A Marantz használta és használja. A PM5003-5005, 6003-6007, 8003-8006 szériában, valamint a jelenlegi Model 40N, 50, 60N típusokban is.
A csatolt képen a 8003 végfokjának feszültségerősítője látható. És igen, ebből (is) született a V4.

Nem vagyunk egyformák! Ez nem azt jelenti, hogy nem tudok azonosulni a felvetéseddel. Azonban visszaemlékezve a fiatal koromra túl sok mindennel foglalkoztam. Szerettem focizni (nem ment rosszul), tetszett a telefónia, és a sakkban is találtam érdekeset. Jó volt önfeledten a Dunán evezni, és a zene mindig jóbarát volt. Egy darabig (4év) tanultam is. A munkám, mert megadatott, hogy szeressem is, igen lekötött. Ismerem a gazdaszemléletet, ami egész embert kíván, ha az ember komolyan veszi, amit csinál. A szolgáltatási szektorban dolgoztam, így a mások "szolgálatában". A vállalkozási szempont ettől eltér. Ott az első az életben maradni. Minden más ennek van alárendelve. Ott egy a kérdés, hogy amit teszek rentábilis e. Nem szerencsés azzal foglalkozni, hogy vannak e elégedetlenek a kínálatom tekintetében.
Nem tartom magam ítélkező típusnak. Az viszont az csípte a szemem, amikor érdeklődő, de tudatlan embereket félrevezetnek. És fontosnak tartom, hogy nem a kiállításon, mások üzletét rontva, hanem csak itt a fórumon vitattam, amit a hifi show-on tapasztaltam.

Tényleg. Köszönöm! De hülye vagyok, teljesen kiment a fejemből a Marantz.

A bemeneti fokozat is megér egy misét.

Igen. Azt a keresztbekapcsolást az emitterkövetőkkel mintha már szimuláltam volna és valami miatt mintha nem jött volna be nálam. Majd megkeresem, vagy újra szimulálom.
A kaszkód is érdekes.
Meg az is, hogy a VAS ellenállást és a kompenzáló kondit miért a földre kötötték?
De az offset beállítással nem kispályáztak : )

A bemeneti emitterkövetőket másképpen oldottam meg, mint a Marantz. Keveslem azt a 0.6 V kollektor-emitter feszültséget, nálam ez 4 V körüli és szintén konstans. Persze - mint már ez többször meg lett állapítva - a folyóhoz több út vezet. Az is meg lett állapítva, hogy a bemeneti emitterkövetők torzítása kritikus, mivel nincsenek benne a visszacsatolókörben.

A be- és kimeneti jelfeszültség 2.915 Veff és az összes mérőponton ennyi.
Ezt úgy kell/lehet elképzelni, ahogy a következő szimuláció mutatja. A kollektor-emitter feszültség a kivezérléstől függetlenül állandó.

Valamekkora termikus torzítása minden alkatrésznek van. A kisjelű tranzisztorok disszipációs tényezője 260K/W körüli. 10 Vpp (irreálisan nagy) bemeneti jelnél delta T ~ 0.01 Kelvin.
Ez, a bázis-emitter feszültségre nézve és -2.2 mV/K hőfok-tényezőt feltételezve 22 uV termikus torzítást okoz. DC-ben. A frekvencia növekedésével ez exponenciálisan csökken. Valamint ellenütemű a változás, tehát ha a felső BJT melegszik, az alsó hűl. Gyakorlatilag a termikus torzítás a nullához közelít. Termikus szempontból sokkal veszélyesebb a tranzisztorok körüli légáramlás. Erről már esett szó amikor teleszórtam az előerősítőm rizzsel (és ma is így használom).

Mindkét emitterkövető kimenetét Notch szűrővel vizsgálom és az ezeken mért torzítást kivonó áramkörrel összegzem. Az operációs pontok "AC RMS" analízise azt mutatja, hogy 2.915 Veff kimenőjelnél a kivonó áramkör kimenete 678 nVeff feszültséget mutat. Az IMD ebből 0.25 ppm (és a kivezérléssel arányosan csökken, ill. nő).

Hogy ne csak számokat lássunk, képszerűen így néz ki az IMD.

