Szia!
A fém/hordós úszótest magától megoldja ---csak az értéke rossz.Ráadásul hordozható tipus?

De szerencsére nem szükséges még a villámvédelemhez sem.

Leveri a vas macskát.
Mi értelme van 0,5 ma nak ? Egy sima zavarszuro kondi többet enged át.

Szia!
Mint a Védőelválasztó, szigetelő trf ről táplált hálózatnál.

A zavarszűrű itt csak a kapacitás növelése miatt van.(egyszerűbb olcsóbb)

Te hogyan oldanád meg az érintésvédelmet ebben az esetben?

Utána nézve a kapcsolás technikának , 2 út van , a DC és AC szivárgó áram mérés . A DC korrekt , az függ a kapacitív bedugott vezetékek , fogyasztóktol
Tehát DC . Nem garantált a generátor / inverter kimenete trafos vagyis egyenértékű vezetése , ezért kell a 2*110 v trafó aminek a közepét tápláluk vizsgalofesszel .
Így korrekt bármely oldal szivárgás észlelése .
Femvazhoz képest mondjuk 12-25 v ellenálláson keresztül megtaplalva a kozepcsapolast , mérhető ha átvezetése van . Minél jobban sontol annál kisebb a fesz .

Szia!
Ezeknek én is utánanéztem s a megvalósitása?

Segédtáp, mérőellenálláson 12-25V/ 10...50kOhm =1,2ma......0,5mA ,ehhez erősitő, s máris jöhet a lekapcsolás.
Az inverter kimenete "H" hidas.

Szóval olcsóbb egy használt, bontottat venni Indiából postázva.
De ha óhajtod épitek neked egy ilyet , némi készpénzért.

S ha megnézed a két oldal kezelését ellenállással?

Szerintem az én leagazasos trafos megoldáson korrektebb , vagyis nem kell két csatorna .
Apropó , ebből hány darab kellene a kérdezőnek ? És hány ilyen szivárgáserzekelo kell egy hajóra ?
Gondolom több is , kicsit ciki lenne ha egy kicsit hibás miatt elsötétül ne az egész hajó . Bár dolgoztam egy buta hentesnél , aki a hűtő ajtó a rakta az erosaramu betapot és az egész vágóhíd egy 100a firelen ment keresztül . Ami rendszeresen kapott a kondenzvizbol , és minden tok sötétbe váltott , naponta többször is . Szerinte ez így jó ...
Felajánlásokat köszönöm , de
1 nekem nem kell , mert egy papirhajom sincs
2 magam is meg tudom csinálni .
Ja , az áramkörnek ki kell bírnia ha nem csak 12v bemenőt kap ...
Szóval ha csinálnál ilyet azt a kérdezőnek ajanld fel .

Szia!

Tehát 10db kell. Uszóházanként 1db.

A viszonyok bonyolultabbak.(atulajt nem izgatja ....)

A trafós/ más megoldás lényegtelen---Ha precizen működik

Gondoltam némi "ötletbörzére" a hozzászólóktól.

Az inverter kimenetére beépített hidat/tagot kizárólag az inverter és az áramvédő közé építeném be és ebben az esetben akár működne a plusz védelem, akár nem, mindenképpen erősen ajánlott maga az áramvédő használata is. Ha bármi történne a taggal és az egyik aktív vezető zárlatos lesz a védőföld felé, akkor máris megszűnik a földfüggetlen feszültség és TN rendszerré alakul át, akkor pedig a kikapcsolás szinte nem is bízható másra mint áramvédőre, mert lehet nem akkora teljesítményű az inverter vagy fölé van méretezve a túláramvédelem és képtelen lenne saját erőből kioldani. Az a kérdés, hogy a külső átalakítás/védelem több előnnyel jár-e, mint annak a veszélye, hogy így tönkremehet a földfüggetlen rendszer?

A gyártónak kötelessége lenne meghatározni, hogy milyen fogyasztókkal és feltételekkel lehetne alkalmazni, erre ennyivel letudják:
"Use the product normally and avoid electric shock."

Ez nem a villamos berendezés egy része, hanem egy komplett termék amibe egyből csatlakoztathatók a gyári fogyasztók, más termékek, amibe villanyszereléssel nem kellene beavatkozni. Elvileg a védelmi módja a földfüggetlen kialakítás és a villamos elválasztás. Bár pont arról nem ír a használati útmutatója az ilyeneknek, hogy mi a helyzet több fogyasztó egy időben történő használatakor, valamint mi a helyzet az I. év osztályú fogyasztókkal.

