Mondtam olyat, hogy azok legyenek benne?

Nem, azért mondom, mert azok benne vannak most is, szóval igazán mellémásolhatná az automata a lejárati dátumot is, semmivel sem érzékenyebb adat ezeknél.

Egyébként a levélküldés már nem olyan, mint régen, kevés esetben fordul elő levéltovábbítás, a vállalati infrastrukúrák belül meg már viszonylag védettek. A küldő fél egyenesen a fogadó SMTP szerverébe továbbítja a levelet annak domainbejegyzése alapján. Igaz, a TLS használata csak támogatott, de nem kötelező. Azóta viszont még az is előfordult, hogy internet-szolgáltatónál volt rosszindulatú hálózati elem, ami naplózta a forgalmat harmadik személy számára. Szóval az egész úgy elavult, ahogy van, vagyis jobb semmilyen adatot sem továbbítani levélben. Ha GMail a postaláda, akkor azért, ha meg valamilyen kisebb szolgáltatónál van, akkor meg azért. : -) Nem üzemeltethet mindenki saját szervert.

Ha nem akarod érteni, az a te dolgod, nyugodtan lehet még kötözködni oldalakon át.

Valóban csak annyit írnak, hogy "aaa-xxx rendszámú járműved műszaki érvényességi ideje hamarosan lejár"
Viszont tudjuk ugyebár, hogy a lejárati idő előtt kettő (60 nap) és egy hónappal (30 nap) érkezik az értesítés. Az érkezési dátumot látod...kis matekkal ki tudod számolni.
Ez egy formaüzenet, amibe az automata csak a rendszámot írja bele és a megfelelő időben küldi.
Mindenkinek ugyanazt, csak a rendszám eltérő. Az "algoritmust" így írták meg...

Hát ha nem fejted ki, hogy szerinted mit nem értek, akkor a beszélgetés ezen a ponton értelmét vesztette.

De úgy kezdődik, hogy "Tiszelt [teljes nevem csupa nagybetűvel]", szóval a nevemet is bele tudja írni, igazán elfért volna az érvényesség is, ennél hobbiból írtam már jóval bonyolultabb automatizált üzeneteket összeállító algoritmust. Szó szerint nem kerülne semmibe, ezért nem értem a dolgot. Persze lehet számolgatni, hogy 60 nappal előtte küldik az értesítést és akkor az hanyadika lesz, de akkor minek a számítógép, ha még nekem kell számolgatni?

Idézet:
„minek a számítógép, ha még nekem kell számolgatni?”

Mert számítógépekkel olyan problémákat oldunk meg, melyek számítógépek nélkül fel sem merültek volna. Nem jut idő ilyen apró feladatokra.

Nana, ez a házasságra igaz, nem a compúterekre
Helyesen: házassággal olyan problémákat oldunk meg, melyek házasság nélkül fel sem merültek volna.

Az igazság kedvéért vitatkoznék ezzel...
A házasságban a problémák nagyja azelőtt is megvolt az adott pár esetében, egyenként, csak nem volt aki felhívja erre, és annak a jövőbeli következményeire a figyelmüket...

Ha elromlik egy erősítőben a hangszínszabályzó, de soha sincs használva abban az erősítőben a hangszínszabályzó, akkor igazából az a probléma nem is létezik, mígnem érkezik valaki, aki használni akarja. : -)

Azért ez ennél kicsit bonyolultabb... A házasság az több, mint az egyedüllét. Ám ehhez fel kellene nőni. Olyan ez, mint a hallásban a fül szerepe. Az csak a kezdet az egészben...

Ha van nő az a baj, ha nincs akkor is.

Ezt én is hallottam már egy párszor...

Limit

Bankkártyás fizetésnél ki lehet használni a beállított limitet?
Például ha 500.000 a vásárlási limit, akkor ezzel ki lehet fizetni mondjuk egy 500.000-es előleget? Mert ennek még van valamilyen díja, ami most a példa kedvéért legyen 1000 Ft. Ilyenkor elég az 500.000-s limitbeállítás, vagy szükséges hozzá az 501.000 határ?

