Csak megjegyzem, hogy a szövegemben semmi olyasmi sincs, hogy mit _kellene_ csinálni, de jó téma...

Ne értsd félre, nem rossz szándékkal írtam. Mindössze azt próbáltam jelezni, hogy ha éppen kávézás közben egy kérdés felmerül egy kapcsolásról, akkor előnyös ha meg tudjuk nyitni a dokumentumot. A munkahelyi PC-re nincs is jogosultságom telepíteni semmit, így csak otthon lesz lehetőség megnézni azt a valamit.

Ha már ebben a témában vagyunk, akkor legyen szó kapcstápokról, és szinkronegyenirányítókról. Manapság pl. gépjármű 3 fázisú generátorát sem sima diódákkal egyenirányítják, mivel alacsony feszültség mellett meglehetősen nagy áramigények merülhetnek fel. Erre kimondottan alacsony csatornaellenállású MOSFET-eket szoktak használni, megfelelő vezérléssel. A vezérlésre meg vannak céláramkörök. Napelemekhez általában nem kell nagy sebesség, vannak hozzá kész, integrált aktív diódák. Kapcsolóüzemű tápokba, inverterekbe viszont többnyire gyors aktív diódák kellenek. Feltételezem ebben az irányban kezdtél nézelődni...
- A FET-hez szét kell nézni mi kapható, akár 1mΩ Rdson érték alattit is lehet találni.
- A vezérlés: pl. opamp, komparátor, vagy céláramkör (célIC), néha pedig lehet saját vezérlés is pl. plusz szekunder a trafón...
Autó generátorhoz már készítettem 3 fázisú egyenirányítót, oktatási célra. Ezt lehet nézegetni pl. oszcilloszkóppal, mert a gyári egyenirányítók ki vannak öntve, azokat csak roncsolással lehet szétbontani.

Éppen tegnap volt az éves kötelező továbbképzésem, ahol "A villamos hálózatok minőségi problémái Hálózati anomáliák és valós idejű kompenzálásuk a gyakorlatban" volt a téma.
Miért érdekes ez? Nekem azért mert éppen egy hete fordultam ide, a T. Kollégákhoz tanácsért, hogy mi a bocit tudnék csinálni, ha az egyszerre bekapacsolandó sok LED, leveri a kismegszakítót időnként?
Az előadás alkalmával, választ kaptam rá.
A bűnös maga a kapcs.üzemű táp! Mindegy, hogy az miben van (gyakorlatilag mindenben): napelem(inverter), számítógép, UPS, LED lámpa, autótöltő, erősítő, frekvenciaváltó, kávéfőző, akármi.
Ezek okozzák a hálózatban sztohasztikusan a letörést, és a gerjedést. Sajnos ennek az áldozata lettem én is. Csakhát nem MW-os nagyságrendben, hanem kW-os nagyságrendben. A fizika ugyan úgy működik kicsiben és nagyban is. Röviden: minél jobb a felhasználók szemszögéből egy kapcs.táp (szinkron egyenirányítás, kis belső ellenállású félvezetők, stb), annál rosszanbb a hálózatnak és így a felhasználóknak is. Azaz, visszanyal a fagyi!
Tegnap előtt voltam a helyszínen, de mérést nem végeztem, nem készültem fel rá. A cél, @erbe javaslatát felhasznált kütyü kipróbálasa. Bizakodva várom az eredményt. A jövő héten megejtem a mérést is.

Lehet olyan kapcsolóüzemű tápot is készíteni ami alacsony árammal indul, csak erre sok gyártó nem figyel, meg sok vásárló nem akarná megfizetni az ehhez társuló magasabb árat. Reméljük beválik a lágyindító alkalmazása.

Amúgy ez a probléma nem csak kapcsolóüzemű dolgokkal fordul elő, ha mondjuk halogén izzóid lennének, mindegyik külön toroid trafóval akkor is belefuthatnál hasonlóba. Más készülékek iduló árama is lehet nagyon nagy, pl. a villanymotorok is az üzemi áram sokszorosával indulnak, ha sok villanymotort kellene egyszerre indítani, az is probléma lenne - arra pl. a frekvenciaváltó lehet megoldás.