Az MSZ HD 60364-4-41:2018 C3 melléklete határozza meg a villamos elválasztás védelmi módot több fogyasztó esetére:

Szóval ha a villamos elválasztás feltételeit nézzük, akkor:
- Az inverteren a két "védőföldeléssel" ellátott dugalj megfelel a szabványnak, amennyiben az semmi másra nem csatlakozik, és biztosan össze van kötve egymással.
- Az inverteren lévő egy vagy több földelőérintkezővel szerelt dugalj és a hozzá alkalmazott védőföldeléses elosztóval/hosszabbítóval is teljesül a testek földeletlen egyenpotenciálra hozása (C3.4).
- Fizikailag eddig még meg is felel bármilyen felhasználás esetén, nem is lenne szükséges szigetelés ellenőrzőre. Ez maga a védelmi mód. De teljesül-e a C3.7-es pont? Van e beépítve egy olyan zárlatvédelem, ami kézzel állítható csak vissza és két I. év osztályú fogyasztó testzárlatakor kiold? Szerintem a gyártónak erről is gondoskodnia kellett volna.

Vicc akart lenni a földelés, ebben az esetben mi haszna lenne? Egy úszó szigeten nincs értelme a földelés kialakításának, csak a töltésfelhalmozódás elkerülésére, vagy ha az ember kilép róla a partra, vagy ha hálózati betápot is kapna.

Földelés és Nulla potenciál sziget/backup üzemben

Sziasztok!

Van egy transfer switch ami ha megszűnik a hálózati betáplálás, akkor átvált a napelem által akkuról üzemelő inverterre, 1 fázis 230V. Ez egy 2 pólusú transfer switch.

Mivel 2 pólus vált egyszerre, így valójában ha az inverter üzemel, akkor nincs potenciálra hozása a nullának (PEN szétválasztásos körzet). Elvi szinten ilyenkor a földelés és az inverter Nulla vezetéke között megszűnik a kapcsolat, csak az inverter saját földelése tartja meg valamelyest a nulla potenciált, de az kb. csak a túlfesz levezetések, és hasonlók.

Inverternek ilyen AC csatlakozásai vannak:
AC input: L, N, PE
AC output: L, N

Normál hálózat megléte esetén az N-PE között mV-ok vannak max, de ha sziget üzemre vált, akkor ha jól értem az N akár 230V-ra is felmehet nyitott terhelés esetén nem?

Hogyan kell ez esetben kezelni az AC kimenet N-jét és a PE kapcsolatát?

Szia!
Azért irhattad volna, hogy átkapcsoló (milyen tipus, kialakitás stb )

Hogyan kezelni? Megvizsgálni a a belsejét , megmérni afeszültségeket áramokat ill van-e vmilyen biztositó benne , le tud-e kapcsolni.(kialakitható -e a földelt üzem ? )

Többféle megoldása van;
A) lehet foldelni , hogy továbbra is TN_C /S hálózat legyen.
B) FI/RCD relé lekapcsol-e ? Ha nem akkor a 30mA-snél kb 15mA állandó "hiba"áramot kell bállitani, hogy le tudjon kapcsolni.Működik-e?

C) Az előbbiekben (kb 30----100 hozzászólásban ) tárgyalt szigetelés felügyeleti megoldás.
Akár gyáriban(horror áron!) akár házilagosan.

Nem a legegyszerűbb villany szerelői feladat! (Sokan nem is tudják kivitelezni )

Az átkapcsoló sima automatic transfer switch, nem a lassú olcsó motoros, hanem a gyors solenoidos.
Bővebben: Ilyesmi
Szakít nullát és fázis is, mindkét betáp esetben, nincs biztosíték benne, nincs semmi gyári összekötés benne.

FI elé az egészet be lehet kötni, tehát tud működni a lakás saját FI-je inverter betáp esetén is.

Ha jól értem, ha tudom igazolni méréssel, hogy az AC output N-je lebeg, akkor átkapcsolással egyidejűleg földelhetem? (persze bypass módban is leellenőrzöm majd az invertert)

Szia!

Igy már más .---Bár én a lassú (akár perces !) átkapcsolásra esküdnék.

"FI elé az egészet be lehet kötni,......" Persze , csak működik-e? Mert ilyenkör leginkább kapacitiv uton záródik az áramkör. Sokszor 0,5-3mA hibaáram keletkezik, a FI/RCD relé ha 30mA-s 25mA felett kell kapcsolnia.

Igen , ha trafós kimenetű akkor rögtön lehet földelni.
Ha nem trafós hanem "H" vagy" félhid "--ami gyakori---akkor jönnek a fonákságok.

A kipróbálás --ami minden üzemmódra kiterjed---a lényege .
Mert némelyikben softwares a hiba felismerés.

De miért is kellene földelni?
Vannak földfügetlen hálózatok, és köszönik szépen jól vannak, és az emberek is...

Az inverter gyártója mi ír? Nincsenek sémarajzok a rendszerekhez?

Miért kellene hogy legyen PE kimenet az inverteren? Ott lesz mellette egy kiselosztó a be- és kimeneti védelmeknek, túlfeszvédelemnek benne egy PE sínnel, ami az egész épület földelőrendszerére csatlakozik. Az inverter bemenetén a PE innen ágazik le.

Ha ez egy minőségi fix telepítésű inverter, akkor ugyanúgy TN-S marad a hálózat és nem földfüggetlen. A kimeneti áramvédőt és kismegszakítókat beépíted a kiselosztóba. A PE vezetőt viszed tovább a PE sínről.
Alapesetben földfüggetlen az inverter kimenete és nem működik az áramvédő. Ehhez általában beépítenek az inverterbe egy automatikusan működő relét, ami a nullát és a PE-t rövidrezárja az inverterben, ezzel újra hatékony lesz a védelem.

