Valamit nem értek...ezzel az áramkörrel hogy lehet a hangszórót védeni?
Szerintem sehogy.

Az általam elképzelt áramkör két részből állna. Az egyik rész figyelné a kimenetet, ha DC-t, vagy túl erős jelet érzékelne, feszültséget adna a bemenettel párhuzamosan kötött FET G-jére, így rövidre zárná a bemenetet. Persze ez csak megbízhatóan működő erősítőnél működhetne.

De attól a DC még hogy nem kerül a hangszóróra?

Ha végtranzisztorok elszállnak nem hiszem, hogy sokat segít ha a bemenetet rövidre zárod...

Nem teljesen jó a gondolatmeneted. A hangszóróvédő, és a koppanásgátló nem teljesen azonos feladat elvégzésére készült. Az általad emlegetett VT erősítők végfokozatának bemenetén lévő áramkör védett a műsorforrás választó kapcsolók, és a hálózati kapcsoló működtetésekor keletkező zajoktól, úgy, ahogy leírtad, a bemenet földre zárásával. Ez csakis a bemenetre érkező jelekkel szemben hatásos. Arra is kell azonban gondolni, hogy a kimeneten a bekapcsolás pillanatában nem feltétlenül 0V alakul ki, az alkatrészek szórása miatt (tehát, nem csak az előfok fokozatain van ugrás, ami a végfokra jut, hanem a végfok "önállóan" is képes erre). A DC visszacsatoló hurok (ami a legtöbb erősítőben megtalálható) azért szükséges, hogy a kimeneti szintet 0V közelébe állítsa be, minden körülmények között. Ennek sebessége csak akkora lehet, hogy az alsó határfreki közelében még abszolút hatástalan legyen. Tehát akár több 100 ms is eltelhet, mire a kimeneti DC szint a "helyére" kerül.
A relés védelem ezt is megszünteti (átfedi a jelenséget a meghúzás késleltetésével, valamint nem kapcsolja rá a hangfalat, ha DC van a kimeneten, ill. ha - meghibásodás miatt üzem közben - DC kerül rá, jó eséllyel időben leválasztja azt.

Sajnos ez nem ad megoldást arra az esetre, ha a kimeneten - meghibásodás miatt - DC kerül a kimenetre.

Meggyőztél, úgyhogy maradok a relés megoldásnál.

Ez csak egy MUTE funkciót valósít meg. Ha esetleg zárlatos lesz a végfokban egy tranyó, akkor semmi nem védi meg a hangszórót az egyenfeszültségtől.

Ő is tudja. A kérdése költői volt. Imi meg leírta már a frankót.

Érdekes. Nekem semmi nem jelent meg a 6.32-es hozzászólástól kezdve egész mostanáig. Most olvasom, hogy volt közben néhány. Ezért válaszoltam.

Elsősorban szamócától kérdezném, persze mindenki véleményét szívesen fogadom:
Ebben a kapcsolásban hová tennéd/tennétek a csillagpontot?
Épp most fejeztem be az építést.

A végfokpanelra.

Köszi, ott van, a nyák peremén fut végig.
0,4mV van a kimeneten mint zaj.
Akkor ezek alapján nem kihagyható a 10 milihenrys fojtó?

És a gyári videoton erősítő akkorát durran bekapcsoláskor, hogy utána lehet keresgélni a mélyhangszóró membránját a szobában.
Sőt, nekem van orion se1025-öm, a régebbi IC-s. Az bekapcsoláskor nem durran, hanem búg, és oylan masszív dc-t rak ki, hogy kipattan végállásba a mély membrán.

Ha így is jó a hangja, akkor hagyd.

A hangja csodálatos egyébként, de az a zaj az brumm.

Akkor mégsem jó a hangja.
Nem a trafó szórásából ered a brumm?

Fogalmam sincs, egyet mondhatok:
A mayan féle kapcsolás 15w-ot vett fel konnektorból kb, ez 53-at. Most teljesen néma a trafó, ott búgott egy picit, nem tudom ez mit jelent.
Nem lehet esetleg a brumm eredete a p600m diódák?

Van szkópod?

Még nincs, de szerintem hamarosan vennem kell...
Épp most tekerek egy régi ferritgyűrűre 1-es huzalból, talán megér egy próbát.

