Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   179 / 671
(#) djhans válasza Pioneer hozzászólására (») Aug 23, 2009 /
 
Köszi szépen!
(#) Pioneer válasza djhans hozzászólására (») Aug 23, 2009 /
 
Szívesen!
(#) Alkotó hozzászólása Aug 24, 2009 /
 
Directors részére! (azért ide, mert nem akrtam offolni a B5 témát)
A labortápegység milyenségének eldöntése összetett feladat. Vannak alapdolgok (stabilitás, megbízhatóság, sokoldalúság stb.) amik szükségességét egységes elfogadja mindenki. Ellenben a működési elv (kapcsolóüzemű, előszabályzós, sima áteresztős stb.), a határadatok, illetve a mérő és kijelző elemek vonatkozásában már távolról sem egységes a szükséges mérték megítélése.
Azt hiszem az a legjobb, ha a várható igények kielégítéséhez próbálunk minél optimálisabb megoldást találni, még akkor is, ha már előre tudjuk, hogy lesz olyan feladat, amihez nem lesz ideális a tápunk.
Mivel erősítőélesztésre akarod használni a labortápot, ezért neked lehetőleg magas feszültségre van szükséged, illetve a sima, áteresztő-tranyós tápokra jellemző „hibátlan simaságú” egyenfeszültségre. (Természetesen más kapcsolástechnikákkal is lehet nagyon szép és zavarmentes feszültséget produkálni, csak ott ehhez elég sok problémát meg kell oldani.) Az előbb említett tápegység típusnak azt hiszem csak egyetlen hátránya van, mégpedig a melegedés. Akár rövidzárnál, akár alacsony feszültség beállításakor, jelentős mennyiségű teljesítményt kell hővé alakítani.
A fenti célra, szinte biztosan nem fogsz csalódni, a rádiótechnikában megjelent, és azóta kicsit módosított tápegységben. Ehhez terveztem nyákot, és a sajátom mellett több jól működő példányról is tudok. Ennek rendkívül széles határai vannak 0-50V 0-5A, ami rendkívül sokrétűvé teszi, de a nagyon széles beállítási tartomány miatt, komoly melegekre lehet számítani.
Itt találod a véglegesre átalakított panelt. Link
Valamint a hűtésről pár szót itt. Link
Ezen kívül van még pár hozzászólás a témában azt se árt elolvasni.
(#) Directors válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 24, 2009 /
 
Nagyon szépen köszönöm a rajzot.Hát hűtés tényleg kell neki rendesen.
(#) huba válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 24, 2009 /
 
Szia. Engem érdekelnének a módosított paneltervek, sajnos csak beültetést találtam hozzá. Előre is köszönöm.
(#) Alkotó válasza huba hozzászólására (») Aug 24, 2009 / 7
 
Tessék, itt van.
És hogy ne kelljen bogarászni, valamint azt hiszem ez még egyáltalán nem is került ide fel, egybefoglaltam a v1.4.2-es verzió dokumentációját.
(A 100%-os nyák-terv A5 méretű papíron van, takarékosság miatt. Ha duplázzuk, kettő fér el egy A4-en.)
Igyekeztem a rajzhibákat javítani, mindkét műszer 200mV-os digitális alapkijelző, amihez kiszámoltam a szükséges osztóértékeket is (persze azért lehet, hogy kell rajta finomítani, mert a gyakorlat más mint az elmélet, de ehhez is ott van a lehetőség, megadtam melyik elemekkel lehet spécizni a pontosságot.
Akinek tetszik, használja egészséggel.
Természetesen a korábban már leírtak továbbra is igazak, most nem részletezném újra a tudnivalókat.

