Fórum témák
» Több friss téma |
1. A vágott C mag párt az alaplemezre le kell rögzítenem, az eredeti SM102A szerelvényei is ezt a célt szolgálták
2. A megvásárolt CACC100 amorphous maghoz csak ezt a tekercstest méretet tudtam beszerezni, mivel a régi hipersil magoknak más méretlépcsői vannak (ott a hosszabb csévetestben más méretű magok vannak) 3. 105mm-es rézbevonatú tartólemezt vettem, a következő méret 114mm-es volt, azt már túl nagynak tartottam ehhez a CACC100 maghoz. TJ.
Köszönöm. Ezek szerint minden észrevételem tudatos döntés eredménye.
Elismerve a választékos, különleges alkatrész bázist, amit az építkezéshez használsz, érdekel, miért hiperszil transzformátort használsz hangtechnikára. Van(nak) nem nagy számban Gyártók, akik vágott, vagy gyűrű audio transzformátorokat készítenek, de például a Sowter véletlenül sem használ, csakis M6, szemcse orientált vasakat. Elismerve, hogy a szerelés, méret kedvezően alakul, de a lemezelt magokat inkább elterjedtnek látom. A kétkamrás osztott tekercselést pedig kimondottan előnyösnek tartja az említett Cég.
1. Nem hagyományos hiperszil vasat használok, hanem amorphous C magot, a tipusa CACC100, fotóját már korábban betettem a topikba:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/v-fet-es-sit-erosito-kapcsola...?pg=15 2. Az unity coupled elve a quadrifilar tekercselési eljárással nagy előnyöket ad, de csak akkor ha a menetek fizikailag egymás mellett/felett vannak. Tehát nem csak a mágneskörön keresztül van induktív csatolás, hanem a menetek között is (+ a fontos kapacítív csatolás!) Tehát itt minden az ellenkezője az eddig megszokott kimenőtranszformátor tekercselési eljárásoknak - ott állandó küzdelem folyik a szórt kapacitások/induktivitások csökkentése érdekében. 3. A CACC100 amorphous C mag 0,05mm-es vékonyságú lemezekből áll, normál lemezes trafóknál jobb eredményt ad 4. Az osztott kamrás kivitel csak az emlitett hagyományos kimenő tekercseléseknél jelent előnyt, itt a quadrifilar tekercselésnél szóba sem jöhet. TJ. A hozzászólás módosítva: Máj 21, 2026
Köszönöm a választ. Kíváncsi lennék, ha nem jelent túl nagy plusz munkát, akkor a csatolás vas nélküli mértékét elvileg meg lehet mérni, mennyi lenne? Egyszerűen láthatóvá válna a menetek közti pőre csatolás mértéke.
Eddig még senki sem vállalta a 4 szál drót egyszerre való feltekercselését (quadrifilar winding), ezért nincs még semmilyen mérési eredmény a tekercsről.
TJ.
Nem tudom, mi a nagy kaland 4 szállal tekerni, ha valahol tekercselésre vannak berendezkedve. Én valamikor tekertem 4 szállal villanymotor tekercset, azt nem kellett szépen tekerni és nem is voltak egyformák a méretek, de úgy jött ki a készletből a kívánt keresztmetszet.
Ha meg készen lesznek a csatolók, majd mérődhet, gondolom...
Ha csak simán együtt kell tekerni a 4 szálat, és nem sürgős, akkor a télen meg tudom csinálni, előbb nem érek rá. Meg nem tudom milyen sorok kellenek, megfelel-e a mezei balról jobbra jobbról balra dolog, kell-e soronként szigetelés stb.
A 4 szállal is meg tudom csinálni, hogy minden menet szorosan egymás mellett van, ha kell szigetelés az vagy poliészter fólia vagy kapton, mindegyik öntapadós, vastagságuk 60-70um, egy rétegben is simán elviselik az 5kV-os mérőfeszt (nem árt neki se a pára, se a víz, meg elvileg a vegyszerek se).
