Szia!
A fém/hordós úszótest magától megoldja ---csak az értéke rossz.Ráadásul hordozható tipus?

De szerencsére nem szükséges még a villámvédelemhez sem.

Leveri a vas macskát.
Mi értelme van 0,5 ma nak ? Egy sima zavarszuro kondi többet enged át.

Szia!
Mint a Védőelválasztó, szigetelő trf ről táplált hálózatnál.

A zavarszűrű itt csak a kapacitás növelése miatt van.(egyszerűbb olcsóbb)

Te hogyan oldanád meg az érintésvédelmet ebben az esetben?

Utána nézve a kapcsolás technikának , 2 út van , a DC és AC szivárgó áram mérés . A DC korrekt , az függ a kapacitív bedugott vezetékek , fogyasztóktol
Tehát DC . Nem garantált a generátor / inverter kimenete trafos vagyis egyenértékű vezetése , ezért kell a 2*110 v trafó aminek a közepét tápláluk vizsgalofesszel .
Így korrekt bármely oldal szivárgás észlelése .
Femvazhoz képest mondjuk 12-25 v ellenálláson keresztül megtaplalva a kozepcsapolast , mérhető ha átvezetése van . Minél jobban sontol annál kisebb a fesz .

Szia!
Ezeknek én is utánanéztem s a megvalósitása?

Segédtáp, mérőellenálláson 12-25V/ 10...50kOhm =1,2ma......0,5mA ,ehhez erősitő, s máris jöhet a lekapcsolás.
Az inverter kimenete "H" hidas.

Szóval olcsóbb egy használt, bontottat venni Indiából postázva.
De ha óhajtod épitek neked egy ilyet , némi készpénzért.

S ha megnézed a két oldal kezelését ellenállással?

Szerintem az én leagazasos trafos megoldáson korrektebb , vagyis nem kell két csatorna .
Apropó , ebből hány darab kellene a kérdezőnek ? És hány ilyen szivárgáserzekelo kell egy hajóra ?
Gondolom több is , kicsit ciki lenne ha egy kicsit hibás miatt elsötétül ne az egész hajó . Bár dolgoztam egy buta hentesnél , aki a hűtő ajtó a rakta az erosaramu betapot és az egész vágóhíd egy 100a firelen ment keresztül . Ami rendszeresen kapott a kondenzvizbol , és minden tok sötétbe váltott , naponta többször is . Szerinte ez így jó ...
Felajánlásokat köszönöm , de
1 nekem nem kell , mert egy papirhajom sincs
2 magam is meg tudom csinálni .
Ja , az áramkörnek ki kell bírnia ha nem csak 12v bemenőt kap ...
Szóval ha csinálnál ilyet azt a kérdezőnek ajanld fel .

Szia!

Tehát 10db kell. Uszóházanként 1db.

A viszonyok bonyolultabbak.(atulajt nem izgatja ....)

A trafós/ más megoldás lényegtelen---Ha precizen működik

Gondoltam némi "ötletbörzére" a hozzászólóktól.

Az inverter kimenetére beépített hidat/tagot kizárólag az inverter és az áramvédő közé építeném be és ebben az esetben akár működne a plusz védelem, akár nem, mindenképpen erősen ajánlott maga az áramvédő használata is. Ha bármi történne a taggal és az egyik aktív vezető zárlatos lesz a védőföld felé, akkor máris megszűnik a földfüggetlen feszültség és TN rendszerré alakul át, akkor pedig a kikapcsolás szinte nem is bízható másra mint áramvédőre, mert lehet nem akkora teljesítményű az inverter vagy fölé van méretezve a túláramvédelem és képtelen lenne saját erőből kioldani. Az a kérdés, hogy a külső átalakítás/védelem több előnnyel jár-e, mint annak a veszélye, hogy így tönkremehet a földfüggetlen rendszer?

A gyártónak kötelessége lenne meghatározni, hogy milyen fogyasztókkal és feltételekkel lehetne alkalmazni, erre ennyivel letudják:
"Use the product normally and avoid electric shock."

Ez nem a villamos berendezés egy része, hanem egy komplett termék amibe egyből csatlakoztathatók a gyári fogyasztók, más termékek, amibe villanyszereléssel nem kellene beavatkozni. Elvileg a védelmi módja a földfüggetlen kialakítás és a villamos elválasztás. Bár pont arról nem ír a használati útmutatója az ilyeneknek, hogy mi a helyzet több fogyasztó egy időben történő használatakor, valamint mi a helyzet az I. év osztályú fogyasztókkal.

