kapcsolni. Mondjuk ha ez elektromos fűtés, akkor ne is menjen a nyár közepén.

Ha kialakítasz egy különálló elosztót több fogyasztónak, akkor az áramköri védelmek és ezzel a lekapcsolhatóság is állandóan hozzáférhető. De az szabványi előírás, hogy hiba vagy karbantartás esetére le kell tudni választani a hálózatról.


Ez nem átkapcsolás. Egyetlen fogyasztó esetén is ha a vezérelt fogymérő után van egy sorkapcsos blokk, akkor oda be lehet szerelni egy segédrelét, ami a rendelkezésre állást jelzi. Mivel erről potenciálmentes kontaktus megy el nem foghatják rá a nem megengedett energiafelhasználást.

Az átkapcsolás egyetlen fogyasztóra vonatkozik, hogy ha lehet akkor kedvezményes tarifáról menjen. Itt viszont kettő ugyanolyan fogyasztó van hogy megfeleljünk az előírásnak, de amikor van kedvezményes tarifa, akkor a normál hálózatra kötött eszköz ne működjön. Ennek a betáplálását tiltanánk azzal a jellel, amit a segédreléről veszünk.

Mondjuk ennek bojlerek esetén nem sok értelme van pont azért, mert minden nap legalább 8 órára rendelkezésre áll a vezérelt. Ha hetente egyszer lenne egy napon akkor sokkal nagyobb szükség lenne az átkapcsolásra. Igényelhető három fázison is, vagyis a fűtőteljesítmény nem probléma. Ha egy nap alatt elfogy 80 liter melegvíz és többre van igény, akkor kell egy 200 literes puffertartály és egy három fázisú fűtőpatron.

Elektromos fűtésnél talán jobban érthető. A házat a falra szerelt panelek fűtik mondjuk 22 fokra állítva. Ami B tarifán megy az nem átkapcsolható, ezért a napi 8 órás időszakon kívül nem tudod működtetni, de te akarsz további temperálást napközben is. Akkor kialakítasz egy A tarifás kört további elektromos radiátorokkal. Mivel nem akarod állandóan a termosztátokat kapcsolgatni ez a kör 18 fokra lesz állítva és ennek a körnek a teljes betáplálását automatikusan ki-be kapcsolod a vezérelt rendelkezésre állásától függően.