Most jön a lényeg. A generátor impedancia. Tudjuk, hogy minden emitterkövető transzfer karakterisztikája induktív jelleget mutat. A magyarázat egyszerű. Ahogy növeljük a frekvenciát, a béta csökken és a tranzitfrekvencián egy lesz. A kimeneti impedancia a frekvenciával nő. Leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy végtelen frekvencián az emitterkövető kimeneti impedanciája a generátor impedancia lesz. Tehát nagyon nem mindegy mekkora generátor impedanciával hajtjuk meg a bemeneti fokozatot.

Mutatom. Valamekkora kiemelés mindig van az amplitúdó karakterisztikán. Ha egy ilyen nagyon szépnek szimulált erősítő elé teszünk egy 10 kOhmos hangerőszabályzó potit, akkor középálláshoz közeledve (Rgen 2.5k) elkezd sziszegni az erősítőnk.... rosszabbik esetben még be is gerjedhet.

Az a "kötelező" bemeneti aluláteresztő (ami egy RC tag) nem azért kell oda, hogy a bemeneten ne menjen be a Kossuth rádió, sem amiatt, hogy korlátozza a jelemelkedési sebességet. Azért van szükség rá, hogy lecsökkentse a generátor impedanciát.
Megint számolgassunk kicsit az ujjainkon. Az 1k/1nF tagokból álló RC tag törésponti frekvenciája 160 kHz... a kimeneti impedanciája itt 707 Ohm. 1.6 MHz-en a kondi impedanciája 100R. A 100pF-os kondi impedanciája 16 MHz-en 100R. Tehát a 100 pF-os aluláteresztő kondenzátora nagyfrekvencián visszaállítja a fokozat számára kedvező kisebb generátor impedanciát. Nem az a lényeg, hogy levágjuk a "magas" hangokat hanem, hogy az emitterkövető túllövését megszüntessük.

Már csak brahiból mutatok még egy utolsó szimulációt arról, hogy a bementi LPF szűrő nélkül túllövést fog mutatni a kimeneten mért négyszögjel-átvitel. Azt fogjuk gondolni, hogy kicsi a fázistartalék, pedig csak a generátor impedancia viccelt meg bennünket. Mint látjuk végig ott van a kiemelés, a bemenettől a kimenetig.

Végül is nem rossz ez a keresztbekapcsolás sem a bemeneten. Jobb tranzisztorokkal valószínűleg javul az IMD is. Hogy a 680 pF a földön van, az meg csökkenti a kimeneti impedanciát (némi torzításnövekedésért cserébe). Az 500k VAS linearizáló ellenállás meg mindegy hol van (de lehetne akár egy belső hurok is... ami nem sokat oszt-szoroz).
Jól belassították - nem bízták a véletlenre - de biztosan szükség volt ekkora fázistartalékra a további fokozatok miatt.

Nem bizony. A bemeneti kettős emitterkövető nincs benne a visszacsatoló hurokban, a keresztbekötéssel kvázi statikus munkapontba került. Különösen azután, hogy az emitterekben található RC hálózatot áramgenerátorra cserélték.
A 0.6V-os Uce szerintem bőven elég az 1mA munkapont mellett. A második fokozat 1.5mA-es árama is még bőven jó. A BC547/557 tökéletes választás, mert a kimeneti karakterisztika könyökpontja kb. 10mA-nél található 0.6V-nál.
A 680pF kicsit tényleg erős, építettem belőle olyan verziót, ami 330pF-al is stabilan működik.

A Krell után most a Marantz-okról beszélgettem el hosszasan AI-val. Mezei AI van a laptopomon. Megkérdeztem kicsoda ő, azt válaszolta nincs neve, csak egy nyelvi fordító AI. Ennek ellenére mindent tud és mindent ráhagy az emberre. Mindig az embernek van igaza. Ha szidom a Marantz-ot, megerősít abban, hogy jó a fülem és jól hallom bizonyos hibáit. Aztán új beszélgetést kezdek ahol dicsérem a Marantz-okat és megerősít abban, hogy az egyik legjobb döntés ha ilyen erősítőt választok... bármelyiket.