Ennek a quadrifilar tekercselésnek most kellene nekiállni, mert ősszel az Audio Expon már demóznék a TRIP-FET unity coupled SE erősítővel
 (Nem szabad semmilyen szigetelést rakni a menetsorok közé, mert az elrontja a csatolást...amúgy +32v a tápfeszültség, tehát nincs is ígény a szigetelésre). TJ Sony V-FET integrált erősítő javításA magyarok mindig is híresek voltak a vakmerőségükről (van aki 20-ra is lapot húz az ismert kártyajátékban ), de úgy látom, hogy ez már szinte "megszokottá" kezd válni...Hívnak, hogy van egy Sony TA5650 V-FET-es erősítő, amit megvásároltak - igaz több mint 20 éve nem volt bekapcsolva, mert féltek a tönkremenetelétől... Mondom az embernek, hogy be ne merje kapcsolni, mert ha eddig nem lettek zárlatosak a V-FET-ek, akkor majd most azok lehetnek.  Elhozta, megmértem a V-FET-ket - jónak látszottak, viszont a 10000µF/50v-os pufferek megadták magukat. Kicseréltem két használt de jó állapotúra (fontos az eredetiség), majd jöttek a hírhedt "öngyilkos diódák", amelyek számtalan V-FET-es Sony erősítő tragédiáját okozták  A kimeneti V-FET-ek munkaponti áramát a pre driver fokozatban diódákkal oldják meg, és ott van a VD-1221 kettős dióda (egy kis műgyanta cseppben beöntve), ami oda van hajlítva a 2SC925A tranzisztorhoz. A hővezető pasztával bevont kettős szerepe a munkaponti áram stabilizálása, ami sokáig működik is...de az állandóan forró, majd kihűlő tranzisztora erősített műgyantás VD-1221-ben előbb utóbb belül megszakad a hozzávezetés a sziliciumlapkához. Bekövetkezik a tragédia, a megszakadt dióda miatt a V-FET-ek gate előfeszültsége megszünik - azok teljesen kinyítnak, majd zárlatosak lesznek. Ez az öngyilkos dióda hirhedt szerepe, a Sony cég V-FET-es erősítőinek a soha el nem ismert típushibája. Két 1N4148-diódából összeforrasztottam a helyettesítőket, majd mind a 4db VD-1221 helyére betettem. A hangszórórelé kontaktusait megtisztítottam, a kapcsolók is megkapták a szokásos kontaktspray adagjukat A munkaponti áramot kicsit lejjebb vettem, járatva az erősítőt minden rendben volt - mehet vissza a pàlyára az öreg. TJ.
A quadrfiláris transzformátorok a tekercselő mesternél várják a kibontakozást - addig is egy újításról számolnék be.
Az eddig használt Altec 15095 bemeneti transzformátor helyett kisérletezem egy Triad HS60-al, amely nagyon komoly technológiai szintet képvisel: - MIL-T-27 specifikáció - HS= hermetical sealed - Trialloy árnyokoló tokozás - aranyozott kivezetések - 600R balanced winding A meghajtását egy LH0063K (vagy esetleg BB3553AM) buferre bízom, ez is rendkivüli minőségű eszköz...pl. a slew rate 6000v/usec A buffer szerencsésen ráépíthető a Triad HS60-ra, mivel azonos a TO-3 tokozás csavartávolsága a Triad HS60 felfogató csavarjaival TJ.
Nincs hűtésígény, mert +-12 voltra tervezem neki a tápfeszültséget, és csak 50mA-ert vesz fel, ez kb. 1,2W, de a fém távtartók is elvisznek róla valamennyi hőt
TJ.
Biztos igazad van, meg a Te projekted, én azonban tennék rá valamit, ami kicsit felületnövelő.