Ha bankkártyával vásárolsz, az nem a te költséged szokott lenni, hanem a kereskedőé - nem tudom, lehet-e ez másként. Úgyhogy ilyen problémával még nem találkoztam. Amúgy is pl. az átutalási költségek is külön szoktak megjelenni (nálam) a forgalomban.

Igen, ki lehet. Általában van több limit is, pl. napi, egyszeri vásárlási, átutalási. Erről a bankod tud tájékoztatást adni, ha nem ismered a határokat.

Pl. lehet a vásárlási és a napi limit is 500 000 Ft. Ha vettél egy 30 000 Ft-os multimétert, akkor aznap már nem fogod tudni kifizetni a 490 000 Ft-os oszcilloszkópot egy másik boltban.

Mondjuk, nem erről volt szó, csak ahhoz folytatni kellett volna az olvasást az első mondat után is... : -)

Tudtommal bankkártyás fizetésnek nincs vásárló által fizetendő költsége.

A kérdéskör elég összetett, még a banki ügyintézőm is elbizonytalanodott, mai napra ígért pontosítást.
Nagyjából kétféle teher van, magához a tranzakcióhoz tartozik egy darabár, és van egy tranzakciós illeték. Ezek mindig vannak, de változó ki és mennyit fizet. Fizethet a bank, a kezdeményező, vagy a címzett, sőt van amikor megosztódik a dolog.
A tranzakciók darabára a számlák sajátossága, és ahol drágább a számlavezetés, ott akár ezek lehetnek látszólag ingyenesek is, de persze a számlavezetési díjba azért ez bele van gondolva.
Az illeték az összeg valamilyen százaléka, függ a pénzmozgás típusától, és alapvetően mindig a bank fizeti, csak ennek egy részét áthárítja ránk, illetve itt jellemzően van egy maximális összeg (például 0,3% de maximum 10.000 Ft).
Az a kérdésem, hogyha terheli akármilyen fizetendő költség a kártyás fizetést, akkor ez beleszámít a limitbe, vagy nem? Ha x Ft a limit, akkor ki tudok-e fizetni pontosan x forintot?

Teoretikus, bonyolult kérdés, amit még a bankod sem biztos, hogy meg tud válaszolni, mert nem tudja, a többi banknál épp mi a helyzet.
Egyszerűbb a másik, kényelmesebb, gyorsabb, olcsóbb oldalról megoldani: mivel gondolom ritka eset és nem a "kis" (néhány tízezer-százezer) forintos tételnél merült ez fel: a számlára kissé nagyobb összeget (ahogy példának írtad is: 0,3%, max 10000 ft) helyezve megkerülhető a sokkal nagyobb probléma, hogy nem teljesült időben és helyen a fizetés pár ezrelék miatt.
Én így fizettem átutalással az autóm árát: mobilon megnöveltem az átutalási limiteket (napi + tranzakciókénti), majd az átutalás, kézfogás után megvárva a megérkezését, visszaállítottam az eredeti értékekre. Nem örültem a költségének, de így sokkal olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb volt készpénzfelvétel-számolgatás helyett.

Ha biztosra akarsz menni, növeled a limitet 10 %-kal. Banktól és értéktől függően arra is lehet számítani, hogy a tranzakciót elutasítják (hiába a megemelt limit) és felhívak (pár percen belül), biztosan akarod-e, te kezdeményezted-e stb.

Szia!

Nem tudom, mennyire bank függő, az OTP-nél van tapasztalatom. A beállított napi, kártyás limitet megnöveltem a fizetni kívánt összegre (forintra pontosan), ki tudtam vele fizetni, nem volt semmi egyéb költség.

Spam vagy sem?

Kaptam a képen látható puritán emailt, ami 2€ vám megfizetésére szólít fel. A képen a gomb alá odatettem, hogy a gombra rámutatáskor milyen URL-t ír ki a böngésző (nem kattintottam rá). Kicsit gyanúsnak tűnik. Szerintetek?

