És két egyforma "Einhell" szekunderét nem lehet sorba kötni? Fillérekért (8000) dobálják őket utánad --azaz lenne két hegesztő trafód vagy egy plazma trafód--lágy indítással még elmenne.

Talán mégsem átok annyira az a három fázis--már sikerült két és fél fázisra a trafókat összehozni.Ha teljesek lesznek akkor csinálok méréseket és képeket--már ha valakit is érdekel.

Kapcsrajz az szerintem hasznos lesz.

Van kapcsolási rajz(köszönet" Freddi"-nek ill. ő adta a mikró trafós ötletet is).De sajnos mindig közbeszól a "mi található itthon" variáció és ebből fakad a kérdésem is.Van hat szekunder tekercs ami párhuzamosan lesz kötve és van hat darab GBPC2506W graetz-em amit fel szeretnék használni és úgy terveztem minden tekercsre teszek egy kockát de nem tudom milyen méretű hűtést igényel a kb 175V és 25A (ez terv és még nem valóság!)egyenirányítása?

És még el nem felejtem -köszönet "Jandark"-nak is aki masszívan gyűjti-postázza nekem a trafókat valamint "Kispedró"-nak is hálás szívvel köszönöm az önzetlen gyakorlatias segítségét a plazmavágó építéséhez.Eddig 19 darab trafó ment a "vágó hídra" de még várok egy párat.

Na hello!

Megjöttek a vágófejek,rögtön kérdésem is lenne.
Kb ugye úg ynéz ki,hogy kis réz (bronz?) persely,és abban egy kerámiagyűrű,ami vezeti a levegőt+helyén tartja magát az elektródát.Hogy lesz ebből koppintós vágó ? A persely,amit a vágandó anyaghoz tudnék érinteni,és az elektróda között van vagy 3-4 milli.Ott ugyan nem fog áthúzni 90V,de még több se.
Vagy kössem 1 potenciálra mindkét alkatrészt,avagy hogy?

Kérésre teszek fel képeket is.

Köszönöm a válaszokat előre is.

bye!

Egy pár kép hol álltam le sajna másfél hete.Azóta nem mozdul a plazmavágó "projektem".Kiderült az is ,hogy nem hat hanem öt darab graetz hidam van -még azt is kell szereznem egy 600V 25A-es panelosat.

Én nem tudom a koppintós működését de egyszer megkérem a haveromat hozzon el egy plazma vágót (mivel ezek bemutatásával foglalkozik) és ki próbáljuk majd.Akkor csinálok képeket is (nehogy "kihaljon" már ez a topic) és felteszem.Én mindenképp belső ívest szeretnék -szerintem megoldható a gyújtás elektronikája és a pisztoly is házilag.

Mindegyik pisztoly belső íves, mivel az ív belül keletkezik, de átvándorol a munkadarabra (ha vezető). Csak belső íveshez vízhűtés kell, mert nagyon melegszik. Az érintős gyújtás marha egyszerű, kell egy mechanikát tervezni hozzá, ami belül összeérinti a két elektródát, és rögtön széthúzza.

Nincs rólla egy "videód"?

Valahol van a youtubeon, de most nem állok neki megkeresni.

Gondolom melyikre gondolsz. :yes:Más.. Mai világban mennyi fura alkatrészhez hozzá lehet jutni,ma pld varisztorokat szereztem de jó nagyokat-280 V és 10 kA-eseket.Sajnálnám kidobni őket és egyet legalább beépítek a graetzek védelmére--"elfér benne" alapon na meg olyan "szépek".

HI. Egyelőre semmi fejlemény a vágóm ügyében,max annyi,hogy ezzel a fejel ugyan nem lesz koppintós cuccom
Átgondoltam a dolgot,és hát nem megoldható,hacsak nem alakuitom át magát a fejet...ettől függetlenük érdekel mind a koppintós cucc,mint a gyujtóelektronika.
A hálózatot direktbe felhasználó úr jutubos videóján voltak ezek az induktorok,gondolom áramkorlátozás céljából?
Én nem tudom,mindenesetre megépitettem piciben,jó massziv DC,induktor,nem több amper,mint 2,és működik az elv,szépen lehet vele ivet gyújtani.
Ugyan instabil,és csak kb 40 volt,de kisérletezni jó.