[i]Figyelem!
A mellékletek javítva, mert volt benne egy elírás!
Frankye
[/i]
(#) fater964 hozzászólása Aug 24, 2009 /
 
Szép jó estét mindenkinek! Az lenne a kérésem hogy Pioneer által átrajzolt táphoz kellene fesz és amper mérő.Ha valaki kiegészítené a rajzot ezzel megköszönném.Mind a két kijelző icl7106 tal készülne.Egyenlőre csak annyi hogy hová kössem és milyen értékű ellenállással.További szép jó estét mindenkinek fater.

táp.jpg
    
(#) Alkotó válasza fater964 hozzászólására (») Aug 25, 2009 /
 
Az én álláspontom szerint itt megtalálod a választ: LINK
(#) fater964 válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
Köszi szépen! Nagyon sokat segít.De lenne még egy pár kérdésem.Az első miért a negatív ágban van az áramerősség mérés.A masik inkább a tápra vonatkozna ebből is az első az Rx ellenállás mi célt szolgál (áramkorlát).No ez pont egy pár egyenlőre.Ha ezt megértem és még valami nem világos majd kérdezek. Ja még annyi hogy a mérő modulnál az áramot 5mA lehet számolni mindég? Köszike fater.
(#) Pioneer válasza fater964 hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
Szia!
Az Rx ellenálláson, ha megfigyeled, az átfolyó árammal egyenesen arányban feszültség esik. Az áramkorlát műveleti erősítője ezt a feszültséget figyeli és ha kell beavatkozik a szabályzásba. Ezt a feszültségesést szoktuk még felhasználni az árammérő meghajtására. Nagy vonalakban ennyi.
(#) fater964 válasza Pioneer hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
Szia!
Hurrá! Megtaláltam a billentyűzeten a bekezdések variálását.Na jó ez nekem siker csak.
Na akkor komolyabbra szót pont a te általad rajzolt rajzot néztem ki. Tehát az Rx-et felhasználhatom árammérésre.Ha csökken az ellenállása akkor emelkedni fog az áram?Még egy kérdés a beültetésin a D2-R3 alatt az két jelöletlen poti?
Ha azok akkor mi célt szolgálnak?Ja a 0-30V,0-3A rajzról van szó.
Köszike fater.



(#) Pioneer válasza fater964 hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
Szia!
Az Rx ellenállása nem változik, az fix 0,22 ohm. Az átfolyó áramtól függ a rajta eső feszültség.
Igen az két helikális trimmer potméter helye. Azokkal lehet a feszültség és árammérőt beállítani.
(#) fater964 válasza Pioneer hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
Szia!
Én nem úgy értettem hogy magától változik az értéke hanem pl "ÉN"teszek bele kisebbet.Amúgyilag ezt csak pusztán kiváncsiságból kérdezem.
Köszike fater.
(#) Alkotó válasza fater964 hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
A digitális műszer belső ellenállása elég nagy (Mohm nagyságrendű). Ha jól értem az osztótagon folyó áramra kérdeztél rá. Annak értéke nem egy kötött adat, de az én gyakorlatomban kb. 0,5-5mA körüli érték szokott lenni. Ez még nem terhel jelentősen, de már kellően zavar-érzéketlenné teszi az áramkört.
Ha mutatós műszert használsz, akkor egészen más a helyzet!!
(#) fater964 válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 26, 2009 /
 
Szia!
Pontosan, tehát ez egy bizonyos határok között lévő érték amit én döntök el ha jól értelmezem.
Köszike fater.
(#) guliver83 hozzászólása Aug 27, 2009 /
 
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem.
Van egy pár darabb kapcsolóüzemü tápom
ami 11.5V és 8A-ert tud.
lehet olyat csinállni, hogy valahogy öszekötni 2db,
hogy 23V legyen.
Labortáphoz kellene.
(#) proli007 válasza guliver83 hozzászólására (») Aug 27, 2009 /
 
Hello!
Úgy tűnik, hogy ez halogén lámpához való. Egyáltalán egyenfeszültséget ad? Gyanítom nem. Ha meg csak váltó, akkor a két szabadon futó oszcillátor miatt nem lehet összekötni.
üdv! proli007
(#) guliver83 válasza proli007 hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Szia!
Igen az!
Köszi a segítséget.
(#) kaqkk válasza guliver83 hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Én azért megpróbálnám ,azt hogy mindkét tápra
előterhelésként kötnék egy egy 24v os 21Wos égőt
és a kimenetekre tennék egy egy skottki diódákból
összeállított egyenirányítóhidat ,majd a két
pufferelt híd kivezetéseit kötném sorba .
Nemtudom hogy 100%ig korrekt e a megoldás
de 98% hogy működik !
(#) guliver83 válasza kaqkk hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Szia!
Köszi!
(#) lidi válasza kaqkk hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Ó szegény Walter H. Schottky most biztos forog a sírjában
(#) demcar válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Üdv.!

