Maga a tórium alfa és enyhén gamma sugárzó, de a leányelmei között szép számmal vannak béta bomlók is. Rögtön az első a rádium-228 ami béta bomló.
Tórium bomlási sor. Érdemes megnézni hogy a sor legvégén stabil elemként az ólom áll. Szóval ha várunk pár száz milliárd évet akkor ólommá válik az összes tórium.

Fnirsi GC-03 Sugárzásmérő

Ecopityu most éppen egy ilyet mutat be.

Vettem én is egyet az apróba hirdetettek közül.
Nem sokat használtam, eleinte hihető értékeket jelzett ki, (visszaellenőrizve neten fellelhető háttérsugárzási térképen).
A mai bekapcsolásakor viszont úgy gondolom, a cucc nyekkent meg...

Vagy lemerült az eleme?

Litiumos akku..

Én egy ilyenben vettem részt, ami ugyan nem GM cső volt, de az eredmény legalább megnyugtató.

Tesztelésre régi rádiumos óralap alkalmas. Bolhapiacon biztos előfordul. Rádiumos óralap

Az a bajom vele, hogy a majd 100 éves óralapokról könnyen pereg a festék, amivel így rádium szennyezést lehet okozni, a rádium meg nem barátja a szervezetnek. Nem csak az óraszámlapok voltak vele festve, sok műszer (főleg repülős/tankos katonai cuccok) voltak radioaktív festékkel festve.
Én itthon maradok a tóriumos hegesztőpálcánál, aránylag olcsó (a dedikált sugárforrásokhoz képest) 10 szálat összefogva már alkalmas tesztelésre és a fő az, hogy legális és nem okoz szennyezést.
De nekem hál Istennek nem kell ezeken fájni a fejemnek, bent a cégnél nap mint nap dolgozom különböző mentességi szint alatti sugárforrásokkal (Cs-137, Co-60, Sr-90, Am-241), ha megbeszélem a főnökömmel akkor bent saját műszert is kipróbálhatok, ha van rá idő. Kihozni forrást persze nem lehet, azért börtön jár. Ha nagyon szépen kérem akkor a laborban a kollégák akár "halálos" dózissal (1-2Gy/h) is meg tudják nézni.

Vagy uránüveg.

Urán önmagában "annyira" nem sugároz "természetes állapotban", mint ahogyan a kép sugallja.
Egerből hazafelé (igen, régen volt egri HE találkozó is), beugrottunk a hutába, mint a kultúrprogram része.
Azon azóta is vigyorgok, amikor mondta a srác, rendelésre/vásárlásra is készítenek dolgokat. Egy öregúrnak csináltak pálinkás flaskát, mert az asszony mindig eldugta előle az üveget. Ez meg világít.

IH-5 Javítás

Sziasztok!

Hozzám került egy IH-5 típusú sugárzás mérő és abban szeretném a segítséget kérni, hogy valakinél van-e elérhető kapcsolási rajz hozzá? A jelenség annyi, hogy nem érzékel semmit, ezt megerősíti az is, hogy szétszedés után rámértem a detektorhoz menő mind az 5 vezetékre és mindegyiken egyaránt az 1.2V tápfeszültséget mérem, szóval gondolom nem működik a DC-DC konvertere. A reverse engineering-ben ott akadtam el, hogy a trafó kivezetései kimérés közben nem egyértelműek, mert több kivezetése között nem mérehető ellenállás csak MOhm-os tartományban, így két tekercset sikerült a 8 kivezetés között azonosítani csak.

Én ismerem a típust tudok segíteni. Először is kellene egy fénykép A műszerről amin látszik a szonda is mert az évek alatt több verzió létezett.
A félvezető detektorok előfeszítő feszültsége 50V körül van de vérmes reményeket ne fűzz a műszerhez elég sok ilyen félvezető detektor megfordult a kezeim között és nagyon kevés a mais még működő példány. Sajnos az elmúlt 40-50 év alatt elöregedtek és durván megnőtt a visszáramuk ami miatt főleg az alacsony sugárzásmérés lehetetlenné vált. Alapból nem túl érzékeny műszer 500nGy/h-tól mér. Amúgy a félvezető detektorok Videoton gyártmányok ma már gyakorlatilag beszerezhetetlenek.
Szerintem ma már csak polcdísznek jó az IH-5 ebből kifolyólag nekem is van kettő.
Apropó az alapműszer működik? Tehát ha teszel bele akkut akkor a telepellenőrző állásban rendben kitér a mutató? Másik típushibája az IH-5-nek (az összes alváltozatnak egységesen) hogy a deprez alapműszer mechanikája spiáterből van öntve (amúgy Ganz gyártmány) és szétrepedezik, szétporlad.