Az MSZ HD 60364-4-41:2018 C3 melléklete határozza meg a villamos elválasztás védelmi módot több fogyasztó esetére:

Szóval ha a villamos elválasztás feltételeit nézzük, akkor:
- Az inverteren a két "védőföldeléssel" ellátott dugalj megfelel a szabványnak, amennyiben az semmi másra nem csatlakozik, és biztosan össze van kötve egymással.
- Az inverteren lévő egy vagy több földelőérintkezővel szerelt dugalj és a hozzá alkalmazott védőföldeléses elosztóval/hosszabbítóval is teljesül a testek földeletlen egyenpotenciálra hozása (C3.4).
- Fizikailag eddig még meg is felel bármilyen felhasználás esetén, nem is lenne szükséges szigetelés ellenőrzőre. Ez maga a védelmi mód. De teljesül-e a C3.7-es pont? Van e beépítve egy olyan zárlatvédelem, ami kézzel állítható csak vissza és két I. év osztályú fogyasztó testzárlatakor kiold? Szerintem a gyártónak erről is gondoskodnia kellett volna.

Vicc akart lenni a földelés, ebben az esetben mi haszna lenne? Egy úszó szigeten nincs értelme a földelés kialakításának, csak a töltésfelhalmozódás elkerülésére, vagy ha az ember kilép róla a partra, vagy ha hálózati betápot is kapna.

Földelés és Nulla potenciál sziget/backup üzemben

Sziasztok!

Van egy transfer switch ami ha megszűnik a hálózati betáplálás, akkor átvált a napelem által akkuról üzemelő inverterre, 1 fázis 230V. Ez egy 2 pólusú transfer switch.

Mivel 2 pólus vált egyszerre, így valójában ha az inverter üzemel, akkor nincs potenciálra hozása a nullának (PEN szétválasztásos körzet). Elvi szinten ilyenkor a földelés és az inverter Nulla vezetéke között megszűnik a kapcsolat, csak az inverter saját földelése tartja meg valamelyest a nulla potenciált, de az kb. csak a túlfesz levezetések, és hasonlók.

Inverternek ilyen AC csatlakozásai vannak:
AC input: L, N, PE
AC output: L, N

Normál hálózat megléte esetén az N-PE között mV-ok vannak max, de ha sziget üzemre vált, akkor ha jól értem az N akár 230V-ra is felmehet nyitott terhelés esetén nem?

Hogyan kell ez esetben kezelni az AC kimenet N-jét és a PE kapcsolatát?

Szia!
Azért irhattad volna, hogy átkapcsoló (milyen tipus, kialakitás stb )

Hogyan kezelni? Megvizsgálni a a belsejét , megmérni afeszültségeket áramokat ill van-e vmilyen biztositó benne , le tud-e kapcsolni.(kialakitható -e a földelt üzem ? )

Többféle megoldása van;
A) lehet foldelni , hogy továbbra is TN_C /S hálózat legyen.
B) FI/RCD relé lekapcsol-e ? Ha nem akkor a 30mA-snél kb 15mA állandó "hiba"áramot kell bállitani, hogy le tudjon kapcsolni.Működik-e?

C) Az előbbiekben (kb 30----100 hozzászólásban ) tárgyalt szigetelés felügyeleti megoldás.
Akár gyáriban(horror áron!) akár házilagosan.

Nem a legegyszerűbb villany szerelői feladat! (Sokan nem is tudják kivitelezni )

Az átkapcsoló sima automatic transfer switch, nem a lassú olcsó motoros, hanem a gyors solenoidos.
Bővebben: Ilyesmi
Szakít nullát és fázis is, mindkét betáp esetben, nincs biztosíték benne, nincs semmi gyári összekötés benne.

FI elé az egészet be lehet kötni, tehát tud működni a lakás saját FI-je inverter betáp esetén is.

Ha jól értem, ha tudom igazolni méréssel, hogy az AC output N-je lebeg, akkor átkapcsolással egyidejűleg földelhetem? (persze bypass módban is leellenőrzöm majd az invertert)

Szia!

Igy már más .---Bár én a lassú (akár perces !) átkapcsolásra esküdnék.

"FI elé az egészet be lehet kötni,......" Persze , csak működik-e? Mert ilyenkör leginkább kapacitiv uton záródik az áramkör. Sokszor 0,5-3mA hibaáram keletkezik, a FI/RCD relé ha 30mA-s 25mA felett kell kapcsolnia.

Igen , ha trafós kimenetű akkor rögtön lehet földelni.
Ha nem trafós hanem "H" vagy" félhid "--ami gyakori---akkor jönnek a fonákságok.

A kipróbálás --ami minden üzemmódra kiterjed---a lényege .
Mert némelyikben softwares a hiba felismerés.

De miért is kellene földelni?
Vannak földfügetlen hálózatok, és köszönik szépen jól vannak, és az emberek is...

Az inverter gyártója mi ír? Nincsenek sémarajzok a rendszerekhez?

Miért kellene hogy legyen PE kimenet az inverteren? Ott lesz mellette egy kiselosztó a be- és kimeneti védelmeknek, túlfeszvédelemnek benne egy PE sínnel, ami az egész épület földelőrendszerére csatlakozik. Az inverter bemenetén a PE innen ágazik le.