Nem gyűjtöm a Marantz szervízkönyveket, de a legfontosabbak megvannak. 2011-ig csúcsmodelljük volt az MA9 széria, mint önálló végfok. 5 millió Ft körüli áron volt nálunk beszerezhető. Ennek gyártását beszüntették és csak integrált erősítőket gyártottak. A PM10 volt a zászlóshajójuk 2016 környékén. Ezt hallottam szólni anno (és tetszett). Olcsó integrált erősítőjük pl. a PM7001 volt. Ezt sem gyártják kb. egy évtizede és fillérekért lehet hozzájutni pl. az AVX-en. Ezt is hallottam szólni és nem tetszett a hangja.

Arról faggattam még, hogy mi van ma? A nagyteljesítményű végfokaikban Purifi van. Ha analógot szeretnék az M50 széria van teljesen új HDMA-SA3 modulokkal. Ez szigorúan titkos kapcsolás... a szervízkönyve is. jFET bemenetű differenciál erősítővel kezdődik, folded cascode áramtükörrel a VAS. Az ebayen árulják ezeket a modulokat : )
Rákérdeztem, hogy vajon ez van-e a hallgathatatlan hangú DR9000 -es CDR lejátszómban is? Azt mondta: igen. Hasonló.

Nem tudom, hogy a Marantzokat nem szeretem-e, vagy a kapcsolástechnikájukat? Vagy magával a CFA-val lehet bajom? Persze az Accuphase-ket sem szeretem. Ezeket mindenféle körülmények között hallottam szólni és soha, sehol nem tetszettek. A nagy visszacsatolási tényezőjük miatt? Legyen kicsi a THD, a többi nem számít. Az a baj, hogy nem értek hozzá. Tényleg nem.

Az opampokról is beszélgettünk AI-val. "Kivételesen" egyetértett velem abban, hogy az "audiofül" opampok közül az OPA134 a legrosszabb hangú. Felvilágosított egy tévedésemről. Nem az OPA134 blokkvázlata az amit kitettem... én is bedőltem valakinek. Az OPA134 jFET bemenetű. A többi titkos. Amit kitettem, az inkább az LT1223 kapcsolása, csak már olyan rég volt, hogy elfelejtettem. AI szerint az OPA134 azért szól rosszul mert jFET bemenetű és mert lassú. Az LT1223 viszont CFA... és mégis tetszik a hangja. Na most légy okos Domokos...

Kiteszek néhány szervízkönyvet... ha valakinek bogarászhatnékja lenne, de lusta letölteni.
Ma hajnalban meg kitaláltam egy kapcsolást, de még szimulálgatom kicsit és most nincs is kedvem a miértjeit/hogyanjait magyarázgatni... meg az is lehet, hogy nem is jó... agyalgatok néha.

A végfok kapcsolása az nem ez.

Engem érdekelne, hogy az Accuphase mely típusa(i) nem tetszett(ek). Sosem hallottam egyiket se, de állítólag csak az A osztályúaknak van jó hangja (A30, A60, A75 stb), ezekben a kisebbekben laterális fetek (2SA-SJ) vannak 3 marékkal, akár 1 ohmra is tudnak dolgozni (brutál mennyiségű a puffer is meg a hűtés is hozzá). És a THD-jukat sem mondanám kicsinek, mert az A osztályhoz képest a 0,05% az elég sok.
AB osztályban meg állítólag az E280, E380 ami jó hangú. Ezeket nem Ai mondta hanem heteken át tartó olvasgatás alapján következtettem ki, jól vagy rosszul. Ezekben meg Sanken LAPT a végtranyó.
Természetesen spektrumképes mérést egyikről sem találni sehol, AI szerint nézelődjek a lengyel audio.com.pl oldalon mert ott elég sok Accuphase-t megmértek, de van nekem most jobb dolgom is mint ott nézelődni.

E380 torzítás

Lehet kétértelműen fogalmaztam, vagy nem elég egyértelműen.
Minden 2016 előtt gyártott Marantz szinte ugyanaz a kapcsolástechnika (de Te ezt a részét sokkal jobban ismered mint én). A nagyobb és drágább erősítőikben két marék HDAM modul van, a kisebbekben csak fél marék, de mind CFA. Ezek a HDAM-ok is különböznek egymástól, a jobbak bemeneti fokozata áramgenerátoros, a kimenetük valamilyen kaszkód.

Az új fejlesztésű végfokaik PWM-ek. Az M30, M50-es széria analóg és új fejlesztésű, gyökeresen más kapcsolástechnikájú HDAM-SA3 modulok vannak bennük (ha jól emlékszem AI minden sorára). Ezt a CDR-t, a DR6000-et csak amiatt vettem meg mert kíváncsi voltam milyen hangja lehet ennek a diszkrét kimeneti fokozatnak. Az egész gyalázatosan szól, úgy ahogy van. Kicsit javítottam rajta azzal, hogy polaritáshelyesen kötöttem a kimenetre egyetlen elkót (tőled kapott 1000µF/16V ELNA-t). Nem "dummogott" annyira a mélye, de továbbra is hallgathatatlan maradt. AI szerint a pocsék DAC miatt lehet ez.

Szóval... rákérdeztem AI-ra, hogy esetleg hasonlít-e ez a szuper titkos új HDMA modul erre a kapcsolásra ami a DR6000-ben van (és amit persze a kínaiak már rég lekoppintottak). Szerinte ez az új kapcsolásuk - HDAM-SA3 - alapja/kezdeménye. Talán még kaszkóddal lett kiegészítve. Számomra amiatt érdekes ez az új fejlemény, hogy miért is ítélték meg úgy, hogy szakítanak a régi hagyománnyal, a Current Mode-val? Mi késztette őket erre a lépésre? Nem az egyszerűsítés, mert ez az új modul kb. 30 tranzisztoros. Új szelek fújdogálnak arrafelé is?

Hifi show-kon hallottam Accuphase-ket. A típusszámukat nem jegyeztem meg. Azok a helyiségek mindig kongtak az ürességtől ahol Accuphasek szóltak. Befüleletem és megértettem miért. Lehet, rosszul demonstráltak.
Magánszemélynél egy órát ültem az E270 előtt. Olyan érzésem volt mintha a PM7001 -et hallgatnám. Fárasztónak, idegesítőnek találtam a hallott hangképet, de a hangsugárzója sem állt a helyzet magaslatán. Ne fájjon a fogad semelyik Accuphase-re. Viszont gyönyörűek, ez tény.

Ez sem igaz. De persze az AI megmondta, akkor ugye úgy van.

Idéztem. AI-nak sokan elhiszik minden szavát, mert intelligens.
Ha kijavítanád a tévedéseim, annak viszont örülnék. Már csak azért is, hogy ne vigyünk be zölderdőbe senkit.

A Model 30N D osztályú. A Model 40N, Model 50, Model 60N az AB osztályú. Ezeknek a végerősítő része teljesen egyforma. Különbségek a szolgáltatásokban, és a tápegységben vannak. A végfok szupertitkos kapcsolásának vázlata (60N) a csatolt képen látható.

Az általad feltett fetes kapcsolást kizáróleg D/A konverterek után használják, nekem is hasonló van a CD-mben, csak éppen a műveleti erősítő nélkül.

HDAM-SA3D kapcsolási rajza.

Hát igen... a lustaság. Egyszerűbb AI-val "dumcsizni", mint Google barátunknál rákeresni a dolgokra. Szórom a hamut a fejemre... : )

Ezt viszont én szúrtam el. A helyes kép:

Nem vettem volna észre.
Ritkán elegyedek beszélgetésbe AI-vel, de akkor is minek. Az múltkori megjegyzésem a helytálló : AI annyira intelligens, mint a cipőm talpa.

Pont ma olvastam az AI-ról. Rákérdeztek, ki volt az USA első elnőkasszonya. A nemleges válasz után 12 további kérdésbe került, de végül határozottan megnevezte Hillary Clintont (2017-2021), és a továbbiakban ettől nem is tágított.

