Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Progresszív vezetékezés próbapaneleken
Lapozás: OK   1 / 1
(#) FREDDI hozzászólása Aug 22, 2009 /
 
Örömmel üdvözlök mindenkit ebben a topicban!

Ez a topic főleg a progressziv vezetékezési technika megvalósításáról és minden ehhez kapcsolódó ismeretről szeretne szólni.

A téma minden elektronikai hobbit vagy hivatást választót előbb vagy utóbb elér, nevezetesen a "hogy a legegyszerűbb, legolcsóbb, leggyorsabb elkészíteni egy kipróbálásra szánt áramkört". Mindenki másra esküszik, vannak akik a protoboardra, mások a elsőre is nyákot készítenek, van aki próbanyákon készíti el, és van olyan is, aki csupán a "levegőben" forrasztja össze. Persze ezek kombinációi is vannak. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy áramkör első tervezése után szinte mindig módosításra kerül, tehát legtöbbször célszerű próbapaneles formában összerakni tesztelésre. Főleg igaz ez a megállapítás a bonyolultabb áramkörök tervezésénél.

Manapság az SMD technológia térnyerésével sokszor problémát okoz ezek próbapanelen történő beépítése, különösen igaz ez a nagyobb lábszámú áramkörökre. A lehetőleg alacsony indukció és szórt kapacitás (vezetékezés a próbapanelen) sok esetben igen kellemetlen zavarokhoz is vezethet. "Gyári" SMD-hez való próbapanelek és adapterek nagyon drágák, az alacsony költségvetésű fejlesztésekhez ezért nem lehet őket használni. Mellesleg ezek használatakor is ugyan úgy szembetaláljuk magunkat a vezetékezés problémájával ezek bekötésekor a próbaáramkörben.

Mindezek a problémák megoldására használja egy japán mérnök a progressziv vezetékezési technikát. Az elnevezés szerintem tőle származik. Utána néztem a neten a technikának, de máshol nem találni róla semmit, csak nála. Sokan elismerik a technika hatásosságát, és átvették az ismertetőjét a lapjukra.

A technika lényege az SMD és a hagyományos alkatrészek vegyes, normál próbapanelen való alkalmazásában van, és mindez mindenféle SMD próbapanel nélkül, mindössze egy 2,54 raszteres próbapanelen akár 0,5mm lábkiosztásu nagy lábszámu SMD áramkörökkel is ! (wcd.jpg)

A megoldás nagyon szimpatikus számomra, mert alacsony költségek mellett használhatók normál próbapanelen az SMD IC-k, és mindezt úgy, hogy közben átlátható marad az egész.

Progressive Wiring Techniques

A technikához egy saját gyártmányu "vezetékező tollat" használ, a vezeték 0,2mm-es poliamid szigetelésü tömör réz vezeték. Szigetelőnek valamit aláragaszt az IC-knek, ennek az anyaga nem teljesen világos számomra.

Ha valaki tudja, hol lehetne ilyen vezetéket kapni, az jó lenne, mert akkor ki tudnám próbálni a technikát.

wcd.jpg
    
(#) kyrk válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Farnell.hu -n szerintem van ilyen mert a cegunknel ilyen vezeteket es tollat vettek. Utana tudok kerdezni a pontos rendelesi szamnak ha erdekel.
(#) FREDDI válasza kyrk hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Erősen érdekel ! Előre is köszi!
(#) tiggersoft válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
PTFE vagyis poly-tetra-fluor-etylen.Röviden teflon.
Itt is forgalmaznak ilyet öntapadós kivitelben( árat ne kérdezz)Bővebben: Link
(#) FREDDI válasza tiggersoft hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Ezt a boltot ismerem, csak az a baj, hogy 200km-re van! De majd beszélek velük, köszi!


Van még a témához kapcsolódó felvetésem. Ezt a technikát akkor lehetne igazán jól használni, ha lenne hozzá valami egyszerűbb tervező progi, ahol vízuálisan feltenné az ember a cuccokat, és különböző színeket használva a vezetékcsoportokhoz összevezetékezné egyszer képen. Ez alapján sokkal könyebb lenne az összevezetékezés, jól elkülöníthető csoportokra lehetne bontani a képen a vezetékeket. Még akkor is jobb lenne így, ha a valóságban egyszínű vezetéket használunk. Ha valakinek van ilyen ötlete, az jöhet. Ennél a rajzoló proginál az lenne a lényeg, hogy objektumként tudjon kezeleni egy-egy vonalat, így ha törölni kell valamelyiket, azt egy gombnyomással meg lehessen tenni.
(#) tiggersoft válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Szerintem ugyanebből az anyagból vannak azok a sárgás fóliakábelek. Az pedig sokmindenböl kitermelhető.Kétoldalas ragasztó alá-főlé és meg is van oldva.Igaz nem "gyári", de a célnak biztosan megfelel és ne utolsó sorban olcsó.
(#) pbalazs válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Itt van vékony drót, meg toll is hozzá:
Bővebben: Link
(#) FREDDI hozzászólása Aug 22, 2009 /
 
Ha valakinek van ötlete, hogy milyen általánosan használt többeres vezeték tartalmaz ilyen tömör vezetős vékony ereket, az is jó lenne, akkor talán nem kéne rendelni vezetéket sem. A toll az nem szükségszerűen kell a módszer kipóbálásához, de a vezeték az igen ! A normál 1,27mm osztásu smd-hez jó lehet a 0,3-0,4mm-es erü kábel is talán. Meg kéne próbálni. Rögzítésre én duplaragasztós szalagra gondoltam (IC), és valami műanyag lemezből egy "papucsra" alá, ami megemeli (nem lóg ki a lábakig). Ez alá meg szigetelőnek a panel és a lábak közé sima vékony kartont is lehetne tenni, a papír az hőálló, és szigetel is, ha nem nedves.
(#) pako válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Üdv!

Én is SMD párti vagyok, és gyakran dolgozom próbapanelen velük. Vezetéknek én fülhallgatók/relék sima zománcozott huzalát szoktam használni. SO, SSO, LCC, PLCC tokozású alkatrészek is felforraszthatók, csak szikével ketté kell vágni a rasztereket. Ragasztásra én sima mezei papírboltban kapható kétoldalas ragasztót szoktam használni. Ha árnyékolás is kell, 2 réteg ragasztó közé alufóliát szoktam rakni, plusz egy darab kábeldarabot, ami mehet a Gnd-re.
(#) cornelflex válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Hirtelen nem tudtam,hogy mirol van szo olyan hangzatos volt a cime a topiknak.
Kivancsisagbol beleneztem..
A technika nem egy ujdonsag, ezelott 25-30 evvel is a gyors elkeszitesu akarmicsodakat igy keszitettuk legalabb is a kepet nezve.
Abban az idoben nem voltak hoallo szigetelesu huzalok es igy ugyelni kellett a forraszrtasra.
Gyors munkakhoz , probapanelekhez a mai napig is alkalmazzak a technikat.
Nem latom benne az ujdonsagot.
(#) Hp41C válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 / 1
 
Szia!

A régi wire-wrap technika alkalmazta ezeket a 0.2-0.4 mm átmérőjű, tömör, műanyag szigetelésű vezetékeket (volt belőle olyan is, ami szigeteléssel egy nyák átvezető lyukon áthúzható). Ott egy pisztoly szerű géppel a négyzet keresztmetszetű IC foglalat lábra lehetett három - négy kötést csavartatni. Ezeket a huzalokat használom - sajnos gép hiányában - forrasztva a próbapaneles áramköreimhez.

Csupaszításnál ügyelni, ha megsérul a vezeték, könnyen eltörik ott, már a rázkódásra is.

IM000681.JPG
    
(#) FREDDI válasza cornelflex hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Idézet:
„Hirtelen nem tudtam,hogy mirol van szo olyan hangzatos volt a cime a topiknak.”


Egy topicnak olyan címet kell választani, ami kifejezi hogy miről szól.

Nem új technikáról van szó, ez tény, létezett valóban már 25-30 évvel ezelőtt is. ( A tollat meg a vezetéket is azért lehet néhol kapni, mert "régi" technikáról van szó.) Veled ellentétben szerintem van miről beszélni. Egyébként ha ennyire hétköznapi, adhatnál már egy-két linket, vagy leírást a részletekről, képeket, stb. A másik: ha nem beszélünk róla, sokaknak ismeretlen marad továbbra is a módszer ! Tehát veled ellentétben többen örülni fognak a topicnak. Mindig vannak kezdők is az elektronikában, ezért rendeztek többek között video versenyt a tavasszal is. Nem illik mindig csak magára gondolni az embernek, ez egy közösségi portál, és egy jó portál ! Oszd meg a tudásod a fiatalabbakkal is. Másrészt az évek haladtak, anyagok változtak, nem különben a tokozások, hogy a technikai hátteret ne is említsem, tehát van miről beszélni, megújítani. Például jó lenne mindenki számára könnyen elérhető vezetéket találni, mivel manapság sokkal kevesebb helyen használnak ilyen vékony tömör vezetéket, mint régen, ezért kevésbé is kapható. Én láttam anno ilyen vezetékkel huzalozott gyári TTL technológiás könyvelőgépeket is, pld a Robotrontól (a volt NDK). De a nyugati világban is elterjedt volt több helyen (inkább talán Japánt említhetném, nem véletlen szerintem az egybeesés ), sokszor tüskékre csavarva forrasztás nélküli huzalozáshoz (pld. SANYO, PANASONIC, hogy mást ne említsek). Most a gyorsan (viszonylag) alacsony költségen és módosíthatóan felépíthető SMD és hagyományos alkatrészek házasíthatóságának megoldhatósága teszi időszerűvé újra. Másrészt nem egyszerű nyákon sem kivitelezni egy bonyolutabb SMD kapcsolást, és ha változtatni kell, jöhet a szike, és ugyan úgy kötözgethet az ember.
(#) Thomm válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Szia
Ezt a technikát én is használom bár ritkán mert szerintem katasztrofálisan áttekinthetetlen. A legegyszerübb zománc vagy lakk szigetelésü tekercselő huzallal, bármilyen átmérőben kapható, a ceruza meg minimális kézügyességel és fantáziával kb 20 perc alatt összerakható egy golyóstollból. A kibelezett toll külső részére egy kis tengely, a csőbe meg egy darab szivacsot tömni hogy fékezze a huzalt. Forrasztás elött odapörkölsz gázpákával vagy gyujtóval és a kormot, retket lehúzod finom csiszolópapirral.
Én a protoboardra esküszöm, áttekinthető, könnyen használható és beszerezhető, könnyü rajta méréseket végezni, és egyszerüen módositható /itt elvileg ez volna a lényeg/ ha smd-t akarok beültetni akkor meg jönnek a felforrasztot tüskék, nagy lábszámhoz meg érdemes elörre elkészíteni egy-két gyakran használt adaptert /pl tqfp-dip/ foglalatokat szinte bármihez lehet kapni és csak egyszer kell kifizetni hisz prototipusokrol van szó, ha kész csinálsz normális nyákot és már is használhatod máshoz a szettedet.
Üdv: Tamás
(#) Thomm válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Egy kis kiegészítés
Szerintem ennek a technikának utólagos korrekcióknál van létjogosultsága ha nem akarsz új panelt készíteni.
Munkám során is szoktam ilyen megoldásokkal találkozni amikor a Japán-Indiai-Amerikai mérnök urak nem akarnak kompletten ujratervezni egy-egy panelt, hát igy oldják meg.
Szidom is őket mint a bokrot!
Felettébb szórakoztató tud lenni mert dokumentálni rendszerint nem szokták az ilyen módosításokat.
Én személy szerint tö**n szúrnám magamat ha egy ilyen heverne elöttem az asztalon:
Bővebben: Link
(#) FREDDI válasza Thomm hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Idézet:
„Én személy szerint tö**n szúrnám magamat ha egy ilyen heverne elöttem az asztalon:”


Ezt elhiszem ! Találkoztam már én is ilyen "módosításokkal". Ez nem ipari gyártásra való technika, és ott bírnia kell a fejlesztésnek a próbaverziós nyákokat is. Ennek hobby és kissorozatu fejlesztéshez van létjogosultsága, számomra ez világos. Nyilvánvaló, hogy egy egyedi saját felhasználásu panelbe nem kíván senki beleölni tízezres nagyságrendet csupán azért, hogy kényelmesen előregyártott próbapaneleken kísérletezzen. Ilyenkor ez a technika kerülhet előtérbe. Amennyiben már hibátlan a panel, el lehet készíteni a végleges nyákos változatot.

A linket nem tudtam megnézni, de elhiszem neked !
(#) padisah válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Keressél olyan relét, vagy bármilyen tekercset, amiben piros színű tekercs van, nem az a szokásos barnás-bordó vagy rézszínű.
A piros jó eséllyel az a fajta, amit megmelegítesz pákával és leég a szigetelés róla, ráadásul a leégő szigetelés meg is futtatja a cint, és szépen ónozott lesz a felület.
Azt hiszem, acetáthuzal névre hallgat.
(#) lapose válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Szia!

A kép: Bővebben: Link
(#) FREDDI válasza padisah hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Igen, most hogy így mondod, ezt a fajta vezetéket régen én is használtam ! Kössz a tippet!
(#) FREDDI válasza lapose hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Ezt a képet most sem sikerült megnéznem, de elrettentésnek letölthetnéd nekem, hogy lássam.
(#) M.Béla válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 / 1
 
Szerintem az ilyen spagetti technika értelmetlen és lassú.
Sokkal hamarabb készítek az adott áramkörhöz egy kultúrált nyákot,és az esetleges módosításokat egy végleges újj nyákon lehet befejezni.

