Gondolom komolyabb szűrés kell neki. Fojtóm sajna nincs, így marad az R-C szűrés.
Ráadásul úgy kellene megoldani, hogy a feszültség 250V körül legyen maximum. A mostani kísérleti trafó tudja, de amit eredetileg szántam hozzá, annak túl magas a feszültsége, eléri a 321Voltot pufferelve, ami túl sok a csöveknek.
Ezt kéne lefaragni valahogy, ezzel együtt megoldódna a brumm is szerintem.

2 megoldás lehetséges: RC szűrés vagy stabilizátor. Én a stabilizátort javaslom, neten van is fenn némely elektroncsöves végfoknál tranzisztoros vagy elektroncsöves stabilizátor rajza. Nem lehet hogy csak a hálózati trafó szórja be a kapcsolást brummal? Én úgy tudom hogy ennyi kondinak elégnek kéne lennie.

Zenerekből összerakva megfelelne?

Hello, azon gondolkodom, hogy ura epitek egy kicsi PCL86-os erositot (egy mar epult par eve es boldog voltam vele), azonban most a bassgitaromhoz. Szerintetek hasznalhatom a hires fender bassman katodkovetot - hangszint a PCL-es vegfok elott? Szeretnem minnel kevesebb alkatreszbol amolyan kiserletkent megepiteni, ergo elhagynam a az elso fokozatot, a gitar a normal bemenet gain potija helyett csatlakozna. Mi a velemnenyetek?

ECC85 fűtésének egyik végét kösd testre. Mekkora az anódáram a GU17-nél?

Igen a hangszínt nyugodtan beleépítheted, a végfok elé, de ha nem akarsz preampot akkor valami pedálról kell a gitárt csatlakoztatnod mert kevés lesz a jel.
De ha már pedált fogsz használni, akkor minek a hangszín, a pedálban van.

Ne haragudj, nem olvastam vissza, de mi ebben a csöves?

Na, visszatekintek...mi a túró ez a két fénykép..

Az utóbbi két oldolt megnéztem, jó sok alkatrészt látni ,de hol a lényeg?

Azon gondolkodom, Janikám, hogy két blokkot építek össze. Az egyik a 6P45Sz - ezt "vad" hangulatomban használnám, mikor meg "szelíd" vagyok, akkor az EL84 SE muzsikálna! Közös kimenete lenne, és a tápellátását is felváltva adná vezérlőrendszer.

Ebben semmi, azt kérdeztem hogy ezekből a trafókból/egyebekből lehetne-e valamit használni csöves erősítőhöz. Itthon találtam a panelt, valami ipari géphez tartozhatott hőskorában És elég sokat bírnak az alkatrészek.

Majd megpróbálok okulni, aztán írok ha megint építhetnékem lenne

Érdekes elgondolás. Én külön két erősítőt használnék de egy kis dobozkán keresztül menne a bemenő jel meg a hangfalkimenet és azzal lehetne váltani, hogy melyik érvényesüljön.

Jól hámozom ki az adatokat? 2x500volt és 1000mA tud ez cső? És csak 500 órás?

Ez egy nagyon spéci kis cső, akárhány órás, a 6C33C-emben majd ilyen lesz, annyi biztos Ha ilyen olcsó, tőlem lehetne 200órás is

Közbe kiderítettem, hogy csak 400mA-es. De közvetlen fűtésű!

Szerintem csak 400mA-t tud ez a cső.Az 1000 a minimális anódtekercs ellenállás lesz.Jól látom, 4µF lehet a szűrőelkó?

Fűtés 5V/5A, transzformátor effektív AC feszültség 2 x 500 V, belső ellenállás 1000 Ohm, szűrő kapacitás 4.0 µF , tartós áram 400 mA!!!

Magyarra fordítva: az anód áramkör ellenállása Hogy ez most a belső e, vagy anódtekercs ellenállás lesz

Két PY88-al jobban járnál szerintem.

1 K belső ellenálás? 4 µF szűrőkondi? Mire alkalmas?
Itt valami sántít. Ekkora fűtőteljesiménnyel, ilyen robosztus kivitelben nem hinném hogy ez egy nagyfesz egyenirányító lenne.