Elek ha ez a to3 tok szerinted nem viszel 1,2W akkor csináld meg magadnak és megtapasztalod hogy de.Már megint az van hogy szerinted.Nézz már utána, többet is elbír hüttés nélkül.
Nagyon érdekes fejlesztés, és látszik, hogy tunerman nem hétköznapi alkatrészekből építkezik. Ez már inkább a régi stúdió- és katonai elektronika világa, ahol nem az ár volt az elsődleges szempont, hanem a megbízhatóság és a műszaki paraméterek.
A leírás alapján az eddig használt Altec 15095 bemeneti transzformátort egy Triad HS-60 váltja fel, amit egy LH0063K, vagy akár egy Burr-Brown BB3553AM buffer hajt meg. Első ránézésre ez csak egy alkatrészcsere, valójában viszont egy teljesen más megközelítés. Miért érdekes a Triad HS-60? A képen látható adattábla alapján ez nem egy átlagos audio transzformátor. Főbb adatai: 15 kΩ primer többféle szekunder impedancia: 600 Ω 250 Ω 150 Ω 62,5 Ω 20 Hz – 20 kHz frekvenciaátvitel ±1 dB MIL-T-27 katonai specifikáció hermetikusan zárt kivitel aranyozott kivezetések Trialloy mágneses árnyékolás A Triad HS sorozata valóban MIL-T-27 katonai specifikáció szerint készült. A gyártó szerint ezek hermetikusan zárt, árnyékolt kivitelű kisjelű audio transzformátorok, amelyeket nagy megbízhatóságot igénylő alkalmazásokhoz fejlesztettek. A Triad jelenlegi dokumentációja szerint a HS sorozat tipikus felhasználási területei: katonai kommunikációs rendszerek, fokozatok közötti galvanikus leválasztás (interstage isolation), impedanciaillesztés, kisjelű előerősítő fokozatok, nagy igényű (high-end) audio berendezések. Ez jól mutatja, hogy a HS-60 nem egy hagyományos hifi transzformátor, hanem egy professzionális felhasználásra tervezett alkatrész, ahol a megbízhatóság, a stabil működés és az alacsony zaj kiemelt szempont volt. Ami még érdekesebb A trafót nem közvetlenül hajtja meg, hanem egy TO-3 tokos buffer kerül elé. A képen egy BB3553AM látható, de szóba került az LH0063K is. Az LH0063K egy legendás nagysebességű buffer, körülbelül 6000 V/µs slew rate értékkel. Összehasonlításképpen: NE5532 ≈ 9 V/µs OPA2134 ≈ 20 V/µs LM4562 ≈ 20 V/µs AD797 ≈ 20 V/µs LH0063K ≈ 6000 V/µs Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ettől önmagában jobb lesz a hang. A nagy slew rate önmagában nem garancia a jobb hangminőségre, viszont jól mutatja, hogy ez a buffer rendkívül gyors és nagy dinamikai tartalékkal rendelkezik. Miért jó bufferrel meghajtani? Az LH0063K ebben az esetben nem feszültségerősítőként dolgozik, hanem nagysebességű bufferként. A buffer feladata itt nem a feszültségerősítés, hanem az impedanciaátalakítás. A bemeneti jelet nagy bemeneti impedanciával fogadja, majd közel egységnyi feszültségerősítés mellett nagyon kis kimeneti impedanciáról és nagyobb árammal képes meghajtani a transzformátort. Ehhez szükséges: alacsony kimenő impedancia, nagy áramleadó képesség, széles sávszélesség, stabil működés. Ez különösen érdekes abból a szempontból is, hogy tunerman korábban már fejlesztett V-FET Diamond Buffer kapcsolásokat. Ott is ugyanez volt az alapelv: nem feszültséget kellett erősíteni, hanem egy nagy bemeneti impedanciájú jelet kellett kis impedanciáról, nagy árammal továbbadni a következő fokozatnak. A korábbi rajzain jól látszik, hogy készült