Hello! Nekem is van egy detektor csövem, már nem tudom mikor és honnan szereztem. Ez egy "kapszula" 6mm átmérőjű és a csatlakozóval együtt 22mm. Szívesen oda adom valakinek ha tudja hasznosítani, vagy gyűjti. Felirat nincs rajta semmi, fém házú, ragasztott.
Az is lehet, hogy a seregből való, mert ott volt ilyen kis "barátságos" műszerünk, aminek 400R volt a skála maximuma..
Én Pakson, már nem foglalkoztam ilyesmivel, de előzőleg Tatabányán tartályszintméréshez használtunk GM csöveket. Üvegeseket és fémeket egyaránt C60-as izotópokhoz. Ott is a 400V feszültségátalakítóval és a párával volt a gond (mert egy vízzel hűtött tokban volt a szerkezet).
Óhatatlan, hogy tekercselésnél a lakk megrepedezik. A nagyfesz, meg "kifúj" a lyukakon és elfogy a vékony vezeték. Aztán egy susztermattal megoldottam a gondot, 50Hz 6V váltóárammal tápláltam az egységet és egy kis nyáktrafóval "felturbináztam" a nagyfeszt. A nyáktrafó kiöntött, az 50Hz nem agresszív, megszűntek a hibák, nem kellett tekercselni többet. De ezeket a tapasztalat átadása miatt miatt írom.

... Másutt elég volt a 3.6 R/h is ....

Tanúlt fórumtársunktól kaptam ezeket a csodákat bemutató célra.
Ha nagyon nem hasonlít egyikre sem, akkor lejmolnám.

De ha valaki éppen atombombát épít...

Láttatlanban csak a leírás alapján SBM-21 szovjet gyártmányú GM csőre tippelek., ha jól emlékszem 400V-os. A méretéhez képest meglepően érzékeny. Van belőle pár darabom tök aranyos apróság.

A jobboldalikra hasonlít, csak soványabb. De megkaphatod, ha kell.

Biztos, hogy GM cső, mert nem mérni rajta semmit. De a régi 400V-os csövekhez képest. ez nagyon kicsi. A csövek is ókor bedurrantak, ha 400V-nál nagyobb volt a fesz. De volt hozzá stabilizátor cső is 400V-os. A GM üvegcső, ha beoszcillált az látszott rajta, szinte ugyan úgy mint a stabicső, parázslott.

Jobboldaliak állítólag Videotonok, meg fémtokosak.

Még egy alu henger nem kell kiálló dróttal, mert nagyon nem értik a nézők, mi a fene az.
Harmadik meg már uncsi.

Gafly képén a kicsi fém hengerek az emkített Videoton félvezető detektorok. A bal oldali meg egy SBT-10 ú.n. 10 anódos GM cső amit eredetileg sugárkapu alkalmazáshoz fejlesztettek, pl. ilyenekből volt Pakson is a személyi sugárkapu (alfa, béta, gamma érzékeny nagy felületű GM cső hatalmas csillám ablakkal, az amerikaiaknak hasonlójuk sem volt). Ebben a csőben is szépen látszik az a parázslás, a GM kisülés szemmel látható főleg béta sugárzással nagyon látványos.

Én csak használtam a sugárkaput. Igaz a srácok a mellettünk lévő ajtóban voltak, sok mindenről beszéltünk, de ezekről aligha..

Szerencsére a deprez műszer tökéletes állapotú egyelőre, kitér szépen az akku teszt állásban. Ennek szondája még nem tartalmaz hibrid áramköröket. Gondoltam kipróbálnám csak a szondát egy oszcilloszkóppal figyelve az impulzusokat, de nem jöttem még rá melyik vezeték mire való, meg számomra fura, hogy az árnyékolások a pozitív tápfeszen vannak. Viszont így kezd egyértelmű lenni, hogy a DC-DC konverter rossz, mert 50V-nak nyoma sincs a műszerben.