Én azt szeretném megkérdezni hogy, nekem van egy 2x20V/20A-es trafóm, és hogy arra rá-e lehet kötni mind a két tápot 0-50V/0-5A?

Úgyhogy egy trafóról menne mind a két táp.

Lehetséges ez?

Üdv.: demcar
(#) Alkotó válasza demcar hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Menjünk sorban

1. Ez egy elég nagy trafócska, ha igazak a számaid akkor 800VA. Persze ettől nagyobb baj sose legyen, ha a hálózatod elbírja, azaz be tudod mindig kapcsolni, akkor ebből a szempontból jó. Ekkor a trafóhoz már árulnak egyébként úgynevezett lágyindítót, mert akkora áramlökéssel indulnak, hogy leveregetik a kismegszakítókat. Én részben e miatt választottam két kisebb trafót táponként.
2. Gondolom a két 20V-os tekercset sorba akarod kötni, ami így 40V-lesz. Ez már éppen jó is lehet, de azért még nincs túlméretezve. Előfordulhat, hogy ha nagyon megterheled, akkor esetleg az 50V körüli érték már nem lesz annyira stabil, mert "kifogy" a tartalék a trafóból.
Ide tartozik, hogy mérd meg mennyi az a 40V ténylegesen, mert ha mondjuk üresjárásban már felmegy 45V-ra, akkor nagyon kritikus lesz a pufferkondi 63V-ja. És ha az szétcsattan, akkor bizony elég nagyot szól.
3. Ha egyetlen tekercsre kötöd a két táppanelt, amit egyébként megtehetsz, akkor lesz két tápod, amiket egyenként tudsz 0-50V tartományban használni. DE NEM TUDOD ŐKET ÖSSZEKAPCSOLNI!! Pedig éppen az lenne a lényeg a "szimetrikus" tápnál, hogy az egyik minuszát össze lehessen kötni a másik plusszával. Közös szekunder esetén EZ NEM LEHETSÉGES.

Tehát olyan súlyos kompromiszumot jelentene a felvázolt megoldás, amit én nem hiszem hogy tolerálni lehet.
(#) demcar válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Hát az nem jó mert én pont azt akartam elérni hogy legyen egy szabályozható szimmetrikus tápom, amit tudok használni erősitők élesztésére meg amire kell.

Mondjuk a trafó az nem csinál olyat hogy levágja a hálózati biztit mert ez egy akkumulátor töltőből van.
És ez a trafó nagyon nehéz tehát úgy akartam volna hogy egy nagyobb doboz és abba két tápegység és mellette még egy szabályozható forrasztóállomás.

Azt konkrétan még nem mértem hogy a trafó üresjáraton mennyi voltot ad ki.
És ahogy emlitetted úgy akarom hogy a két 20V- os tekercset sorba kötöm.

Mert arra nincs most pénzem hogy két külön toroidot vegyek.

De mondjuk a trafót még el is tudnám késziteni házilag, (mert nekem van trafó tekercselő gépem) csak az hogy nincsen olyan vastagságú rézhuzalom ami kibirná az 5 A terhelést. Tehát muszáj leszek tekercseltetni a táphoz trafót.