Nemrég néztem végig egy hosszabb videót az Accuphase-ről. Nekem nagyon furcsa volt. 4-5 ember csak azért van ott, hogy az erősítő dobozát simogassa, karcok és sorja után kutatva. Hosszú perceken át tárgyalják a hangerő szabályzó mechanikáját, mert kellemes érzés kell legyen tekergetni. Érintésvédelmi mérések, újabb 5 perc, de szinte semmi a hangról....

Nem a fogam fáj rá, csak próbálok megérteni dolgokat. Jelen esetben leginkább azt, hogy ha nem szólnak jól, akkor miért van az, hogy nagyon jól tartják az árukat? Miért kell valakinek egy olyan készülék drágán ami még nem is szól jól?
Most erre lehetne az a válasz, hogy ez az egész hifi-highend-audiofil izé az egyéni ízlésekkel összhangban szubjektív. Van is benne valami. Na de akkor, megette a fene, az egész úgy ahogy van egy vicc. Mert azt meg nem akarom elhinni, hogy szubjektivitás ide vagy oda, ha már hifi, akkor kellene lennie legalább valami halvány konszenzusnak, miszerint ez és ez mindenki szerint jól szól, az meg amaz meg mindenki szerint rosszul. Na de nincs ilyen.
És most nem a 40 milliós dolgokról beszélek mert azt a népek 99,9%-a sosem fogja hallani. Az AI-t már elkezdtem "tanítani", mert már "ő" is azt mondja, hogy hiába nézi végig a fórumokon a véleményeket mert azok mind szubjektív vélemények. Mondom neki, jó, akkor csináljunk a szubjektív véleményekből objektívet úgy, hogy ahol legalább 90%-os a vélemények aránya azt fogadjuk el objektívnek. Na de ez sem működik, mert még ebbe is ugyanúgy belekerül akár egy Quad405 is, mert ahol építgetnek meg írnak róla, oda általában nem lesznek leírva negatív vélemények (sehol senki nem viseli jól a kritikát).
Marad az egyéni próbálgatás, hallgatózás, küszködés. Az A osztály az meg nálam már elvből ki van zárva, tehát egy A-30-at vagy A-60-at akkor se vennék ha az lenne a világ legjobb hangú végfoka.

Akkor hát miről is szól ez a hifizés ?
A hangról-e, vagy valami másról ?
Legyen-e a megítélés objektív, vagy inkább szubjektív ?

Talán az Accuphase kicsit olyan mint a Rolls-Royce. Minőségi anyagok, kézi gyártás, aranyozott nyákok, gyönyörű kívül belül. Ha egyszer hozzájutsz nem akarod eladni és nem érdekel, hogy szól. Ez sokaknak egy életérzés. Akik mégis eladják vagy a márkán belül akarnak feljebb lépni egy szinttel, vagy a fülükre hallgatnak.

Nem vágyom többé a müncheni highend sóra (akkor sem ha már Bécsben rendezik meg) , de egyszer ott lenni felejthetetlen élmény volt. Ott azért élőben lehetett látni mi az a szubjektivitás. Az, amikor valami nagyon sok embernek tetszik és az, ami szinte senkinek. Persze ott is inkább a monumentalitás az ami bevonzza az ajtón jónépet, de előfordul, hogy a tényleg jó hang.

Mi itt a fórumon - és főleg ebben a topikban - egészen más állatfaj vagyunk. Azt keressük amiről tudjuk, hogy soha nem fogjuk megtalálni. Egy kitűzött célt addig hajszol az ember amíg el nem éri. Ha elérte, aztán más célt keres és azt hajszolja. Tehát ha elérnénk a kitűzött célt - a "világ legjobb erősítőjét" - akkor új hobbi után néznénk. Nem a zenét szeretjük, hanem azokat a hangokat amik kijönnek a hangsugárzóinkból... de ez már közhely.

Én addig szeretem a legújabb erősítőm amíg rá nem unok a hangjára. Ez így túlzás. Addig szeretem hallgatni amíg a hibái annyira el nem kezdenek idegesíteni, hogy késztetést érezzek, hogy kitaláljak valami jobbat. Aztán fél-egy évig örülök az újnak, majd kezdődik minden elölről. De ez így nekem jó... főleg nyugdíjasként. Egy kicsit biciklizek, egy kicsit erősítőt tervezek. Soha nincs időm unatkozni és az sem zavar, hogy nem tudok aludni... legalább hosszabb a nap.