teljesen diszkrét JFET/V-FET Diamond Buffer, később pedig ennek olyan változata is, ahol a bemeneti meghajtó szerepét már egy LH0063 vette át. Emiatt valószínűleg nem véletlen, hogy most is ezt az alkatrészt választotta a Triad meghajtására. A mechanikai kialakításnak is van értelme A képen látszik, hogy a TO-3 tokos buffer közvetlenül a Triad HS-60 tetejére kerül. Ennek nem csak helytakarékossági oka van. A buffer és a transzformátor között így rendkívül rövid marad a jelút, ami csökkenti a parazita induktivitást és kapacitást, kisebb az összeszedhető zaj, és egy ilyen nagysebességű buffer esetében a stabil működés szempontjából is előnyös. A hozzászólás módosítva: Vas, 20:32
Akkor nézzük a TRIP-FET unity coupled SE driverének a deszkamodell rajzát, amiben a Triad HS60 végzi a bemeneti jelek feszültségerősítését. A 600 ohmos szimmetrikus bemenet egy TKD T65CS bridged T attenuatorral kezdődik, utána a HS60, amely kb. 4,5x feszültségáttétellel dolgozik.
Az aszimmetrikus RCA bemenetre kapcsolva, ott egy National Semiconductor LH0063K buffer fogadja jeleket, és hajtja meg az attenuatort. Az RCA bemeneti/kimeneti mérésekről teszek fel oszilloszkóp fotókat (1v/div): - szinusz 100Hz - négyszög 100Hz - 20kHz szinusz - 20kHz négyszög TJ.
A 100 Hz-es négyszögjel tetőesése azt mutatja, hogy a transzformátor az alapharmonikust már nem tudja maradéktalanul átvinni.
A 20 kHz esetén a felfutás 10...90% között kb. 4uS, ami kb. 80...90 kHz-es sávszélességet és 1,25 V/µs meredekséget jelent. Erősen túlzónak érzem erre a 6000 V/µs-ot tudó buffer alkalmazását ha maga a transzformátor ennek csekély töredékére képes. Minden lánc olyan erős csak mint a leggyengébb láncszeme, jelen esetben a transzformátor. Egyébként a specifikációban jól fog mutatni, hogy ilyen buffert alkalmazol, csak egyáltalán nincs kihasználva a tudása.
Idézet: „Egyébként a specifikációban jól fog mutatni, hogy ilyen buffert alkalmazol, csak egyáltalán nincs kihasználva a tudása.” A "tudás" felhasználáskor nyeri el értelmét. Önmagában csak elmélet. E felhasználás lényegét Aldure fórumtársunk már méltatta: Idézet: „A buffer feladata itt nem a feszültségerősítés, hanem az impedanciaátalakítás. A bemeneti jelet nagy bemeneti impedanciával fogadja, majd közel egységnyi feszültségerősítés mellett nagyon kis kimeneti impedanciáról és nagyobb árammal képes meghajtani a transzformátort.”
Aldure hozzászólását inkább hagyjuk, nekem egy AI által generált összefoglalónak tűnik, aminek nem kellene itt lenni több okból sem.
A most feltöltött rajz szerintem még inkább megerősíti azt, amit korábban írtam. Az LH0063 után nem közvetlenül a HS60 következik, hanem egy 600 Ω-os TKD T65CS bridged T attenuator, és csak ezután a Triad HS60. Így a buffer nem közvetlenül csak a transzformátort hajtja meg, hanem a 600 Ω-os attenuatorral és a transzformátor primerével alkotott terhelést. Emiatt szerintem ebben az alkalmazásban nem a 6000 V/µs slew rate a legfontosabb tulajdonsága, hanem a kis kimenő impedancia, a nagy áramleadó képesség és a stabil meghajtás. Ezért gondolom továbbra is, hogy itt a buffer elsődleges feladata nem a feszültségerősítés, hanem az impedanciaátalakítás és a megfelelő meghajtás biztosítása.
Megjegyzésként: azért lett hosszabb a hozzászólásom, mert szerintem a fórumot nem csak gyakorlott tervezők olvassák. Aki most találkozik először egy Triad HS60-nal vagy egy LH0063-mal, annak egy rövid válaszból nem biztos, hogy egyértelmű, miért érdekes ez a megoldás. Ezért próbáltam egy kicsit részletesebben körbejárni a témát, hogy a kevésbé tapasztalt fórumtársak számára is követhető legyen. Idézet: „azért lett hosszabb a hozzászólásom, mert szerintem a fórumot nem csak gyakorlott tervezők olvassák.” Részemről, köszi!
Nekem olyan volt az a hozzászólás, mint egy hosszú reklámszöveg az intelligens mosószerről. Egy tudományosnak ható információhalmaz, ami annyira túltölt információval, hogy elvész a lényeg, mert az információk jelentős része nem lényeges, nem releváns.
Értem, hogy az egyszerűnek tűnő megoldás mögött, sok munka és átgondolt tervezés van (még ha nem is értek egyet sok dologgal), sok mindent nagyon másképp csinálnék, de ettől függetlenül érdeklődéssel figyelem a témát. A hozzászólás módosítva: Hé, 20:28
Ahogyan majkimester is mondta, a szöveg AI. Illene legalább feltünteni ha már a fórumon sajnálatos módon nem tiltják az ilyet.
Nem kell tiltani, mert nincs vele semmi baj ha meg van jelölve a forrás.
Inkább az a gáz amit látunk, az a négyszögjel átvitel az borzalmas, tele van lengésekkel, de még a fel-lefutás sem lineáris. A sávhatároltságon kívül másnak nem szabadna látszódnia.
Már csak azt kellene megmondani, hogy melyik műsorforrásból jöhet 100nsec felfutású 20kHz-es négyszögjel....
(Az oszcilloszkópos négyszögjeles fotók kizárólag a műszaki paramétereket figyelők kedvéért vannak felrakva.) TJ.
A négyszögjeles fotókat speciel én is előszeretettel nézem.
Legyen az bármilyen erősítő. A számomra az megmutat mindent atudományából. Üdv. M.
Azért nem hagyom annyiban a Triad HS60 20kHz-es négyszőg mérését
- a driver bemenetére egy 100kHz -3dB-s LPF beiktatása után a fotón látható jelalak látható.(Az analóg jelforrások ezt a frekvenciahatárt meg sem közelitik, a digitális formátumok közül pl. DSD512 kimeneti szűrője pedig általánosan ilyen.) TJ.
Ha műsorforrásból nem jöhet, akkor minek a 6000V/usec-es buffer?
Talán azért, mert ez volt a fiókban...
Egy erősítőnek mondjuk 20 kHz-et még át kell vinnie. Ehhez tartozik egy slew-rate. Ha ezt teljesíti, akkor nem lesz a slew-rate-ből eredő torzítás ( SID ), vagyis nem kezd háromszögesedni a jel. Ez még nem elég, mert a TIM nagyon magas lesz. Ahhoz, hogy a TIM kicsi legyen legalább az előbbi slew-rate-nek a 10...20 szorosa szükséges. Attól, hogy a bementre teszünk egy LPF-et, még a végfok ( vagy egy akármilyen erősítő ) négyszögátvitele nem fog megváltozni, hiszen az LPF nincs benne a visszacsatoló körben, tehát a végfok az LPF kimenetén levő jelet fogja erősíteni. Ha annak kisebb a slew-rate-je, akkor nyilván kevésbé lengeti meg a végfok parazita rezgőköreit, kapacitásait, stb. Ettől még a TIM ugyanolyan marad, hiába van a bemeneten egy LPF, legfeljebb a kimenet nem lesz olyan ronda. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