Már megbocsáss de úgy tudom informatikai végzettséged van. Ha erről a levélről sem tudod eldönteni hogy csaló e vagy nem akkor nagy a baj. Olyan kamu mint az állat és még csak nem is a profik közül való. De hogy segítség is legyen, ami a legfeltűnőbb:
A küldő email címe már marhaság, a DPD-nek biztosan nem az a email címe, nézz utána. Aztán ha a küldő a DPD akkora levél alján miért Magyar Posta van?
Aztán érdemes átgondolni, hogy rendeltél e valamit és ha igen akkor most kell e beérkeznie az országba plusz kell e egyáltalán vámoltatni.

Csak kíváncsiságból kérdeztem. Most, hogy írod, valóban még a megadott információ is túl kevés, 2€-n kívül semmit se árul el. Amúgy sose tudhatja az ember, hogy valami elfeledett régebbi sikertelen rendelése nem-e kezd váratlanul életjeleket mutatni. Minden esetre hozzá adtam a spam listához az emailt.

Tuti szemét, csaló, átverés. Töröld ki a fenébe.

Ráklikkeltem, hogy adja hozzá a spam listához, hogy megfogja, ha a jövőben is próbálkoznának.

Azért ez így még mindig nagyon gyermeteg, főleg a levél technikai fejlécébe (forrásába) való belenézés nélkül. Ez egy levél olvasáshoz való megnyitásánál általában rejtett, mivel nehezebb áttekinteni, de alapvető és nem tart sokáig. Másfelől érdemes megismerni, hogy mik a DKIM és DMARC technológiák, mert már majdnem kötelezően alkalmazzák őket és csak ezek megléte esetén hihetünk el bizonyos információkat a levélben, és ma ezek is alapvetők. Próbálom minél többször leírni, de csepp a tengerben.

1. Amit egy levélben (nem a technikai fejlécében) alapból látni, vagyis a feladó, a címzett és a többi, azok eredetileg tetszőlegesen beállítható szövegek, semmi sem köti őket a valósághoz. Erről részletes dokumentációk vannak, egyszer kell csak utánanézni.

2. Persze ha már a normál címzés is egy összevisszaság, akkor a kérdést is felesleges feltenni, hogy komolyan vehető-e a levél.

3. A levelezőprogramok képesek ellenőrizni, hogy a DKIM szerint érvényes-e a levél. Mivel ez egy, a küldő domainjéhez kötött digitális aláírás: ha kiírja egy levelezőprogram az ablakába valahová az adott levélhez, hogy “DKIM érvényes”, akkor abban már biztosak lehetünk, hogy a levél technikai fejlécében levő küldő tényleg a domain tulajdonosa volt. Ettől még ugyanannak a levélnek a normál, alapból megjelenített feladójaként bármi szerepelhet.

4. Ha DMARC technológia is aktív és érvényes a levél, akkor már a normál feladó mező is védett, tehát az is valódi kell, hogy legyen. Csak ezt az ellenőrzést a fogadó levelezőszerver végzi, és ennek hiányáról a legtöbbször nem szokott értesülni a felhasználó - ezért is kell(ene) a technikai fejlécet nézegetni, mert abba viszont bele szokott kerülni szöveges megjegyzésként.

5. Az a vicc, hogy ma már a komolyabb spam-kampányoknak, spam-küldőknek simán rendben van minden aláírása, vagyis gyakran semmi sem elég a spam-ek hatékony szűréséhez - arra viszont jó, amiről a kérdés szól: hogy vajon egy levél, amiben egy adott cég domain-je szerepel, tényleg onnan jött-e. És persze ahol egy domain-en sok postaláda osztozik, ahogy ez a legtöbb magánszemélynél lenni szokott (pl. tárhely-szolgáltatóknál). a levél fogadójának ott sem segít, hiszen mindenkinek közös DNS bejegyzése van.

6. A fentiek hiányában vagy érvénytelensége esetén a levél automatikusan bekerülhet egy levelezőprogram spam mappájába, figyelmeztetés jöhet stb. - ki kell ismerni az adott programot vagy webmail programot.

Nem hinném, hogy a Freemail tudna ilyesmi "DKIM" és "DMARC" varázslatokat kezelni, ezt is manuálisan küldtem a spam listára.