Mért másnak kellene lennie? És azért ott bujkál a vélemény halmazban a gyártók reklámja is. Ez már csak ilyen. Kérdés ezekben a dolgokban, hogy hogy lehet objektív egy vélemény? Ez így olyan, mint ha valaki lemondana a saját spirituális véleményéről. Már pedig a zenehallgatás az spirituális dolog, jó esetben. Karesz megfogalmazta az Ő hozzáállását a számára, hogy mi az építésében mozgató erő. És itt megint ott lapul a háttérben, hogy nem vagyunk egyformák.

Igen, javarészt objektívnek kellene lennie. Különben nem hifi. Ahogy a Trabant és a Lamborghini közt sincs vita hogy melyik a jobb ha az árát nem nézzük. A hifi az ugye magas hanghűséget jelent. Elvben valami olyasmit, hogy amit a szobádban hallasz az mennyire hasonlít az eredetire, a hangszerek élő megszólalására.
A műszaki ember ezt egyszerűen lerendezte, mert tett a hanghűség és a torzítás közé egy egyenlőség jelet, és elkezdett minél kisebb torzítású erősítőket tervezni. Aztán mára már rájött, hogy azt az egyenlőség jelet ki kell onnan venni. Ráadásul sokkal többet ront az eredeti hangzáson ami az erősítő előtt van, meg ami mögötte.

A spiritualitást nem keverném ide, de igen, a zene érzéseket, érzelmeket ad át, ha nem tud, akkor ott baj van, ezért nem tudnék olyan erősítőt hallgatni aminek a hangja semmilyen, jellegtelen, hiszen az élő zene sem az. Bár az ilyen hangzású eszközök tulajdonosai rendre állítják hogy az nem olyan, hanem "transzparens".

Nem akarnám Karesz témáját szubjektív dolgokkal teleírni, hiszen a mért dolgok objektívek, de a többi csak szubjektív lehet. Nem értelek, pont Te írod, hogy a hifi lehet olyan amilyen, de amit hallunk az a meghatározó. Hadd ne írjam már le többször, hogy ahányan vagyunk mindenkinek másképp jár az agya, ezért másképp hat rá, amit hall.

Szóval... ez a kapcsolás ugrott be tegnap hajnalban a fejembe. De inkább úgy volt, hogy azon törpöltem, hogy lehetne átmókolni a HFM1-et kettős tápra. Mert az a kapcsolás egy jó kis áramvezérelt izé. Nyilván úgy, hogy utána kötök egy földelt bázisú fokozatot. Lerajzoltam, oszt annyira megtetszett, hogy nem is nagyon piszkáltam tovább. Ugye... ez így egy jó kis I/U konverter. A current mode részében csak áramváltozás van, csak meg kellett hajtogatni hozzá a kaszkódot és kész.
Kis feszültség-erősítések, nagy sávszélesség, kis torzítás és adódik valamekkora nyílthurkú erősítés.
Ha hirtelen kikompenzálom (széttolom a pólusokat) még mindig 10 kHz-en lesz a domináns pólusa és van 35 dB hurokerősítése.
Ezért visszacsatolva sem lesz túl gyors, 700 kHz-en van a -3 dB-es pontja... nem is kell ennél több, minek kínozná a buffert MHz-eken.

A THD-ja lett érdekes. Annyi-amennyi, de a páratlan harmonikus rendkívül alacsony szinten vannak. Ez olyan hájendes vonalnak/irányzatnak tűnik nekem.
Az IMD átlagos. Megint az Early-effektus. De ha növelem a tápfeszt, szépen csökken. Ez ugye arra is magyarázat miért szólnak jobban a nagyteljesítményű végfokok kis hangerőn. Kisebbek a szórt kapacitások változásai, lineárisabb tartományban dolgoznak a félvezetők.

Aztán összeszedtem a bátorságom, elé rajzoltam a buffernek és lesz ami lesz. Pöccre indult.
Lehet vele tovább játszadozni...
Az IMD Fourier sora meg lemaradt.