Ha ez egy minőségi fix telepítésű inverter, akkor ugyanúgy TN-S marad a hálózat és nem földfüggetlen. A kimeneti áramvédőt és kismegszakítókat beépíted a kiselosztóba. A PE vezetőt viszed tovább a PE sínről.
Alapesetben földfüggetlen az inverter kimenete és nem működik az áramvédő. Ehhez általában beépítenek az inverterbe egy automatikusan működő relét, ami a nullát és a PE-t rövidrezárja az inverterben, ezzel újra hatékony lesz a védelem.

Ha a transfer switch nincs kapcsolatban az inverterrel, akkor valószínűleg ground relay sincs beleépítve és az inverter állandóan üresben megy. Ekkor el kell gondolkozni, hogy ezt meg lehet-e oldani külsőleg vagy földfüggetlen hálózatként fog üzemelni az egész ház.
Megengedi az inverter gyártója, hogy az egyik kimeneti pólus/nulla össze legyen kötve a PE-vel, ami az inverter bemenetén is van?

Anélkül hogy mélyen belefolynák a témába, az inverterek nagy részének egyik kimeneti pontja sem földelhető, ennek az az oka, hogy a kimenet egy H-híd kimenete vagyis galvanikus kapcsolatban van az akku-val, mivel az akku negatívja legtöbbnél össze van kötve a fém házzal amit a 230V-os betápnál a védőfölddel is összekötsz ha ezt a védőföldet a kimeneti kapcsok valamelyikére rákötöd rövidre zárod a H-híd egy részét aminek nagy durranás és az inverter tönkremenetele lesz az eredménye.
Azok az inverterek földelhetőek amiknek trafós a kimenetük (súlyából elég könnyen lehet rá következtetni, amikor egy 3kW-os inverter 5kg körül van az gyanús) ezek közül viszont sokban van ú.n. PEN relé ami ha nincs bejövő 230V akkor automatikusan elvégzi a "nullázást". Ezeknél viszont dedikált a kimeneti kapcsok közül a nulla pont ezért.

Szia!
csak ezekért;

Az aggregátoros hálózatok érintésvédelmi előírásait alapvetően az MSZ HD 60364-4-41 (Áramütés elleni védelem) és az MSZ HD 60364-5-551 (Kisfeszültségű áramfejlesztők) szabványok határozzák meg. Elsődleges cél a táplálás önműködő lekapcsolása és a veszélyes feszültségek elkerülése.
TN és TT rendszerek: A legtöbb aggregátoros rendszert a közvetett érintés elleni védelem érdekében nullázással (TN-rendszer) vagy védőföldeléssel (TT-rendszer) kell kiépíteni.Áram-védőkapcsoló (ÁVK): Az MSZ HD 60364-4-41 előírja az ÁVK (Fi-relé) alkalmazását. A mobil aggregátorok csatlakozóaljzatait és a kimenő áramköreit általában nagy érzékenységű (\(I_{\Delta n} \le 30 \text{ mA}\)) áram-védőkapcsolóval kell ellátni az életvédelem érdekében.

Az IT hálózatra teljesen mások az előirások--Főleg ha nem csak "védőelválasztásről van szó!
Hanem sok fogyasztó üzemel róla.S nincs felügyelő villany szerelő.
De SKY-t kérdezd --Ő pontosan tudja.

Az első földzárlatos készülékig földfüggetlen a hálózat, amint valahol letestel (földzárlatos készülék, sérült kábel...) már nem izolált, viszont a kialakítása miatt egy földzárlatos készülék még nem tudja kioldásra bírni a kismegszakítót sem a FI-relét. Ellenben komoly életveszéjt hordoz magában mert a hiba rejtve marad a második meghibásodásig, vagy addig amíg valaki véletlenül meg nem érinti az üzemi vezetőket "úgyis izolált nem ráz" mondattal. Az ilyen rendszerekben speciális szigetelés ellenőrző műszer van beépítve ami észleli a "földelődést" és jelez, vagy beavatkozik. Tipikusan felénk a kórházi műtők ilyenek.

Szerintem ezt a kínaiaknak kellene írnod!
Egyébként én láttam egy igen kiterjed 3 fázisú 400 Voltos földfügetlen hálózatot! Egy egész gyár ment róla. Persze volt visszajelzés földzárlat esetére.

Szia!

Pedig a lényege , agregátor csakis földelt hálózattal üzemeljen,--kivéve hajók, TV közvetités " szabadtéri/utcai 1-2 gépes javitások.

Igen vegyipari üzemek, kőbányák , nyilt fejtésű bányák ma is ilyenek .

Ott egy próbalámpázásért --akár fegyelmi is jár!(elég nagy a kár leállás esetén )