Ez az első szériás sima 5-ös. Hamarosan hazaérek és küldök rajzot meg alkatrészlistát. Vannak szkópábrák is. Ha jól emlékszem a műszer pozitív testelésű. A táp egy nagyon egyszerű egy tranzisztoros cucc.

Na hazaértem.
Ezen az oldalon az IH-5 képes katalógus kell neked, abban van alkatrészlista meg pozíció, a kapcsrajzot meg mellékelem. A bal alsó sarokban a szonda kimenő jele látható 7V az amplitúdó és kb. 5us hosszú (a jelér feliratú dróton lehet mérni). A D1 diódán van a félvezető detektorok tápfeszültsége, jegyzeteimet megnézve +80V DC (GND-hez képest). A C50-en a műszer többi áramkörét tápláló feszültség mérhető -12V (GND-hez képest).

Köszönöm szépen! Lehet akkor a szonda szeparált tesztelésével fogok kezdeni. Ami érdekes, hogy a trafó 7-8 és az 1-2 kivezetései között tudtam mérni a tekercsen pár Ohm ellenállást, amikor fel akartam térképezni a tekercseit, de az 5-6 és 3-4 között több MOhm-ot mérek. Lehet megszakadt a trafó két helyen is?

Arra figyelj, hogy a 80V-nak nagyon jól szűrtnek kell lenni.
Az nagyon fura lenne hogyha mind a kettő tekercs szakadt lenne, IH-12-nél találkoztam olyannal, hogy a CuZ huzal a forrasztás mellett volt eltörve. Ha jól emlékszem akkor az IH-5-ben kiöntött trafó van. Nagyon mélyen nem foglalkoztam a tápjával mert amit én javítottam abban jó volt az enyémet meg nem szedem szét mert a gyári pecsétviasz rajta van. Most megnéztem hogy az IH-5K-ban esetleg ugyan azt a trafót használta-e a gyár de sajnos nem (ez már az újabb BOÁ-kkal felépített típus).

Megtaláltam a képet a kisülésről. A képen a forrás két mentességi szint alatti Cs-137 pontforrás.

A hétvégén megnézem, alaposabban. Ilyen kiöntött piros trafó van benne. Sajnos az enyémen is volt pecsét de úgy voltam vele ha nem működik akkor jobb ha pecsét nélküli de működő lesz. Amúgy az IH-5K is érdekes darab gondolkodom a beszerzésén, meg az IH-5M en is, hogy teljes legyen a sor, de félek a hibridektől, bár persze az is pótolható egyedi megoldással. Amúgy ha az IH-5 begyógyul akkor jön a nagyobb falat, mert van egy IH-90 em is, ami meg érzéketlen teljesen, mindig 0-át vagy az 50nGy/h-t mutatja, akkor is ha jelentősen nagyobb sugárzás éri.

Azért volt ott is, itt is van sokféle szonda, azért elfogadnám:

Video

Én is, bár a pancake csövet egy lapra tenni az SBT-10-el...
A pancake-nek 15cm² az aktív felülete az SBT-10-nek meg 45cm² szóval 3x nagyobb az érzékeny felület. A pancake csak béta+gamma míg az SBT-10 alfa+béta+gamma. Ráadásul a 10 különálló anód miatt nagyobb térben ki lehet "kapcsolni" a cső egy részét ezzel elektronikusan csökkenteni lehet a cső érzékeny térfogatát.
A négyszögletes kialakítás miatt nagyon könnyen lehet belőle jó hatásfokú érzékeny sugárkaput készíteni (vagy felületszennyezettség mérőt) míg ugyan ezt körrel nem lehet kivitelezni (ugye a körnek a legrosszabb a helykitöltési tényezője).
Persze van ahol előny a kisebb aktív felület, pontosabban meg lehet határozni a sugárzás helyét ezért sem lehet a kettőt egy lapon említeni szóval mind a kettő jó csak nem ugyan arra.