Megcsináltam, de csak 1,6mH-re futotta.
Közben trafót cseréltem, ugyanúgy brummos.
Érdemes ezt az 1,6mH-t beleraknom?

Egy szekunderről hajtod a két oldalt?

Milyen FET van a tiédben?

2 szekunder van sorbakötve és a két szélsőt használom.
2sk1058 hitachi van benne.

Akkor gyakorlatilag lehet 1 szekundernek tekinteni. Ebből a két vezetékből hogy kötötted a tápot a két végfok számára?
Mert ez így teljesen brumm forrása lehet! Már többször megjártam én is az ilyen táplálással. Nagyon nem mindegy ilyenkor a vezetékezés, az, hogy mi hol van, és hogy mit hova kötsz, melyik vezetéket melyik vezetékhez, vagy ponthoz, és ezeknek melyik részéhez/végéhez.
Láttad az update-eket a linkelt oldalon? Vannak más tápok is hozzá.

szerk.:most nézem milyen drága ez a FET...részemről biztos nem lesz még kipróbálás sem ebből. :eek2:

szerk2.: mondjuk ha az egyik oldalt lekötöd, úgy könnyebben tudod ellenőrizni a hipotézisemet. Ha az egyiket kilövöd, akkor el kéne hallgasson a búgás, és ha így van, akkor biztos lehetsz a vezetékezés helytelenségében.

a két kábel a táp nyákjáról átmegy végfok panelra és ott fut szét két irányba...

Kpróbáltam, nem szűnt meg, csak egy minimálisan halkabb lett, de nem jelentősen.
1,6mH-s tekercsnek picit nagyobb hatása volt.

Akkor magyarul lehet azt mondani, hogy a tápkábelen sorba vannak kötve a végfokok.
Tehát az egyik végfok megkapja a tápot + és 0 és erről a csatlakozásról megy tovább a + és 0 a másik végfok panelra.
A helyedben nem így kötném, hanem a táptól húznám külön vezetéken a + és 0-t mindkét végfok számára.
Fényképet készíts az segítene.

Javasolnám, ha már 1 trafód van, hogy készíts két külön tápegységet és a trafó szekunderét oszd ketté. És kísérleteznék vele, hogy hol a jobb a csillagpont kialakítása a te esetedben, így 2 csillagpontod lesz. Működhet símán 1 táppal, 1 trafóval is, de mégis A-osztályról beszélünk, akkor adjuk meg a királynak ami királyé.

Legelőször is próbáld ki, hogy mi történik, ha az egyik végfokot kiiktatod a rendszerből, lekötsz róla tápot, jelet, és hallgatózol. Mert ha így is búg, akkor fölösleges szájtépésben vagyok csak.

A tápkábelen párhuzamosan vannak a végfokok és az y-t a végfokpanelon képzeld el. Telefonnal felesleges képet csinálnom szerintem, más meg sajnos nincs.
Teljesen lekötöttem a jobb oldalt, arra értettem, hogy akkor sem szűnt meg. Kipróbáltam, egy másik trafó szekunder tekercsét fojtásnak használva sem szűnt meg, pedig az már 80mH.
Megszűnhetne egy egyszekunderes trafóval?

Akkor nem hiszem, hogy megszűnne. Az egy szekunder jelen esetben ugyanaz mint a te 2 szekundered sorba kötve.
A végfok panelen hogy képzeljem el az Y-t?
A táptól megy oda vezeték, aztán vagy onnan van folytatva a másik végfok számára, vagy a táptól megy a másik végfoknak ugyanúgy mint az egyiknél.

Mellékelem a nyákrajzot, így talán könnyebb.
Ja a másik:
Az épített a Gainclone nem búgott, pedig gyakorlatilag ugyanilyen konstrukciójú tápja van.

No...akkor legelőször is a hangszóró kimenet GND a táp GND-k és az egyik legfontosabb, hogy a FET source láb legyen egy pontban, méghozzá az a pont lenne a legmegfelelőbb, ahol a tápot rácsatlakoztatod ott a panel közepén, ahol van írva, hogy GND és mellette, hogy 24V.
Így nem fog áthaladni a jelföldön a tápföldje. Ez talán már meg is oldja a problémádat.
Amíg ez nincs így kötve addig nincs csillagpontos GND a végfokodban.
Esetleg ha ez sem segít, akkor a jelföldet is kösd be ebbe a pontba, bár szerintem erre nem lesz szükség.