Экстра-мощный двух анодов кeнoтрoн (двойной диод с общим катодом).
Ami magyarul:
Extra-erős két anódos kenotron (kettős dióda közös katód).

Próbáld ki triódás kötésben is (segédrács az anódra), kisebb teljesítmény, de jobb hang várható (a cső belső ellenállása jelentősen csökken, kisebb Ra-t is meghajt). Ha segédrácsot tápra akarod kötni, akkor kell oszcilloszkóp és színuszoszcillátor, mert azzal fogod tudni beállítani a szimmetrikus kimenőjelet műterhelésen (amúgy valószínűleg 5-15 K között lesz, és hidegíteni kell testre). A katódellenállást is hidegíteni kellene a GU 17-nél legalább (kb.1000 µF-al, jobb lesz a hangja), és feltétlenül mérd meg mekkora feszültség esik rajta, aztán számold ki a disszipációt a csövön. Az ECC elől az egyik szűrőtagot szervezd át a GU 17 elé (két lépcsős legyen, egy-egy lépcsőn 5-10 V essen), innentől az ECC-nek elég 1 szűrőtag is. Ha szűrés miatt van brummod, így megszűnik (két lépcső a GU-ig, onnan egy lépcső az ECC-nek + a GU katódellenállás hidegítés.)

Igen, 4 µF kondit enged mindenféle korlátozás nélkül a katódra, utána ellenállás vagy fojtótekercs és mehet az igazi (de még a 4 µF-al is figyelembe kell venni a trafó belső ellenállását, adatlap szerint).
Közvetlen fűtésű a cső gyorsan felfűt, és a kis belső ellenállás miatt túl nagy töltöáram folyna a kondiba bekapcsoláskor, ha nagyobbat engedne (ennek ellenére szoktak sokkal nagyobbat is használni, ha lassított a felfűtése, vagy más módon korlátozva van a feléledési áram, 10-100 µF-ot is (a korlátozás feltöltődés után kikapcsolható)). Az 5Ц3C-nél is ugyanez a helyzet.

Nem sántít, telejesen normális adatok egy ilyen nagy teljesítményű közvetlen fűtésű egyenirányító csőnél. Pont a nagy fűtőteljesítményből eredő (nagy termikus elektron emisszió) kis belső ellenállás és a gyors felfűtés az oka, hogy korlátozás nélkül csak 4 µF-ot lehet rákötni. Ez nem az alkalmazható puffer nagyságát jelenti, csak a szűrőkör első kondiját. Valamilyen alkalmas felfűtési algoritmussal (ami legtöbb esetben egyszerűen áramkorlátozást jelent bekapcsoláskor) nagyobbat is lehet használni.

Ha a cső belső ellenállása lenne az az 1kOhm, akkor 400 mA terhelés mellett 400V esne rajta, vagyis inkább hősugárzó lenne, mint egyenirányító...
Szerintem inkább az 1k a terhelő ellenállás értéke lenne...

Sziasztok!

A napokban elkészült a PIO PD-S802 es CD játszómhoz egy SRPP vonalerősítő amely a DAC kimenetére lett kötve kikerülve így 2 műveleti erősítőt, két FET-et és vagy 5 tranzisztort.
Gyönyörűen muzsikál, nagyon tetszik. Egyelőre próbaverzióban működik. A cső JJ gyártmyányú E88CC.
A kapcsolást ide felteszem.

És itt a táp is.

Mint látható a fűtés AC és a föld felé 50-50 Ohmal van lekötve. Az Ágoston könyvben azt olvastam, SRPP kapcsolásnál ezt nem szabad, hanem valamilyen csökkentett mértékű anódpotenciálra kell tenni.
A kérdésem a szakikhoz ez lenne:
Mekkora potenciálra tegyem?
Köszi a válaszokat!

Ha csak 180 V a táp, akkor maradhat ott is, amúgy meg kell nézni mennyi lehet a fűtés- katód között a feszültség (általában nem egyforma a plusz-hoz és a minuszhoz), és abból kikalkulálható, hogy jó legyen az alsó és a felső csőnek is.

Akkor most ebben a verzióban mérjem le hogy mekkora fesz van a fűtés és a katód között az egyik és a másik csőfélnél?