Egyelőre ennyi.

Sziasztok!

Az én projektem is áll jelenleg.--Mindenképp gyújtó elektronikát szeretnék mivel érdekes és nem kell hozzá sok cucc.Induktorral nem kísérletezem mivel így is komoly veszélyben van az ember ha "utángyártott"plazmavágóval játszadozik. :eek2:

Nem áll!-Hála Zolee1209-nek ma sikerült össze állítani a harmadik párost.Arra tud valaki ötletet miből lehetne csinálni műterhelést ,hogy kipróbáljam majd?Egy 2,2kW-os fűtő betétem van és egy 800 W-os rezsóm de ez már kevés lesz leterhelni úgy ,hogy kb 15-20 amperral terhelje meg a trafókat.Szereztem még jó cuccokat-varisztor,rezisztor,...meg mit tudom még milyen tor--de lesz "tor" ha működni fog a vágóm! :vigyor2: Olyan " szépek"!Nem szeretném kihagyni őket a plazmavágóból! :kalap:

Miért nem csinálszfelvételeket a kísérletekről--bármilyen eredmény érdekes lehet.

Senki nem akar plazmavágót építeni ? Csend honol itt . Közzéteszek egy pár képet hol tartok. A trafók megvannak és a kompresszor is 80%-ban kész. Az egyenirányításon gondolkodom hogyan legyen. Nem tudom , hogy a három trafó szekunder tekercsét össze lehet-e így kötni deltába mikor a trafók külön vannak. Esetleg ha valaki tudná a választ jó lenne. Nem jó így saját magammal beszélgetni .

Nagyon szivesen a motokat máskor is Öröm nézni mi lessz belőlük..

Esetleg valaki hozzá tud szólni a becsatoló tekercs és a gyújtó kör méretezéséhez ?

Ha visszaolvasol, én leírtam, hogy kell megépíteni.

Nem tudom gyakorlatra levetíteni magamnak , hogy hány menete legyen a becsatoló tekercsnek mennyi a rezgő körnek (1:5 - 1:10 írtál) .Mekkora kereszt metszetű drót kell a rezgőköri tekercsnek ? Némely rajzon fel van cserélve a kondi és a szikra köz-- mindegy ? Mekkora legyen a szikra köz ? A szikra köz elektródáit milyen anyagból érdemes csinálni? Szóval tele vagyok kérdésekkel .

Én nem tudom, hogy a te pisztolyodnak mekkora gyújtófeszültség kell, ezt neked kell kiszámolni/letesztelni. Ha a szikraköz távolabb van, akkor nagyobb a kialakuló feszültség mind a szekunder, mind a primer oldalon. A freki minél magasabb, annál jobb, mivel könnyebb szűrni, és a csatolás is nő a primer és szekunder közt (gyújtás szempontjából meg mindegy)
. Keresztmetszet legyen valami vastag rézkábel, vagy a legjobb, egy vékony hegesztőkábel, mivel 500A is folyhat rajtuk.
A kondi és a szikraköz felcserélése abból adódik, hogy a nagyfesz, amit rájuk kapcsolsz AC vagy DC. DC esetén szokás a szikraközt a trafóval közvetlen párhuzamosan kötni (amúgy minkét esetben ugyanaz játszódik le, de állítólag a DC-s módszernél kevesebb nagyfreki jut vissza a trafóra, és egyenirányításra).
Szikraköz anyaga: bronz. Vagy wolfram. A vas nem túl jó ide, mert a nagyfrekinél nagyobb ellenállást mutat. De tesznek be lehet kötni két kapupánt csavart is egymással szemben (ne legyenek csúcsosak).