És még egy kérdés, hogy úgy már menne hogy egy trafón 2x42v-os leágazás, vagy kell két teljesen független trafó?
(#) KTobi válasza demcar hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Ha tudsz trafót tekerni, akkor ennek a trafónak szedd le a szekunderét és azt tekercseld újra. Két 42Vos tekercs jó lesz, de ne legyen közös pontjuk. Tehát rátekersz egyszer 42Vnak a menetet, kivezeted, majd újat kezdesz. Ne középleágazásost csinálj.
2,5A/mm2 el szokták számolni a huzal terhelhetőségét. Ha elég nagy a trafód, lesz helye hűlni, akkor 2mm2 réz keresztmetszetű drót kell, az én táblázatom szerint, egyrétegűen lakkozott drót külső átmérője 1,6mm. 26menet cm2ként.
(#) demcar válasza KTobi hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
De hát akkor felesleges letekerni azt a trafót mert hiába áttekerem rendesen akkor is csak egyszer lesz elég a drót mert 2x20Vazaz 40V.

De nembaj akkor szerintem hagyok neki békét és keritek valahonnan egy csévét amire lehet tekerni és beadom hogy tekerjék meg nekem kérésre.
mert ez a trafó ami most van az csak egy tápnak lesz elég.
(#) Alkotó válasza demcar hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Két független tekercs elég a táphoz, de úgy látom elkerülte a figyelmed egy fontos részlet. MÉGPEDIG, HOGY EZ CSAK A TELJESÍTMÉNYRÉSZHEZ ELÉG, DE EZEN KÍVÜL MÉG KELL KÉT 15V-OS TEKERCS IS A VEZÉRLÉSHEZ, ILLETVE KÜLÖN TEKERCSEK A DIGITÁLIS MŰSZEREKHEZ IS.

ITT összefoglaltam egy komplett tervet. Ebben van kapcsolási rajz, amire a trafót is precízen felrajzoltam. Ha megnézed láthatod, hogy ha két digitális műszert használsz, vagy ha még most nem is de később tervezed azt, akkor összesen 5 db szekunderre lesz szükség táponként (teljesítmény részhez 42V/6,5A; a vezérléshez 2db 15V/0,5A; valamínt a műszerekhez 2db 8V/0,5A)
(#) demcar válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
Értem, akkor megpróbálom majd a trafómat úgy csináltatni hogy minden kellő feszültség legyen rajta.



Nagyon szépen köszönöm az eddigi segitségeidet!
(#) alex077 hozzászólása Aug 29, 2009 /
 
Sziasztok!

Épülő labortápegységem ( az Attila86 féle) lassan kezdi felölteni végleges formáját. Egy-két probléma van vele. Az egyik, szerintem a legnagyobb ( lehet h valójában nem is az), hogy a trafók nagyon melegednek. Van benne egy 24 V 60 VA-es, egy 12 V 1 A-es és egy 9 V 450mA-es. Ha trafókat nem kötöm be, de a 220-at ráadom, akkor nem melegednek. De ha rákötöm a tápegységre és azt üresen működtetem, akkor lassan felmelegednek a trafók. Kézzel még megfoghatóak, de nagyon melegek. Nem tudom az okát, hogy miért csinálják ezt. Ha leterhelem maxra a kimenetet akkor még érteném, hogy meg vannak hajtva, normális, hogy melegednek, de így???
A másik baj az, hogy pl most bekapcsoltam a tápot kezdetben 5.3 V-ot mutatott, de most már csak 4.6-7 között stabilizálódott. Úgy látom a melegedéssel lehet összefüggésben,mert ha újraindítom 4.6-7 V-ot mutat.
Szerintem ezekkel nincs összefüggésben, de leírom, hogy a labortáp kapott egy hővédelmet (PIC+TCN75+relé), egy 5 V-os stabilizátort(nem sima 7805) (ezek a 12 V-os trafóról mennek).
Előre is köszi az ötleteket, segítséget!
(#) Alkotó válasza demcar hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
Nem kell minden tekercsnek egyetlen trafón lennie, de azt hiszem azért mégis csak ez a legcélszerűbb. Főleg ha úgyis gyártatod.
A megadott tekercsek táponként kellenek. Egyik tekercs sem lehet közös sem egymással, sem a másik csatornával. Tehát nem lehetséges mondjuk egyetlen 8V-ról járatni az összes műszert, mert azoknak galvanikusan elválasztottnak kell lenni. És épp így a többi tekercs is.
Következő: »»   179 / 671
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2017. Aug, 18. Pé
8:53:01
Jelenleg 216 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu