Nem véletlenül mondom a 3D szemüveget, én már kerestem sok helyen, és nem találtam olcsón színszűrő fóliát. Amiket fényképészeti boltban találsz, azok olyanok, mint a tejüveg, csak valamilyen más színben, azaz átlátni nem fogsz tudni rajta, arra valók, hogy homogén fényeloszlást biztosítsanak.
Menj legalulra: Bővebben: Link
Ez a módszer bőven elég a szórt fény elleni védelemre.

Remélem tudok segíteni. klikk Vagy esetleg keress rá a lézer szemüveg címszóra!

Az ívhegesztő pajzstükrök 5-12-es erősségűek, az eszembe sem jutott. Gyors szükségmegoldásként a lánghegesztő szemüveg felnyitható szűrővel szerintem vállalható.

És most jut eszembe milyen praktikus ebbe színszűrőt tenni...

Bővebben: Link
Tudtam, hogy meg fognak szaporodni a hasonló esetek.
De az ize.hu- egy komment kiütötte nálam a biztosítékot:

Hogy lehet egy ember ekkora seggfej?

Én nem próbáltam még, de lehet kapni ilyen színes, átlátszó fóliákat, talán ezek jók lézerszűrésre is. És nem is drágák.

Bővebben: Link

Vannak ilyenek, bár azt én se értem hogy egy pár tíz mW-os lézerrel hogyan lehet megzavarni egy repülőgép vezető pilótát. Azthiszem volt(ak) már belőle baleset(ek) is, de most komolyan, elég idétlenül hangzik nem?

Hát... Ha egy pilóta pl. éjjel koncentrál leszállásnál a kifutópálya fényeire, meg a műszerekre, még ha nem is vakul meg, elég frusztráló lehet, ha egy rohadt éles fény belevillan a szemébe, és esetleg el is kápráztathatja annyira, hogy félreolvasson egy műszerállást, nem is beszélve, hogy ingerültté válhat, ami nem biztos, hogy előnyös egy kritikus művelet közben.

Én néha még a vakuzástól is be tudok gurulni, ha figyelek valamit.

Világítsd magad szembe 400 méterről azzal a pár 10mW-os zölddel, és megtudod. A pilótafülke ablaka pedig eléggé domború, fókuszáló hatása is lehet.

Az emberi szem a zöld fényre a legérzékenyebb, a lézer pedig épp arról híres, hogy a teljes teljesítmény szűk keresztmetszetre korlátozódik, és nem szóródik.
Egy 0,2W-os izzó fényereje a távolság 3. hatványával csökken, de egy lézersugár 2-300 méterre is a teljesítménye jelentős részét megtartja. Azon kívül nem csak a fényerő zavarhat, hanem maga a szokatlan behatás is a figyelem megosztása miatt.

Na meg le is van írva, hogy többször is rávilágított, más időben is.

Tettem fel az apróhirdetések közé eladó kék, zöld, piros lézer modulokat, akit érdekel nézzen rá!
Köszi

Én úgy tudom (és geometriailag az tűnik logikusnak), hogy a távolság második hatványával csökken az egységnyi területre eső fényenergia. Pl. 1 méterről egy bélyegre négyszer annyi fény jut egy pontszerű forrásból, mint 2 méterről, és nyolcszor több, mint 3 méterről. Nem kötözködésképpen, csak a tudományos egzaktság kedvéért...

Teljesen igazad van, túl gyors voltam.
A lényeg viszont, hogy az energiája szétoszlik.

Máris itt a következő eset:
Bővebben: Link

És azt megtudnád mondani hogy mért nem megy át a fény a saját hullámhosszánál kissebb lyukon,és egyáltalán hogyan néz ki egy fényhullám,(mert ezt tanítják hogy a fény az hullám)hogyan halad előre a térben ,egyáltalán mi halad egy lézersugárban? mi az hogy "elekrtomágneses" hullám .

Bővebben: Link
Minden részecske (így a foton is) képes hullámként és részecskeként is viselkedni. Sajnos az általános és középiskolai fizika tanárok valamiért megragadtak a 19.században, és a legtöbb azt sem tudja mit jelent pl. az, hogy kvark.

Ennyire nem merültem el az elektromágneses hullámok viselkedésének tanulmányozásában, bár tény, hogy érdekes és paradoxonoktól sem mentes terület. De szerencsére a "konyhai" célokra elegendő optikai elvek megértéséhez elegendő az elemi geometria ismerete, nem kell lenyúlni a kvantumfizika mélységeihez. Az is köztudott, hogy a fénysebesség felé közelítve növekedni kezd az anyagok tömege, mégsem kell aggódnunk, hogy azért szakad le a reklámszatyor a kezünkben, mert elindul a villamos velünk.

Namost amit én nem értek az hogy pl van egy szűrő amin átmeg a piros sugár de a zöld vagy kék nem erre mi a magyarázat? a pirosnál rövidebb hullámmú a zöld de mégsem meg át a rácson ez hogy lehet?

Gyenge hasonlattal az anyag szerkezeti mintázatának mérete megegyezik a hullámhosszal... Mint például a 12-es anya, aminek van egy menetemelkedése, és csak azonos emelkedésű menetet lehet átcsavarni rajta, hiába egyezik meg a külső átmérő.
Az áteresztő szűrő lényege, hogy (jó közelítéssel) egyetlen hullámhosszon teljes az átvitel.

Az nem szűrő, hanem dielektrikumtükör. De pl. a polárszűrő éppen abból áll, hogy csak 1 irányban poláros fényt enged át, és ez csak egy 'sima' rács.

Úgy értetem hogy a piros szemüveg az kiszűri a többi színt valamilyen szinten és csak a pirosat engedi át 100%ban .Én úgy képzeltem el hogy ez nem más mint egy rács amiben a rácsok közti távolság kb 650nm , és hogy ebből következik az hogy mért nem megy át rajta az 532nm . De akkor ezek szerint az egyszínű lapkák mint pl napszemüvegek nem rácsok úgy mint pl a kék lepkének a szárnya ?

Hát ez akkor más
A piros szemüveg azért piros, mert csak a vörös színtartományt engedi át, ez a rajta (vagy benne) lévő festék kristályszerkezete miatt van.

Hali!
Egy olan kérdésem lenne ha én veszek vaterán ebbő a modulcsaládból egy 10mW osat, és veszek bele egy nagyobb infra diódát, pl 500mW osat, akkor a YVO4 es kristály bírná a megnövekedett teljesítményt???
Vagy felejtős és inkább egyből nagyobb teljesítményűt?
Üdv Gábor!

Hali!

Ha egy ilyen zöld lézert szétszedsz, sosem fogod tudni úgy összerakni ahogy volt, akármilyen egyszerűnek is látszik. Pontosabban lehet sikerül még összerakni, de a sugár széttörik, foltos lesz, vagy egyáltalán nem lesz.
Megéri szétszedni, hogy tudd igazam van ( ), de ha rám hallgatsz alapból olyat veszel amilyen kell.
Üdv.: Robi

Hali!
Köszi a választ de engem a kristály érdekel, ki bírná a megnövekedett teljesítményt vagy nem?
Az hogy hogyan szedem szét és rakom össze az már az én dolgom.
Üdv!

Hali!
Szerintem a kristály adatainak hiányában pontosan senki nem fogja tudni megmondani mit bír ki.
Viszont ha ez segít én már az első ragasztott kristályt is 500mW-os infrával hajtottam és emiatt nem volt semmi baja. Azóta ezeket még csak nem is ragasztják csak összeillesztik, úgyhogy elvileg többet is bírhat, ha megfelelően van megoldva a hűtése.
Üdv.: Robi

Remek, akkor elvileg meg lehet azt játszani hogy első körben, megpróbálom kicserélni benne a diódát, ha normális a fénye akkor marad az a rendszer, ha nem sikerül akkor pedig szétszedem teljesen és felhasználva az optikát építek magamnak egy szupepe féle DPSS lézert.
üdv.

Nem nehéz szétszedni, annyi, hogy le kell forrasztani az áramgenerátort és egy sima csavarhúzóval, hátulról ki lehet csavarni a diódát! Ennyi az egész, esetleg a kicserélt diódánál nem lesz akkora a fókusz, akkor lehet játszani, hogy nem csavarjuk be a diódát teljesen, próbálgatjuk, hogy a legoptimálisabb.
Kíváncsi vagyok, hogy sikerül-e megcsinálni, feltétlen írj a topicba, hogy megvalósítható-e hogy egy kis teljesítményű modulba nagyobb infradiódát teszel! Ha működik, megpróbálom én is!
(Egyébként a saját vélemény szrint nem lesz jó, mert a kristály, az adott teljesítményű lézerhez van állítva, de itt jön egyből a kontra érv is, mert a kínai lézerek többségét úgy csinálják, hogy minden ugyanaz, diódától kezdve minden, csak más áramot adnak neki, így a 10 és a 100mW-os lézerben is ugyanaz a kristály van, szóval elképzelhető, hogy működik a dolog...)

Azért kíváncsi lennék Collector véleményére!

Komolyabb cégekre jellemző, hogy ugyanaz a hardver csak más program fut benne így más árakon is számolnak (lásd nyomtatók).
Ezeket a pointereket szerintem megcsinálják egy mintára az egészet, beragasztják és ha elkészült / megszáradt akkor megmérik és kimenő teljesítmény szerint árazzák.

No és hogy tervezted a diódacserét? 500mW-os dióda TO5 tokozású, míg a kisebb diódák TO18-asok. Az, hogy a TO5-ös diódáknak totál más a szóródása az egy dolog, de ugyan olyan nyalábot nemigazán lehet vele csinálni, mint a kisebb diódával ugyan azokat a lencséket felhasználva.
Ha ilyet akarsz csinálni, szét kell szedd az egészet darabokra, és mindent újra összerakni egy csőben, ahol menetesen tudod állítani a diódát és a kristályokat. Na meg forgatni, mivel a KTP-nek 45fokban kell állnia.
Nagyobb teljesítményeknél a kristályról leég a bevonat, aztán kuka. Az, hogy elbírja-e a kristály, ki fog derülni