Kösz ,hogy "törődsz" velem --elég kevesen járnak ide. A tervem ami elérhető is szerintem - 150 V és 30-35 A .Az üresjárati fesz 180 V mivel nem mertem deltába kötni a trafókat hanem csillag kapcsolás lett végül. Már a trafók be vannak kötve ill. a hidak is mivel 6 "ütemre" terveztem az egyenirányítást két darab háromfázisú 60 A-es hidakkal ( na jó-- az egyik "maszek" híd). A főáramkörbe elég lenne 12 menet a becsatoló tekercs menet számnak ? A szikra közt meg tudom oldani mert tudok nagyon jó anyagokat szerezni csak hát a tudás hiányzik a méretezéshez. Most tekertem a fojtót meg de az is gyéren sikerült mert kevés anyagom van itthon. 20 cm2 -es sima nyitott I lemezek és 2x28 menet párhuzamosan kötve 2,2-es réz dróttal tekerve de párhuzamosan kötök be két 47 ohm-os ellenállást így kb meglesz a 23 ohm is (valamelyik rajzon láttam így ,hogy ellenállást kötöttek a fojtóval párhuzamosan).Ha kevés lesz majd tekerek még rá ha tudok szerezni 2,2-es réz huzalt.Azért érdeklődöm mert hamarosan a gyújtáshoz érek és mindenképp bele akarom barkácsolni egy egyszerű megoldással.

Lehet, hogy érdemes lenne venni kis xenon szettet, abban van gyújtó is, és a plazmához is jó lenne, mint segédív. Ha a gyújtással akarsz kísérletezni, akkor azt először egy fázison tedd, és olyan diódákkal, amik feláldozhatóak. Elvileg be lehetne kötni gyors nagyáramú diódákat is, ez lenne a legjobb.

válaszolva a#454816számú hozzászólásodra, tapasztalatom szerint a belső íves fej nem minden esetben vízhűtésű.
Általában 50A vágóáram felett használják a vízhűtést,
Ez alatt az áramló levegő elég hűtést biztosít a vágás során.A gyújtáskor keletkező belső ív - ha közben nincs a pisztoly vágó helyzetben- csak kb. 1-1,5 s-ig marad fenn majd kialszik a gyári gépeknél, aztán következik egy kb. 20s-os utánfúvás a fej hűtése miatt.

Nem ismerem a xenon gyújtást de az nem hasonló mint a NA lámpa gyújtó elektronika? Mert abból van nekem egy vagonnal. A hidak 1200 V és 60 A -esek valamint már tettem gyári kiöntött toroid fojtót a negatív ágba is de ennek csak 11 menete van valamint van komoly varisztorom 280 V és 10000 A-es ezt fogom a diódák védelmébe a fojtó után bekötni .Holnap mindenképp teszek fel képeket és azon jól át lehet majd látni a dolgokat.

A gyári gépeken (30-50 A) kb. mekkora fojtó van? Nem tudod "véletlenül" ?

Szia!
Pontosan nem tudom, de holnap valamelyik plazmavágó gépkönyvében megnézem, hátha bent vannak az adatok.
Egyébként, nem mindegyikben van fojtó, a gyújtóáramot néhány gépben egy néhány kW-os előtét ellenállással korlátozzák, a főáramkör áramát a főtrafó szórásával korlátozzák, fojtós szűrés nélkül.
De találkoztam már olyan géppel is, ahol a főáram körében légmagos tekercs volt. Nem inverteres gép volt, hanem hagyományos 50Hz-es.

Még annyit: A magyar gyártmányú plazmavágókban egy 230V/6,8kV-os 80VA-es trafó állítja elő a gyújtáshoz szükséges feszültséget.
Azt még nem néztem meg hogy a beöntött trafó tartalmaz-e egyenirányítót. Azt tudom, hogy az inverteres plazmavágó nagyfesz gyújtója az egyutasan egyenirányítva van, és a nagyfesz kimenet a negatív pólus.

A fojtót a nagyfrekvenciás gyújtás leválasztása miatt tartanám fontosnak ill jótékony az ív stabilitásnál is szerintem. Azért nem gondolkodom nagy méretűben először mert nincs anyagom sem elég hozzá . A pozitív és a negatív ágban is lesz fojtó nekem. A pozitív ágban lévő az 28 menet ,vele párhuzamosan 23 ohmos 150 W ellenállat .A negatív ágban pedig 11 menet (ez kisebb vasmag kereszt metszetű ) de ezzel párhuzamosan viszont egy 10 ohmos 150W-os "állatka".Kondenzátorok is csak három darab 1000 mikrós 380 voltos van betéve mert a három fázis miatt szinte feleslegesnek tartom. Viszont komoly kisütő ellenállást tettem rá (5,6 K és 15 W ). A fojtók-ellenállások után tenném a varisztort és a nagy fesz kondenzátorokat --remélem elég lesz védelemnek.