Kétségtelenül, lehetne... De nem tesznek LED "izzókba" NTC-t. Miért?
- Mert egy NTC 200Ft lenne, az 1000Ft-os fényforráshoz képest.
- Mert csak nálam történt meg, hogy 50-60 db filament (és egyéb) fényforrást kell egyszerre felkapcsolni. Egy normális háztartásban maximum 2-5 darab kapcsolódik egyszerre. Azt pedig kibírja bármelyik kismegszakító NTC nélkül is.

Szerencsére, a halogén már a múltté. Maximum fényforrást kell cserélni, de új lámpát nem kell felszerelni (legalábbis én nem találkoztam vele mostanában).
Viszont 100W-os izzót most méregettem. Hideg ellenállás 43 Ohm, meleg ellenállás 521 Ohm. Ehhez pont jól passzol egy "C" kismegszakító (kis rátartással) a névleges áramig terhelhető (majdnem).
Nagyon kevés gyártó ad meg a készülékeivel kapcsolatban korrekt információt. Jelen problémával kapcsolatban, három "gyártóval" leveleztem: Schrack, ABB, Schneider. Csak a Schneidernek van tervezői útmutatása a készülékeivel kapcsolatban. Ilyen érdekesség pl. hogy egy 20A-esnek megadott mágneskapcsoló (AC1), LED terhelés esetén, maximum 100W-t tud kapcsolni (0,43 Amper)!

Speciális ellenállást raknak bele, amelyik biztosítékként is funkcionál (fusible resistor). Pl.: Inside a new Philips ultra-efficient LED lamp (with schematic).

Igazából három csoportra osztanám a kapcsitápok iránti érdeklődésemet.
Első csoportba tartoznak a magas hatásfokú áramkörök, ahol kis méret és nagy teljesítmény kényszerhűtés nélkül érhető el. Itt nem áldozunk fel semmit sem a minél alacsonyabb veszteség oltárán.
Második csoport a lehető legnagyobb kivehető áram.
Harmadik a minél alacsonyabb zavarkibocsátás, amihez hozzátartozik a bekapcsolási áramlökés korlátozása is. Tehát minél kisebb terhelés a hálózat felé és az éteren keresztül bármire.
Azt most elengedem, hogy rengeteg elektronikai izé ezt nem teljesíti, mert nem lenne gazdaságos, de nem akarom behunyt szemmel élni az életem. Ez az írás nagyon hosszú lenne, ha nem zárnám rövidre. De a fürdőszobai ledes világítótestek amik egyszerű előtét kondenzátort tartalmaznak még maradni fognak, de a kocsimban a 150W-os aktív mélysugárzóm már csak 6A-t eszik. Végfok csere "D" osztályúra, meg 6 X 500 F/2,7V kondenzátorbank és ennek kiszolgáló elektronikája.
Hogy minek? Mert szeretjük az elektronikát.

A 6x 500F-ról, és a hozzá tartozó elektronikáról tudnál bővebb infót megosztani?

Van olyan táp ami kb egyben tudja a három pontot amit leírtál. PFC-flyback + active clamp + szinkronegyenirányító. Ha nincs primer oldali puffer, akkor a lágyindítás (megfelelő vezérléssel) akár az üzemi áram alatti tartományban történhet. Szintén vezérlés kérdése, de a szinuszos áramfelvétel is megoldható így, nem kell külön PFC (és annak a hatásfoka). Vannak primer oldali aktív egyenirányítók is, nagy teljesítmények esetén itt is nyerhető némi hatásfok. A flyback tápok alaphelyzetben nem a legjobb hatásfokúak, a kapcsolóüzemű tápok között, de ezek a hártányok "ledogozhatók, az aktív clamp a trafó szórásából eredő veszteségeket visszanyeri (amelyek hagyományos tápban hővé alakulnának a snubberen + félvezetőkön). A további veszteségek korszerű félvezetők használatával csökkenthető pl. SiC, vagy GaN FET-ek használatával. A szekunder oldali egyenirányító szintén lehet aktív megoldás, jó hatásfokkal. Flyback tápokban megvalósítható a kvázi-rezonáns üzemmód is, ami szintén jobb hatásfokot és kisebb zavarsugárzáést jelent.

Jelen esetben, nálam, az a 2,2 Ohm nem sok vizet zavar. Inkább biztosítékként fungálhat.
Másrészt, ez egy Philips lámpa. Valami azt súgja, hogy a kínaiból ezt is kispórolják.

"Szerencsére a halogén már a múlté."

Sajnos nem minden szempontból; még a jobb CRI-jű, ritkább LED-ek fénye sem közelíti meg azt a kellemes telt, egyenletes fényt, ami azokból jött, nekem hiányzik. Illetve kicsi asztali lámpákban még használok olyat néha a fényerő- és színhőmérséklet-szabályzós modernek mellett...

Pedig zavar, próbáld ki anélkül.

Lerajzolom majd ha a saját gépem elé kerülök. Logikai teljesítmény mosfetek korlátozzák a kondenzátorok feszültségét 2,5V-ra, a betáp egy 6A-es teljesítmény áramgenerátor. Én már nem piszkálom a kocsim villamos hálózatát, a gyári csomagtartóban lévő szivargyújtóról kap áramot a végfok. A szuperkondenzátor bank így sorosan most 82F/16V. Tesztek voltak li-po akkuval is de kánikulában napon nem mertem benthagyni akocsi vsomagtartójában. 7AH-s ólomakkut meg nem akartam.

1. Ha érne valamit, akkor nem kellett volna indítanom ezt a kérdés özönt itt, a fórumon.
2. Hogy próbáljam ki nélküle? Szedjek szét 300 darab fileman fényforrást a próba kedvéért?

Ha nem lenne ott az a korlátozó ellenállás, akkor már 10 fényforrás után itt lettél volna. Meg még sokan mások is, beégett kapcsolók miatt.

Nem úgy értettem, hogy szedd szét az összeset hanem úgy, hogy próbálj ki egyet korlátozó ellenállás nélkül, valahogy mérve az indulási áramot.

PC tápok között hatalmas a szórás. Van, amiben minden van, van amiben "majdnem" semmi. Amiben semmi zavarszúrés nincs, abban is van NTC. Anélkül a 200, 680 µF puffer azonnal pukkantaná a biztosítékot, hiába tesznek bele T 5A-t.
LED lámpákban NTC-t ritkán látni, de sokszor van ellenállás biztosíték helyett vagy mellett. Inverteres hegesztőkben mindenképpen van valamilyen lágyindító. Éppen mostanában szedtem szét a sajátomat. A képen látható 4 db fekete és 1 kisebb zöld mind sorba van kötve. A nagy korong túlfeszültségvédő. A kék kalapácsfejű relé zárja rövidre őket a kondik feltöltődése után. 4*470µF/450V. Ipari használatra készült AWI-MMA gép. 160A 60%, 125A 100%.

Az én gagyi inverteres hegesztőmben szerintem nincs lágyindító. Az "első" bekapcsolásra szinte mindig leveri a 16A kismegszakítót, elsétálok, visszanyomom utána gond nélkül bekapcsolható a hegesztő.

Volt már a kezemben jónéhány olcsó kínai hegesztő (volt 10000.- alatti is ), de mindben volt valamilyen lágyindító. Ráadásul, mivel elég nagy teljesítményekről, áramokról van szó, mindegyiknél relé zárja rövidre a lassított feltöltést végző eszközt, legyen az ellenállás vagy NTC.
Mutass képet a belsejéről! Lehet, hogy van, csak nem működik.

Hali! A hegesztő mélyen van elcsomizva, most nem ásom elő, nem szedem szét, így a tipusát sem tudom megmondani, valami alsókategóriás, filléres cucc volt, de nagyon nem bántam meg, sokkal jobb mint a trafósom, ami azóta megsértődhetett rám, mert azóta nem vettem elő. A kerítésemet a trafóssal hegesztettem, aztán a fiam kerítését már az inverteressel, ez a fiamnak is megtetszett, vett magának is egy hasonlót
Csak tippelem hogy nincs, vagy alulméretezett a lágyindítója... Semmilyen más nagyobb teljesítményű cucc sem szokta leverni a macskámat (már ha nem zárlatos .
Na megtaláltam a megrendelésem, Royal Kraft 250 A-os inverteres hegesztőgép, 2017-ben vettem 19eFt-ért
Köszi

Korábban említtem, hogy nekem is van 160A-es hegyesztőm. Rosszul emlékeztem, tévedtem. Csak 85A-es. Mivel csak sátoros ünnepek alkalmával veszem elő (hegesztek), ezért elnézést kérek a tévedésemért. Ennek a gépnek nem találtam meg a kapcs.rajzát, de a gyártó újabb, hasonló gépeiről találtam rajzot. Jellemzően 680-750µF eredő kapacitású kondenzátorok vannak bennük. A soros ellenállás egységesen 47 Ohm, és az NTC... Nos, ennek az értékéről/típusáról egy büdös szó sincs a rajzokban!

Szétszedtem itthon lévő tápegységeket (8W, 35W, 150W, 400W) és arra jutottam, hogy 0,8-2 µF/W kapacitás van bennük. Bocsánat az idóta mértékegységért, de valahogy próbáltam megfogni a dolgot. A fentiek analógiájára arra jutottam, hogy nekem valahol 2000-3500µF lehet az össz. pufferkapacitásom, amit valahogy fel kell tölteni. Ezek teljesen ismeretlen és változó típusú lámpákban vannak. Lehet, hogy NTC van bennük, vagy ellenállás, vagy semmi. Nem lehet tudni, ráadásul, ha cserélik valamelyiket (vagy többet) a helyzet teljesen más lesz. A lényeg: a kismegszakítót gyakran leverték.

Hegesztőnél nem sokat számít az NTC, mert a szerepe néhány vagy éppen néhány tized másodpercre korlátozódik. Hegesztőnél mindenképpen rövidre zárják, mert a működés közben fellépő 20-30 A-re nem érdemes NTC-t méretezni. LED-es világításnál meg azért elég a néhány Ohm-os ellenállás, mert az üzemi áram kicsi, nem változik és a veszteség minimális. Meg kellene mérned a rendszer állandósult üzemi áramát. Arra kellene méretezni az NTC-t, akkor is, ha utána rövidrezárod, mert az üzemi áram azonnal kialakul. Nem tudsz mérni, hogy 1-1 puffer mikor éri el az üzemi feltöltöttségét, legfeljebb áramváltóval, szkóppal regisztrálhatnád az indulási folyamatot. Neked kell eldöntened, hogy a lágyindítás időzítését hány másodpercre állítod be.

Az üzemi áram (áramkörtől függően) 4,1-8,2 Amper között van. Érdekes, hogy leggyakrabban nem a 8,2A-es áramkör old le, hanem az 5,3A-es. Nyilván, itt az üzemi áramnak nincs jelentősége, sokkal inkább annak, hogy az adott áramkörön milyen elektronikával rendelkező lámpák vannak?
Első körben, megpróbálom az NTC nélküli, ellenállásos megoldást. 5 Ohm és 120W, illetve 160W-nyi ellenállással. Az időzítés most 0,1sec. Így (szimuláció alapján) 80A alatt tudom tartani az induló áramot, és az ellenállások rövidrezésérása után sem emelkedik az áram 70-90A fölé. Természetesen csúcsokról beszélek.
Szerda reggel óta megy így két áramkör, kísérleti jelleggel. Visszajelzés még nem jött. Ha legközelebb megyek a helyszínre, megpróbálok oszcilloszkópos mérést végezni.
Akárhogy is alakul ez a dolog, nekem nagyon tanulságos lesz, Viszont az is biztos, hogy soha többet nem tudom majd felhasználni a "tudásomat".