"Szerintem....
(#) Thomm válasza FREDDI hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
A kép:

wiring2.jpeg
    
(#) FREDDI válasza M.Béla hozzászólására (») Aug 22, 2009 /
 
Hát valóban nem mindenki szereti a spagettit, ez tény !
(#) Hp41C válasza Hp41C hozzászólására (») Aug 23, 2009 / 1
 
Sziasztok

Wire-wrap képek...
Egy kártya,
Félautomata pisztoly,
Huzal,
Kézi szerszám
(#) Thomm válasza Hp41C hozzászólására (») Aug 23, 2009 /
 
A kézi szerszám közepén az a kis lemez egy blankoló?
A félautomata magának csupaszol?
Ez egész igényes munkának tünik, de minek bonyolitsam az életemet.
Azthiszem maradok a próbapanel v. próbanyáknál.
(#) Hp41C válasza Thomm hozzászólására (») Aug 23, 2009 / 1
 
Ha jól emlékszem kézzel, fogóval (Stipax) kellett csupaszolni. Szerszámok hiányában a huzalt én most forrasztom.
A PicKit2 klónt (ld. első hsz-om képe) egy délután beültetten, összedrótoztam és be is mértem. Este már programoztam vele.
A módszer nagy előnye, hogy mire valaki megrajzolja a nyák vonalait, megkeresi a lehetséges utakat, addigra a panel kész és mérhető. Az elrendezést itt is meg kell gondolni, de a nyáknál is. Sokkal sűrűbben lehet elhelyezni az alkatrészeket, mint a nyákon, mert ott a hozzávezetések helyigénye korlátozza a távolságokat, itt pedig több rétegben lehet vezetni a huzalokat. A linkelt képen látható kapcsolást nyákon megtervezni sokkal hosszabb ideig tart, mint így behuzalozni. További előnye még, hogy könnyebb a módosítás, átkötés, de legfőbb erénye, hogy kiegészítő alkatrészek (pl. ic) beültetése sem gond. Ha a nyákra nem tettek fel üres ic helyet - smd esetén pont azt a fajtát, ami kellene -, akkor nagyon nehéz felrakni.
A módszer legnagyobb hátránya, hogy minden egyes darabot be kell így huzalozni. Ezért csak prototípus áramköröket célszerű mind a wire-wrap, mind a forrasztott kivitellel készíteni.

IM000713.JPG
    
(#) kalaci hozzászólása Aug 5, 2022 /
 
Ahuzalrácsavarós kötés (wire-wrap) technológia előnye a kitett berendezésekben is alkalmas megbízható kötés. Ahol rázkódás, korrozív permet, gáz előfordul, de a megbízhatóság fontos, ott használták. A kötés ugyanis a rugalmasság miatt bírja a rázkódást, és az érintkezési helyeken gázzáró. A pisztoly nem blankol, az előkészített, megfelelő hosszban csupaszolt huzalokat betárazták egy sok rekeszes tartóba, onnan vették elő. 1976-ban dolgoztam egy gyárban, ahol a berendezések rack hátlapján a csatlakozókat wrappelték egy nagy NC gépen: a 2-d-s kereten egy kar mozgott, a hegyén kis vályúba kellett beilleszteni a pisztolyt, a huzaltárolón kigyulladó LED mutatta, melyik huzal lesz alkalmas. A (ritka) tévedés azonnal kiderült, mert a huzal vagy rövid lett, vagy túl hosszú. Általában nem volt hiba.
A gép német volt (Intel 4004 proc), a gyártási programot a Sztakiban készítették.
(#) Josi777 válasza kalaci hozzászólására (») Aug 5, 2022 /
 
Miután bele van kódolva a meghibásodás, azaz idővel kontakthibák sorozatát produkálja, ezért már nem használják.
(#) proba válasza Josi777 hozzászólására (») Aug 5, 2022 /
 
A nem használatnak szerintem inkább gazdasági okai vannak. A jól kivitelezett rátekerés szerintem a mai, de a jövő elavulási tervét is bőven túlszárnyalja. A tüske élei elég maradandóan belenyomódnak a vezetékbe.
A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2022
(#) erbe válasza proba hozzászólására (») Aug 5, 2022 /
 
~40 éves csatlakozókról alig lehet lefejteni. Inkább szakad a vékony huzal.
Alkalmanként kell vékony huzal átkötésnek és van tartalék.
(#) pucuka válasza kalaci hozzászólására (») Aug 6, 2022 /
 
Nem a rugalmasság miatt bírja, egyáltalán nem rugalmas, mégha a tekercselés miatt annak is látszik.
A Wire wrap kötés az igazából hegesztett kötés, (sajtolásos hegesztés) ezért igen strapabíró, és bontani sem túl könnyű. A négyszögletes tüske élei, és a viszonylag lágy rézvezető kis érintkezési felületén nagy nyomás lép fel, ami összehegeszti a két elemet. A húzóerő miatt a rézvezető is felkeményedik, ami növeli a mechanikai szilárdságot. A régi telefonközpontokban kizárólag ilyen kötéseket használtak, ahol százezer számra kellett elvégezni.
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem