1. A vágott C mag párt az alaplemezre le kell rögzítenem, az eredeti SM102A szerelvényei is ezt a célt szolgálták
2. A megvásárolt CACC100 amorphous maghoz csak ezt a tekercstest méretet tudtam beszerezni, mivel a régi hipersil magoknak más méretlépcsői vannak (ott a hosszabb csévetestben más méretű magok vannak)
3. 105mm-es rézbevonatú tartólemezt vettem, a következő méret 114mm-es volt, azt már túl nagynak tartottam ehhez a CACC100 maghoz.
TJ.

Köszönöm. Ezek szerint minden észrevételem tudatos döntés eredménye.

Elismerve a választékos, különleges alkatrész bázist, amit az építkezéshez használsz, érdekel, miért hiperszil transzformátort használsz hangtechnikára. Van(nak) nem nagy számban Gyártók, akik vágott, vagy gyűrű audio transzformátorokat készítenek, de például a Sowter véletlenül sem használ, csakis M6, szemcse orientált vasakat. Elismerve, hogy a szerelés, méret kedvezően alakul, de a lemezelt magokat inkább elterjedtnek látom. A kétkamrás osztott tekercselést pedig kimondottan előnyösnek tartja az említett Cég.

1. Nem hagyományos hiperszil vasat használok, hanem amorphous C magot, a tipusa CACC100, fotóját már korábban betettem a topikba:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/v-fet-es-sit-erosito-kapcsola...?pg=15
2. Az unity coupled elve a quadrifilar tekercselési eljárással nagy előnyöket ad, de csak akkor ha a menetek fizikailag egymás mellett/felett vannak. Tehát nem csak a mágneskörön keresztül van induktív csatolás, hanem a menetek között is (+ a fontos kapacítív csatolás!)
Tehát itt minden az ellenkezője az eddig megszokott kimenőtranszformátor tekercselési eljárásoknak - ott állandó küzdelem folyik a szórt kapacitások/induktivitások csökkentése érdekében.
3. A CACC100 amorphous C mag 0,05mm-es vékonyságú lemezekből áll, normál lemezes trafóknál jobb eredményt ad
4. Az osztott kamrás kivitel csak az emlitett hagyományos kimenő tekercseléseknél jelent előnyt, itt a quadrifilar tekercselésnél szóba sem jöhet.
TJ.

Köszönöm a választ. Kíváncsi lennék, ha nem jelent túl nagy plusz munkát, akkor a csatolás vas nélküli mértékét elvileg meg lehet mérni, mennyi lenne? Egyszerűen láthatóvá válna a menetek közti pőre csatolás mértéke.

Eddig még senki sem vállalta a 4 szál drót egyszerre való feltekercselését (quadrifilar winding), ezért nincs még semmilyen mérési eredmény a tekercsről.
TJ.

Nem tudom, mi a nagy kaland 4 szállal tekerni, ha valahol tekercselésre vannak berendezkedve. Én valamikor tekertem 4 szállal villanymotor tekercset, azt nem kellett szépen tekerni és nem is voltak egyformák a méretek, de úgy jött ki a készletből a kívánt keresztmetszet.
Ha meg készen lesznek a csatolók, majd mérődhet, gondolom...

Ha csak simán együtt kell tekerni a 4 szálat, és nem sürgős, akkor a télen meg tudom csinálni, előbb nem érek rá. Meg nem tudom milyen sorok kellenek, megfelel-e a mezei balról jobbra jobbról balra dolog, kell-e soronként szigetelés stb.
A 4 szállal is meg tudom csinálni, hogy minden menet szorosan egymás mellett van, ha kell szigetelés az vagy poliészter fólia vagy kapton, mindegyik öntapadós, vastagságuk 60-70um, egy rétegben is simán elviselik az 5kV-os mérőfeszt (nem árt neki se a pára, se a víz, meg elvileg a vegyszerek se).

Ennek a quadrifilar tekercselésnek most kellene nekiállni, mert ősszel az Audio Expon már demóznék a TRIP-FET unity coupled SE erősítővel
(Nem szabad semmilyen szigetelést rakni a menetsorok közé, mert az elrontja a csatolást...amúgy +32v a tápfeszültség, tehát nincs is ígény a szigetelésre).
TJ

Sony V-FET integrált erősítő javítás

A magyarok mindig is híresek voltak a vakmerőségükről (van aki 20-ra is lapot húz az ismert kártyajátékban ), de úgy látom, hogy ez már szinte "megszokottá" kezd válni...

Hívnak, hogy van egy Sony TA5650 V-FET-es erősítő, amit megvásároltak - igaz több mint 20 éve nem volt bekapcsolva, mert féltek a tönkremenetelétől...
Mondom az embernek, hogy be ne merje kapcsolni, mert ha eddig nem lettek zárlatosak a V-FET-ek, akkor majd most azok lehetnek.

Elhozta, megmértem a V-FET-ket - jónak látszottak, viszont a 10000µF/50v-os pufferek megadták magukat. Kicseréltem két használt de jó állapotúra (fontos az eredetiség), majd jöttek a hírhedt "öngyilkos diódák", amelyek számtalan V-FET-es Sony erősítő tragédiáját okozták

A kimeneti V-FET-ek munkaponti áramát a pre driver fokozatban diódákkal oldják meg, és ott van a VD-1221 kettős dióda (egy kis műgyanta cseppben beöntve), ami oda van hajlítva a 2SC925A tranzisztorhoz. A hővezető pasztával bevont kettős szerepe a munkaponti áram stabilizálása, ami sokáig működik is...de az állandóan forró, majd kihűlő tranzisztora erősített műgyantás VD-1221-ben előbb utóbb belül megszakad a hozzávezetés a sziliciumlapkához.
Bekövetkezik a tragédia, a megszakadt dióda miatt a V-FET-ek gate előfeszültsége megszünik - azok teljesen kinyítnak, majd zárlatosak lesznek. Ez az öngyilkos dióda hirhedt szerepe, a Sony cég V-FET-es erősítőinek a soha el nem ismert típushibája.

Két 1N4148-diódából összeforrasztottam a helyettesítőket, majd mind a 4db VD-1221 helyére betettem. A hangszórórelé kontaktusait megtisztítottam, a kapcsolók is megkapták a szokásos kontaktspray adagjukat

A munkaponti áramot kicsit lejjebb vettem, járatva az erősítőt minden rendben volt - mehet vissza a pàlyára az öreg.
TJ.