Ha a transfer switch nincs kapcsolatban az inverterrel, akkor valószínűleg ground relay sincs beleépítve és az inverter állandóan üresben megy. Ekkor el kell gondolkozni, hogy ezt meg lehet-e oldani külsőleg vagy földfüggetlen hálózatként fog üzemelni az egész ház.
Megengedi az inverter gyártója, hogy az egyik kimeneti pólus/nulla össze legyen kötve a PE-vel, ami az inverter bemenetén is van?

Anélkül hogy mélyen belefolynák a témába, az inverterek nagy részének egyik kimeneti pontja sem földelhető, ennek az az oka, hogy a kimenet egy H-híd kimenete vagyis galvanikus kapcsolatban van az akku-val, mivel az akku negatívja legtöbbnél össze van kötve a fém házzal amit a 230V-os betápnál a védőfölddel is összekötsz ha ezt a védőföldet a kimeneti kapcsok valamelyikére rákötöd rövidre zárod a H-híd egy részét aminek nagy durranás és az inverter tönkremenetele lesz az eredménye.
Azok az inverterek földelhetőek amiknek trafós a kimenetük (súlyából elég könnyen lehet rá következtetni, amikor egy 3kW-os inverter 5kg körül van az gyanús) ezek közül viszont sokban van ú.n. PEN relé ami ha nincs bejövő 230V akkor automatikusan elvégzi a "nullázást". Ezeknél viszont dedikált a kimeneti kapcsok közül a nulla pont ezért.

Szia!
csak ezekért;

Az aggregátoros hálózatok érintésvédelmi előírásait alapvetően az MSZ HD 60364-4-41 (Áramütés elleni védelem) és az MSZ HD 60364-5-551 (Kisfeszültségű áramfejlesztők) szabványok határozzák meg. Elsődleges cél a táplálás önműködő lekapcsolása és a veszélyes feszültségek elkerülése.
TN és TT rendszerek: A legtöbb aggregátoros rendszert a közvetett érintés elleni védelem érdekében nullázással (TN-rendszer) vagy védőföldeléssel (TT-rendszer) kell kiépíteni.Áram-védőkapcsoló (ÁVK): Az MSZ HD 60364-4-41 előírja az ÁVK (Fi-relé) alkalmazását. A mobil aggregátorok csatlakozóaljzatait és a kimenő áramköreit általában nagy érzékenységű (\(I_{\Delta n} \le 30 \text{ mA}\)) áram-védőkapcsolóval kell ellátni az életvédelem érdekében.

Az IT hálózatra teljesen mások az előirások--Főleg ha nem csak "védőelválasztásről van szó!
Hanem sok fogyasztó üzemel róla.S nincs felügyelő villany szerelő.
De SKY-t kérdezd --Ő pontosan tudja.

Az első földzárlatos készülékig földfüggetlen a hálózat, amint valahol letestel (földzárlatos készülék, sérült kábel...) már nem izolált, viszont a kialakítása miatt egy földzárlatos készülék még nem tudja kioldásra bírni a kismegszakítót sem a FI-relét. Ellenben komoly életveszéjt hordoz magában mert a hiba rejtve marad a második meghibásodásig, vagy addig amíg valaki véletlenül meg nem érinti az üzemi vezetőket "úgyis izolált nem ráz" mondattal. Az ilyen rendszerekben speciális szigetelés ellenőrző műszer van beépítve ami észleli a "földelődést" és jelez, vagy beavatkozik. Tipikusan felénk a kórházi műtők ilyenek.

Szerintem ezt a kínaiaknak kellene írnod!
Egyébként én láttam egy igen kiterjed 3 fázisú 400 Voltos földfügetlen hálózatot! Egy egész gyár ment róla. Persze volt visszajelzés földzárlat esetére.

Szia!

Pedig a lényege , agregátor csakis földelt hálózattal üzemeljen,--kivéve hajók, TV közvetités " szabadtéri/utcai 1-2 gépes javitások.

Igen vegyipari üzemek, kőbányák , nyilt fejtésű bányák ma is ilyenek .

Ott egy próbalámpázásért --akár fegyelmi is jár!(elég nagy a kár leállás esetén )

Szia!

Néha a jó megoldás is , teljesen átalakul?

Azt a karót nem kellett volna egy virágcserép földjébe bedugni? Gondolom nem volt kalapács beverni az aszfaltba

Tudtad, hogy az aszfalt az kiváló elektromos szigetelőanyagnak számít? Neem...?!
Én egy zsák virágföldet vinnék ilyen célra, abban van föld, tehát a "földelés" renden van!

Szia!
Én meg a munkadörbe raknám a földelést ---kb 2-4m re volt.(Ha hosszabb lett volna a zöld-sárga?)De ilyenkor-bele toldva -- mekkora mm2-el lehetne kiegésziteni?